Békés Megyei Hírlap, 1995. június (50. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-01 / 127. szám
SPORT 1995. június 1., csütörtök Kihívás Napja a megye huszonnégy településén Több tízezren mozogtak a nap során Szerdán szerte az országban, több mint hatszáz településen sportoltak az emberek. Békés megye huszonnégy településén is benépesültek a sportpályák, az utcák, a terek, tornatermek, az uszodák, az iskolaudvarok és a munkahelyek. A kihívás napi versengésben Békésszentandrás, Bélmegyer, Bucsa, Dombiratos, Ecsegfalva, Elek, Füzesgyarmat, Gyula, Kaszaper, Kondoros, Körösnagyharsány, Kunágota, Mezőhegyes, Mezó'- kovácsháza, Murony, Okány, Orosháza, Pusztaföldvár, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Szarvas, Tarhos, Telekgerendás, Tótkomlós lakossága vett részt. Mindenütt jó hangulatban, a nyári melegben fiatalok és idősebbek teljesítették a különböző' képtelenebbnél-képtelenebb programokat a résztvevőit. A Kihívás Napján vették át Mezőkovácsházán kitüntetéseiket, balról: Baayinka György, Engelhardt Katalin, Sebők Vilmos és ifj. Kováts Tibor, akika paraolimpia ezüstérmesének díjai alatt foglaltak helyet Fotó: Kovács Erzsébet Mezőkovácsházán kitüntetéseket vehettek át Első alkalommal vidéken, ezúttal Mezőkovácsházán a művelődési ház klubtermében került sor a Kihívás Napjának megyei díjkiosztó ünnepségére. Megnyitóbeszédében Szűcs Károly polgármester szólt a sport, valamint a várost is megmozgató rendezvény jelentőségéről, majd Szilágyi Menyhért, a megyei önkormányzat ifjúsági, oktatási és sportbizottságának elnöke a megye négy kiváló sportemberének nyújtott át „Békés Megye Testkultúrájáért” kitüntetést. Elsőként Engelhardt Katalin, mezőkovácsházi paraolim- piai ezüstérmes és úszóvilágbajnok, majd Bagyinka György, a Békés Megyei Lovasszövet- ség örökös elnöke, ifj. Kováts Tibor, a békéscsabai József Attila Általános Iskola vezető testnevelője és Sebők Vilmos, a Békés Megyei Ökölvívó Szövetség elnöke vette át az elismeréseket. Ezt követően, a nap meglepetéseként, dr. Petróczy Gábor, a megyei sporthivatal igazgatója, Gallov Rezső államtitkár nevében az OTSH aranyplakettjét nyújtotta át Engelhardt Katalinnak. A közelmúltban ugyanezt az elismerést vette át dr. Földesi Béla, a Körösi Csorna Sándor Főiskola nyugalmazott főigazgatója. Az úszóbajnoknő eddig elért nemzetközi és országos eredményeinek bizonyságául egy hihetetlenül gazdag „Érmek és díjak” című kiállítást tekinthetett meg a közönség. Az ünnepélyes díjkiosztás közben is fel-felhangzott néhány „hajrá” — biztatás az erőemelők háza tájáról, majd a melegben gyöngyöző homlokú anyukák tolták kipirult arcú gyermekeiket a babakocsiknak kijelölt távon. Ale Gabinak a legjobban a parkfürdő tetszett — talán nem minden célzat nélkül! —, ahol kólás üvegekkel hordták egy hordóból a vizet az idén sajnos üresen tátongó medencébe. Gál Olga és Tünde, akik unokatestvérek, mindenben együtt vettek részt. A röplabda-mérkőzést, amelyet a fiúk ellen vívtak, a vízzel telt üveg „vándoroltatását”, a hin- tótologatást, illetve az akadály- versenyeket díjazták az első helyre. A villámtomák és Toldi- próba után a sokszínű, mozgalmas programot este Jazz-Mine koncert zárta. Halasi Mária Erős kovácsházi fiatalok. Szkander a kocsmában. Balról