Békés Megyei Hírlap, 1995. június (50. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-26 / 147. szám
««•BÉKÉS MtijVKl HÍRLAP GAZDASÁG 1995. június 26., hétfő Cégfotó Maxiker 1991 nyarán Somogyi Gyula szeghalmi boltos úgy határozott, hogy otthagyja az áfész- üzletet, amelynek vezetője volt és önállósítja magát. 1991 augusztus elsején megalakult a Maxiker, amelynek profiljába vegyi és élelmiszer-nagykereskedelmi tevékenység tartozott. 1992- ben azt tapasztalta, hogy szállítópartnerei nem pontosak, nem megbízhatóak, ezért elkezdett kialakítani egy gépjárműparkot. Az üzlet beindult, ám a teherkocsik javíttatása mindig sok időbe tellett, sokba is került, tehát a tulajdonos úgy döntött, hogy inkább épít egy gépjárműjavítót is. A szerviz 1993 márciusában megnyílt. Még ugyanebben az évben vásárolt személyszállításra egy Ikarusz buszt, majd később még kettőt. Ezek részben szerződéses járatokként működnek, részben diákok és felnőttek bel- és külföldi utazását végzik. 1993- ban nagy munkába fogott, elkezdett építeni egy pékséget és egy varrodát. A kicsit furcsa párosításról Somogyi Gyula elmondta, a pékségben keletkező hőmennyiséget részben a varroda fűtésére lehet felhasználni, részben az ottani eszközök működtetésére is. A pékség már megkezdte a termelést. Gila Károly Nettó árbevétel: 1991. év 4 242 000 forint 1992. év 20 344 000 forint 1993. év 24 153 OOOforint 1994. év 26 113 000 forint 1995. év várható: 40 millió forint A Dunántúl helyett Gyomaendrődön vállalkozott Fogadó a Pavilonhoz... Kiss Lajosné: „Először a Dunántúlon kerestem a helyet” fotó lehoczyPéter Nemrégiben nyílt meg Gyomaendrődön a Pavilon fogadó. Tulajdonosával, Kiss Alajosnéval beszélgettünk a vállalkozásról. — Biztosan nem ez az első befektetése. Hogyan jutott arra a döntésre, hogy vendéglátóegységet nyisson, mikor bezárt a Pájer söröző és a halászkertet is árulják? — Téved, ez az első vállalkozásom! Régóta szerettem volna egy panziót. Három családom van, és és úgy gondoltam, itt mindannyian dolgozni tudunk. Eredetileg a Dunántúlon kerestem alkalmas helyet, több településen is. Véletlenül a kezembe került egy újság, és végül Gyo- maendrődöt választottam. Semmit nem tudtam az ön által említett szórakozóhelyekről, és azóta sem kerestem meg a vezetőiket. Hatvanból származom, és korábban még soha nem jártam az Alföldön. Nagyon megtetszett a táj és maga az épület is. Tavaly novemberben nyitottunk, bár nem nagyon volt forgalom, ebben azonban szerintem az is közrejátszik, hogy míg az áfész tulajdonában volt a Pavilon, télennem tartottnyitva, így éltteháta köztudatban. — Milyen rendezvényekkel várják a vendégeket? — Amikor idejöttem, megtudtam, hogy temérdek diszkó működik Gyomaendrődön, de nem üzemel olyan olcsó szórakozóhely, ahol a középkorúak is jól éreznék magukat. Ezért délutánonként élő nosztalgiazene szól, a péntek és a vasárnap is az élő zenéé. Ilyenkor zenekarok koncerteznek. Szombaton — a fiatalokra gondolva — diszkó van. A fogadó két- és négyágyas szobákkal várja a vendégeket. Nyugodtan mondhatom, igen szerény áron, amibe a reggeli is beletartozik. Ezenkívül éttermi szolgáltatásokat is nyújtunk. — Nemsokára kezdődik az idegenforgalmi szezon... — Igen, bár eddig is akadtak német, olasz és svéd vendégeink, egy — szintén külföldi — üzletkötő minden hét végén itt száll meg. Nyárra már több helyet jegyeztek elő, mint amennyi a rendelkezésünkre áll, ennek ellenére nem tudom megjósolni, milyen