Békés Megyei Hírlap, 1995. június (50. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-20 / 142. szám
o Megyei Körkép 1995. június 20., kedd Az utcanyitásra várni kell(?) A sétálóutcának szánt ,,öböl” nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Itt még sétáló, andalgó emberekkel nem találkoztunk fotó kovács ERZSÉBET A medárdi esős napok egyikén Orosházán az Univerzál Áruház dolgozóit akkor pillantottuk meg, amikor bőrig ázva próbálták a több mázsás virágládákat félrehúzni, mert a szőnyegeket szállító járműnek nem jutott hely a bérházak mögött, a rakomány pedig olyan súlyos volt, hogy nem lehetett egyenként háton behordani az üzletbe. A látvány nem újkeletű, éppen ezért levélben fordult az orosházi képviselő- testülethez a belváros főutcájának néhány kereskedője. Kérésük a Kossuth utcának a Rákóczi út felől való megnyitására irányult. Érveik között felsorakoztatták azt a hétköznapi tényt is, hogy önkormányzati ingatlanok bérlői ők, a bérlemény viszont akkor hozna nekik komolyabb bevételt, ha az utca nem lenne lezárva (az áruszállításról nem is beszélve!). A felfestett parkoló is adott, megoldhatná a város központjának a parkolási gondjait. Mint megtudtuk, az önkormányzat műszaki osztálya bejáráson vizsgálta meg a kérés jogosságát. Sajnos a válasz továbbra is nemleges. Csete I. Ászok Telekgerendáson Földinh volt. Ezen a an- pon hunyt el a füzesgyarmati születésű Nagy Sándor irodalomtörténész. A budapesti egyetem bölcsészkarán folytatott tanulmányok után az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában dolgozott. A folyóiratokban több irodalomtörténeti tanulmánya jelent meg. Néptánc napközis tábor. A mezőberényi Petőfi Művelődési Központ július 3—8-a között néptánc napközis tábort szervez a 10—14 éves gyermekek számára. A foglalkozásokat néptáncoktatók vezetik, egykori és ma is aktív táncosok közreműködésével. A táborba jelentkezni lehet június 26-áig. Szavaló verseny. A kaszaperi általános iskolában még a tanév befejezése előtt szavaló- és prózamondó versenyt hirdettek meg a tanulóknak. A bemutatkozásra és versenyre a helyi pártok házában került sor, ahol tizenhatan versmondásra, öten próza előadására neveztek be. Versmondásból a legeredmé- nyesebb Simon Annamária, prózából Szokolai Zsuzsanna és Nagy Orsolya lett. Koszorúztak. Az Erkel Társaság tagjai az Erkel-napok rendezvénysorozat keretében a Kerepesi temetőben és a budakeszi temetőben gyulai kötődésű elhunytak sírjait koszorúz- ták meg a napokban. Számítógépes grafikák. Nyisztor János számítógépes grafikáiból nyílt kiállítás a napokban Gyulán, a Petőfi tér 2. szám alatt, a II. emeleten lévő Galéria Noi-ban. A kiállítást június 30-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Papírhajtogatás. A mezőberényi Petőfi Művelődési Központ , .Papírgyűrögetés-pa- pírhajtogatás,” címmel június 26-tól július 1-ig a 7—14 éves gyermekeknek napközis szaktábort szervez. A foglakozásokat a helyi origamikör tagjai vezetik, a táborba jelentkezni lehet június 19-éig. Szombaton tartotta tanévzáró ünnepségét és a ballagást a telekge- rendási álatalános iskola. Sikeres évet tudhatnak maguk mögött, hiszen a 143 diákból több mint 10 százalék (15 tanuló) kitűnő tanulmányi eredményt ért el. A diákok és kollégák ünnepélyes keretek között búcsúztak el — több mint 30 éves munkáját megköszönve Zsiga Pálnétól, Magdi nénitől. Ekkor került sor első ízben a „Teleki Ász”-díj kiosztására is. Kro- pokné Kiss Érzsébettel, az iskola igazgatójával erről beszélgettünk. — Kik hozták létre, és milyen céllal ezt a díjat? — A díjat ez év májusában alapította az iskolaszék, a diákönkormányzat és az iskolavezetés azzal, hogy minden évben a tanévzárón osztjuk ki az arra legérdemesebbeknek. A díj odaítélését a tantestület és az iskolaszék javasolja, a döntésért pedig Lip- ták Mátyásné. Szanter Tibomé (szülők), Nacsa Judit, a diákönkormányzat vezetője, valamint az iskola igazgatója a felelős. — Mekkora összeggel alapították a díjat? — A fedezete jelenleg 20 ezer forint, mely az iskolának szánt május 1-jei felajánlásokból és a tanulók