Simon Gábor, jobbról Ágoston Kornél Fotó: Kovács Erzsébet Polgármester-kergetés Pusztaföldváron Először neveztek a földváriak az akcióba. A faluban kicsik és nagyok egyaránt mozogtak kora hajnaltól késő estig. Hajnalban polgár- mester-kergetéssel kezdődött a program. A buszon utazók a Pusztaföldvár—Orosháza között közlekedő autóbusz tologatásával vették ki részüket a pontgyűjtésből. A tejes gazdák tornája következett a tejcsamoknál, majd a munkahelyi testnevelésnek hódoltak a résztvevők. A központi iskolában, az óvodában és az újfalusi óvodában kicsik és nagyok egyaránt több próbát teljesítettek. Volt itt tanár-diák kosárlabda-mérkőzés, teniszpárbaj, kerékpár ügyességi verseny, grundbirkózás, s nem utolsósorban a vendég gerendásiakkal vívott kézilabda- és labdarúgó-mérkőzés emelte a nap hangulatát. Csizmadia Gábor 5. osztályos így vélekedett a mérkőzés szünetében: — Minden sportszerető fiatal számára jó ez anap, hiszen itt a szülők, a gyerekek és a tanárok együtt mozoghatnak. A felnőtteknek is kell egy kis kikapcsolódás a sok munka és a hétköznapi gondok után. Ebéd után kerékpárra pattantak a földváriak és a falu határában találkoztak a kaszaperiekkel. A kultúrházban a lányok-asszonyok tojástörésben és csipetkekészítésben mérték össze tudásukat. Délután a felnőtt férfiak nagy örömére, kocsmalátogatás szerepelt a programban, egyik intézményből gyalog és futva mentek a másikba a nagy melegben megszomjazó emberek. A kis motorosok pöfögőversenye után, a focipályán Magyar Kupa labdarúgó-mérkőzésen szurkolhattak a helyiek. Az egész napos program utcabállal és a nyugdíjasok sétájával zárult. Tóth B. István A pörkölt után váltóban indult a főszakács Mezőhegyes első alkalommal indult a Kihívás Napja versenyen. Néhány résztvevőt kérdeztünk arról, hogy mit jelent számukra ez a nap, és mi a szerepe életükben a sportnak. A József Attila Általános Művelődési Központban találkoztunk Varga Ferencnével, aki dédunokáit hozta el a vetélkedőkre. Mint mondotta, ő csak nézőként foglalkozik a sporttal: — Tudja, én már hetvenöt éves vagyok, és ha sportolni nem is tudok, de az egészséges élet fontos számomra. Részben ezért hoztam el a kicsiket ide, hogy mozogjanak, levegőn legyenek. Másrészt én magam is nagyon szeretek vidám emberek között lenni, beszélgetni ismerősökkel. A művelődési központ tornatermében két holtfáradt fiatalember figyelte a karatésok edzését. Salzer Tibort a nap eseményeiről kérdeztük: — Azt hiszem, nagyszerű napja lehetett mindenkinek, aki a rendezvényen részt vett, a vonattolóversenytől kezdve a grundbirkózá- sig mindenki találhatott magának megfelelő számot. Engem az akadályverseny fárasztott ki a legjobban, meg persze a meleg, de azért délután még focizunk egy jót. — Szerintem ez a nap leginkább arra jó, hogy az embereknek megmutassuk a sport, a mozgás szépségét. De aki csak ezen a napon mozog, az csupán egy vidám emlékkel lesz gazdagabb. Az lenne a jó, ha sokak számára ez a nap életmódváltozást is jelentene — tette hozzá Mitykó Attila. Á cukorgyári óvodában délután négy órakor családi vetélkedő kezdődött. A verseny előtt az igen jó erőben levő szakáccsal, Kocsárdi Ferenccel beszélgettünk, aki régebben versenyszerűen foglalkozott a labdarúgással: — Számomra ez a nap egy kis