Békés Megyei Hírlap, 1995. június (50. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-24-25 / 146. szám

OBERES megyei hírlap MEGYEIKÖRKÉP 1995. június 24-25., szombat-vasárnap Első helyezettként beju­tott az országos döntőbe a mező- hegyesi József Attila Általános Művelődési Központ 3-4. osztá­lyos fiú futballcsapata. A döntőt Szekszárdon tartották június 14- én. A mezőhegyesiek az első mérkőzést 11—1-re nyerték, a többin már kevésbé voltak ered­ményesek. Teljesítményük így is példa nélküli az ÁMK történe­tében. Csapattagok: Imre Mik­lós, Ács Levente, Gombkötő Pé­ter, Molnár Attila, Szabó Ró­bert, Popon Norbert, Mérey Ti­bor, Szabó Tamás, Kiss Norbert, Böröcz Ferenc, Lipták László, Kolozsi János, Faluhelyi And­rás. Edző: Rédli Tamás. A hírek szerint a békéscsabai sportisko­la illetékesei megkerestek né­hány ifjú labdarúgót, illetve szüleiket. Egyelőre úgy tűnik, egyben marad a csapat, a gyer­mekek a művelődési központ­ban kívánják folytatni tanulmá­nyaikat. Szárszón táborozott június 12. és 19. között 30 me- zőhegyesi általános iskolai ta­nuló. Á gyermekek a Ménesbir­tok Rt. egykori balatoni üdülő­jében kaptak szállást és teljes ellátást mindössze napi 600 fo­rintért. Ennek — az előszezoni kedvezmény mellett — az a magyarázata, hogy a központi fekvésű, vízhez közeli üdülő je­lenlegi tulajdonosa a Mezőhe­gyesről elszármazott Csizmás Mihály. A nagyszénást önkor­mányzatot is elérte a Bokros­csomagként emlegetett, de már földkörüli utazáshoz használa­tos táska méretű megszigorítá­sok szele. Ennek első jele, hogy átvizsgálták az alkalmazottak létszámát. Az eredmény: az év végéig a hivatali apparátusban kettő, a gazdasági ágazatban egy, a bölcsődében kettő, a művelődési házban egy, a nap­közi konyháján egy, az iskola nevelőtestületében kettő, az óvodákban három dolgozó munkaviszonyát szüntetik meg. Az már tehát bizonyos, hogy ja­nuár elsejétől 13 munkanélküli­vel lesz több Nagyszénáson. Országos turnéja egyik állomásaként Békéscsabán, az ifjúsági házban is színpadra lép a Fahrenheit együttes június 28- án, szerdán 19 órakor. Vendég: a Mex. Miniszter a megye kórházairól Befejeződött az egyházmegyei zsinat Szombaton a szegedi székesegy­házban tartott szentmisével végé­tért a szeged-csanádi egyházme­gye zsinata. A tanácskozást a tria­noni határokkal elszakított egy­házmegyék küldöttei is megtisz­telték, s meglátogatta Angelo Acerbi érsek, pápai nuncius. A 34 világi és 43 pap zsinati tag több témában fejtette ki véleményét. A fórum főbb megállapításait az alábbiakban foglaljuk össze. Világi hívek, egyházközségi élet. Egyházközségen belüli munkacsoportokat világi hívek is vezethetnek, de a liturgikus szol­gálatból is kivehetik a részüket. A főpásztor még a zsinat megkez­dése előtt jogerőre emelte, hogy két-három éven belül minden egyházközségben legyen világi kisegítő. Ez azt jelenti, hogy egy- egy egyházközségben a közös­ség előtt jól felkészített világiak­nak engedélyt adnak az áldozta- tásra és temetések végzésére. Egyházi rend. Az egyre vál­ságosabbá váló paphiány megkí­vánja, hogy a papokat felszaba­dítsák arra, amire az életüket tet­ték. A pap első feladata Istennel való kapcsolatának a