Békés Megyei Hírlap, 1995. május (50. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-02 / 101. szám

iREKES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP Évforduló. Ezen a napon hunyt el 1980-ban a magyar származású amerikai film vál­lalkozó, rendező', Pál György. Nyolcszor kapta meg az Ameri­kai Filmakadémia legmaga­sabb elismerését jelentő' Oscar- díjat. Nevét rövid, színes, különleges technikájú bábpro­dukciók tették híressé. Az első tudományos-fantasztikus fil­mek rendezó'-gyártásvezetője- ként az új műfaj filmes megho­nosítói közé tartozott. Egyik leghíresebb alkotása a H. G. Wells könyve nyomán készült Az időgép című játékfilm. Bibliatörténeti. Számta­lan, az általános iskolások szá­mára meghirdetett versenyről, pályázatról beszámoltunk már lapunk hasábjain, de bibliatör­téneti vetélkedő még nem volt. Az Orosházi II. Számú Általá­nos Iskola vetélkedőjére 7 csa­pat (3 alsós és 4 felsős) nevezett. A szervezők Lukács Evangéliu­mából állították össze a kérdé­seket és a feladatokat (egyházi témájú képek felismerése, tör­ténetek megjelenítése, bibliai nevek párosítása stb.). A zsűri elnöke, Lászlóné Háré Magdol­na pusztaföldvári evangélikus lelkész elismeréssel szólt a csa­patok felkészültségéről, a vetél­kedőn nyújtott teljesítményről. A felsősök között első helyezett lett a Táncsics gimnázium kis- gimnazistáinak együttese, az al­sósok között pedig a II. számú iskola 3. a. osztályának gárdája. Egzotikus zene. Az euró­pai fülnek egzotikusnak tűnő hangzás, remek hangulat jel­lemzi a Los Andinos együttes fellépéseit, amerre csak jár­nak a fiatal magyar(!) muzsiku­sok. Merthogy született ha­zánkfia valamennyi zenész! Orosházán megtartott kon­certjükön is nagy sikert arattak az Ándok-hegységben élő né­pek változatos és gazdag népze­nei anyagából összeállított mű­sorukkal. Alkotmánytervezet fehér foltok nélkül Az új Alkotmány koncepciójáról és a jogharmonizációs folyamatnak a magyar jogéletre és jogintézmények­re gyakorolt hatásáról tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást Békés­csabán a napokban dr. Vastagli Pál igazságügy-miniszter a Magyar Jo­gász Egylet Békés Megyei Szerveze­tének információs fóruma keretében. Az előadás után a miniszter válaszolt lapunk kérdéseire. — Miniszter úr, hogyan véleke­dik a szakma az új Alkotmány tervezetéről? — Átfogó választ a kérdésre még nem tudok adni, de a szak­ma néhány jelese írásban meg­fogalmazta a véleményét, Kul­csár Kálmánra, Kukorelli Ist­vánra, Schmidt Péterre, Kilényi Gézára, Valki Lászlóra. Bihari Mihályra gondolok. Ok azt mondják, a koncepció mentes a napi politikai érdekektől, na­gyon jó szakmai vitaanyag, kel­lőképpen tükrözi a belföldi és a külföldi szakirodalmat, a hazai tapasztalatokat. A benyújtott írásos véleményekben termé­szetesen található kritika, hi­szen mindenkinek megvan a maga tudományos elképzelése, de felsorolták az anyag erényeit is, logikus szerkezetét, azt, hogy következetesen számbaveszi az alkotmányos fehér foltokat. — A politika természetesen eltérő véleményeket fogalmaz meg már az új Alkotmány szük­ségességéről is. Vannak, akik fontosnak tartják, hogy mielőbb megszavazza az Országgyűlés, és az időközbeni sok, lényeges változtatás ellenére is sztálinis­ta alkotmánynak nevezik a je­lenlegi alaptörvényt. Mások ép­pen ellenkezőleg azt mondják, Vastagh Pál május 15-én nyújtja be a parlamentnek a jog­harmonizáció első öt évre szóló részletes programját az érvényben lévő Alkotmány megfelel az európai követelmé­nyeknek, tehát nincs szükség új törvényre. —Politikai butaság sztálinis­tának nevezni a hatályban lévő Alkotmányt. Az Alkotmánybí­róság az 1989. október 23-án kihirdetett alkotmánymódosí­tásra azt mondta, az teljes egé­szében megfelel a jogállamiság alapjainak. Újabb módosítások születtek ’90 májusában, ame­lyek ezt a jelleget tovább erősí­tették. Arról van szó, hogy a módosítások—kivéve a ’89-est — egymás után torlódtak, fel­merültek szerkezetbeli problé­mák, mint említettem, van egy sor fehér folt. A mostani alap­törvény nem tartalmazza példá­ul az állami