Békés Megyei Hírlap, 1995. június (50. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-03-05 / 129. szám
A miniszter még optimista Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter tegnap ellátogatott a szentandrási duzzasztóhoz is. (3. oldal) lél tvégi Hí írlao-magazin ■ ____ 5____=______^_____■ ■12. oldal Megkérdeztük olvasóinkat Hogyan vélekednek a trianoni békeszerződésről? Lapunk kérdésére többekközött Zeitler Róbertné válaszolt. (4. oldal) 1995. JÚNIUS 3-5., SZOMBAT-HÉTFŐ ÁRA: 19,50 FORINT L. ÉVFOLYAM 129. SZÁM Napellenző, garázskapu, szalagfüggöny, szúnyogháló, alumínium redőny, buraernyő. ♦ Gyula, Rákóczi u. 25. Telefon: (66) 463-256. Reményik Sándor: Templom és iskola Ti nem akartok semmi rosszat, Isten a tanútok reá. De nincsen, aki köz te te k E szent harcot ne állana. Ehhez Isten mindannyitoknak Vitathatatlan jogot ád: Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát! Ti megbecsültök minden rendet, Melyen a béke alapul, De ne halljátok soha többé Isten igéjét magyarul?! S gyermeketek az iskolában Ne hallja szülője szavát?! Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát! E templom s iskola között Futkostam ért is egykoron, S hűtöttem a templom falán Kigyulladt gyermek-homlokom. Azóta hányszor éltem át ott Lelkem zsenge tavasz-korát! Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát! A koldusnak, a páriának, A jöttmentnek is van joga Istenéhez apái módján És nyelvén fohászkodnia. Csak nektek ajánlgatják templomul Az útszélét s az égbolt sátorát? Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát! Kicsi fehér templomotokba Most minden erők tömörülnek. Kicsi fehér templom-padokba A holtak is mellétek ülnek. A nagyapáink, nagyanyáink, Szemükbe bíztatás vagy vád: Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát! (1925) (A 75 évvel ezelőtt aláírt trianoni békeszerződésre az 5. oldalon emlékezünk.) Pedaqógusköszönte megyeszerte. Képünkön a Bt lános Iskola 1. b osztálya köszönti Kati nénit, Szalavári Györgynét. Békéscsabai 2-es Számú Álta- (Tudósításunka 3. oldalon) Fotó: Kovács Erzsébet „Fázott” a búza, sok a gyom Megyei mezőgazdasági körkép a határból Hírek Nyolcvanéves szolgálat. A szolgálat megalakulásának 80 éves évfordulója alkalmából jubileumi ünnepséget szervez a megyei tisztiorvosi szolgálat kedden délelőtt fél tízkor. A Gyulai úti székházban dr. Kiss Viktória megyei tisztifőorvos és Komlósi Kálmánná megyei vezető védőnő köszönti a védőnőket. A megye- székhely védőnői pénteken, június 9-én délelőtt 10 órától Békéscsabán a városháza dísztermében ünnepelnek. Trianonról. A nemzet tragédiája: Trianon címmel tart előadást Zuberecz Tibor tanító június 4-én, vasárnap 19 órakor a kondorosi közösségi házban. A békéscsabai Erdélyi Kör vasárnap 18 órakor gyertyagyújtással és koszorúzással emléke - zeik meg a trianoni békediktátum hetvenötödik évfordulójáról. A csendes megemlékezésre egy szál gyertyával és egy szál virággal várják a város polgárait. Vendégek Méhkeréken. Tegnap Méhkerékre látogatott Szőcs Ferenc külügyminisztéri- umi főosztályvezető, Magyar- ország leendő bukaresti nagykövete és Balogh Csaba külügyi munkatárs. A vendégeket dr. Rúzsa György polgármester fogadta. A látogatás célja az volt, hogy mint a bukaresti magyar nagykövetség