Békés Megyei Hírlap, 1995. május (50. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-19 / 116. szám

MEGYEIKÖRKÉP Hamarosan átadható a Battonya—Tornya határátkelő' loan Donca és dr. Simon Imre régi ismerősként köszöntötte egymást, hisz a román nagykövet az utóbbi években többször jár megyénkben Fotó: LehoczkyPéter A Battonya—Tornya között létesítendő határátkelőhely építési munkálatai a román ol­dalon is a végső stádiumba érkeztek—közölte loan Don­ca, Románia budapesti nagy­követe tegnap délelőtt Békés­csabán, a dr. Simon Imre, a megyegyűlés elnöke irodájá­ban tartott fogadáson. A reg­geli órákban a nagykövet megtekintette a romániai ré­szen folyó munkálatokat. Ott a főmérnöktől azt a tájékozta­tást kapta, hogy már június elsejére elkészülnek a műsza­ki munkák, így ennek az átke­lőhelynek az átadására való­színűleg már november előtt sor kerül. Méhkerék—Nagy­szalonta között viszont más a helyzet. Ott a románoknak ti­zenkét kilométer hosszan egy teljesen új utat kell kiépíteni, ezért az őszi határidőt nem lehet módosítani. Megyénk vezetői fölvetet­ték: a közeljövőben jó volna újabb átkelőket nyitni Domb­egyháznál, Eleknél és Körös- nagyharsánynál. A nagykövet reagálásában kifejtette: min­denekelőtt a már átadás előtt állókat kell még ebben az esztendőben befejezni, ugyanis Romániában jövőre választások lesznek, s akkor mindenki azzal lesz elfoglal­va. Esetleges újabb átkelőhe­lyek leghamarább két év múl­va kerülhetnek szóba. Szintén még a délelőtti órákban loan Donca a Békés­csabai Békés Terminálba láto­gatott, ahol megyénkbeli ro­mán vállalkozókkal találko­zott. Az ezt követő sajtótájé­koztatón a nagykövet han­goztatta: Békés megyei tar­tózkodása alatt elsősorban az itteni románság helyzeté­ről kívánt tájékozódni. Bízik a román—magyar alapszer­ződés mielőbbi megkötésé­ben, melynek aláírására akár Gyulán is sor kerülhet. Örömmel tapasztalta, hogy a Dacia ismét kelendő Ma­gyarországon. Mint mon­dotta: a két határátkelő át­adása a magyarországi ro­mánság számára is kaput nyit az anyaország felé. Azt is megtudtuk: annak ellené­re, hogy a hazai románság fő­városa Gyula, a román kor­mány egyelőre nem tervezi térségünkben konzulátus felállí­tását, mert a budapesti követség képes ellátni a feladatokat. Dr. Simon Imre pedig egy hírt jelentett be: felkérte loan Doncát, működjön közre, hogy a Magyarországon tevé­kenykedő, magyarul beszélő nagykövetek klubja az egyik közeli foglalkozását Békés megyében tartsa. loan Donca Békés megyei látogatását a megyei rendőr­főkapitányság meglátogatásá­val zárta, majd a délutáni órák­ban Budapestre utazott. Magyari Barna A vállalkozók a gazdaságélénkítésre szavaznak Környezetvédők. A ter­mészet- és környezetvédelmi csoportok megyei találkozó­ját, május 19-én és 20-án tart­ják Mezőhegyesen. A megnyi­tó ünnepséget, amelyen részt vesz Baja Ferenc miniszter is, ma délelőtt 10 óra 30 perckor tartják a József Attila Általá­nos Művelődési Központban. A találkozó résztvevői megis­merkednek a város és a kül­területek természeti értékeivel és műemlékeivel. Vendégszereplés. Tö­rökországi meghívásnak tesz eleget a napokban útnak indult békéscsabai Regionális Szín­házművészetért Alapítvány ál­tal működtetett színészképző hallgatóinak csapata. A meghí­vás az Európai Dráma Társaság (EDERED) közvetítésével ju­tott el az alapítványhoz. XI. al­kalommal rendezik meg a törté­nelmi kisvárosban, Denizliben azt az amatőr színházi feszti­vált, mely a határok nélküli egyetemes színházi kultúrát hi­vatott szolgálni. Az informáci­ón és a tapasztalatcserén túl a