rendszeres elmélyítése. Legyen lelkivezető, közösséget formáló szentségeket kiszolgáltató. Az egyházmegyé­ben körülbelül 70 pap hiányzik. Keresztség. Á keresztséget kérő szülők igen gyakran keresz- teletlenek, vagy nem tanultak hit­tant, élettársi viszonyban vagy polgári kötésben élnek. Az alap­szemlélet az kell legyen, hogy senkit sem szabad azonnal eluta­sítani. Ha a szülők nyitottak az egyház felé, oktatásban kell őket részesíteni és az elbeszélgetések után ők döntsék el, hogy akarják- e a keresztség szentségét kérni. Bérmálás. Kampányszerű bérmálás nincs. Folyamatos hi­toktatás szükséges. A korhatár: betöltött 13. életév. Hitoktatás. Minden korosz­tálynak tudni kell ugyanazon igazságokat megfogalmazni, így vezetve el őket az öntudatos ke­resztény életre. Kívánatos, hogy a plébánosok vagy hitoktatók az iskolai tanévnyitón szülői érte­kezleten is részt vegyenek. Óvoda, iskola. A kommuniz­mus szétverte az egyházi iskolá­kat, így kihúzva a talajt a keresz­tény nevelés intézményesített formája alól. A jelenlegi liberális irányzat ugyanazat teszi, mint egykor a kommunizmus. Az igény nagy a katolikus iskolák iránt, de az egyház személyi és tárgyi lehetőségei erősen korláto­zottak. A szülők és az iskola együtt képes csak a keresztény nevelést megoldani. Felnőttok­tatás. Az egyik irány a lelkipász­tori kisegítők, közösségvezetők, hitoktatók, kántorok, sekrestyé­sek, irodai alkalmazottak teoló- gai képzése, a másik a civil hiva­tásnak élők képzése, biblia ma­gyarázatok, hitigazságok kifejté­se, előadók meghívásával. Ifjúsági pasztoráció. A fő­pásztor e célra önálló lelkipász­tort nevezett ki, az ő vezetésével a dél-alföldi régió munkáját han­golja össze az 1991-ben megala­kult Katolikus Ifjúsági Iroda. Bűnbánat, kiengesztelődés szentsége. A bűntudat az egyház­megyében is meggyöngyült. A hívekben ki kell alakítani azt az igényt, hogy lelki beszélgetések­re felkeressék a lelkipásztort. Eukarisztia. A szentmisék számát ésszerűen csökkenteni kell a papok és a hívek számá­nak csökkenése miatt. Egy pap például vasárnap három misénél többet semmilyen körülmények között nem mondhat. Betegek kenete. Tudatosíta­ni kell a hívekben, hogy ez nem utolsó kenet. Utca- és háztöm­bapostolokat kell beszervezni, akik előkészítik ezeket a talál­kozásokat, köztük a kórházit is. Egyéb lelkipásztori felada­tok. A zarándokutak nem turis­tautak, lelki épülést kell, hogy szolgáljanak. A temetés nem szentség, amint az előzőekben említettük, célszerű világiak (akolitusok) bevonása. Anyagi ügyek. A pártállam idején az egyház anyagilag szin­te teljesen összeomlott. Ä nyu­gati keresztény testvérek segít­sége nélkül alig tudott volna fennmaradni. El kell érni, hogy a papok fizetése legalább a min­denkori létminimum legyen. Bár kívánatos lenne, hogy vég­zettségük szerint való juttatás­ban részesüljenek, de erre sem­miféle alap nincs. A kántorok és egyházi alkalmazottak a vég­zettségüknek megfelelő fizetést kapjanak. Az egyházi hozzájá­rulás a nettó kereset 1 százaléka kellene, hogy legyen keresőn­ként. Mivel ez is csak a késő jövő, ezért jelenleg keresőnként minimum évi 500 forintot álla­pítottak meg. Kommunikáció és tömegtá­jékoztatási