leendő dolgozói megismerkedjenek Magyarország egyetlen települési román kisebbségi önkormányzatával, a magyarországi színromán település életével, gondjaival, ígérték, hogy augusztustól, azaz a munkába állásuktól kezdve segíteni fogják a falu romániai kereskedelmi és települési kapcsolatait. Rúzsa György külön kérése volt, hogy lehetőségeikhez mérten tevékenységükkel támogassák a méhkeréki határátkelő mielőbbi végleges megnyitását. Az esőre nem lehetett panaszunk ezen a májuson, a hidegre annál inkább: a most magunk mögött hagyott hónapban megyénkben 42—56 milliméter közötti csapadék hullott, a havi középhőmérséklet pedig egykét nap kivételével az átlag alatt maradt. A tavaszi vetéseknek természetesen jót tett a sok eső —igaz, a gyomoknak is. Hol tartanak az őszi kalászosok, milyen a határ? A részletekről dr. Papp Tibort, a Békés Megyei Földművelésügyi Hivatal vezetőjét kérdeztük. A szakember elmondta: a hűvös, csapadékos idő kedvezett az őszi kalászosoknak, ám az eső becsülhetően a megye területének a felén nem pótolta tartósan a felhalmozódott hiányt, csak átmeneti segítséget jelentett. A hideg miatt az őszi búza 5—7 napos lemaradással kalászok Aggasztó, hogy rendkívül erős a lisztharmat-fertő- zés, és más kártevők is veszélyeztetik a jó termést. Őszi búzát egyébként az idén megyénkben 116 ezer hektáron vetettek, az árpa vetésterülete csaknem 19 ezer hektár. Kukorica mintegy százezer hektáron terem, napraforgót 62 és fél ezer, cukorrépát húsz és félezer hektáron vetettek Békésben. A hűvös idő miatt a kukorica lassabban fejlődött májusban, és ahol nem történt meg a vegyszeres alapkezelés, ott erősebben gyomosodott. Ennél is nagyobb gond a gyo- mosodás a napraforgónál, mert ennél a kultúránál igen drága a gyomirtás. Jól fejlődik a cukorrépavetés. A tavalyi rossz termésnek tulajdonítható, hogy ebben a gazdasági évben több mint 10 ezer hektáron vetettek a megyében borsót. Jó termésre ott számíthatnak, ahol a kártevők ellen hatásosan védekeznek. A tavaszi krónikához tartozik még két adat: a fagy megtette a magáét április első dekádjá- ban, kár keletkezett többfelé a cukorrépában,' mákban, lucernában, köményben, zöldborsóban, de főként a gyümölcsösökben. így például Füzesgyarmaton teljesen lefagyott a szilva, az őszibarack, 80 százalékban a meggy. A magánkertekben megyeszerte károsult elsősorban a kajszi- és őszibarack, valamint az alma. Május 12—13-án pedig a jég pusztított a határban: megyénkben többfelé elverte a vetést: összesen 4400-4500 hektárt sújtott, ebből mintegy 2 ezer hektáron a becsült kár 60- 100 százalékos. Tóth Ibolya Lökösházi vállalkozók A lökösházi önkormányzat legutóbbi ülésén elemezték a településen tevékenykedő vállalkozók helyzetét is. A képviselők egyetértettek abban, hogy az önkormányzatnak keresnie kell azokat a kitörési pontokat, lehetőségeket, amelyek a vállalkozási kedvet érő- síthetik, tőkebeáramlást, munkahelyteremtést eredményezhetnek. Az elmúlt években megvalósított infrastruktúrafejlesztések jó példul szolgáltak a vállalkozási kedv élénkítésére. A településen jelenleg 70-en rendelkeznek vállalkozói igazolvánnyal. Tavaly 13 igazolványt adtak ki, ugyanakkor 16-an megszüntették vállalkozói tevékenységüket, az idei év első öt hónapjában megfordult a