Békés Megyei Hírlap, 1995. május (50. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-13-14 / 111. szám

Citrom a szabálytalankodóknak Alma vagy citrom — kinek mi járt, azt kapta tegnap Mezőberényben a közúton, a Prividencia akcióján. (3. oldal) 5-12. oldal A Békéscsaba hétfőn játszik A Békéscsabai Előre Győrben vendégeskedik, a mérkőzést hétfőn játsszák, s a labdarúgó mérkő­zést közvetíti a televízió. (16. oldal) 1995. MÁJUS 13-14., SZOMBAT-VASÁRNAP ÁRA: 19,50 FORINT L. ÉVFOLYAM 111. SZÁM Figyelem! Új zöldség-gyümölcs nagykereskedés nyílt Békéscsabán a Szerdahelyi úti Vídia-telepen. Zöldség, déligyümölcs, primőráru széles választékával várjuk a kiskereskedőket és közületeket. ❖ Nyitva: hétfőtől péntekig 7.30—15.30 óráig, szombaton 8—12 óráig. Telefon: 06 (60) 388-910. Célegyenesben a 44-es út veszély csomópontjának építői. Képünkön: a munkálatok az épülő gyalogos felüljáróról. Június 7—8-án a gyulai Erkel Gyógyszállóban kerül sor az idei országos bídügyi konferenciára a Békéscsabai Közúti Igazgatóság és az Országos Hídügyi Központ szervezésében. Ennek gyakorlati programjára az építési területen kerül sor. (Az építkezésről szóló cikkünk a 3. oldalon) Fotó: Lehoczky-Péter Megyénkben is akad hibás ötezres A húskombinát 138 forintért vásárol Hírek Gyártók nincsenek. A civil szervezetek is napirendre kerültek a pusztaföldvári önkormányzati testület leg­utóbbi ülésén. A kisiparosok képviseletében Tóth Ferenc tájékoztatta a képviselőket. Elmondta, hogy a faluban mindössze 7 kisiparost tarta­nak nyilván mint KlOSZ-ta- got. A szolgáltatók mellett saj­nos nincsenek olyanok, akik árut is előállítanának. Hétfőn sulirádió. Oros- háza-Rákóczitelepen az álta­lános iskola diákönkormány­zatának keretein belül a havi­lap mellett nagy sikere van a hétfőnként megszólaló sulirá­diónak. A szerkesztők (min­den osztályból 1 tanuló) hét­kezdésnek slágerlistát állíta­nak össze, riportokat készíte­nek és humoros írásokkal szó­rakoztatják a hallgatóságot. Pénteken viszont kívánság- műsor szórakoztatja az ifjúsá­got. Érdekegyeztetés. A munkaadói oldal már döntött arról, hogy jövő héten kedden részt vesz az Érdekegyeztető Tanács plenáris ülésén, ahol a kormány javaslatára a Munka törvénykönyvének módosítá­sáról lesz szó. Ezt a munkaa­dók képviselője jelentette be az Érdekegyeztető Tanács Bér- és Munkaügyi Bizottsá­gának ülésén. Svéd kórus. A svédorszá­gi Halmstadt város evangéli­kus gyülekezetének kórusa vendégszerepei 1995. május 26-án, pénteken délután 19 órakor Mezőberényben, a II. kerületi Evangélikus temp­lomban. A kórus a rendezvény teljes bevételét (önkéntes ado­mány) a II. kerületi evangéli­kus templom felújítására ajánlja fel. Gyártási hibás ötezresek kerültek forgalomba — tudó­sítottuk olvasóinkat május 9- én. Akkori tájékoztatásunk alapján arról is szóltunk, hogy megyénkbe nem került ezek­ből a bankjegyekből. Időközben kiderült: me­gyénkben is akad hibás ötez­res. így a jegybank helyi veze­tői fontosnak tartották, hogy a témára visszatérjünk. Menyhért István igazgató, és helyettese, Hrabovszki Márta a beszélgetőpartnere­im. — Mi változott a három