Békés Megyei Hírlap, 1995. június (50. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-12 / 135. szám
Teológiai tanévzáró Békéscsabán 10 éve működik a Szegedi Teológiai Főiskola kihelyezett tagozata, szombaton rendeztek tanévzárót. (3. oldal) SPORT melléklet 12-16. oldal Bankárok: Tomka Andrásné A A Mezőbank Rt. Békéscsabai Területi Igazgatósága gyulai kirendeltségének vem zetője Mezoberényben született. (9. oldal) 1 1995. JÚNIUS 12., HÉTFŐ ÁRA: 19,50 FORINT L. ÉVFOLYAM 135. SZÁM IMMMI A Duracell-nyuszinak nagy a sikere a kicsik között. A kánikulai melegben azonban nem lehet könnyű dolga a nyuszibőrbe bújt „bácsinak"... Fotó: Lehoczky Péter Színvonal az ünnepségen és az üzletben Elektroház-napok ’95 — Na tudja, szeretném én látni azt az embert, aki ezt a közel millió forint értékű televíziót meg tudja venni... — méltatlankodik a testes asszonyság Békésről, amikor arról faggatom, mit szól az Elektroház-napok rendezvényéhez. —A rendezvényről csak a legjobbakat mondhatom. Pont olyan színvonalas, mint amihez hozzászoktunk az üzletben. Jó dolog, hogy millió márkás cég kínálatából válogathatunk. Pontosabban válogathatnánk, mert nekünk a férjemmel összesen 30 ezer forintból kell megélnünk. Bámészkodni azért szeretek, az nem kerül semmibe... Engem ez a mozinagyságú televízió és annak az ára nyűgöz le... Szombaton reggel nagy csinnadrattával kezdődtek az Elektroház-napok. Majorettek felvonulása jelezte, megnyílt a rendezvénysorozat. Bohócok szórakoztatták a legkisebbeket, és a Dura- cell-nyuszi nyalókát osztogatott... Na és az este? A nagyközönséget akrobatikus aerobik és jazzba- lett-bemutató kápráztatta el, hogy aztán a nap megkoronázásaként születésnapi tűzijátékban gyönyörködhessenek. Vasárnap egész nap különböző cégek bemutatójára került sor, s állíthatom, a DéLonghi, a Sony és a Panasonic cég méltó volt hírnevéhez... B.V. ________________ / H írek Évadzáró a Jókai Színházban Felhőszakadás. Az ország különböző pontján számos lakóházban, pincében és ipari objektumban okozott kárt szombaton a hirtelen lezúdult, nagy mennyiségű csapadék. A legtöbb alkalommal Győr-Mo- son-Sopron és Bács-Kiskun megyében riasztották a tűzoltókat, általában elöntött pincék szivattyúzásához. A Meteorológiai Szolgálatnál elmondták: szombaton napközben az ország keleti felében több helyen, éjjel pedig a Balaton környékén volt felhőszakadás. Helyenként néhány perc alatt több, mint 20 milliméter csapadék esett. Erdei iskolák. A Szé- csényhez közeli Ráróspusztán vasárnap megkezdődött az erdei iskolák hetedik országos találkozója. A háromnapos rendezvényen hatvanan vesznek részt. Az erdei iskolai oktatás évről évre terjedő mozgalom, ez idő szerint száz tagot számlál az egyesület. Az erdei iskolák a tanéven belül egy-egy osztályt néhány hétre turistaházban, síházban vagy más helyszínen természetes környezetben fogadnak, ahol a sajátos körülményekhez igazodó, külön kidolgozott tanterv szerint oktatják a gyerekeket. Konferencia. Tegnap a Pozsonyhoz közeli Madarászházán befejeződött a Kárpátmedencei országok magyar ön- kormányzatainak nemzetközi konferenciája. A konferencia legfőbb tanulsága az volt, hogy az itt jelenlevők szót tudtak érteni egymással. Ez nem csak a közös nyelv, hanem a közös, zömmel hasonló problémákból is eredt. A konferenciára meghívták a Magyar Országgyűlés összes pártját, de közülük csak a KDNP, az MDF és az FKGP küldte el képviselőit, mintegy 30 polgármestert és önkormányzati szakértőt. Évadzáró ülést tartott szombaton délelőtt a Jókai Színház társulata. Konter László igazgató-főrendező az évad utolsó találkozóján az elmúlt hónapokat idézte: — Pokoli nehéz évadot zártunk. Jó, hogy egyáltalán be tudtuk fejezni, hiszen úgy indult, hogy el sem tudjuk kezdeni. Elárasztotta a színházat a víz, anyagi gondjaink is akadtak. Bízom abban, hogy ezeket túléljük majd. Vigyáznunk kellene egymásra, jó lenne, ha megértenénk a másikat, s arra ügyelnénk, hogy ne hulljon szét a társulat. Konter László elköszönt három nyugdíjba vonulótól: Hídvégi János szabótól, Nemes László öltöztetőtői és Géczi József színésztől. Dr. Szekeres István, az OTP megyei igazgatója másodszor adta át az OTP-nívó- díjakat: az „Én és akisöcsém” című darab legjobb női alakítását nyújtó Réti Andreának, „Az apa” című előadásban nyújtott kiemelkedő alakításáért Gáspár Tibornak, s a darab rendezéséért Konter Lászlónak. Több, mint húszezer papírdaru — 2200 Csorvásról érkezett Békenap Mezoberényben .,Higgyünk a békében, hajtogassunk a békéért” — ez volt a jelmondata annak a békenapnak, melyet megszámlálhatatlan színes programmal, nép- művészeti vásárral egybekötve tegnap rendeztek Mezőbe - rényben. A jó ötlet kitűnő rendezéssel, remek