Békés Megyei Hírlap, 1995. június (50. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-08 / 132. szám

KÖRKÉP 1995. június 8., csütörtök Büntetés vagy szociális segítség? Nyomtatványtöltő kurzust a családoknak KeÜden találkozott a sajtó képviselőivel Szabó György népjóléti miniszter, hogy az egészségügyi rendszer átala­kításának koncepcióját ismer­tesse. A modernizáció indoka­iról és legfontosabb elképzelé­seiről a terv nulladik változata alapján már tájékoztatta la­punkat dr. Kiss Viktória me­gyei tisztifőorvos. Ehhez képest újat nem hal lot- tam Budapesten sem. Újfent hangsúlyozták, hogy mindezen tervek, javaslatok nem végleges döntések. Az persze korántsem megnyugtató, de tudomásul kell venni, hogy a megszorító intézkedéseknek, a különböző egészségügyi szolgáltatási dí­jaknak, finanszírozási megszo­rításoknak lesz folytatása. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elnökségének június 12-i ülésén tárgyalják az átme­neti díjakat (későbbi, a valósá­gos költségekhez közelítő) emelés ugyanis még várható. A fogászati, az üzemorvosi ellá­tásban, a mentők betegszállítá­sánál és a betegápolásnál várha­tó a legközelebb térítési díjmeg­állapítás. Ami még lényeges terve az egészségügyi kor­mányzatnak, hogy az idén sze­retnének a betegek jogairól is törvényt alkotni. Teher alatt no a pálma (Folytatás az 1. oldalról) Az állam csekély mértékben támogatta az agrárágazatot, jellemző volt az elvándorló, pályaelhagyó értelmiség. Ilyen értelemben valóban el­maradottként, méghozzá tá­mogatásban elmaradottként jellemezhető Békés megye. „Teher alatt nőá pálma” — idézte az alelnök a szólást, utalva arra, hogy a negatívu­moknak a térség belső meg­erősödését, önszerveződési, önvédelmi, belsőerőforrás- megújítási képességének nö­velését kellene eredményez­nie. S ez így is történik, bár a / Újabb Julius Meinl áruház Békéscsabán egyik hétről a másikra tervezni és honosítani az ország egész területén. Az újságíró joga és felelőssége, hogy eltöprengjen azon, (miután kezemben a nyomtatványok és a kitöltési út­mutató), hogyan fogják tudni pontosan és hitelesen megvála­szolni azt az emberek. Megyénk az ország szegényebb régióihoz tartozik, itt majd minden eddig jogosult család, újra az lesz. Megéri ez a rengeteg költség, papírhalmaz, plusz munka az állítólagos megtakarítást? Va­jon az önkéntes jövedelem és vagyonnyilatkozat nem újra azokat hozza hátrányos hely­zetbe, akik alkalmazottak, fize­tésük pontosan követhető? Nem „borravalóként” kapják a csalá­di pótlékot azok, akik bevallott minimálbérük mellett feketén százezreket, netán milliókat ke­resnek? „Büntetést” érdemel­nek azok a családok, ahol mind­két szülő tisztességgel együtt, pontos beosztással neveli egy vagy két gyermekét és emiatt nem jogosult a családi pótlékra? Aggályoskodásunk legyen hiá­bavaló, bár igazolnák a törvé­nyek és a gyakorlat a módosítá­sok helyességét, azt, hogy való­ban gazdasági stabilizálódás lesz a végeredmény... Bede Zsóka nak megszűnése miatt. Más kér­dés, hogy a jelenlegi megyei pénzügyi lehetőségek ezt nem is teszik lehetővé. A megyegyűlés alelnöke végül a megye és a települések közötti kapcsolatot elemezte, rámutatva, hogy az önkor­mányzatok többségével jó a viszonyuk. A települések ré­széről egyre nagyobb az igény a középszintre, egy segítő, ko­ordináló, informáló megyére, ezt diktálja egyébként a józan ész is, mert a felső szint, a parlament és a kormány messze vannak az önkormány­zatoktól. Kiskapu Megkezdte az Ország- gyűlés az új levéltári tör­vény vitáját. A