tendencia, öttel gyarapodott a vállalkozók száma. Dolgozik-e az alkotó? Vajon a könyvhéten kivel ismerkedett meg, milyen szellembe szeretett bele, s milyet gyűlölt meg az olvasó? Lesz- e vajon egy szál olvasóval több mostantól? Avagy tovább apad számuk, mintha Magyarországon nemcsak a természetes és az öngyilkos halál fogyasztaná a nemzetet szüntelenül, hanem külön betegség öldökölné kíváncsiságunkat az írásra? No persze, nincs pénz ebédre sem, bölcsődére, temetésre sem... Egyelőre a könyvek egy fajtáját is jobbára eltemethetjük — bár ettől tán megkímél a magas szellemi abortuszszint. Sok jó könyv meg sem születik, de cinikusan azt mondhatni: aki író, kibírja, hogy meg se úja könyvét, s azért nem is kár. Persze, ez hazug romantika: nem számol az éhenhalással. Némelyek még mindig azt hiszik (s próbálják elhitetni), hogy az alkotó nem dolgozó is egyben, csak fennen szárnyaló ködfaló, aki rántott felhőn él, nincs villanyszámlája, mert neki már itt lent fényese- dik az örök világosság, télen nincs gázszámlája, mert az eszmék hevítik, gyerekének nem kell cipő, buszjegy; az írót eltartja a lelkesedés. A vidéki sajtóról nemrégiben vita zajlott le a Magyarországról jövök című rádióműsorban. Egy hölgy betelefonált, hogy bezzeg az újságírók be jól keresnek. 1993. május 31-éig a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke voltam, s Nóg- rádból kaptam egy kollegiális számadást: akkor a megye újságíróinak átlagjövedelme tizenhatezer forint körül mozgott. Attól tartok, a. mai magyar író átlagjövedelme ennek a fele sincsen. A (tehetséges!) színészek, zeneszerzők, előadóművészek többségéről nem is szólva. A magyar társadalomban sajnos ostoba, hamisító babona terjedt el — néhány kivétel miatt — a művészek jövedelméről. Ez a tévhit talán akkor sem múlik el, ha nyomorukban újra sokan öngyilkosok lesznek. Bodor Pál Pünkösd ünnepe A húsvét utáni ötvenedik nap— a pünkösd görög neve is innen való: pentekosté annyit tesz, „ötvenedik” — kiemelkedő egyházi ünnep, a Szentlélek eljövetelének ünnepe, amely az idén június 4-ére esik. Az Apostolok Cselekedeteinek elbeszélése szerint 10 nappal Jézus mennybemenetele után az apostolokra lángnyelvek formájában leszállott a Szentlélek, akit Jézus megígért és akinek eljövetelével a megváltás műve beteljesedett. Az apostolok Péter vezetésével terjeszteni kezdték a Megváltó tanításait. Az egyetemes keresztény egyház ezt az eseményt tekinti megalakulásának. Pünkösd tehát az egyház alapításának és az újszövetségi törvény kihirdetésének az ünnepe is. Lassan kihalóban a pünkösd gazdag európai hagyományvilága, a népszokásokat egyre kevesebb vidéken őrzik. Hajdan a katolikusok galambot bocsátottak szabadon a templomban, vagy égő kóccsomókat szórtak szét a „tüzes nyelvek” emlékére. A középkori ispotályok különös bizalommal helyezték magukat a Szentlélek oltalma alá. Hazánkban az ügyességi játékokkal összekötött „pünkösdi király” választás és a gyereksereg adománykérő köszöntője, a pünkösdölés a legismertebb ünnepi hagyomány. Hajdan az új- kígyósiak pünkösd hajnalán bodzavirágot szedtek, amit „foganatos orvosságának tartottak. Pünkösd vasárnapja és hétfője a protestáns egyházakban önálló főünnep, sok helyütt ekkor tartják a konfirmációt, a serdülők felnőtté avatását.
