Békés Megyei Hírlap, 1995. május (50. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-05 / 104. szám

■ BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP KÖRKÉP Nyitva minden hétvégén. A battonyai határátkelőhelyet május 5-étől minden hétvégén (pénteken, szombaton és vasár­nap) 7 és 19 óra között megnyit­ják a nemzetközi forgalom szá­mára; vízumköteles személyek egyelőre nem vehetik igénybe az átkelőt. Fizetett az Ugratex. A hónapok óta húzódó munkaügyi vita a biharugrai, zsadányi var­rónők és volt munkáltatójuk, az UGRATEX Kft. között rende­ződni látszik. A bírósághoz for­dult hat dolgozó és három zsadá­nyi sorstársuk megkapta — ter­mészetesen kamat nélkül! — el­maradt járandóságát. Azok, akik nem pereskedtek vagy csak későn szereztek tudomást a pénz megérkezéséről, ezúttal hoppon maradtak. Nekik be kel­lett érni a holland megrendelő ígéretével, hogy május 25-éig ők is hozzájutnak munkabérük­höz. Megemlékezés. A Hadi­rokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Sarkad Térségi Szer­vezete május 8-án 10 órakor megemlékezést tart a második világháború befejezésének öt­venedik évfordulója alkalmából a második világháborús em­lékműnél. Mint a szervezet ve­zetői elmondták, az ünnepségen megkoszorúzzák az első világ­háborúban elesettek tiszteletére emelt emlékművet is. Nyugdíjasoknak. Ingye­nes jogi tanácsadást tart — a békéscsabai városi nyugdíjas­egyesület szervezésében — dr. Maczák János ügyvéd május 8- án 16—18 óra között Békéscsa­bán, a Luther utca 6/1. szám alatt. Számadás. A napokban ülést tartott Ecsegfalva önkor­mányzati képviselő-testülete. Elsőként az előző évi gazdálko­dásról szóló beszámolót fogad­ták el, amelyből kiderült, mint­egy hárommillió forintos pénz- maradvánnyal kezdték az idei, rendkívül feszített évet. Döntöt­tek közterület-használati enge­délyről, majd dr. Szoboszlai Árpád polgármester számolt be az elmúlt ülés óta történtekről. Fogadóóra. Dr. Sarkadiné dr. Lukovics Éva országgyűlési képviselő fogadóórát tart Két- soprony polgármesteri hivatalá­ban pénteken délelőtt 11 és 12 óra között. Van már jegyző. Ismét van önálló jegyzője Körösújfa­lunak, miután a legutóbb meg­hirdetett pályázatot Busái György megnyerte, s május má- sodikával el is kezdte munkáját. Múzeum — régészbotrány után Bár Szilágyi Menyhért, a me­gyei önkormányzat művelő­dési, ifjúsági és sportbizottságá­nak elnöke azzal kezdte, szeret­né, ha a jelenlévők ezúttal csak a szakmai jelentésről mondanák el véleményüket, ez a kérése csak félig-meddig teljesült teg­nap azon a munkatársi értekez­leten, amelyet Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban rendeztek. Történt ugyanis, hogy az in­tézménynél összehívták a munkatársakat, mondván, tá­jékoztatni szeretnék őket, s vé­leményüket kérni arról a mi­nisztériumi szakmai vizsgá­latról, amelyet egy bizottság márciusban végzett el. Ezen az értekezleten részt vett dr. Pin­tér János és dr. Holport Ágnes, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium munkatársa is. Ok ugyanis tevékeny részesei voltak a vizsgálatnak. — Kizárólag azért jöttünk ma össze — hangsúlyozta Szi­lágyi Menyhért —, hogy ész­revételeket tegyenek a lefoly­tatott vizsgálatra. Medgyesi Pál, a szakszerve­zeti bizottság elnöke arról szólt: örül, hogy a vizsgálat kihozta a hiányosságokat is. Sérelmezi, hogy a munkatár­sak