pénzügyek viteléről szóló szabályozást, kevés talál­ható az önkormányzatokról, van, amiről pedig sokat szól, a rendkívüli helyzetekről, ame­lyek persze egy átmeneti idő­szakban helyénvalóak voltak. Ma már azonban nem kell attól tartani, hogy letűnt politikai rend­szer térne vissza. A koncepció nem akarja felborítani a magyar közjogi berendezkedést, korrekci­óról, finomító munkáról kell be­szélnünk, ami gyakorlatilag szer­kezetében és egységében is átte­kinti az új Alkotmányt. — Mit szól Maczó Agnes leg­utóbb benyújtott alkotmányteive- zetéhez? — Nem volt még alkalmam tanulmányozni, keresem az időt, hogy mélyebben áttekint­hessem. —Hol tartjelenlegajoghaimo- nizációsfolyamat hazánkban? — Számottevő eredmények­ről számolhatunk be ezen a té­ren, az Országgyűlés múlt keddi ülésén fogadták el a képviselők a találmányok szabadalmi oltal­máról szóló törvényt, a követ­kező alkalommal a közbeszer­zésekről szóló törvény kerül na­pirendre, amely szintén joghar­monizációs kötelezettségünk. A kormány az első fél évben nyolc olyan törvényt nyújtott be az Országgyűlésnek, amely harmonizációs feladatainkkal függ össze. Kialakult a harmo­nizáció intézményi rendszere a jogalkotásban, a koordinációs szerepet az Igazságügy-miniszté­rium tölti be. Május 15-én nyúj­tom be a parlament elé a joghar­monizációról szóló első öt évre szóló részletes programot. — Miniszter úr, köszönjük a beszélgetést. L. E. Orosháza elmulasztott lehetőségei A Darvas Társaság legutóbbi rendezvényének dr. Szabó Fe­renc, a Békés Megyei Múzeu­mok igazgatója volt a meghí­vott előadója, aki történelmi visszapillantásában Orosháza várossá alakulásának közelgő 50. évfordulója apropóján ele­mezte, hogy miért épp akkor és nem máskor történhetett meg a várossá válás. A történész úgy látja: több ízben is sor kerülhetett volna erre. Először az újjátelepítés évében, amikor a környékbeli települések sorra kapták meg a vásártartási jogot és az ezzel együtt járó mezővárosi jogál­lást. Másodszor akkor, amikor II. József egy rendelete értelmé­ben a 3 megyét (Békést, Csaná- dot, Csongrádot) összevonták, és közös megyeszékhelyre volt szükség. A következő lehetőség 1848-ban adódott, amikor min­den 5 ezer fölötti lélekszámú település város lehetett — ha kezdeményezi. A századfordulón a gazdasá­gi fellendülésnek köszönhetően végre Orosházán is felmerült a gondolat, hogy megérett az idő a várossá váláshoz. Igazából a 30-as évek második felétől in­dult el az ügy, amit elősegített két tudományos munka és két irodalmi szociográfia. Ekkor viszont all. világháború szólt közbe. Ám utána, 1945-ben Er­dei Ferenc belügyminiszteri rendelettel két települést nyil­vánított várossá: Orosházát és Hatvant. Az eltelt 50 év áttekintése is bizonyára sok tanulsággal szol­gálna. Talán hamarosan erre is sor kerül.-SÉ­Megkérdeztük olvasóinkat Mi a Ancsinné Balogh Brigitta, 31 éves, békéscsabai munka- nélküli: Szerintem minden párnak szuverén joga eldönteni, hogy vállalja-e a gyereket vagy sem. A kívülálló sem a gyerek neve­lésében, sem eltartásában nem segít, így a döntésbe sem szólhat bele. Ám az abortuszt, ha csak lehet, el kell kerülni! Ez a meg­felelő védekezési módszerek alkalmazásával érhető el. Ezért fontosnak tartom, hogy a fiata­lok kellő szexuális felvilágosí­tást kapjanak. véleményük az abortuszról? Berényi István, 33 éves, bucsai kábelfektető: Én csak akkor ítélem el az abortuszt, ha az illetőnek min­den feltétele biztosítva van a gyerek felnevelésére, de ő ezt mégsem vállalja. Ha a kicsit állami gondozásba adná, ak­kor inkább vetesse el a magza­tot. Nekem három gyermekem van, de ha úgy alakulna, hogy váratlanul lenne még egy, azt is vállalnám. Hisz ahol három gyerek él, ott elfér a negyedik is. Abortuszra egy percig sem gondolnánk. Gálné Varga Mária, 24 éves, biharugrai, gyesen levő anyu­ka: Ha rajtam múlna, betilta­nám az abortuszt. Szerintem a magzat elvétele gyilkosságot jelent: egy elkezdett önálló életet pusztít el. Sok ember kínlódik, szenved, hogy végre egy gyereke legyen, mások pe­dig lelkiismeret-furdalás nél­kül dobják el a sors