lesz a forgalom. — Tervezi-e a szolgáltatások bővítését? — A bővítését nem, inkább szeretnénk tovább emelni a jelenlegiek színvonalát. Molnár István Házunk tája Kártevők a gyümölcsösökben A vadon élő és a termesztett növényfajokon egyaránt megtalálhatók az apró termetű, 2—4 mm nagyságú, többnyire sárgászöld vagy fekete színű rovarok. A gyümölcsfákon, a bogyós gyümölcsű növényeken előforduló levéltetű fajok sza- poraságuk miatt a legjelentősebb kártevők közé tartoznak. Előfordulásukra és kártételükre minden évben számítani kell, ezért a piacképes áruelőállítás igényli a rendszeresvédekezést. A levéltetvek tojás alakban telelnek át a fő gazdanövényeken, legtöbbször a fás növények vesszőin, kéregrepedésekben, vagy a rügyek körül. Az ősanya lárvák kelése tavasszal a rügy fakadás- sal esik egybe. A táplálkozás az első zsenge leveleken történik. Az ősanyák 2—3 hét alatt fejlődnek ki, amelyek aztán szűznemzéssel hozzák létre utódaikat. A szaporodás szűznemzéssel folytatódik tovább. A telepek vagy kolóniák nagysága fokozatosan nő, mivel az utódok száma fajoktól függően 50—60 között változik. A szűznemzéssel létrehozott nemzedékekben kifejlődnek a szárnyas alakok, amelyek a faj továbbterjesztésére hivatottak. A tetvek egész évi fejlődésmenetét figyelembe véve, 10—15 nemzedék kialakulásával számolhatunk. Ebből adódik, hogy kedvező feltételek figyelembevételével tömeges szaporodás következik be. A kártevő táplálkozása szúró-szívó szájszervük segítségével történik, amit a növények szöveteibe mélyítenek. A táplálék felvételét a nyálcsatornán keresztül a növénybe fecskendezett nyálváladék segíti elő, a táplálék oldatba hozásával. Ezt az oldatot szívó- csatornán keresztül veszi fel a levéltetű, és egy részét energiaforrásként felhasználja, a többit emésztés nélkül kiüríti. A csillogó kiürített váladék bevonatot képez a növények levelén, a termés felületén. Ezen a bevonaton gyakran megtelepszik a korom, penész, mint másodlagos kártevő rontja a gyümölcs értékét. A hajtások elvékonyodása, a levelek de- formálódása egyértelműen a kártétel következménye. A levéltetvek azért is károsak, mert terjesztik a növényeket károsító vírusokat. A tavaszi metszés, a kora tavaszi lemosó permetezés, valamint a megjelenésével egy időben végzett vegyszeres védekezés segít a minőség megőrzésében. Ismert készítmények: al- mástermésűeknél Anthio 33 EC, Chinetrin 25, Pirimor 50 Dp, Ripcord 20 EC, cseresznye, meggy és őszibarack esetében. Feltétlenül figyeljük az egészségügyi várakozási időket. Tusjak Jánosné Változás előtt a takarékszövetkezeti szövetség Jelentős szervezeti változás előtt áll az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség, amely ma tartja közgyűlését. Célja, hogy a szövetkezetek felett jobban érvényesüljön a tulajdonosi ellenőrzés, mert ez a hatékony és törvényes működés egyik legfontosabb feltétele. A takarékszövetkezetek szolgáltatásait egyre többen veszik igénybe országszerte. Ezzel magyarázható, hogy szervezetük az utóbbi időben jelentősen szélesedett. A fejlődést jól jellemzi az a tény, hogy a takarék- szövetkezetek taglétszáma eléri az 1 millió 700 ezret. Az országban 2650 szövetkezeti fiók működik. Ezek immár 1100 településen teljes körű banki szolgáltatást nyújtanak. Az országos betétállomány 10, a hitelállománynak pedig 14 százalékát a takarékszövetkezetek kezelik. Ez a pénzmennyiség már bizalmat tükröz és jelentős tőkeerőt is képvisel. A