semmiről nem kapnak tá­jékoztatást, ami pedig alapve­tő emberi joguk lenne. Lenne véleményük, ötletük, s nincs lehetőségük elmondani. Kifo­gásolta, hogy a kiállítások fő­leg a képzőművészet felé to­lódtak, holott lenne számtalan más, amit a nagyközönségnek be lehetne mutatni. Mázán Mátyás azt kérdezte, hogyan lehet jó szakmai mun­kát végezni, ha a 9 hónapja kitört régészbotrány még min­dig borzolja a dolgozók idege­it? Dr. Szabó Ferenc igazgatót illette kritikával: a Szénászky- ügyben sem úgy járt el, aho­gyan azt tennie kellett volna, ezért van az, hogy Szénászky Júliát formai hibák miatt he­lyezte vissza a munkaügyi bí­róság, felborzolva ezzel ismét a kedélyeket. Szólt arról is, hogy a múzeum beszámolójá­ban a történeti osztály munká­járól egyetlen szó sem esik. Dr. Szatmári Imre arról be­szélt, hogy nincsenek meg a személyi feltételek. A munka­társak egy része sokat dolgozik, míg a másik fele a belső feszült­ségek oldásával küszködik. Dr. Havasi Péter, a gyulai múzeum igazgatója is gondja­ikról beszélt, s arról, hogy vég­re meg kellene szüntetni a munkát hátráltató békétlensé­geket. Szó esett arról is, hogy nin­csenek kellően védve és tárol­va a múzeum kincsei. Aho­gyan a példák mutatják, azt visznek ki az épületből, amit akarnak, s hiába jelzik az igaz­gatónak a problémákat. Dr. Szabó Ferenc azzal kezdte mondandóját, hogy a régészbotrány ügyében nem óhajt nyilatkozni. S lényege az volt felszólalásának, hogy nem ismeri el felelősségét. A múzeumi tanácskozást — szűkebb körben — hétfőn dél­előtt folytatják. BÉ Démász: kintlévőségi áram(lat) (Folytatás az 1. oldalról) az áramszolgáltatót. Létrehoz­nak mondjuk egy vállalkozást, villanyszámlát nem fizetnek, majd amikor a Démász „észbe kap”, kiderül, az a cég már nem is létezik, más néven fut, illetve csődbe ment. Dervarics Attila kifejtette azt is, hogy a Démász 1992-ben alakult rt.-vé, és a vezetés az ezredfordulóig kidolgozta az áramszolgáltatási stratégiát. Ezt három tényező befolyásol­ja: a működési területen miként alakul a gazdaság helyzete, mi­lyen a szabályozás, törvényal­kotás, valamint mennyire haté­kony a cégük szervezete. Utób­bi területen jelentős az előrelé­pés, a műszaki szemlélet mel­lett a kereskedelmi is egyre in­kább meghonosodik, fejlődik az információs rendszerük. A vezérigazgató berendezéseik, Anyagiak híján fejlesztésekre nemigen jut, de a karbantartást el kell végezni. Képünkön a Békéscsabai Konzervgyár előtt a távvezetékek szigetelőcseréjét végzik a Démász munkatársai Fotó: Lehoczky Péter hálózataik állapotáról elmond­ta, hogy a villamos energia ára még a szinten tartáshoz sem elég, felújításokra, fejlesztések­re alig nyílik módjuk. Dervarics Attila békéscsabai látogatása során a megyei könyvtárban megnyitotta azt a kiállítást is, melyet a dél-alföldi áramszol­gáltatás századik évfordulója alkalmából rendeztek. Az ér­deklődők ezt két hétig tekint­hetik meg. Nyemcsok László A szemétszállítás díjairól később döntenek Alkotó szellemben tartotta ülését tegnap Békés város ön- kormányzata. Először a Kommunális és Szolgáltató Kft. átvilágításá­ról és működéséről szóló elemzés, s ezzel összefüggés­ben a szemétszállítás kérdése került terítékre. A testület úgy határozott, hogy a város hat­ezer lakását érintő szemét- szállítás díjtételével kapcso­latban később dönt. Ezután a Magyar