Békés Megyei Hírlap, 1995. június (50. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-20 / 142. szám
^üÉKÉS MEGYEI HÍRLAPSport 1995. június 20., kedd Az I. osztály kapujában a Kondoros MEGYEI II. OSZTÁLY Kétegyháza—Gádoros 2— 4 (1—2) Kétegyháza, 100 néző. V.: Fejes. Kétegyháza: Bikádi — Pópa, Kaposi (Dehelán), Sipos, Krisán, Árgyelán, Juhász, Papp, Donnert (Zalai), Abrudán, Zám- bó (Szegedi). Edző: Papp József. Gádoros: Nagy — Hria- gyel, Páli, Szkalonai, Velky, Varga (Bankó), Lengyel (Szila- si), Kocsány, Czibulya, Pisont Z., Pisont R. (Jancsó). Edző: Pa- ulik János. Fél órányi változatos mezőnyjáték után gyors három gól következett, s a vendégek vezetést szereztek az első félidőben. Fordulás után biztosabbá vált a gádorosiak megérdemelt győzelme. G.: Argyelán 2, ill. Pisont R. 3, (egyet 11-esből), Bankó. Jó: Árgyelán, Juhász, ill. Pisont Z., Pisont R., Jancsó. (Bencze László) Pusztaföldvár— Lökösháza 3- 1 (1-1) Pusztaföldvár, 150 néző. V.: Kurucz. Pusztaföldvár: Tóth — Klembucz, Huszárik (Fülöp), Székely, Németh, Kvak, Vajda, Nagy, Kátai (Hie), Szivák, Fekete. Edző: Nagy István. Lökösháza: Uller — Szűcs, Sáfián, Domsik, Szántó, Szincsák, Boros, Szarka (Dankó), Baráth, Nemczov, Dúró. Edző: Varga István. Mindkét csapat a helyzetek sokaságát hagyta ki. Végül a második félidőben a helyzeteit jobban értékesítő hazaiak nyerték az igen sportszerű mérkőzést. Kitűnő játékvezetés. G.: Szivák 2, Fekete, ill. Baráth. Jó: Tóth, ill. a vendégek közül senkit sem lehet kiemelni. (Zalai Antal) Dévaványa—Gyulai Magán SE 2—0 (O—O) Dévaványa, 400 néző. V.: Gye- kiczki. Dévaványa: Parola — Marton, Tóth T., Tóth J., Bakos, Víg, Bak (Furka), Juhász (Fűzi), Tóth S., Csaba, Balogh. Edző: Mesterházi Jenő. Magán SE: Fábián — Makra (Mészáros), Portörő, Bíró, Alberti, Farkas, Kovács, Czoldán, Kakas, Csukás, Bagi. Játékos edző: Mészáros Péter. A hazai csapat elnöksége Kovács Attilát búcsúztatta, aki húsz éven át labdarúgója volt a gárdának, s a kezdőrúgást is ő végezte. A kieső zónában tanyázó hazai csapat óvatosan kezdett. A második félidőben rákapcsoltak, bátrabban játszottak, saz 57. percben Balogh góljával vezetést szereztek, majd a 90. percben Tóth S. állította be a végeredményt. A ványaiak sikere megérdemelt. Jó: Parola, Tóth J., Tóth S., Balogh, ill. Makra, Bíró, Farkas. (Seres István) Sarkad—(sorvá.v 2—2 (0—1) Sarkad, 200 néző. V.: Kiss. Sarkad: Magyar — Csatári, Kocsis, Szűcs T. (Józsa), Simon, Nagy, Polcsek (Papp), Szűcs M., Kovács (Czégény), Gurzó, Boldog. Játékos edző: Szűcs Mihály. Csorvás: Baráth — Répás, Támyik Z„ Fülöp, Támyik T., Fabulya (Kun), Barkász, Be- nyovszki L. (Eke), Kiss, Be- nyovszki Z., Dénes (Ivanics). Edző: Patyi Béla. Kemény mérkőzésen igazságos döntetlen született, ahol a játékvezető volt a „főszereplő”. G.: Csatári, Józsa (11-esből), ill. Barkász, Fülöp. Jó: Magyar, Csatári, Szűcs M., Józsa, ill. Fülöp, Baráth, Barkász. (Kiss Gábor) Kondoros—Méhkerék l—O (O—O) Kondoros, 300 néző. V.: Gulyás. Kondoros: Ancsin — Jurák, Kurucz, Sonkoly, Gráfik (Janovics), Falyó, Hegedűs, Pusztai, Korcsok, Szpisjak (Ladnyik), Brlás (Tmyik). Edző: Kunstár János. Méhkerék: Nagy — Germán, Tóth, Petrusán, Czirle, Kapros, Rúzsa, Juhász (Bordás), Török (László), Gurzó, Kocsi. Edző: Karkus János. A kondorosi Príz- Tej Mezőgazdasági Szövetkezet által megvásárolt kezdőrúgással induló mérkőzéssel nagyon fontos győzelmet aratott a Következik A megyei II. osztályú labdarúgó-bajnokság záró, 30. fordulójában következik. Június 25., vasárnap 17 óra: OMTK-Rákóczi— Doboz, Magyarbánhe- gy es—Pusztaföldvár, Méhkerék—Békássá m- son, Békésszentandrás— Dévaványa, Csorvás— Kétegyháza, Lökösháza— Sarkad, Gyulai