résztvevő országok egy-egy előadás keretében mutatkoznak be egymás előtt. A hazai színe­ket képviselő alapítvány II. és III. éves növendékei Kádár Ka­ta balladáját adják elő zenés- táncos-prózai változatban. Testületi ülés. Mezőbe - rény önkormányzata ma, pén­teken délután két órakor a vá­rosházán tartja ülését. Egye­bek között napirendre kerül az Egészségügyi Központ mun­kája, a lakosság egészségügyi alapellátásának alakulása az orvosi privatizáció tükrében, amit a helyi rendeletek felül­vizsgálata követ. Ötödik napi­rendi pontként vitatják meg a városatyák a Petőfi gimnázi­um fenntartói jogának átadá­sát, amit bejelentések követ­nek, s végül a testület zárt ülé­sen önkormányzati hatósági ü- gyeket tárgyal. Teadélután. Május 21-én 17 órától a medgyesegyházi művelődési ház előcsarnoká­ban teadélutánt rendeznek a bánkúti és a helybeli nyugdí­jasklub tagjainak. Dianetikusok ünnepe. Negyvenöt éve adták ki elő­ször L. Ron Hubbard: Dianeti- ka, a szellemi egészség mo­dem tudománya című köny­vét. Magyarországon 1990- ben jelent meg először. Az év­forduló tiszteletére Budapes­ten, a hagyományokhoz híven rendezvényt szerveznek má­jus 20-án 17 órától a MOM Művelődési Központban. A Kereskedők, Vállalkozók Békés Megyei Szervezete teg­nap tartotta küldöttgyűlését Bé­késcsabán, a Garzon Szállóban. Czibula Zoltán, a szervezet titkára beszámolójában a kor­mánynak a feketegazdaság megszüntetésére irányuló in­tézkedéseit sürgette. — Nem újabb szigorító lé­péseket várunk, hanem a már meglévő rendelkezések végre­hajtását — fogalmazott a tit­kár. — Ezek közül való az engedély nélküli kereskede­lem megszüntetésére vonatko­zó rendelet is, amelynek máig nem sikerült érvényt szerezni. Elhangzott, a márciusi kor­mányintézkedések éppen a le­gális vállalkozásokat sújtják. Óriási a szemléletkülönbség a vállalkozók és az állam között. A vállalkozó a tevékenységé­be visszaforgatható tőkét csak több termék eladásával növel­heti. Ezzel szemben az állam úgy próbál több bevételhez jutni, hogy visszafogja a fo­gyasztást és ezzel a belső áru­forgalmat. A kormánynak ép­pen élénkítenie kellene a gaz­daságot, illetve felvállalni több népszerűtlen lépést, köztük a KGST-piacok meg­szüntetését. A küldöttgyűlé­sen jogszabály-változásokról is szó esett. Újdonság, hogy vállalkozói vizsgát kell tenni a fuvaroztatóknak. Július 1-jé- től lép életbe a piacok műkö­déséről szóló kormányrende­let, amely a piacok fenntartóit kötelezi a kereskedelmi jog­szabályok betartatására. Cs.R. Magyar népművészet Az amerikai egyesült államok­beli Rio Grandéban (Ohio) ápri­lisban megnyitották a dél-ma- gyarországi népművészeti kiál­lítást, melynek anyagát a Dél­alföldi Népművészeti Egye­sület és a Békés Megyei Nép- művészeti Egyesület vezetői, Jelinek Márta, illetve Pál Mik- lósné válogatta össze. A magyar népművészek kiállítási anyaga június végére érToledóba, ahol több tízezer ember vallja magát magyar származásúnak, s ennél is jóval több azok száma, akik a magyar művészet iránt érdek­lődnek, s izgalommal készül­nek a Toledóban eddig soha nem látott nagyszabású magyar kiállítás ünnepélyes, június 30- ai megnyitójára. Amerikában nagy fontosságot tulajdoníta­nak annak, hogy a kiállításon magyar művészek is jelen lesz­nek, s beszélgetni lehet velük munkájukról. A holtágak megmentéséért Kezdhetnénk úgyis e tudósí­tást, hogy a holtágakért kondí- tották meg a harangot Gyoma- endrődön, A Holtágaknak Élni Kell Alapítvány kuratóriumá­nak tagjai. Az alapítvány tevé­kenységéről dr. Cserei Pál adott tájékoztatót, aki elmond­ta: megalakuláskor legfonto­sabb feladatuknak a holtágak vízpótlását tekintették. Több mint 100 ezer köbméter friss vizet juttattak a holtágakba. 5,2 millió forintért összekötő csatornát és összekötő műtár­gyat építettek, hogy friss víz­zel lássák el a holtág részeit. A kivitelezés fele költségét álla­mi támogatásból kapták, a töb­bit saját erőből fedezték. 1991-ben és 92-ben mint­egy 1 millió 46 ezer forinttal gazdálkodtak. Később, a fel­adat végrehajtása során a kassza is kiürült, és ma már mindössze 90 ezer forint van a számlájukon. A jelenlévő szakemberek egyöntetű véle­ménye, hogy az alapítványnak élnie kell, feladatait képes tel­jesíteni. Szeretnék, ha munká­jukat az önkormányzatokon keresztül mások is támogatnák anyagilag. Feladataik között a hínár kaszálását, vegyszeres irtását jelölték meg első helyen, a víz­frissítés és a holtágak vízpótlá­sa mellett. Nagyon fontos az is, mint mondták, hogy ipari szennyvizek ne jussanak a holtágakba. P-J. Országos öntözési és szakmai napok kezdődtek csütörtökön Szarvason. A rendezés nem könnyű feladatát az Öntözési Kutató Intézet vállalta magá­ra. Az első napon öntözési ta­nácskozás kezdődött, amelyen a szakértők megvitatták a víz- gazdálkodásról szóló törvény mezőgazdasági összefüggéseit, a vízkészlet-gazdálkodás prob­lémáit, valamint az öntözés idő­szerű gazdasági kérdéseit. Délután szakmai bemutatót és vásárt tartottak az OKI mű­szaki kísérleti telepén, ahol dr. Cserhidy Attila közreműködé­sével számtalan neves cég mu­tatta be termékeit. Felsorakoz­tak Tomos típusú hátipermete­zők, fűkaszák, generátorok, vízmérők, szivattyúk, vala­mint ATLAS-FILTRI vízszű­rők, vízkezelő berendezések, BONOMI víz- és gázszerelvé­nyek. Látható volt a Camevali öntözőberendezés és a B. Me­ters vízmérő. Külön érdekes­sége volt a kiállításnak — s úgy tűnt, hogy az ide látogató­kat is ez ragadta meg — az a vízszivattyú, amely félenergi­ával működik. Olyan helyekre ajánlják a szakemberek, ahol pótolhatatlan a víz, a távoleső tanyákon, szőlőültetvényeken vagy nagyobb kertekben. A szerkezet ára mindössze 135 ezer forint. A kiállítást és vásárt vasár­napig tekinthetik meg az ér­deklődők. 1995. május 19., péntek A múlt század hangulatát idéző patika Gyógyszertári gyűjtemény A gyógyszerészek megyénk­ben rendezett országos Rozs- nyay Mátyás-emlékversenyé­nek előadásai tegnap befeje­ződtek, a mai nap az értékelésé és eredményhirdetésé. A tudo­mányos programok mellett számos tartalmas szabadidős szórakozási lehetőséget bizto­sítottak a rendezők a népes résztvevő csapatnak. Tegnap a konferencia egyik, megyénket gazdagító programja volt a mezőberényi patikagyűjtemény átadása. Dariday Róbertné, a Sano- pharma Gyógyszerkereske­delmi Vállalat igazgatója és Cservenák Pál, Mezőberény polgármestere tájékoztattak bennünket arról, hogy azok a csodálatos bútorok, patikai eszközök, amelyeket itt bemu­tattak, a múlt században készültek. A volt Bereczky­patika berendezését szolgál­ták, a legrégebbi darab 1872- ből való. Megtudtuk azt is, hogy a míves edényzet vala­mikor kölcsönben a békéscsa­bai Kulich-lakótelepi gyógy­szertárban is a gyógyszerészek rendelkezésére állt. Mezőbe­rényi bútorasztalos, Schéfert László újította fel, varázsolta ismét csodaszéppé a tárákat, bútorokat. Az egészségügyi központ és a mezőberényi 14/16-os patika (a raktárhelyi­ségéből kialakított szobában) átriumudvarán megtekinthe­tik a régi szellemet idéző gyűj­teményt egészségesek és gyó- gylilni vágyók. Az önkor­mányzat címzett támogatásért folyamodott a Wenckheim- kastély felújításáért, ahol ez a patikagyűjtemény is