Vöröskereszt 21 helyi alapszervezetébe tömörített 1851 tagot számláló városi szervezetének munkáját te­kintették át a képviselők. Megtudhattuk, hogy a szerve­zet élő kapcsolatot tart a la­kossággal, tavaly 358 sze­mélynek adtak ruha-, s 123 személynek élelmiszerse­gélyt. Ä beszámoló egyaránt taglalta az egészségvédelem­mel, a fiatalokkal, a véradó­mozgalommal, a vízimentés­sel kapcsolatos teendőket és eredményeket. A testület elfogadta azt a javaslattervezetet, mely a honalapítás 1100 éves évfor­duló városi ünnepségeire vo­natkozik. A képviselők fog­lalkoztak a Békés-Tarhosi Ze­nei Napok előkészítésével is, majd ezután zárt ülésen kitün­tetések adományozásáról döntött a testület. —sz— 1995. május 5., péntek Együttműködési megállapodást írt alá tegnap Nemes Gyula, a Hungária Biztosító ‘ megyei igazgatója (képünkön balról) és Tóth László, az Autóklub megyei vezetője Fotó: Lehoczky Péter Hungaria-cascóért Autóklub-tagság Hazánk legnagyobb gép­jármű-biztosítója, a Hun­gária Biztosító Rt., és a leg­nagyobb autós társadalmi szervezet, az Autóklub nemrégiben országosan együttműködési megálla­podást kötött. Ennek tarta­lommal való megtöltése azonban a megyék felada­ta, így nem véletlen, hogy tegnap a Hungária Biztosí­tó megyei igazgatója, Ne­mes Gyula és az Autóklub megyei szervezetének ve­zetője, Tóth László is aláír­ta a megállapodást Békés­csabán. Az együttműködés lé­nyeges eleme, hogy azok a gépjármű-tulajdonosok, akik a Hungáriánál május 1 -je után casco biztosítást kötnek, egy évig díjmente­sen Autóklub-tagokká is válnak. Akik már tagjai az Autóklubnak, a meglévő tagság lejártát követő évre részesülnek ezen előnyben. A casco-kötés után az ügy­fél akár már másnap igény­be veheti a „sárga angyalo­kat”, vagyis a 24 órás or­szágúti segélyszolgálatot, valamint 50 százalékos kedvezményre jogosító közlekedésbiztonsági utal­ványt is kap. Kedvezmény­ben részesülnek azok is, akik korábban kötöttek cascót a Hungáriánál. Ők 25 százalékkal olcsóbban végezhetik el gépkocsijuk felülvizsgálatát az Autó­klub műszaki állomásán. Mindezek mellett az Au­tóklubnál biztosítások köt­hetők, a Hungáriánál pedig klubtagsági váltható. A megállapodás elsődle­ges célját mindkét aláíró úgy foglalta össze, hogy a casco biztosítás teremtette anyagi biztonság mellett a legváratlanabb helyzetek­ben is gyakorlati segítséget kínálnak az autósoknak. Ny. L. Ismét a gyulai városi televízióról Tegnapi lapszámunkban tudó­sítottunk arról a gyulai testüle­ti ülésről, ahol a városi televí­zió sorsáról tárgyaltak. Felmerült, hogy az eddig önkormányzat és a KÖVÍZIG tulajdonában lévő televízió je­lenlegi munkatársai tőkeeme­léssel 51 százalékos tulajdon- részhez szeretnének jutni. Az ülésen Őri László mun­káspárti képviselő szájából el­hangzott egy kijelentés, mi­szerint ezzel a módosítással a közel 20 millió forintos va­gyonhoz egymillió forintért jutnának hozzá a munkatár­sak. Ennek kapcsán kereste fel szerkesztőségünket Szilágyi Ferenc, a kft. ügyvezetője: — A kft. vagyona 500 ezer forint készpénz, és körülbelül ilyen értékű technikai eszköz. Az összes többi berendezés, adótorony, antennapanelek, bú­torok most is és ezután is a KÖVIZIG tulajdonát képezik, így az a felvetés, hogy mi komo­lyabb vagyonhoz jutnánk ezzel az akcióval, nem igaz. Az ülés végén elfogadott mó­dosító indítványokat a társaság