hulladékgyűjtéséből származó bevételének 30 százalékából származik. A pénzt elkülönített számlán vezetjük, ami egyébként nyitott. — Kik lettek az idei, az első „Teleki Ász' -ok? — Két tanulónk, Kubelák Aliz és Oryszcsák Katalin érdemelte ki a díjat nyolc éven keresztül tanúsított kitűnő tanulmányi eredményével. Jutalmuk: a Postabanknál váltott névre szóló ta- karékbettétkönyv 5—5 ezer forint értékben. L. E. Drágul a közterület Megint a vállalkozókról akarnak újabb bőrt „lehúzni” — mutatták felháborodva a mezőkovácsházi kisvállalkozók azt az önkormányzati levelet, amely szerint a jövőben magasabb közterületi díjakat kell fizetni. Az önkormányzati rendelet alapján ugyanis a kihelyezett megállító-, illetve a közterületre benyúló hirdetőtáblákért, valamint az italboltok előtt kialakított sörplaccokért külön-külön is fizetni kell. A vállalkozók úgy érzik, hogy különbözőképpen, de mindig számíthatott az ön- kormányzat a vállalkozók támogatására. Hogy lehet vállalkozásbarát egy önkormányzat, ha állandóan emeli az árakat? — kérdezték. A napokban a közterület-használatról szóló rendelet módosításáért fordultak a testülethez, amelyről egyelőre nem született döntés. Az őszi újratárgyalásig a régi rendelet marad érvényben. H. M. Ötven nap — ötven lap Lapunk fel évszázados fennállása alkalmából Ötven nap — ötven lap címmel, a történelmi visszatekintés jegyében sorozatot indítottunk. Összeállításunkban szerepel tallózás egykori ú jságokból és megszólalnak jeles személyiségek, régi olvasóink, kollégáink, akik hozzájárultak a lap arculatának kialakításához. A Felsőnyomási Állami Gazdaság teljesíti a kongresszusi felajánlást A pártkongresszus tiszteletére széleskörű munkaversenymoz- galom bontakozott ki a Felsőnyomási Állami Gazdaságban is. A gazdaság dolgozói termelési egységenként, üzemáganként maguk kezdeményezték a versenyt, foglalták írásba vállalásaikat. A munkaverseny a központi gépjavítóból indult ki, ahol a vezetők, traktorosok, kombájnosok magukhoz ragadták a kezdeményezést. Mivel ebben az időben az aratógépek, kombájnok, cséplőszekrények voltak javításra sorosak, a vállalás elsősorban ezekre és természetesen más apróbb munkákra terjedtek ki. A gépműhely dolgozói vállalták többek között, hogy a gazdaság 9 kombájnját határidő előtt 5 nappal kijavítják. Vállalásukra a határidő előtti öt nappal már a koronát is rátették: bejáratták a gépeket. A szerelők, kombájnosok jó munkájáról ma széltében- hosszában beszélgetnek a gazdaságban. És amikor a gépek javításával valamennyien célba értek, a kombájnosok: Sz. L., K. I., Gy. I., miután szemügyre vették az I-es üzemegység határát, újabb vállalást tettek. Felajánlották, hogy százötven százalékra teljesítik kombájnjaik aratási tervét, s szocialista munkaversenyre hívták a Il-es és a III-as üzemegység kombájnosait. S azóta a többi kombájnvezetők is csatlakoztak a munkaverseny kezdeményezőkhöz... Ugyancsak ebben az üzemegységben a cukorrépa egye- lésben is kimagasló eredményt értek el. Az öt munkacsapat a 103 holdas táblát 12 nap alatt egyelte ki, s holdanként 75—76 ezer tőállományt biztosított. Dupsi Károly (Békés Megyei Népújság, 1959. június 20.) / így lettem újságíró Lassan tíz éve annak, hogy pályamódosításra szántam magam. Igazából nem is tudom, mi adott lökést elhatározásomhoz. Lehet, hogy az az egyszerű tény: sohase csináltam azt, amiről papírom volt. Néhány éve tanítottam már Orosházán a II. számú általános iskolában, osztályfőnök is voltam, a gyerekekkel remekül megértettük egymást. Egyszer még a Népújságban is megjelent rólunk egy cikk, mert diákjaim pályázatot nyertek. Ha jól emlékszem, Szőke Margit fotózott, Verasztó Lajos pedig faggatott bennünket. Nemsokkal ezután a tanári asztalán megláttam a Békés Megyei Népújság egyik számát, benne egy újságírói pályázatot. Úgy gondoltam, nyilatkozni jó dolog, de ki kellene próbálni azt is, milyen a másik oldal. Próbálkozásomat a főszerkesztő levele követte, májusban pedig személyes találkozást kért, ahol azonnali alkalmazásomról biztosított, vállalva az akkor éppen aktuális továbbtanulásommal járó dolgokat is. Én viszont úgy gondoltam, a jó munkajutalma a kiadós nyári szabadság. Alkudoztunk egy sort, végül 1987. augusztus elsejétől a lap újságírója lettem. Arra is emlékszem, mi volt az első, komoly(?) irományom: plakátról beharangozót kellett írnom az orosházi aratóbálról. Nagyon büszke voltam, amikor viszontláttam monogramomat! Az első félsz pedig akkor jött rám, amikor Verasztó Lajossal bemutatkozó látogatásra mentem a tanácselnökhöz.