Békés Megyei Hírlap, 1995. május (50. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-08 / 106. szám

1995. május 8., hétfő MEGYEI KÖRKÉP A famegmunkálásról. A békéscsabai Munkácsy Mi­hály Múzeumban nyílik kiállí­tás A hagyományos fameg­munkálás címmel május 10- én, szerdán 15 órakor. A tárla­tot dr. Sípková Zelmira, a zó­lyomi múzeum igazgatója nyitja meg, és a kiállítás június 5-éig tekinthető meg. A rende­zők a tárlattal a fa természetes szépsége mellett be kívánják mutatni azt az ügyességet, ta­pasztalatot kívánó munkát, amely létrehozta a tárgyakat, valamint lehetőséget nyújta­nak a már sok helyen feledésbe merült mesterségek megisme­réséhez. A Suli-Híradóból. Ugye mindenki tudja, hogy a banán jót tesz a szemnek? S hogy mi erre a bizonyíték? Látott már valaki majmot szemüveggel? — a viccen kívül számtalan érdekes és szellemes írással ta­lálkoztunk az Orosházi 5. Szá­mú Általános Iskola diákön­kormányzata által kiadott Su­li-Híradó legfrissebb számá­ban. A tanárok és a diákok cikkei mellett humor és rejt­vény is olvasható a lapban. Természetvédelem. Bi­harugra önkormányzata május elsejétől három évre bérbe ad­ta az idősek klubjának volt épületét a Körös—Maros-vidé­ki Természetvédelmi Igazgató­ság részére. Az igazgatóság cél­ja a dévaványaihoz hasonló központ kialakítása, a tájvédel­mi körzetek összehangolása. Mint Tirják László igazgatótól megtudtuk, a most megkapott épület több funkciót tölt majd be. Irodát nyitnak a tájvédelmi központ vezetői számára, szál­lást biztosítanak a természet- védelmi kutatóknak, míg a legnagyobb termet előadóvá alakítva rendezvények meg­tartására hasznosítják. Az akadémia néhány lelkes hallgatója (balról jobbra előtérben) B. Széli Katalin, Varga Ágnes, Tóth Mariann és Nagy jfcdit, (háttérben) Nyisztyár Erzsébet és Varga Enikő Fotó: Kovács Erzsébet A „gárdonyisok” a Bartókban vizsgáznak A magyar-svájci érdekeltsé­gű, budapesti székhelyű Xé­nia könyvkiadó újságíró képzéssel és képzőművé­szeti szabadiskolák szerve­zésével is foglalkozik. A könyvkiadó 1992-ben aj apí- totta a Gárdonyi Géza Újsá­gíró Akadémiát, amely ké­sőbb több magyar városban (Szolnokon, Nyíregyházán, Győrben) indított kihelyezett tagozatokat. Tavaly ősszel Sarkad is „feliratkozott” a sorba. Büki Attilától, az aka­démia vezetőjétől azt kér­deztük, a nagyvárosok után hogyan került a „repertoár­jukba” ez a 11 ezres kisváros. A következőket mondta: — A sarkadi származású dr. Kesztyűs Ferenc festőmű­vész ötlete volt, hogy szülő­városában létrehoz egy XX. századi képzőművészeti gyűjteményt. Mivel festege- tek, így az én képeim is szóba kerültek az adományok összeszedésekor. Két képet ajánlottam fel a Márki Sándor Múzeumnak, mire a sarkadi- ak meghívtak az ünnepélyes tárlatnyitásra, és az azt követő díszvacsorára. Itt a véletlen úgy hozta, hogy a városi mű­velődési osztály munkatársa mellé keveredtem, akivel többek között az újságíró aka­démiáról is beszélgettünk. Megtetszett neki a lehetőség, és a „mi lenne, ha...?”-ból lassanként kibontakozott a valóság, vagyis októbertől Sarkadon is megszerveztük a kihelyezett tagozatot. Sajnos az újságíró képzés hosszú év­tizedekig Pestcentrikus volt, ezért számunkra külön öröm, ha a fővárostól távolabbra is igénylik az ilyen irányú kép­zést. — Milyen végzettséget ad az újságíró iskola a hallga­tóinak? —kérdeztem. — A képzési szintünk fel­sőfokú, de államilag elis­mert diplomát nem tudunk adni. A tíz hónapos iskola elvégzése után a hallagtók vizsgát tesznek, amiről ok­levelet kapnak. Az oklevél igazolja, hogy elvégezték az akadémiát, s ezáltal az írott és elektronikus sajtóban is jogosultak újságírói tevé­kenységre. Akinek nem si­kerül levizsgáznia, az sem veszít. Ha nem is válik vala­kiből újságíró, de minden­képpen figyelmesebb, kriti­kusabb újságolvasó lesz. Mint Büki Attila elmond­ta, Sarkadon húsz hallgató­val indították el a tagozatot. A lemorzsolódás itt is ha­sonló, mint bárhol máshol. Minden képzésben akadnak olyanok, akik menetközben meggondolják magukat, még akkor is, ha ez esetleg