szövetkezetek a jövőben korszerűsíteni kívánják szolgáltatásaikat. A modernebb ügyfélszolgálat elősegítéséért kiépítik az információs rendszert. Fontos tény, hogy az idén a takarékszövetkezeteknél is lehet bankkártyával fizetni. A szövetség mai közgyűlésére olyan javaslat készült, hogy szűnjék meg a jelenlegi egyszemélyi vezetés. A mostani elnököt, Gergely Sándort válasszák meg a szövetség főtitkárának. Az elnöki és az alelnöki tisztség betöltésére pedig három-három jelölt közül választhat a tagságot képviselő 220 küldött. Számuk százszorosára is nőhet Konferencia a nyugdíjpénztárakról Szeptember elejére széles körű szakmai egyetértést kíván kialakítani a pénztártörvény tervezett módosításának ügyében az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak Felügyelete. A pénztárakat a törvény nonprofit civil szerveződéseknek tekinti. Ez a megfogalmazás alapelveiben helyesnek bizonyult. Az egyéves gyakorlat alapján azonban szükséges néhány kiegészítés, amely még pontosabban helyezné el a pénztárakat az önkéntes biztosítás intézményrendszerében. Egy év alatt 117 önkéntes pénztár alakult, ezekből 105 a nyugdíjpénztár. További 78 kapott már működési engedélyt - mondta el Nesztor Tamás, a pénztárfelügyelet elnöke a témáról szervezett konferencián. A pénztárak 1995-ben taglétszámukat és bevételeiket több mint százszorosára kívánják növelni. Az ilyen méretű „robbanás” növekvő terheket ró a felügyeletre, amely a költségvetési megszorítások következtében többé kevésbé működés- képtelen. Emiatt kevesebb segítséget tud nyújtani az alakuló pénztáraknak. Ez viszont káros, mert a nyugdíjpénztárak az inflációs politika ellen fellépő, egyik legfontosabb hazai lobby-csoporttá válhatnak. Városi csúcs Településfejlesztők világtalálkozója Dr. Lackó László, a Magyar Közigazgatási Intézet professzora, a HABITAT kelet- közép-európai regionális szervezetének irányítója. Őt kérdeztük, vajon mivel foglalkozik a HABITAT?-A HABITAT az ENSZ- nek 1976-ban, 130 szakember és politikus részvételével megalakított településügyi szervezete - mondta. - Hat régiója működik, közülük Budapesten a Kelet-közép- európai Információs Központ, amelyhez a volt népi demokráciák és a három baltikumi állam tartozik. Az emberi településeken általában szembetűnőek a szorongató társadalmi problémák, a szegregáció, a tömeges szegénység, a közegészségügyi és a közellátási nehézségek. De fokozódó gondot jelent a lakáshiány, az egészséges ivóvízellátás, a csatornázás, a hulladékok elhelyezése is. Ilyen természetű nehézségeink nekünk is vannak, de ezek eltörpülnek az ázsiai, afrikai vagy közel-keleti gondok mellett. A lakáspolitikáról, a településfejlesztésről, az energiatakarékos építkezésről, a hulladékgazdálkodásról ajánlásokat teszünk közzé, tanfolyamokat támogatunk, konferenciákat rendezünk. Irodánk szoros kapcsolatot tart a régió államaival. A közelmúltban Budapesten találkoztak a tagállamoknak az emberi településekért felelős miniszterei. 