eszközök. Plébáni­ai szinten faliújság, értesítők, könyvtárak létrehozása, egy­házmegyei szinten sajtóreferens kinevezése, média bizottság megalakítása szükséges. Töre­kedni kell a Tv, rádió, sajtó evangelizációba való bekapcso­lására. Házasság. Az önzetlen élet- felfogás és felelősségvállalás hiányzik az emberekből. Ehhez hozzájárul a liberális propagan­da, mely a házassági hűséget, nevetségessé teszi. Ezzel is ma­gyarázható a házasságok fel­bomlása és az élettársi viszony terjedése. A jegyeseket kurzu­sokban kell előkészíteni a há­zasságkötésre. Ezeken nemcsak alapigazságokról hallanak, ha­nem a nagycsaládosok elmond­ják tapasztalataikat, illetve ke­resztény orvos is tájékoztatja őket. Á jegyesek házasságkö­tésük előtt legalább fél évvel je­lentsék be szándékukat a lakó­helyük szerinti plébánián. Szent helyek. A templomo­kon még föllelhetők a háborús nyomok, fenntartásuk nagy ter­het ró az egyházközségekre és az egyházmegyére. Szó esett még a temetőkről és a templomi orgonákról, melyek állapota az előzőekhez hasonló. Dr. Tokaji Ferenc, Gyula város országgyűlési képviselője június 20-án délután fél 5-kor a népjóléti miniszterhez címzett kérdést jut­tatott el dr. Kökény Mihály ál­lamtitkárhoz. A választ másnap délelőtt 1-1.07-kor már kézbe is vehette. (Az azonnali kérdések körébe nem pályázott, mert több mint 40-en álltak sorban előtte.) Lényegében azt tudakolta, hogy a gyulai, a békéscsabai és az oros­házi kórházaknak mi lesz a sorsa, s mennyit vesznek figyelembe az itt élők elképzeléseiből. Kérdése­it az orvosi kamara szakmai véle­ménye alapján fogalmazta meg, tehát azok nem politikai indíttatá- súak voltak. A miniszter dr. To­kaji Ferenchez írt válasza: Bizonyára Ön előtt is ismert, hogy a jelenlegi egészségügyi el­látó rendszer a struktúra kor­szerűtlensége miatt nem felel meg az ország valós szükséglete­inek és az eddigi gyakorlatnak megfelelően nem finanszírozha­tó tovább. Az egészségügy működésére biztosított összeg jó­val a tavalyi szint alatti finanszí­rozást tesz csak lehetővé, ami a túlméretezett, sok esetben pazar­ló struktúra közvetlen összeom­lásához vezetne. Hátrányosan érint majd egyes kórházakat az a tény is, hogy a finanszírozásban egy országosan egységes alapdíj felé kívánunk közelíteni. A ma­gasabb pontértékkel dolgozó na­gyobb intézményeknek ez hát­rányt jelent, míg az alacsonyabb pontértékkel dolgozó kis kórhá­zak bevétele növekedni fog. A békéscsabai Réthy Pál Kór­házban az elmúlt évben, 1992. és 1994. között egy teljes állami tá­mogatáson alapuló, 4,5 milliárd forintos rekonstrukciós beruhá­zás történt. El kell mondani, hogy sajnos ez nem csupán valós szük­ségletek kielégítésére történt és így egy túlméretezett kapacitás jött létre, mely igen alacsony ki­használtsággal működik. Erről személyes látogatásunk alkalmá­val is meggyőződtünk. A felújítás során a kor szakmai színvonalá­nak megfelelő fejlesztés történt. Korszerű laboratórium, röntgen és egyéb diagnosztikai egységek, valamint új műtőblokk került kia­lakításra. Véleményünk szerint ez a kellően át nem gondolt, meg­született kapacitás csak abban az esetben lenne működtethető, ha a közelben lévő gyulai Pándy Kál­mán