a tandíjukba kerül. A kitartó­ak viszont lelkesek. Pedig nem mindenki sarkadi. Töb­ben autóval, vonattal vagy busszal érkeznek a képzés helyszínére, a sarkadi Bar­tók Béla Művelődési Köz­pontba. Az akadémián okta­tott tantárgyakat (politoló­gia, műfajismeret, írásmű­vészet, sajtótörténet, sajtó­jog, etika, laptervezés, kom­munikációs elmélet, stilisz­tika, beszédtechnjka, tévés, rádiós újságírás) neves fővá­rosi személyiségek tanítják. Büki Attila példaképpen né­hány nevet is említett: dr. Valkai Zsuzsanna szakíró, dr. Zentai László, a sajtójog és etika szakértője, Sipos Tamás író, nyugalmazott te­levíziós főszerkesztő vagy dr. Kesztyűs Ferenc grafi­kus, festőművész. A tantár­gyankénti vizsgára, ame­lyen eldől, kinek lesz újságí­rói minősítése, júliusban kerül sor a képzés helyszí­nén, a sarkadi Bartókban. M.M. Táncbemutató Orosházán Anyukák, apukák mentek el megnézni csemetéiket, majd a profi versenytáncosokat a hét­végén Orosházán a Petőfi Mű­velődési Központban a Gyo­pár Táncklub tavaszi táncbe­mutatójára. Horváthné Kricz- ki Zita klubvezető kérdésünk­re az alábbiakat mondta: — Az első táncklubot 1963- ban alakították, így komoly hagyományai vannak a tánc­oktatásnak a városban. Ezzel a rendezvénnyel szeretnénk kö­szönetét mondani mindazok­nak, akik segítséget nyújtottak a táncversenyeinken. t A műsort az általános isko­lásokból álló táncstúdiósok nyitották meg. A szerencsé­sebbeknek jutott fiú partner, de a közönség vastapsa azokat is kárpótolta, akik lányokkal táncoltak. Ezután a tapasztalt táncosok léptek csillogó ruha­költeményeikben a közönség elé. Az idősebb kormeghatá­rozás nem illett mindenkire, hiszen a versenytáncosok kö­zött egy 9 esztendős ifjú párra bukkantunk, Bottó Balázsra és Keresztes Zsuzsannára, akik felnőttek komolyságával kon­centráltak produkciójuk töké­letes bemutatására. T. A. ízlett Charlie „whiskyje” A zenei csemegéket falta a kö­zönség, és a hallgatóság száma a legvérmesebb reményeket is túlszárnyalta a szombaton haj­nalig tartó jazz-blues találkozón a békéscsabai ifjúsági házban. A Pataj Jazz Trió „melegített be”, majd Horváth Charlie és a Tátrai Band műsora alatt izzott a katlan, vagyis a zsúfolásig telt nagyterem. Charlie jéggel és dupla whiskyvel fokozta a han­gulatot, azaz nagy sikerű dala nélkül nem engedték le őt a színpadról. Ezt követően a tomboló tö­meg lecsillapodott, persze nem a hangulat romlott, ha­nem a stílus változott. Az In Line-varázslat szintén magá­val ragadta a közönséget. Csepregi Gyula szaxofono­zott, Tóth Gyula szólógitáro­zott, Solti János dobolt, Vas­vári Pál pedig basszusgitáro­zott. Akik végig kitartottak, a Herfli Davidson fergeteges produkcióját is láthatták, hall­hatták. A blues-casinó vendé­gei sem maradtak zenei él­mény nélkül, hiszen itt az est házigazdája, a békéscsabai Jackpot együttes játszott. Ny. L. Horváth Charlie a közönséget is tűzbe hozta Fotó: Such Tamás A rendőrök kialvatlanok és fáradtak Dr. Túrós András rendőr vezér­őrnagy, az Országos Rendőr-fő­kapitányság közbiztonsági fő­igazgatója tartott előadást hazánk közlekedésbiztonságának hely­zetéről azon a tudományos kon­ferencián, amelyet május 5—6-án rendeztek a megyeszékhelyen. Tájékoztatójából megtud­tuk, hazánkban a baleseti hely­zet 1990-ben volt mélyponton, amikor 1 millió lakosra 250 halálos baleset jutott. A rend­szerváltás idején ugyanis lany­hult a baleset-megelőzés, keve­sebb rendőr volt a közutakon... A lakosság szinte törvényszerű­nek tartja a közlekedési balesetek bekövetkezését Sok esetben in­dokolatlannak vélik a rendőri in­tézkedéseket. Korszerűtlenek, balesetveszélyesek az útjaink. Alig van az országban autópálya, jó minőségű útszakasz. Ismert, hogy hazánkban a keleti kocsik vannak többségben, amelyek kevésbé biztonságosak. Átlag- életkoruk 11 év. A balesetek okai a gépjárművezetőknél is keresendők, hiszen az ország­ban 3,5 millióan vezetői enge­déllyel rendelkeznek. Évente 150 ezer új jogosítványt állíta­nak ki. Sok a fiatal gépkocsive­zető, akiknél nincs tekintélye a KRESZ-nek. Az ország