kikapcsolódást jelent. Miután a pörkölt megfőtt, a feleségemmel és a kisfiámmal a váltóban indulunk, és remélem, hogy sikerül a helytállás. Biztos vagyok benne, hogy a fiam sportember lesz, megpróbálom majd valamelyik csapatsport felé irányítani, de ha úszó lesz, az se baj! Kiss M. György Az orosházi hatlábú futás Fotó: Such Tamás Orosházán a szervezést a Drogellenes Ifjúsági Társaság vállalta magára, akiknek ez is lehetett volna a jelszavuk: A napot nem lehet elég korán elkezdeni. A programsorozat ugyanis a kísértetfutással kezdődött éppen 0 órakor. A nap lényege így is az volt, hogy minél több embert mozgásra ösztönözzön. Ennek érdekében a helyi médiákban a szervezők felkérték az orosháziakat, ha módjuk van rá, hagyják otthon gépkocsijaikat és gyalog vagy kerékpárral közlekedjenek ezen a napon. Kisebb időcsúszással, de megvalósult a délelőtti autótolás a 47-es számú főközlekedési út bevezető szakaszán. A fiatalok lelkesen mozgatták meg a kisebb, nagyobb járműveket, miközben a beavatottak váltakozó lelkesedéssel fogadták a felkérést. Volt, aki stopposnak nézte a tologató „erőművészeket” és jelezte: Trabantot tolnak az orosháziak az ő autója már megtelt. Volt viszont, aki ráérzett a dolog lényegére. A szervezők — a kevés érdeklődő miatt — elindultak az óvodákba, iskolákba is, hogy az óraközi szünetekben játékra invitálják a gyerekeket. Délután Gyopárosfürdőn és a sportcsarnokban folytatódott a rendezvény strandröplabdával, hatlábúak futóversenyével (ebek és gazdáik), babakocsi ügyességi versennyel, gör- korcsolyaversennyel. A napot gálaműsor zárta a Simpaty diszkóban. Somodi Gyöngyi Az a legjobb, hogy focizhatunk, amíg bírjuk! Egy pöttöm legényke a füzesgyarmati sport- csarnokban ezt tartotta a legfontosabbnak a szerdai napon, azaz a Kihívás Napján. Sokadmagával a reggeli tornával, majd kocogással kezdte a napot és az iskolában folytatódott a mozgás, ahol minden éppen ráéró' osztály a sporttermekbe költözött és szinte megállás nélkül labdajátékokkal szórakozott. Várkonyi Imre iskolaigazgató apai szemmel követte a rangadót a hetedik A és a hetedik B között, hiszen mindkét fia a pályán volt. Az osztályrangadót megtekintette egy igazi fociszaktekintély, Grosics Gyula is, akinek nagyon tetszett a gyarmatiak sportlétesítménye. Az iskolán kívül a focipálya és a strand is megtelt nyüzsgő gyerekekkel, akik sokféle játékkal töltötték idejüket. A nemrég átadott, új. feszített víztükrű medencébe ugyan csak a nagyobbak mehettek be, de a tanmedence szinte pezsgett a gyerekektől. Ebben közrejátszott az is, hogy a szeghalmi általános iskolások, akik strandolni indultak, a tanító nénik vezetésével nagy lelkesedéssel csatlakoztak a helyi versenyekhez. Az egyik vízi ütközet után Sándor Máté hatodikos gyarmati diák — csuromvizesen, lihegve — csak annyit mondott, hogy megérte eljönni, kár, hogy korábban erre nem volt mód. Hozzátette, természetesen legközelebb is eljön, főleg, ha újra ilyen klassz hajpántot lehet nyerni, amilyet most vett át. Az egyik szervező, Antal Ági beismerte, kezdetben voltak aggodalmai, ám a sok vidám gyereket, kipirult arcot látva megnyugodott, sokan vállalták a kihívást Füzesgyarmaton is. Gáli Móni A füzesgyarmati strandon önfeledten kosárlabdáznak a gyerekek Fotó: tehoczky Péter