alapító okiratába beillesztik. Az ezzel kiegészített anyagot a május 15-ei testületi ülés napirendi pont­jai közé tájékoztató jelleggel bete­szik. A. Gy. „PÉNZT VESZTEGETNI SEMMI VESZTESÉG, KI IDŐT VESZT, VESZÍTI MINDENÉT.” (Chaucer) A cigányok munkába állásáért A telefonkérdés megoldódik Csabai kézbesítőinkkel találkoztunk Tegnap délelőtt Gyulán, a pol­gármesteri hivatalban talál­koztak a Békés Megyei Mun­kaügyi Hivatal gyulai kiren­deltségének munkatársai a Gyulán és az ahhoz tartozó 12 településen élő cigány lakos­ság képviselőivel, szószólói­val. A közelmúltban több ilyen konferenciára sor került már, ám ilyen nagy számú érdeklő­dő még sehol sem jelent meg. Most először vettek részt a fó­rumon olyanok is, akik sze­mély szerint is érintettek: munka nélkül élő, álláskereső cigányok. A központ munkatársai tá­jékoztatták őket a legkülönbö­zőbb ellátásokról, kedvezmé­nyekről, egyben felhíva a fi­gyelmüket arra: segíteni csak annak tudnak, aki bejelentke­zik, akit nyilvántartásba vet­tek. Persze nem elég a segíteni akarás, ha maguk az érintettek nem akarnak részt venni eset­leg tanfolyamaikon, vagy nem akarnak dolgozni. A leg­rosszabb helyzetben azonban azok vannak, akik nem végez­ték el még az általános iskolát sem, vagy akik már hosszú évek óta nem találnak munkát. Antal Gyöngyi Bizonyára emlékeznek olva­sóink, hogy több alkalommal is írtunk megyénk és az oros­házi térség telefonhelyzetéről. A kezdeti lelkesedést — ami­kor megtudtuk, hogy az ameri­kai érdekeltségű Hungarotel nyert — az apátia váltotta fel, ugyanis kiderült, a cégnek egy fillérje sincs. — Már megint mi! Olyan sze­rencsétlenek vagyunk, bezzeg máshol! — ilyen és ennél jóval keményebb megfogalmazások hangzottak el a reményvesztett te­lefonra várók részéről. S hogy most ismét írunk a témáról, az azért van, mert a tegnapi napon Fetser János orosházi polgármester felhívta szerkesztőségünket és az aláb­bi tájékoztatást adta: — A negyedik határidő má­jus elsején lejárt. Ekkor kellett Lotz Károly közlekedési, hír­közlési és vízügyi miniszter­nek a kialakult helyzetben az újabb lehetőségeket mérlegel­nie. Mint megtudtam, a döntés megszületett, térségünkben az a francia cég, az ALCATEL lát munkához — vállalva a fel­tételeket —, amelyik a szom­szédos Csongrád megyében is fejleszti a telefonhálózatot. (Csete) Lapunk békéscsabai kézbesí­tőit láttuk vendégül a minap a Party étteremben. Hagyo­mánnyá vált már, hogy bizo­nyos időközönként átte­kintjük a terjesztői munkát, közös gondolkodással és cse­lekvéssel igyekszünk e téren is mind jobban megfelelni ol­vasóink igényeinek. Az egyértelmű — és ez a mostani találkozón is kiderült —, hogy előfizetőink nagyra értékelik a hajnali, kora reg­geli lapkézbesítést. A Csehi István vezette békéscsabai ügynökségen mintegy negy­ven ember dolgozik azért, hogy az olvasók minél koráb­ban kézhez kapják kedvenc lapjukat, a Békés Megyei Hír­lapot. A kézbesítők nemcsu- pán eljuttatói az újságnak, ha­nem az olvasók és a mi partne­reink is, hiszen észrevételeik­kel, javaslataikkal segítik a lapkészítést. Ezúttal is sok ér­dekes információ hangzott el, amit igyekszünk hasznosíta­ni. Miként kézbesítő munka­társaink elmondták, az olva­sók változatlanul szeretik a Békés Megyei Hírlapot, amit a megyeszékhelyen kiugróan magas példányszáma is iga­zol.

Next

/
Oldalképek
Tartalom