1996. június 3-14. között Isztambulban Városi Csúcs címen világtalálkozót rendeznek a településfejlesztési szakemberek részvételével. A konferencia alapját azok az elemzések és jelentések képezik, amelyeket a tagállamok készítenek saját helyzetükről és 2020-ig terjedő terveikről. Koós Tamás Czipin és Partner: túl sok az adminisztráció Adathiányos vezetés? Magyarországon sok üzemben máig rendkívül sok az adminisztratív teendő, ami gátolja a munkaidő gazdaságos kihasználását. A termelőüzemekben is adatgyűjtéssel és papírmunkával töltik a munkaidő 30 százalékát. Ez áll a Czipin és Partner osztrák termelékenységi tanácsadó cég elemzésében, melyet 20 magyar iparvállalat vizsgálata alapján készített. Sok vállalatnál a régről megmaradt formanyomtatványokat használják, noha már azt sem tudják, mi a céljuk. A vállalatok információs rendszerének ésszerű hierarchiáját sem alakították ki még, ezért azután sokszor a felső vezetők sem a megfelelő adatokat kapják kézhez. A vállalati információáramlást pedig még mindig a „papír szentsége” uralja. Verseny a legjobb vezetőkért Kapósak a menedzserek Követelmények a nagy fizetésért Ma már mind természetesebb, hogy „fejvadász” cégek kutatnak fel és közvetítenek ki vezetőket a nagy cégeknek. A gazdasági szaklapokban és üzleti tájékoztatókban is mind gyakrabban találkozhatunk a hazai, illetve külföldi központokkal működő munkaerő-közvetítő cégek magyar, esetenként idegen nyelvű hirdetéseivel. A sajtó hasábjain rendszeresen olvashatjuk e cégek irányítóinak interjúit, tanácsait és előrejelzéseit a vezetői munkaerőpiac alakulásáról. Az év legsikeresebb üzletemberei között szintén gyakran szerepelnek, a vezetőket felkutató cégek igazgatói. Eredményességük azzal is magyarázható, hogy növekszik a legjobb vezetők megtalálásának árfolyama, s bizonnyal megjósolható, hogy a jövőben még nagyobb verseny alakul ki értük. Ez persze nem helyettesíti a vevőkért, a megrendelőkért folytatott küzdelmet. Aki új vezetőket keres, annak először a saját maga számára pontosan meg kell fogalmaznia, milyen követelményeket állít a keresett, általában magas fizetésű menedzserei elé. Ezután világos megbízatást kell adnia a felkért „fejvadászoknak”. S még akkor is nyitva marad a kérdés: vajon biztos-e, hogy e követelményeknek egyedül csak a kívülről hozott, „importált” vezetők képesek a legjobban megfelelni? Igen valószínű, hogy a toborzás mellett, esetleg helyette, képzéssel, tréninggel a meglevő irányító gárdát is célszerű felkészíteni, ráhangolni a megfogalmazott követelmények teljesítésére, a gyorsan változó feladatok megoldására. E cél elérésére a fejlett országokban már jó ideje kialakult az az oktatási folyamat, amelyet az angolszász világban „action leaming”-nek, cselekedve tanulásnak neveznek. Német ajkú alkalmazói pedig projekttanulásnak hívnak. Ennek az a lényege, hogy a tanulás, a tréning a menedzsert alkalmazó vagy alkalmazni kívánó vállalat aktív közreműködésével történik. Ebben a képzési formában az a siker titka, hogy a cég életében fontos, de nem sürgős feladatok megoldására koncentrálnak, olyanokra, amelyek 10-20 hónap múlva ül- tethetők át a gyakorlatba. Az is fontos, hogy ne csak a végcélt, hanem a közbeeső konkrét lépések megtervezését is a résztvevők kötelességévé tegyék. Ennek hiányában ugyanis még a legjobb stratégia is halálra van ítélve. Nélkülözhetetlen a cég tényleges vezetőinek bevonása a folyamatba, legalábbis egy ízben a program félidején. Ez azt is jelenti, hogy itt nem egy előre elkészített, hanem nyitott folyamatról van szó, amelyet a résztvevők maguk formálnak. S eközben maguk is formálódnak, mégpedig a menedzseri tevékenység felfogásában elsősorban: nem őrmesterként, hanem edzőként akarnak majd viselkedni. Kik lesznek az ilyen programok első megrendelői nálunk, s kik lesznek képesek megélni ennek a képzésnek a szervezéséből? Ez nyitott kérdés. Bácskai Tamás Tulajdonosi kontroll kell