legbal- esetveszélyesebb helye Buda­pesten és Pest megyében talál­ható, második Bács megye, míg Békés a harmadik helyet foglal­ja el. A rendőrök ugyan kiszűr­tek 30 ezer ittas vezetőt, 150 halálos baleset mégis az ittasság miatt következett be. Másik fő ok a gyorshajtás. Ebben az or­szágban mindenki siet, minden­ki türelmetlen és ideges, sokak vezetési stílusa agresszív. A rendőrség tehetetlenül áll a gya­logosok elütésének ténye előtt. Vannak viszont elképzelések, amelyekkel megelőzni és csök­kenteni lehet a baleseteket. Nyugat-európai tapasztalatok szerint nagyon jó eredményeket értek el azzal, hogy hétvégén például szüneteltették a teher­forgalmat. Azzal is csökkent a balesetek száma, hogy próbajo­gosítványt használnak néhány országban. A vezérőrnagy el­mondta, szeretnének közleke­désbiztonsági rendszereket be­állítani, de ezeknek persze anyagi vonzatai vannak. Nagy gondot okoz a személyi állo­mány helyzete, hiszen a rendőr­ségen jelenleg 2000 rendőr hi­ányzik. 2000-en tanulnak, át­lagban 1200-an vannak beteg- szabadságon, s így csak néhány százan tudnak szolgálatot telje­síteni közútjainkon. Túrós Ándrás főigazgatót előadása után kértük rövid be­szélgetésre. — Magyarország neuralgi­kus pontja jelenleg az MO-ás körgyűrű, amit halálútnak is ne­veznek mert egy év alatt, szomo­rú statisztikát mondhat „magá­énak" 13-an haltak meg és 54- en sérültek súlyosan. Hogyan lehetne itt a baleseteket csök­kenteni? — Az MO-áson rossz a vo­nalvezetés, indokolatlanul ka­nyargós, rosszak a jelzőtáblák, nincs kellően megépítve ez a 28 kilométeres szakaszt. Kezde­ményezni tudjuk, hogy az autó­pályákért felelős igazgatóság technikai bejárást folytasson le. Teszünk javaslatot arra is, hogy a svéd minta szerint próbálják a pályát acélsodronnyal elválasz­tani. Sebességkorlátozást is be kellene vezetni, mert a valóság­ban ez még autóútnak is gyenge. Vissza kellene tehát minősíteni. Ez óriási összegbe kerülne, s addig is amíg nem találnak vala­milyen megoldást, a rendőrség folyamatos ellenőrzést tart, tra- fipaxot telepít...-— Milyen eredményeket vár egy ilyen konferenciától, ame­lyet most ,,Orvosok aközleke- dés biztonságáért” rendeznek? — Fontosnak tartom, hogy a mentőszolgálatok és az orvosok hogyan reagálnak egy-egy bal­esetre, hiszen nem mindegy, mikor kap ellátást egy-egy sú­lyosan sérült. Bizony gyakran előfordul, hogy a mentők és az orvosok — objektív okok miatt — nem kellően tudják ellátni a balesetek sérültjeit. Azt gondolom, egy ilyen ta­nácskozáson átadják egymás­nak a tapasztalataikat, a segítés szándékával. —Beszélt arról, kevés a rend­őr! Van kilátásuk arra, hogy javítsanak ezen a gondon ? — Legnagyobb probléma, hogy a rendőrök kis fizetésük miatt másodállással jutnak plusz pénzhez. Az a tapasztalat, hogy emiatt rendőreink fárad­tak, kialvatlanok, nem igazán tudnak a közbiztonságra és a bűnügyekre koncentrálni. Elő­fordul, hogy korrumpálódnak például egy-egy helyszínbírság kiszabásánál. Várhatóan 1996- ban lészünk mélyponton, mert ekkor számításaink szerint öt­ezer rendőr hiányzik majd az állományból. A javulást 2000- re várjuk. Csak reményked­hetünk, hogy nem kerül draszti­kus intézkedésekre sor. Gondo­lok arra, hogy csökkenteni kell a telefonálások számát, le kell ál­lítanunk a gépkocsikat vagy megszüntetni őrsöket... — Reméljük, erre nem kerül sor, hiszen ez ellehetetlenítené a munkájukat. B.V. Jk BÉKÉSCSABAI AGROKER RT. MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐESZKÖZ KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BÉKÉSCSABA, Szerdahelyi út 14. H—5602, pf. 16. Telefon: (66) 443-143. Telefax: (66) 441-583. Telex: 83-329, 83-605. Szabad földterülete van? Segít az Agroker! Szuperkedvezményes áron szerezhet be kiváló minőségű kukorica vetőmagokat. TELJES FAJTAVÁLASZTÉK! Műtrágya-vásárlási akció! Minden igényt kielégítő választékkal és készlettel állunk vevőink rendelkezésére. Telephelyeinken kényelmes, gyors kiszolgálás. Agroker Rt., Békéscsaba műtrágya- és vetőmag-kereskedelmi üzletág.

Next

/
Oldalképek
Tartalom