produkciókkal párosult, még akkor is, ha fájó pontként mérsékelt is volt a helyiek érdeklődése a rendezvény egyes időszakában. Annyi azonban biztos: a herényi kezdeményezés országos méretűvé duzzadt és a jelenlévők remek műsorszámoknak tapsolhattak. Fábián Zsolttól, a Mezőbe- rényi Origami Kör vezetőjétől megtudtuk: a rendezvény gondolata egy esztendeje fogant, majd ez év elején az országos origamikörrel karöltve adták ki felhívásukat a papírdaruk — Japánban a békeimádság szimbóluma — hajtogatására, azok Hirosimába, az atombomba sújtotta városba, papírfiguráknak, mint a béke hírnökének kijuttatására. Az elmúlt hónapokban 94 településből — ebből féltucatnyi határainkon túli város — több, mint 20 ezer papírból hajtogatott daru (Folytatás a 3. oldalon) A papírdaru Japánban a békeimádság szimbóluma. A több, mint húszezer daru felfűzve jut majd el Hirosimába Fotó: Lehoczky Péter Terjed a kolera Az utóbbi napokban húszra emelkedett a kolerás megbetegedések szánta Ukrajnában. Az egészségügyi hatóságok szerint a fertőzés a szennyezett Déli-Bug folyóból nyert ivóvíz útján terjed —jelentette az AP. Az első fertőzéses esetekről a múlt hét elején számoltak be, amikor a fekete-tengeri Nyikolajev városában három embert válságos állapotban kórházba szállítottak. A városban tavaly nyáron 500 ember betegedett meg kolerában, s összesen 800-an fertőződtek meg országszerte. Az egészségügyi tájékoztatás szerint eddig egy beteg sem vesztette életét, de öten élet és halál között lebegnek. Kolerabaktériumot hordozó halat találtak a Déli-Bug folyóban, amely 3 millió lakost lát el ivóvízzel. Hittem szép szavadnak... A minap ismét — sokadjára — arról adhattunk hírt, hogy ügyeskedők több száz millió forintot varázsoltak ki hiszékeny polgártársaink zsebéből. Ezúttal hamis befektetési jegyeket dobtak piacra az orosz—magyar páros tagjai, akiknek egyébként a cégbírósági engedélyük állattenyésztésre és vegyeskereskedésre szólt. Erre mondja a pesti zsargon, hogy „ügyes”. Tudom, ilyenkor a legkönnyebb a balekokon elverni a port, miért hagyták, hogy kiénekeljék a pénztárcájukból a pénzt. Csendben azért megkérdezem: valóban minden rendben van a mai magyar, pénzvilágban? Egy ilyen pofonegyszerű trükköt hónapokig lehet engedély nélkül csinálni anélkül, hogy valakinek feltűnne?! A jelek arra vallanak, hogy igen. Mindez természetesen nem vet jó fényt a hazai bankrendszerre, amely egyébként is ezer sebtől vérzik. Egyik bankbotrány a másikat éri, egyre-másra kerülnek napvilágra az ügyeskedők kisebb-na- gyobb stiklijei, amelyeknek kárvallottjai mi vagyunk mindannyian, hiszen ne legyenek illúzióink, mindez a mi zsebünkre megy. A bankok ma már megfizethetetlenül magas hitelkamataiban benne van napjaink sztárjainak, a bankároknak a köznapi ember számára felfoghatatlanul magas javadalmazása éppúgy, mint az egymás zsebébe ügyesen becsempészett végkielégítésnek nevezett, törvényesített feketepénz. Mindez akkor is felháborító, ha nem függ össze a politikával. Tudom persze, hogy minden összefügg, ami a pénzzel kapcsolatos, ám napjaink Bokros-ügye mégis szinte sokkolt. Hogy valaki, amikor a legutolsó filléreket szedi ki a kisemberek zsebéből, korábbi munkahelyéről járó(?!) 16 millió forintos végkielégítését erkölcsösnek nevezi, ezt már minősíteni is alig lehet. Egy évvel ezelőtt sokan hittünk a szép szavaknak, s mégis megcsalattunk. Nem először, s attól tartok, nem is utoljára! Gila Károly Szaléziak találkozója Gyulán Hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkoznak ASzaléziRend 1992. január 1- jén kapta vissza Gyulán, a Kossuth Lajos u. 26. szám alatt lévő kollégium épületét, amelyet 1948-ban vettek el tőlük. A hajdani diákok közül 25-en szombaton ismét találkoztak az ódon falak között, hogy felelevenítsék a fél évszázaddal ezelőtt történteket és az azt követő évek — sokszor viharos — epizódjait. Többen külföldről utaztak haza a viszontlátás kedvéért; volt, aki egyenesen az USA-ból. Czirok Sándor igazgató—a találkozó szervezője egyben — meghívását elfogadta Havasi József atya, a rend magyarországi tartományfőnöke is, aki lapunknak a következőket mondta: — A Szalézi Rend Magyar- országon az első intézetét 1913-ban az Esztergom megyei Péliföldszentkereszten nyitotta meg, amelyet sorra követtek a többiek. A magyar szaléziak 1926 óta alkotnak önálló tartományt, az elszakított területeken hat szalézi intézet működött. 1950-ben a rendtartományunknak még 250 tagja volt, a többi ismert a történelemből... 1990-ben, az újrakezdésnél mindössze 64- en voltunk. Szinte a nulláról kellett indulnuk. Jelenleg tizennyolc kispa- punk van, akik teológiát tanulnak. Visszakaptunk néhány ingatlanunkat, de a rend anyagi (Folytatás a 3. oldalon)