felszóla­lások központi kérdése az volt, hogy hány év el­teltével lehessen megismerni és nyilvánosságra hozni a belső használatra készült vagy személyes adatokat tartalmazó iratokat? Európa-szerte általánosan elfogadott a harminc­éves időhatár. A rendszerváltásra való tekintettel azonban a legtöbb frakció kéri, követeli, hogy az 1990 előtti iratok rövidebb idő eltelte után, esetleg azonnal váljanak kutatható­vá. Többen hivatkoztak az NDK példájára, ott a volt állam­biztonság, a Stasi irattára már most nyilvános. Lássuk mi is, milyen adatokat gyűjtött rólunk a titkosrendőrség! Van a törvénytervezetben egy egyszerű kis mondat, amely kimondja: a maradandó értékű köziratok tartós megőrzését és kutathatóvá tételét kizárólagos joggal a közlevéltárak végzik. Pofonegyszerű a dolog. Cipőt a cipőboltból, közira­tot a közlevéltárba. Csakhogy az állampárti idők belső elhárításának, közte az ÁVO, az ÁVH és jogutódainak iratai közül egy szál sincs jelenleg közlevéltárban! Az új levéltári törvény hatályba lépése után vajon a Belügyminisztérium rohanni fog az anyagokkal az országos levéltárba, mert minden köziratnak ott a helye? Nehogy már azt higgyük! A tervezet figyelmes olvasója felfedezhet a vegyes és záró rendelkezések között egy kis alpontot, amit a BM toldott bele a Művelődési Minisztériumban készített szövegbe. Az al- pontocska kimondja, hogy az ügynöktörvényben meghatá­rozott szervek (ÁVH stb.) iratainak további őrzéséről, keze­léséről és használatáról külön törvény rendelkezik. Szegény képviselők! Hadakoznak a levéltári törvény vitá­jában az elmúlt évtizedek belbiztonsági iratainak mielőbbi megismeréséért, s nem veszik észre, hogy azokat már régen kicsempészték a törvény hatálya alól. Simonffy Ágnes Kovászna-Békés találkozó az Országházban Tévések Komlóson. A Szegedi Körzeti Stúdió szer­kesztője, Antala Zsuzsa szerdán délután Tótkomlóson forgatott a nemzetiségi műsor számára. A té­ma: század eleji szlovák és zsidó családok együttélése Komlóson. A felvételen megszólaltatták Lo- pusni Andrást és Vógel Imrét. Gyermekgálaest. ATar- hosi Közoktatási Intézmény ta­nulóijúnius 8-án délután öt óra­kor a Tarhosi Zenepavilonban tartják gyermekgálaestjüket. Mű­soron szerepelnek énekszámok, versek, táncok, jelenetek, torna- bemutatók és játékok, előadják a helyi zeneóvodások és az álta­lános iskola tanulói. Ütközések. Tegnap, június 7-én 10.40-kor Békéscsabán, a Jókai út és Szarvasi út keresztező­désében egy román kamion nem tartotta be a követési távolságot és személygépkocsinak ütközött. Személyi sérülés nem történt. Szintén tegnap, Vésztőn a Kossuth utcában egy 126-os Polski Fiat nem adta meg az elsőbbséget a neki bal kéz felől érkező és egyenesen továbbha­ladni szándékozó segédmotorke­rékpárosnak. Összeütköztek, ami­nek következtében a segédmoto­ros súlyos sérüléseket szenvedett. Súlyos sérülés. Kedden Orosháza belterületén történt súlyos közlekedési baleset. Egy személygépkocsi megcsúszott, áttért a menetirány szerinti bal­oldalra, és nekiütközött egy vil­lanyoszlopnak. A személygép­kocsi két utasát súlyos sérülé­sekkel szállították kórházba. Lopott Audi. Az Orosházi Határőr Igazgatóság Nagylaki Kirendeltségén kedden a dél­előtti órákban kilépésre jelent­kező KJC-2512 forgalmi rend­számú Audi Quattro-t és gaz­dáját gyanúsnak találta az útle­vélkezelő, A gépkocsi honos­ságának, tulajdonjogának megállapítása érdekében a magyar határőrizeti szervek felvették a kapcsolatot a Wies- badeni Interpool Iroda munka­társaival, ahonnan megtudták, hogy az Audi nem C. Z. len­gyel állampolgáré, hanem egy berlini cégé. A történtek miatt C. Z.