Magán SE—Kondoros, Gádoros—Kaszaper. hazai csapat a jól játszó és fegyelmezetten védekező vendégek ellen. G.: Kurucz. Jó: Jurák, Kurucz, Hegedűs, ill. az egész vendégcsapat dicséretet érdemel teljesítményéért. (Brlás János) Kaszaper—Orosházi MTK-Rákóczi 4—2 (1—1) Kaszaper, 300 néző. V.: Mátyás. Kaszaper: Sajgó — Kiss (Bakó), Kormányos, Török, Ko- csor (Ágoston), Kőszegi, Kovács F., Kovács J., Szabó (Oláh), Péli, Bállá. Edző: Pepó Gábor. OMTK: Szűcs — Horváth, Zalai, Kádi, Szenteczki, Horváth A., Kasuba, Kruzslitz, Sin, Csizmadia, Csapó. Edző: Csizmadia Imre. Jó játékvezetés mellett a hazaiak megérdemelten nyertek a lelkes, de a második félidőre teljesen elfáradt vendégekkel szemben. G.: Balia, Török 2, Péli, ill. Horváth, Szenteczki. Jó: az egész hazai csapatot dicséret illeti, ill. Horváth A., Csapó, Sin. (Kéri Ágnes) Békéssámson— Magyar bánhegyes 2—2 (1—2) Békéssámson, 200 néző. V.: Bócsik. Békéssámson: Döme — Fodor, Rancz, Nagy, Varga, Hegedűs, Mosó, Molnár, Zádo- ri, Györgyi, Krajcsovics. Edző: Gyüre József. Magyarbánhe- gyes: Pozsár — Kovács, Sülé, Murányi, Tóth, László Z., Józsa, Oláh, Szlanyinka T., Malik, Jambrik. Edző: Majsai Ferenc. A nagy melegben lejátszott mérkőzésen a hazaiak támadtak többet, de ez végig mezőnyfölényt jelentett csupán, főleg az erélytelen támadójáték miatt. A vendégek kétszeri vezetése után a hazaiak végül örülhettek a döntetlennek, akiknek csak lelkesedése dicsérhető. Kitűnő játékvezetés. G.: Györgyi, Krajcsovics, ill. Tóth, László Z. Jó: Molnár, Györgyi, Krajcsovics, ill. Malik, László Z., Jambrik. (M.-né) Doboz— Békésszentandrás O—l (O—O) Doboz, 200 néző. V.: Csonka. Doboz: Pankotai — Furák, Bottó, Kiss G., Provosinszki, Gergely, Békési, Komlósi, Zsig- mond, Orodán, Képíró. Játékos edző: Zsigmond Károly. Békésszentandrás: Petrás — Ba- rtász, Székely, Nagy, Szabó, Gugolya, Medveczki, Major, Horváth, Bordács, Bencsik. Edző: Farkas Alajos. Egyenlő erők küzdelméből a szerencsésebb csapat győzött. G.: Székely. Jó: Provosinszki, ill. az egész vendégcsapat dicsérhető teljesítményéért. (Zs. K.) Ifjúságiak: Kétegyháza— Gádoros 3—1, Pusztaföldvár— Lökösháza 3—2, Dévaványa— Gyulai Magán SE 8—0, Sarkad—Csorvás 8—1, Kondoros—Méhkerék 4—1, Kaszaper—OMTK-Rákóczi 6—1, Békéssámson—Magyarbánhe- gyes 4—1, Doboz—Békésszentandrás 0—0. A megyei II. osztályú bajnokság állása 1. Kondoros 29 20 4 5 56—22 64 2. Doboz 29 20 3 6 58—28 63 3. Kaszaper 29 15 9 5 44—30 54 4. Sarkad 29 13 10 6 64—39 49 5. Békésszentandrás 29 13 8 8 70—34 47 6. Magyarbánhegyes 29 12 8 9 53—49 44 7. Békéssámson 28 12 7 9 44—38 43 8. Gádoros 29 13 3 13 45—45 42 9. Méhkerék 29 11 7 11 51—45 40 10. Csorvás 29 9 9 11 49—52 36 11.Dévaványa 29 9 6 14 43—51 33 12. Kétegyháza 29 8 8 13 34—50 32 13.Pusztaföldvár 29 9 5 15 31—47 32 14.Gyulai Magán SE 29 7 5 17 41—65 26 15.0MTK-Rákóczi 29 6 4 19 39—80 22 16. Lökösháza 28 5 2 21 44—86 17 A kaszaperiek második gólja az orosháziak hálójában, Szűcs kapus nem éri el a labdát. A találkozót a csikós mezes hazaiak nyerték. Kaszaper—Orosházi MTK-Rákóczi 4—2 FOTÓ: SUCH TAMÁS Deedee Corradini: Úgy érzem, megmásztuk a Mount Everestet! Schmitt Pál: „Az aprómunka következik...” Az elnök és helyettese... Juan Antonio Sama- ranc és Schmitt Pál a több tucat esemény egyikén, a Mercedes fogadásán, Budafokon Salt Lake City polgármester asszonya a rendezés jogát tanúsító okirattal — Markó Iván világhírű balettművész társaságában — Ilyenkor szoktak a rendezők egy kicsit lazítani és könnyen becsúszhat egy nem hiányzó hiba — mondta még a „hajrában” dr. Aján Tamás, a NOB 104., budapesti ülésének szervezőbizottsági elnöke. Immár nyugodtan hátradőlhet a budapesti világ- esemény mind a 721 hivatalos szervező-embere. A több mint 2300 résztvevő, a pályázókat elkísérő 1200 vendég—üzletember alighanem nagyon jó benyomásokkal távozik hazánkból. És remélhetőleg jót ír majd „visszapillantóiban” a 420 külföldi újságíró is. Talán sokkal nagyobb lépést tettünk Európa, a világ felé az elmúlt héten, mint azt ebben a pillanatban gondoljuk. A legboldogabb természetesen a két nagy győztes; a 2002. évi téli játékokat rendező Salt Lake City városa és a mi dr. Schmitt Pálunk, akit „ellenfél nélkül” a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökhelyettesévé választottak. Szinte leírhatatlan az a hangulat, amelyet ugyan 85 ország televíziója közvetített egyenes- íren, de ott belül, a Kongresszusi Központban egészen más volt. Tessék elképzelni, ha valaki a Nagy-Sóstó vidékén közel harminc éve várja az olimpiai lángot. Utah állam 200 ezer lakosú városának pályázatában a legerősebb érvek egyike a kiváló infrastruktúra volt. Minden boldogságukat kifejezi talán az az egyetlen mondat is, amelyet egy órával az eredményhirdetés után a nemzetközi sajtóközpontban Deedee Corradini, a város polgánnester asszonya mondott: „Úgy érzem magam, mint aki megmászta a Mount Everestet!” Azt a hangulatot, amely este, majd éjjel uralkodott a Mariott Szállóban és a Gundel étteremben, talán csak egy valaki bánja, az a szegény ökör, amelyet megsütöttek az örömünnep okán... A másik győztes? Az ő boldogságában is osztozik egész hazánk sporttársadalma. Néhány szót sikerült váltanunk vele a Nemzetközi Sportújságíró Szövetség fogadásán, miközben a házigazda Hegedűs Bellótól egy gyönyörű festményt kapott ajándékba, alighanem minden magyar vendéglősök és szurkolók nevében. „Tudom, hogy banális, mennyire boldog vagyok, hiszen személyes elismerésemen túl, egyben a magyar sport fantasztikus elismerése ez. Most jönnek majd a hétköznapi aprómunkák, amelyek éppen olyan fontosak, mint amelyeket a fényben végez az ember. Szeretném ezt is tisztességgel, becsülettel végezni. 104* IOC Session 104' Session du CIC Budapest, 1995 Eljött a nagy Ő...? Noha a szónokok egyike sem mondta ki, mindenki tudta: ez volt a nyitóünnepség. Egy káprázatos gálával tarkítva, Liszt-rapszódiával, a Markó-féle Boleróval, tolnai üvegestánccal. És szó a páholyokban már-már szó szerint bárók, hercegek, grófok... És persze Puskás Öcsi meg Bokros Lajos is. No és egy időnként összebújó pár. Eddig csak az egyiket ismertük közülük, a hölgyet, Ónodi Henriettát. A fogadáson, egy jeges Cam- pari-mellett aztán fény derült mindenre... Heni bemutatta kedves ismerősét („egyelőre maradjunk csak ennyiben” — így olimpai bajnokunk), akit Rob Stullnak hívnak és az Egyesült Államok válogatott öttusázója. Nem is akármilyen sportoló: már három olimpián képviselte az államok színeit, de gyorsan hozzáteszi, hogy budapesti, világbajnokságot nyert ÜSA-csa- patnak még nem volt tagja, akkor még nagyon fiatal volt. Hol is máshol, mint San Antonióban ismerkedtek meg közelebbről, de Rob később elárulja, ő már gyakran felejtette tekintetét rajta, amikor a barcelonai olimpián nem messze egymástól vacsoráztak, ebédeltek. Aztán — ahogy mondani szokták — kereste az alkalmat a közelebbi ismeretség irányába... Mi több, már járt Békéscsabán is, de tény, hogy nem verték nagydobra. Most viszont nem lehet titko- lódzni tovább, legalábbis nem nagyon. Hogy eljött volna egymás számára a nagy Ő? Ki tudja? Talán. Együtt, az operaházi nyitóünnepség után A sportbarátság nem akármilyen barátság. No, ez elég banálisán hangzik. De minek is találgassunk tovább. Mindenesetre, jól mutatnak ezen a képen, ugye? Fábián István Kudrucz Sándor és a szerző felvételei