Kórházzal szoros együttműködés alakulna ki a pár­huzamosságok megszüntetése és a feladatmegosztás figyelembe­vételével. Ellenkező esetben a békéscsabai kórház teljesítmé­nye alapján kiszámított bevétel nem lesz elegendő az intézet fennmaradásához és ez gazdasá­gi összeomláshoz vezethet. A fentiekben részletezett alap- díj-korrekció tervezett bevezeté­se miatt nincs garancia arra sem, hogy a jelenleg magas pontérték­kel dolgozó gyulai kórház a régi struktúrában ugyanilyen gazda­sági színvonalon fog tovább működni. Javaslatként a Népjóléti Mi­nisztérium felvetette, hogy a bé­késcsabai kórház váljon a megye traumatológiai ellátásának köz­pontjává, magába integrálva az ide kapcsolódó feladatokat, mi­vel a rekonstrukció során kialakí­tott infrastrukturális háttér euró­pai színvonalon biztosítaná a lakos­ság ilyen irányú ellátását. A leírt koncepciónk csupán egy ésszerű javaslatként próbált szolgálni a fela­datmegosztást illetően. A Népjóléti Minisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nem kíván hatalmi szóval beavatkozni a két kórház vetélke­désébe. Erőszakkal nem fogunk lépéseket tenni a két kórház struktúra-átalakítására vonatko­zóan, azonban felelősséget sem tudunk vállalni arra nézve, hogy egy esetleges gazdasági össze­omlás esetén forrás hiányában se­gíteni tudunk bármelyik kórhá­zon. Szeretnénk, ha a tulajdonos megyei és városi önkormányzat a közös megegyezést elősegítve segítene egy mindenki számára elfogadható megoldást találni a jövőbeni működésképtelenség megelőzése érdekében. Üdvözlettel: Szabó György „Tagadom, hogy a művészét játék" A textilmunkák nyughatatlan mestere „Tagadom, hogy a művészet já­ték. Mindenesetre, amíg képei­met görcsösen festettem, a tex­tilmunkák közben felszabadul­tam, egyszerre minden könnyebb lett” — vallja Balázs Irén, szabadkígyósi származású textilművész, akinek alkotásai­ból tegnap nyílt kiállítás a bé­késcsabai Munkácsy Mihály Múzeumban. A díszítőfestő diplomás Ba­lázs Irént harminc évvel ezelőtt ejtette rabul a textilek világa. E műfaj egyik úttörőjeként keresi Balázs Irén tárlatát augusz­tus 6-áig tekintheti meg a kö­zönség FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER nyughatatlanul az újabb és újabb kifejezésmódokat. — A textil a kifejezés ezernyi lehetőségét kínálja, születhet belőle funkcionális dolog épp úgy, mint magas művészi alko­tás. Ami még izgalmasabbá te­szi, az a művészeti ágak kevere­dése. — A tértextilek megfor­málásánál kicsit szobrász lehe­tek, a síkhímzések színei inkább festői látásmódot kívánnak — fogalmazott a megnyitó előtti percekben Balázs Irén. Cs. R. Laurinyecz Mátyás, a Passzjó népszórakoztató, -segítő és kedvre derítő, nonprofit elven működő vállalkozás ügyvezető­je nagy médiakarriert futott be békéscsabai Hyde-parkjával, melyet egyelőre vasárnapon­ként üzemeltet a Lázár utcai ját­szótér mellett. Nyilatkozott or­szágos lapoknak, a Kossuth rá­dió Magyarországról jövök című műsorának is a hordószó­noklás tudományáról, csabai jellegzetességeiről. Laurinyecz Mátyás most arról tájékoztatta lapunkat, hogy a június 25-én, vasárnap 16 órakor kezdődő Lá­zár utcai programon a televízió Objektív című műsora is képvi­selteti