-t és a gépkocsit átadták a Makói Rendőrkapitányság bűnügyi osztály képviselőjé­nek. „A KÉPZELŐTEHET­SÉG FONTOSABB, MINT AZ ISMERET.” (Einstein) Tavaly a Mikulás hozta el Bé­késcsabára az első Julis Meinl áruházat az Andrássy úti Ka­kas ABC helyére. Azt az üzle­tet azóta birtokba vették, meg­szerették a csabaiak. Alig hat hete, hogy a Lencsési úti nagy ABC becsukta kapuit. Már ak­kor tudtuk, hogy itt nyílik majd a legújabb Meinl áruház. Áz Sokakat izgat a parlament által elfogadott, viszont a köz- társasági elnök által még alá nem írt családi pótlékról szóló törvénymódosítás. A minisz­tériumban kézbe kaptuk a különböző nyomtatványokat, amelyek viszont még a megyei egészségbiztosítási pénztár­hoz nem érkeztek meg. Kutasi Gáborné, a betegellátó csoport vezetője arról tájékoztatott bennünket, hogy a jövő héten igazítják el a témában az or­szág egészségbiztosítási pénz­tárainak ügyintézőit. Kérdé­ses, hogy pontosan mikor kap­ják meg a nyomtatványokat, kézbesítik-e a várhatóan több, mint 16 ezer Békés megyei jogosult családnak, vagy sze­mélyesen kell érte menni, pon­tosan mikortól lép életbe? A csoportvezető asszony meg­ígérte, hogy amint bizonyosat tud, azonnal nyilatkozik olva­sóinknak. Különböző határidőkről hal­lottunk már (június 15-ei beadá­si határidőről, július 1-jei élet­belépésről), a valóság az, hogy senki nem tud biztosat. Számí­tógépes feldolgozórendszer tartja nyilván a családi pótlékra jogosultakat, a módosított tör­vény viszont újabb programot kíván. Azt pedig nem lehet hatásai lassúbbak a vártnál. A települések integrálódásáról elmondta, hogy az egymás kö­zötti kapcsolatok alakulására többségében a feladatfüggő­ség, a kényszerűség vagy a fel­ismert hasznosság, illetve a speciális érdekközösség, néha a területi identitás kifejeződé­se a jellemző. Pelcsinszki Boleszláv hang­súlyozta, a jelenlegi megyegyű­lés pártképviseleti elvű összeté­tele szűkíti a területelvűség ki­alakulásának lehetőségét, ami kedvező a korábbi forráskijárá­sos rendszer esetenként területi különbségeket növelő hatásá­építőipari kivitelező cég, a Po- literm Plusz Kft. vezetőjét, Mácsai Sándort kérdeztük az építkezés helyzetéről: — Mi már a napokban átad­tuk az üzletet gazdáinak. A hat hét alatt mintegy 10 millió fo­rintos beruházással szinte tel­jesen átalakítottunk mindent. Ma már az áruház régi dol­gozói a teljesen újjávarázsolt boltban töltik fel az új polco­kat, hűtőpultokat. A Julius Meinl megszokott bő áruvá­lasztékával — ám lényegesen olcsóbban, diszkontárakkal — várja a környék lakóit a keddi megnyitón, amit bizonyára már nagyon várnak a lakók. A.Gy. Budapesti látogatást tett tegnap a Békés megye vendégeként ná­lunk tartózkodó Kovászna me­gyei paralamenti küldöttség. Az Országház épületében találkoz­tak a Békés megyei képviselők csoportjával. Simon Imrének, a megyei közgyűlés elnökének, egyúttal parlamenti képviselő­nek köszöntő szavai után Lábo- di László, a Határon Túli Ma­gyarok Hivatalának elnöke is­mertette a hivatal munkáját, gondjait. Úgy vélte, hogy a ma­gyar állam részéről a kisebbségi kérdés nem ragadható meg csu­pán a kinti magyarok identitásá­nak ápolásával, jogvédelmével. A hangsúlyt az élet más terüle­teire: a gazdasági élet szervezé­sére, a Romániában működő 1458 magyar polgármester és önkormányzati képviselő segí­tésére, a magyar nyelvű írott és elektronikus sajtó támogatására is helyezik. Kozsokár Gábor szenátor, Birtalan Ákos, Dragomir Aurel, Márton Árpád és Zsigmond László