—Tegnap még pedagógus volt ugye?—kérdezte kikerekedett szemekkel a városi vezető, majd megbarátkozott a gondolattal. (Folytatjuk) Csete Ilona Megkérdeztük olvasóinkat Hálaáldozat az orosházi evangélikusoknál Hogyan vigyáznak egészségükre? Fülöp Gellértné, 69 éves, nagy- laposi nyugdíjas: Vigyázok rá, ahogy lehet, de mindezek ellenére nem mondhatom, hogy mostanában teljesen egészséges lennék. Pedig higgyék el, sohasem cigarettáztam (igaz amikor én fiatal voltam, ez a lányok körében még nem is volt divat), sőt mindig igyekeztem egészséges életmódot folytatni. Jelenleg pedig az étkezés terén kényszerből is vissza vagyok fogva, ugyanis rendszeresen diétáznom kell. Sipos Ferenc, 49 éves, ecsegfal- vi gépész: A különböző gyógynövényteákat (például kamilla, hársfa, csipkebogyó) gyerekkorom óta kedvelem, és fogyasztom is. Mivel kint a tanyán lakom, nagyon sokat vagyok szabadban, s ott kint a levegő is sokkal tisztább, mint itt bent a faluban. Ám úgy három éve egyik éjszaka kaptam egy „égi jelzést”, azóta a még korábban meglévő kevés káros szenvedélyeimet szinte teljesen visszafogom. Tóth Mihály, 46 éves, bélmegyeri rokkantnyugdíjas: Persze, hogy mindenki számára fontos az egészség, hisz azt semmivel sem lehet pótolni. Lehetőségeim szerint én is vigyázok arra, hogy elkerüljem a betegségeket. Például életem során sohasem cigarettáztam. Nagyon szeretem a lovakat meg a természetet, így a szabad levegőn mindig sok időt töltöttem. A kerékpározást is kedvelem, még manapság is, akár Vésztőre is kerékpárral megyek. Törőcsik Lászlóné, 40 éves, békéscsabai körkötő: Elég gyakran elmegyek kirándulni, ugyanis én a lakásban nem szeretek hosszan tartózkodni, úgy érzem, csak a szabadban tudom igazán kipihenni magam. A táplálkozáskor is ügyelek, manapság már sokkal több salátaféleséget eszek, mint húst. A gyógyszerekhez viszont csak legvégső esetekben nyúlok. Ám sajnos a dohányzásról mind a mai napig nem tudtam leszokni. (Magyari) A gyülekezet összefogott Az Orosházi Evangélikus Egyház a pünkösdvasámapi isten- tiszteletre áldozati vasárnapot hirdetett meg. Mit értünk ez alatt, ezt kérdeztük Ribár János igazgató-lelkésztől. — Az áldozatnak 7 fajtájáról beszélünk: van engesztelő áldozat, ami az Ószövetségben Isten kiengesztelésére irányul. A reformáció óta az evangélikus egyház elvetette ezt a formát. Helyette az áldozat másik módját, a hálaáldozatot alkalmazza. Az evangélikus teológiából ismert adomány ez. Arra ösztönözzük gyülekezetünk tagjait, hogy ki-ki a maga módján adománnyal, fizikai munkával segítse az egyházat. Most ez az alkalom a létesítendő szeretetotthon kivitelezéséhez kapcsolódik. Az áldozati vasárnap pünkösdkor volt. Megcímzett borítékokat juttattunk el agyülekezet tagjaihoz. Mindenki maga döntötte el, hogy részt vesz-e, adományoz-e. — Milyen eredménnyel zárult a mostani áldozati vasárnap? — Kétségeink voltak az eredménnyel kapcsolatban, de örömmel mondhatom, hogy e nemes cél érdekében megmozdult a gyülekezet. Rengeteg boríték gyűlt össze, azóta is hoznak adományokat. A regisztrált adatok szerint 1 millió 80 ezer forintot kaptunk, a feldolgozás még folyamatban van. A felajánlások között akadt kisebb összeg és nagyobb tétel is. A kardoskúti leánygyülekezet 50 ezer forintot adott. Nagy örömmel tölt el bennünket, hogy amikor szükséges, a gyülekezet összefog. Az akció megmutatta a közösségben rejlő erőt, szere- tetet, készséget. Viszont szomorúan tapasztaltuk, hogy egyesek visszaéltek az egyház nevével, és jogcím nélkül kéregettek pénzt a hívektől. Szeretnénk felhívni a figyelmüket, hogy senkit sem bízott meg az egyház ilyen jellegű gyűjtéssel. Sz. S.