állandó otthonára találna. B.Zs. A fehér foltok nyomában (Folytatás az 1. oldalról) elsodródást? — érdeklődtem ezután. A kérdés hallatán He­gedűs Sándor bevallotta, ő is csak találgatni tud, tudniillik a permetezett terület és a falu között van egy széles sáv, amit egyáltalán nem kapott el a ki­szórt vegyszer. Mint mondta, arra gondol, hogy a helikopter egy légörvénybe kerülhetett, ami felkapta az anyagot, és a falu felett „lepakolt”. Történt, ahogy történt, tény, hogy a falusiak egy része értet­lenül állt a leveleken megjelenő fehér foltok előtt. Elindultak a mende-mondák, a megvála­szolatlan kérdésekből egész sci-fi históriák kerekedtek. He­gedűs Sándor (miután a sajtó­ból értesült a dolgokról) több­ször is kinn járt a portákon, igye­kezett megnyugtatni az embe­reket, hogy koránt sincs olyan nagy veszély, mint amekkora a pánik. Mint mondta, sajnos sok­kal látványosabbak a tünetek, mint amekkora a kár nagysága. A legtöbb növény kiheveri a történteket — állította. Ettől függetlenül persze nem akarja kivonni magát az őt terhelő fele­lősség alól, és ezúton is elnézést kér a károsultaktól. Miközben Hegedűs Sándor­ral határszemlét tartottunk, a faluban befejeződött a házról házra járó kárszakértő felmé­rése. Mint Bujdosó Lajos pol­gármester elmondta, össze­foglaló eredményről a napok­ban tudnak nyilatkozni. Magyar Mária A hátgerinc megbetegedéseiről Az Együtt Egymásért Alapít­vány, valamint a Mozgáskor­látozottak Gyulai Egyesülete szervezésében tegnap Gyulán tájékoztató előadást tartottak a hátgerinc megbetegedéseiről, annak gyógyítási lehetőségei­ről a szakterület legképzettebb szaktekintélyei részvételével. A három előadó, dr. Búzás Erna megyei reumatológus szakfőorvos, dr. Lapis István főorvos, sebész, baleseti se­bész, idegsebész és dr. Fodor Zsuzsanna foglalkozás-egész­ségügyi szakfőorvos előadása­iban a hátgerinc szerepéről, annak helyes használatáról és a porckorongsérv műtéti mód­szereiről tartott ismertetőt. A rendezvény szervezői kö­zött szereplő Együtt Egymá­sért Alapítvány nemrégiben arra vállalkozott, hogy a Pándy Kálmán Kórház számá­ra olyan műszerkészlet beszer­zéséhez gyűjt pénzt, ami egy egészen új módszert tesz lehe­tővé, többek között a gerinc - bántalmak kezelésére. Ha si­kerülne ezek beszerzése, min­den olyan idegsebészeti be­avatkozást el tudnának végez­ni Gyulán, mint a nagy kliniká­kon. Ennek eléréséhez kéri az alapítvány vállalkozók, ma­gánemberek segítségét, az OTP Bank Rt. Gyulai fiókja, 621-2691-2 számlaszámra. A.Gy. Tűzoltóreménységek tábora A jövő lehetséges tűzoltóre­ménységei vonultak táborba tegnap délután Szanazugban, hogy négy napon keresztül a gyakorlatban is ismerkedje­nek a szakma rejtelmeivel. A tavaly szeptemberben első íz­ben indult tűz- és katasztrófa- védelmi gimnáziumi osztály 9 legkiválóbb tanulója vesz részt elméleti és gyakorlati képzésen, amelynek kereté­ben egyebek mellett videove- títés, különféle gyakorlatok, időre beöltözés, kétféle tűzol­tás szerepel a programban — tudtuk meg Horváth Lászlótól, a tábor vezetőjétől. A gimnáziumi osztály bein­dítása Dudaszeg József gyulai tűzoltóparancsnok nevéhez fűződik (ezen kívül az ország­ban Győrben található ilyen képzés). A tanulók —jelenleg 25-en járnak az osztályba — a iskola sikeres elvégzése után érettségi bizonyítványt, sze­mélygépkocsi-vezetői és hiva­tásos gépkocsivezetői enge­délyt kaphatnak, illetve ide- gennyelv-ismeretből vizsgát tehetnek. „...A FAL MINDIG KEMÉNYEBB, MINT A FEJÜNK, AMIVEL BE AKARJUK TÖRNI...” (Marie Curie) • • Öntözési bemutató

Next

/
Oldalképek
Tartalom