képviselők szavai nyo­mán sok-sok információhoz ju­tottak a mieink. Romániában csak megyei listás választás van. Kovászna megye kicsi, összesen két szenátort és négy képviselőt adhat. E hat helyből ötöt az RMDSZ szerzett meg, míg Dragomir úr a Román Nemzeti Egységpárt színeiben jutott a parlamentbe. Minden egyes törvény vitájában aktívan részt vesznek, ezzel meglehető­sen nagy tekintélyt szereztek a lakosság körében, főleg addig, amíg hosszabb parlamenti köz­vetítést adott a televízió. Rész­letesen szóltak a nem bíróság, hanem a központi hatalom által leváltott választott polgármes­terekről és tanácsosokról, s ez­zel kapcsolatban a kormányzat meghosszabbított karjaként működő prefektusokról. A vendégek kérdéseire vála­szolva Simon Imre, Koltay Zsoltné és Tóth Károly bemutat­ták a magyar parlamenti képvi­selők életét, munkafeltételeit, azokat a problémákat, ame­lyekkel a választók hozzájuk fordulnak. A vendégeket külö­nösen érdekelte a kisebbségi önkormányzatok helyzete, fi­nanszírozása, s az, hogy mi lesz, ha zátonyra fut ez a kísérlet. A mieink elmondták, hogy a felté­telek adottak, s a kisebbségeken múlik, hogy élnek-e a lehetősé­gekkel. De az első kedvező ta­pasztalatok szerint országosan kizárt a kudarc. S.Á. Arad és Békés megyei vezetők Kevermesen (Folytatás az 1. oldalról) A délelőtti program végén Dá­vid Károly ezredes az orosházi határőrkerület munkájáról, il­letve a magyar és román határ­őrizeti szervek együttműködé­séről tájékoztatta a jelenlévő­ket. Az elhangzottak alapján Kecskeméti János javasolta, hogy a jövőben konkrét kérdé­sek (környezetvédelem, kultú­ra, kisebbségi jogok, határren­dészet, gazdasági együttműkö­dés) megvitatására üljenek asz­talhoz a határmenti települések polgármesterei. A találkozó végén az Arad megyei vendé­gek megtekintették Kevermes önkormányzati intézményeit, majd este 6-kor Battonyánál visszatértek Romániába. Ménesi György Achim Alexa és dr. Pelcsinszki Boleszláv a kevermesi otthonház idős lakói között Fotó: Lehoczky Péter „Bokrost kipöckölik” — Az új kormánynak nincs programja és ha mindig egyez­tet, nem lesz döntés. A pénzügyminiszter megbukik és ez amit csinálnak nem Bok­ros-program. Bokros nem po­litikus, hanem bankár, ő szá­mol, a kormány pedig dönt. Ha hibáznak, rákenik a pénzügy- miniszterre és ha feleslegessé válik, akkor majd kipöckölik — mondotta több más mellett dr. Boross Péter ex-miniszter- elnök, a Szarvasi Vas- és Fém­ipari Szövetkezet ebédlőjében egy nyugdíjastalálkozó ven­dégeként. A hallgatóság összetételéből adódóan életviszonyainkra vo­natkozó kérdéseket kapott az MDF prominens vezetője. A felszólalók szemére vetették, hogy az MDF-kormány az ő vezetésével nehéz helyzetbe hozta a nyugdíjasokat, munka­helyeket szüntettek meg, és to­vább mélyítették azt a gazdasá­gi válságot, amelyet a Kádár­rendszertől örököltek. Etikát­lannak tartották a 20 százalékos országgyűlési képviselői bér­emelést, melynek megszavazá­sakor — miként hallhattuk — egységes volt a kormányzó párt és az ellenzék. Ilyen feszített, sanyarú helyzetben az ország még nem volt — hangoztatták a résztvevők. Dr. Boross Péter vá­laszában arra mutatott rá, hogy a rendszerváltás szükségszerű volt, mert megbukott a szocia­listának nevezett gazdasági tár­sadalmi alakulat, és a demokrácia építése, az új rend megteremtése elkerülhetetlenül növeli, és kell is hogy növelje a magánszféra szerepét, le kell bontani az álla­mi tulajdont és elkerül heteden a munkanélkülisée is. P.J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom