Békés Megyei Hírlap, 1995. május (50. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-20-21 / 117. szám
Az utókor hálája Ezen a hétvégén Békés megyeiek látogattak el az ausztriai Linz közelében fekvő Schenkenfelden városába, hogy a kései utódok tiszteletét fejezzék ki Harruckern János György szülőházánál. (6. oldal) Miért függnek a nők a férfiaktól? Ennek igazán sok oka lehet, de többnyire a nők is hibásak. Hiszen akadnak olyanok, akik örömet találnak abban, ha kiszolgálhatják a férfit. Ám tegyék! (8. oldal) Szeretik a krimit? Mi több, a krimisorozatokat? Ha csupán olvasmányként botlunk beléjük: bizonyára. De ha a bőrünkbe marnak... A sorozat-bűncselekmények elkövetésére új, ifjú nemzedék látszik „felnőni”. Gyulát néhány éve egy baráti kör (is) dézsmálja. Közülük néhá- nyan az ország más részein is el-elkövetnek „zsinórbulikat”. Bár a bűnüldözés — a dolog természeténél fogva — általában csak követni képes a bűnözést, azért a rendőrség sem tétlen. Gyulán a város nyomozóinak szorgalma erdedményeként az ügyészség márciusban vádat emelt egy kis társaság ellen. (A bírák elfogultságot jelentettek be, így Szegeden tárgyalják majd az ügyet.) Amit most erről olvashatnak, döntően betöréses lopások elkövetésének alapos gyanújáról szól. Tanulhatunk az esetekből: a betörők módszerei az ellenük való védekezés gyenge pontjaira is rátapintanak. Reménytelen vállalkozás lenne az 1991 nyarától 1993 végéig tartó sorozat száznál több esetéről tételesen beszámolni. Az üggyel kapcsolatban Dévényi Tamást, Köstner Marcellt és Né- tfieth Árpádot előzetes letartóztatásba helyezték, az első rendű vádlott, Kovács Roland, továbbá Szelezsán Zsolt, Stir Zsolt, Varga Norbert, a fiatalkorú Sz. N„ szabadlábon védekezhet. A felsoroltak legidősebbje 30, legfiatalabb- ja 16 éves, jellemzően 22-25 esztendősek. Cselekményeiket általában néhány fős csoportokban követték el. Amiről most számot kell adniuk, a gyulai Angebot Kft-hez, 1991. július 15-én történt betöréssel kezdődött. Nem találtak semmit, de a betörés többnyire rongálási kárral is jár. Ha „moziba mentek”, 72 ezer forinttal lettek gazdagabbak. (Az iroda kulcsa a takarítószeres helyiségben, a pénztáré az irodában, a lemezszekrényé az egyik pénztári plakát mögött volt.) Amikor az Ofotértból videokamerát emeltek el, a kísérő papírokról sem feledkeztek el. Egy éjjelen a „tüdőkórházba” törtek be. A dolgozók egyike éppen akkor fordult be az udvarra, kocsiját rendőrségi Nivának nézték. Árkon-bokron át futottak, egyikük a lábát törte — a kórházban... A sarkadi Ady gimnáziumból — az egyik tanuló információi alapján — először 150 ezer, néhány hónappal később 200 ezer forintot hoztak el. Ez utóbbi a gyerekek étkezési térítési díja volt. Amikor 1992 júliusában a Gyulai Várszínház irodájában volt éjszakai „fellépésük”, néhány órával elkéstek: az előző napon fizettek ki a János vitéz után 800 ezer forintot. Egy gyulai órásműhelyből 120 ezer forintnyi német márkát és arany ékszereket loptak. Kétszer is beültek az Asia étterembe vacsorázni, sajnos záróra után. Azért melegítettek maguknak valamit. Máskora Marschal Sorházban étkeztek hasonló feltételekkel. Sőt, ellopták a tulajdonos útlevelét is. Igaz, elmosogattak maguk után — az alkalmazottak nyitáskor észre sem vették a betörést. Az útlevéllel később egyikük bebocsátatott egy budapesti -kaszinóba, ahonnan korábban már kitiltották őt. Másikuk egy még másabb alkalommal testvére elemeit útlevelével kaszinózott Debrecenben. Ha nem találtak pénzt, olykor megdühödtek: egy borraktárban 40 liter kékfrankost engedtek a lefolyóba. A Lidóban sem szórakozni akartak, bár a vigalomra okot adhatott volna, hogy a harapófogóval kifeszített lemezszekrényből forintban, lírában, schillingben — a sértett elmondása szerint — 240 ezret leltek. Amit „kifőztek”, kutyavadító, szétszórt borssal és paprikával fűszerezték. Százezer forint értékű cigaretta tűnt el az egyik gyulai kereskedésből. A sértett megtudta, ki árul hirtelenjében nagy tömegű cigarettát, ám az egyik kft. számlája igazolta: a gyanúsított tőlük vette áruját. A házkutatást követően a számlára vásárolt cigaretta visszakerült a kft-hez... A társaság egy része továbbképezte magát, kitanulták a hengerzártörés mesterségét. így a lakótelepi lakások szinte védtelenné váltak velük szemben. Például az az orvos is, aki másnapi autóvásárlásához készített elő nagyobb összeget. Különféle pénznemekben 670 ezer forinttal rövidítették meg. Ez a pénz a következő napokban állítólag a budapesti valutás Gresham Casinóban úszott el ruletten, ezer márkás tételekben. Némi csalás is becsúszott: egyikük a „nem nyert” zsetonok közül lehúzott magának kétezer márkányit. De nem észrevétlenül. Egyikük albérletben lakó barátnője révén bukkantak rá egy idős asszony lakásában az 1840 előtt készült, egymilliót érő kupára. Úgy hírlik, mélyen áron alul dobták piacra. A Thermal Campingben néhány külföldit is megloptak: kit néhány szem narancsától, kit fürdőnadrágjától szabadítottak meg, döntően a sátraik kivágása árán. A szállodák, a magánlakások sem nyújtottak védelmet ellenük a külföldieknek. A gyulai szociális foglalkoztatóból 260 ezer forint értékű vásárlási utalványt loptak. Nem tudtak mit kezdeni vele: behajították az Élővíz-csatornába. Egy gyulai lakásba a hazaérkező tulajdonos nyomába szegődve léptek be. Amíg az idős ember az egyik helyiségben tévézett, ketten a másik szobában keresgéltek. Az úr hazatérő fia zavarta meg őket. A Komló Szállodába 1993. október 30-ára virradóan törtek be. A szobaajtókból kiszereltek 15 hengerzárat kulcsostól, később ezeken gyakorolták be a kifinomultabb szakmai fogásokat. Egyikük Stuttgartban nullkulcs-készletet is beszerzett. Az elzárás eszközei... Fotómontázs: Lehoczky Péter Törtek, zúztak a Komló helyiségeiben, beindították a porraloltókat, megnyitották a vízcsapot: 180 ezer forint kárt vandálkodtak össze. Egy novemberi éjszakán valamely Pálffy utcai építkezésre másztak be ketten. Szükségét látták az egyik munkás sapkája nem rendeltetésszerű használatának, majd az egészet felkenték a falra. A talált habarcsot szétfröcskölték, egy pufajkát és egy tűzoltókészüléket az udvari illemhelybe süllyesztettek. A családi házak alig védett garázsajtajául könnyedén beljebb kerülve, a garázs és a lakás közötti nyitott ajtón besétálva jutottak a bármily rafináltan védett utcai bejárati ajtó mögé. De ha úgy jött ki, egyszerűen letépték a szúnyoghálót, kifeszítették az ablakot. Egy ilyen alkalommal 300 ezer forintnyi ékszer került a kezük ügyébe. Nem felejtették ott... Néhány gyulai és békéscsabai lakást úgy választottak ki, hogy előtte napjában többször is keresték az ottlakókat telefonon. Volt, amikor előbb—éjszaka —a lakásba behatolva, lemásolták a bejárati ajtó kulcsát, hogy aztán nappal, az üres házban nyugodtan tevékenykedhessenek. Előfordult, hogy egy éjszaka háromszor ugrottak haza, Gyulára még egy kicsit reszelni a kulcson... Előfordult, hogy egy gyulai munkahely ablakán át meglátták: valaki 170 ezer forintot számol bele a diplomatatáskájába. Az úr beugrott a szüleihez, táskáját a kocsiban hagyta. Mire kijött, volt pénz, nincs pénz!. A bűncselekménysorozat eredményeként több mint 5 millió forintot vettek ki mások zsebéből, ehhez hozzászámíthatjuk a csaknem 400 ezer forintos rongálási kárt is. A bosszúságról, a félelemről és más „nyavalygása- inkról” már ne is beszéljünk! Tanulságok? A nyilvánvalóakon kívül is akadnak. Az elkövetéssel gyanúsítottak sokszor családi, baráti, munkatársi beszélgetések során szerezték be információikat. Nem árt figyelni arra, kinek mit kötünk az orrára. Láttuk, akár a gyönyör, a betörő is többnyire éjszaka indul útjára. Kikeresik gyenge pontjainkat—a semmit érő zárakat, a védetlen garázskapukat, nyitva felejtett lépcsőházakat, a szemlátomást magára hagyott lakásainkat —, felderítik a terepet, aztán vakmerőén lecsapnak. Ezért érdemes azonnal jelenteni, ha bárhol, bármikor gyanús dolgokra bukkanunk környezetünkben: holnap sorra kerülhetünk mi is. Kiss A. János Nem az éhség hajtja őket