nappal ezelőtti tájékoztatás óta? — Május 9-én, a vizsgálat akkori állása szerint úgy tájé­koztattak bennünket, hogy a hibás bankjegyekből három megye kapott, de Békés me­gye nincs köztük — kezdi a tájékoztatást Hrabovszki Már­ta. — Később kiderült, hogy megyénk is részesült a gyártási hibás ellátmányból, s ezek a hiba nyilvánosságra kerülése­kor már forgalomban voltak. Ezt igazolták azok a jelzések is, amelyek igazgatóságunk­hoz folyamatosan érkeztek. Ekkor megkezdtük az érték­tárban lévő ötezresek felül­vizsgálatát, s természetesen valamennyi ügyfélnek, még pénztárzárás után is biztosítot­tuk a cserét. A hiba az igazga­tóság munkatársaitól teljesen független. —Az utca embere miből álla­píthatja meg, hogy a bankjegye gyártási hibás-e vagy sem? S ha már megállapította, hova for­dulhat a hibás bankjeggyel? — kérdeztük Menyhért Istvántól. — A J88 és J89 kezdő sor­számú 5000 forintos címletű bankjegyek egy része gyártási hibás. Azt javasolom, hogy aki teheti, ellenőrizze a birtoká­ban lévő ötezreseket és ha az előzőekben jelzett sorszámot felfedezi, keresse meg vizsgá­lat vagy csere céljából a legkö­zelebbi postahivatalt vagy bankpénztárunkat. B. V. Térségenként változó mérték­ben, 2-től 20 forinttal mérsék­lődött a hízósertések kilo­grammonkénti felvásárlási ára, s így megszűnt az eddig szinte folyamatos felvásárlási- ár-növekedés. — Hogyan érinti ez a Gyu­lai Húskombinátot? — kér­deztük Zahorán Miklós felvá­sárlási osztályvezetőt. — Természetesen a mi fel- vásárlási árainkban is jelent­kezik a változás. Gondolom, az embereket elsősorban a kis­termelőktől felvásárolt állatok kilogrammonkénti ára érdekli. Itt a maximális alapár február végén következett be, akkor 167 forintot fizettünk a serté­Tegnap délelőtt olyan híresz­telések terjedtek el Békéscsa-* bán, hogy több tanárt is elbo­csátanak a Körösi Csorna Sán­dor Főiskoláról. Gáspár Lász­ló általános főigazgató-he­lyettestől érdeklődtünk: mi az igazság? — A csütörtöki kor­mányülésen döntötték volna el a sarokszámokat, a kiindulási adatokat, amelyek között a kényszertevékenység határait megjelölik. De ahogy én hal­lottam — csak a rádióból, mint bármely magyar állampolgár —, még bizonyos kiegészítés­Az Agrobank-fiókok hétvégi nyitva tartásról kiadott tegnap esti hírrel kapcsolatban Perjési Mártonná, az Agrobank békés­csabai fiókjának igazgatója el­mondta, hogy érdeklődésünkig erre nézve semmilyen rendel­sek kilogrammjáért. Ez az ár március közepéig kisebb mó­dosulásokkal tartotta magát. Aztán április elejétől — mivel módosult a kínálati helyzet — folyamatos csökkenés állt be, ami hetente 2-5 forintot jelen­tett. Jelenleg a kistermelőknek kilogrammonként 138 forin­tos alapárat fizetünk. Elkép­zelhető, hogy a közeljövőben újabb változások történnek, ám tudjuk felvásárlási áraink nem csökkenthetők a végte­lenségig. Mindig ügyelnünk kell arra, hogy termelőinknek jövedelme keletkezzen, hisz máskülönben lemondanának az állattenyésztésről. (Magyari) re ezt az anyagot visszaadták. Tehát semmiféle konkrét ala­punk nincs arra, hogy határoz­zunk. Azt sem tudjuk, hogy mire köteleznek bennünket. A