magát. Elmondta még, hogy a bejelentkezett fellépők — Petrovszki Péter gitáros, La­katos Béla Zsolt és Jónás And­rea alvajáró stílusban előadók, Botyánszki György politikus és Huszár Imre Torgyán-parodista — mellett természetesen mások is világgá kürtölhetik hordójáról azt, ami a szívüket nyomja. Ny. L. 25 éves a pécsi Közgáz Nagyszabású fesztivállal ünnepli fennállása 25. évfordulóját a pé­csi Janus Pannonius Tudomány- egyetem közgazdaságtudományi kara szeptember 2—5. között. Az első nap a szakmai programok napja lesz. Az előadók között lesz Hóm Gyula miniszterelnök, Kor- nai János közgadász professzor, Csányi Sándor, az OTP Rt. elnök­vezérigazgatója, Petshnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. munka­társa és Fodor Gábor miniszter. Az utolsó napon a közgazdaság- tudományi kar díszdoktorává avatják Berend Ivánt, a BKE, Be- rend T. Ivánt az University of California és Francis J. Aguilart a Harvard University professzorát. Az egykori hallgatók egy részé­hez nem jutott el a meghívó, ők a karon (a (72) 332—454-es tele­fonszámon) kérhetnek informá­ciót. Nagy Zsolt Színihallgatók megmérettetése Ezen a héten tartották a Regio­nális Színházművészetért Ala­pítvány által működtetett szí­nészképzős hallgatók évvégi záróvizsgáit. Az I. és II. évfo­lyamosok zárt ajtók mögött, ta­náraik és diáktársaik előtt adtak számot tudásukról. Tegnap a „nagyok”, a harmadévesek elő­ször nyílt vizsgát tartottak a színház Vigadójában. Igaz, szá­mukra nem ez az első találkozás a közönséggel, hiszen a színház előadásaiban is részt vettek, az ügyesebbek máregy-egy szere­pet is eljátszottak. Az évvégi vizsgán Heltai Jenő Tündérlaki lányok, Stein­beck Egerek és emberek I. fel­vonása, valamint Molnár Fe­renc, Szép Ernő és Komiss Mi­hály műveiből előadott részle­tek szerepeltek. A lelkiismere­tes, kitartó munka meghozta az eredményt: a közönség elisme­rő tapssal jutalmazta a hallgatók előadását. A harmadévesek osztályve­zető tanárát, az alapítványi ku­ratórium titkárát, Gergely Lász­lót a vizsga után kerestük meg. — Elégedett az osztálya munkájával? — Igen, bár ebben az egy szóban tulajdonképpen 3 év munkáját kell értékelni. A vizs­ga összegzését adta mindannak, amit eddig a hallgatók megta­nulhattak. A szép és értékes ala­kítások mögött azonban észre kell vennünk néha a hibákat is, ez még nem késő. Mielőtt az utolsó évet elkezdenénk, fel kell nagyítani ezeket a hibá­kat, nyíltan szembesülni kell velük, hogy majd a negyedik, a záróév diplomamunkája tel­jesértékű színházi előadás le­gyen. Örülök az őszinte taps­nak, amely a vizsga után a gyerekeknek szólt, mert siker nélkül és hit nélkül ez a pálya nem művelhető. — Az alapítvány jöbőhen tervei? — Azt hiszem, ideje most- már a negyedik év vége után nagykorúvá válni. Remélem, hogy mind a megye és a város sajátjának fogja tekinteni ezt az iskolát. Szeretnénk a nem­zetközi sikereink mellett, most már a hazai szakma is ránk figyelne, s befogadna maguk közé. Imre Julianna és Tárnái Attila Heltai Jenő: Tündérlaki lányok című vizsgadarabban fotó: kovács ERZSÉBET Mindenki világgá kürtölheti, ami a szívét nyomja Objektív a „Hyde-parkban”?

Next

/
Oldalképek
Tartalom