által már születésre ítélt kis életeket. Továbbá az ország lakosságá­nak csökkenésében is jelentős szerepet játszik az abortusz. Tóth Imre, 28 éves, körösújfa­lui magángazdálkodó: Abban az esetben, ha az anya a gyermek gondozását és nevelését nem tudja felvállal­ni, akkor azt valóban vetesse el. Ez még mindig jobb megol­dás, mintha a szülés után gon­dolja meg magát, és akkor öli meg a csecsemőt. Persze tu­dom, az abortusz sem a leghe­lyesebb cselekedet. Az ideális az volna, ha mindig mindenki még időben védekezne a nem kívánt terhesség ellen. (Magyari) 1995. május 2., kedd A legtöbb rajzot az óvodás nagycsoportosok ké­szítették Fotó: Kovács Erzsébet Fantázia és alkotókedv A medgyesegyházi Zöld Kéz Egyesület a Föld napja alkal­mából környezetvédelmi rajzpályázatot hirdetett meg. Az ebből készült kiállítás a helyi művelődési házban lát­ható. A díjakat a Föld napján Schéner Mihály Kossuth-dí- jas festőművész adta át, aki a látottakat így értékelte a ven­dégkönyvben: „Szerintem mindegyik medgyesi gyerek zseni, amit ezennel és itt iga­zolok, és ha netán baja lesz egyiknek-másiknak a rajz és a kréta körül, szolgáljon védel­mére ezen pár sorom.” A legtöbb rajzot az óvodás nagycsoportosok készítették. Mindegyik rajz a maga színei­vel, formáival tökéletes és egyedi világ, de egy-egy cso­port munkái együttvéve is ér­tékesek, mert hasonló témát különböző technikával, rend­kívül sokoldalúan ábrázolnak a gyerekek — hangzott el. A kiállított rajzok vala­mennyiünkhöz szólnak: még nem késő cselekednünk ter­mészeti környezetünkért, amit örökül hagyunk utóda­inkra. A győztesek: óvodá­sok I. helyezettje a 2. számú nagycsoport, II. Potocska Árpi, III. Szölősi Szabolcs. Az 1—2. osztály I. helyezett­je Mizur Mónika 2. b osztá­lyos tanuló, valamint az 1. b osztály közös munkája, II. Faragó Adrienn, ül. Bállá László. A 3. osztályból I. Farkas Mónika, II. Opavszki Léna, III. Farkas Mónika és Kovács Emőke. A 4. osztályból I. Kávássy Leila, II. Tóth Csilla, ül. a 4. b közös munkája. Az 5—8. osztályból I. Keskeny Gábor, II. Karsai Lilla, ül. Pé­kár Melinda. A felnőtt korosz­tályból Szpevár Ilona termé­szeti környezetünkkel kapcso­latos karikatúráit díjazta a zsűri. Szabó Csilla .Elgondolkodtatás és figyelemfelkeltés volt a célunk! • • Önmagukat keresik Mezőberényben a művelődési központban szenvedélybeteg­ségek megelőzése címmel tar­tottak nemrégiben előadást. A ren­dezvény fő szervezője dr. Szirácz- ki Magdolna gyermekorvos. — Mi adta az ötletet a drog­nap megszervezéséhez? — kér­deztük a doktornőt. — Nem kifejezetten drognap akart ez lenni, hanem a szenve­délybetegségek, az alkohol, a dohányzás ártalmairól is kíván­tunk szólni. Aktualitását az egy hónappal ezelőtt Mezőberény­ben bizonyos kábítószerről szárnyra kelt hírek adták. Nem célunk a pánikkeltés, de meg kell előzni a bajt! Addig senki nem veszi ko­molyan a dolgot, amíg nincs baj. A család áll tehetetlenül és érzi, mi történt a gyermekükkel. A gyerek minden órájáról, fél­órájáról tudni kell! Nem szá­monkérésről van szó, hanem ar­ról, hogy megelőzzék a bajt. A fiatalok keresik önmagukat. Hol találja meg, hogyan találja meg önmagát, függ a barátoktól is. Nem mindegy milyen társa­ságba keveredik, s ha már bele­csöppent, nagyon nehéz azt mondani neki, ez nem a neked való társaság. A gyerek hajla­mos azt hinni, hogy aki megkí­nálja itallal az a legjobb barát. Aztán kiderül: a legnagyobb ár­ral fizet, az egészségével. —Lesz-e folytatás a további­akban? — Igen. Folytatni szeretnénk a felvilágosítást az iskolákban. Most még itt az ideje, meg lehet előzni, oda kell figyelni. Egyedül ez nem megy, segít­séggel dolgoztam; köszönet az asszisztenseknek, védőnőknek, a művelődési háznak a lebonyo­lításért. Harmati Erzsébet Békéscsaba belvárosában, 6 éve épült, 900 m2 hasznos területű, 2 szintes I üzeminaatlan ! eladó — konyha, ebédlő, mosdók, zuhanyzók, áruszállítási lehetőség. Ár: nettó 26 millió Ft. Érdeklődni a (66) 441-134-es telefonon. Vastagh Pál igazságügy-miniszter az új alaptörvényről és a jogharmonizációról

Next

/
Oldalképek
Tartalom