döntés egyébként nem érinti jobban ezt a főiskolát sem, mint a többit. — Mégis milyen alapja le­het a híresztelésnek, azon kívül, hogy az elbocsátások, a leépítések korát éljük? — Érthető, hogy az emberek kalkulálnak, mindenki számol a reális esélyekkel, és minél ha­marabb szeretne tájékozódni. (Folytatás a 3. oldalon) kezést nem kapott. Tegnap reg­gel némi csúcsforgalom volt a fióknál, mivel sokan—félreért­ve a helyzetet — nemcsak a lakossági folyószámlák ügyin­tézése végett keresték fel őket, hanem betéteik miatt is. A főiskola sem kivétel Elbocsátás lesz, rémhírek vannak, határozat még nincs Hétvégén nyitva az Agrobank? Nagycsaládosok tüntetése Május 14-ére az Országház elé demonstrációt szervez a Nagy- családosok Országos Egyesüle­te. Elekről, ahol anagyszámú, sok- gyermekes család két egyesületbe tömörült, közel százan vesznek majd részt a tüntetésen. Hotya Péter, az egyik helyi aktivista elmondta, hajnalban indulnak, hogy a 11 órára meghirdetett gyülekezőre a pénzügyminisztéri­um elé éljenek. A 122 egyesületet tömörítő országos szövetség 22 ezer tagot számlál. Közülük leg­alább 7—8 ezer résztvevőre szá­mítanak. A tüntetés célja: a par­lament most tárgyalja a kor­mánytervezet megszorító intéz­kedéseit, döntés előtt még talán befolyásolni lehet a képviselő­ket. Akik nem jutnak el a vasár­napi tiltakozásra, azok egy gyűjtőíven aláírásukkal fejez­hetik ki nemtetszésüket. Hová ballag a sok vén diák? Kazalnyi virág, orgonaillat, a lányokon fehér blúz-fekete szoknya, a fiúkon divatos öl­töny, könnyek és mosolyok, ölelésekés fogadkozások, száz­szor hangoztatott és alig elhitt felemlegetések a nagybetűs Élet kezdetéről. A ballagás jól ismert kellékei, melyeket egy­szer majdnem mindannyian is­mertünk, viseltünk. S hogy mi­lyen volt akkor? Természete­sen szép, mert fiatalok voltunk, reményteli, mert szárnyainkra bocsátva azt hittük, miénk most már a világ. Azután az első röpték után falnak ütköztünk, nagyot toppantunk és rá­jöttünk, mégsem olyan édes ez a nagybetűs Élet. Ilyen em­léke is van sokunknak. Azt, hogy milyen élmé­nyek és milyen jövő vár a most ballagó középiskolásokra, ma nehezebb megmondani, mint bármikor. Annyi bizo­nyos, hogy nem lesz könnyű. A megyében csaknem 2400 érett­ségiző keresi majd helyét, és félő, hogy ez a keresés sokáig tart. A továbbtanulók vala­mennyi időt ugyan nyernek (ha az egyetemekről, főisko­lákról az épp most aktuális elbocsátások után lesz egyál­talán aki tanítsa őket!) amennyiben szüleik képesek fizetni a tandíjat. Akik vi­szont nem tanulnak tovább— és ők vannak többen —, né­hány hét múlva szembesül­hetnek korunk rémével, a munkanélküliséggel. Mi tör­ténik velük, lesz e méltó helyük ebben az országban, nem sodródnak e a társada­lom perifériájára, haszonta­lanná, bűnözővé válva? Békés megye soha nem tartozott a vonzó országré­szek közé, innen inkább men­tek, mint jöttek a kiművelt emberfők. Egy adat erre: az elmúlt harminc évben 40 ezerrel csökkent a 14—30 éves korúak száma a megyé­ben. S hogy ez az adat milyen lesz, mondjuk tíz év múlva, nem nehéz megjósolni. Min­denesetre ma több ezer diák ajkán felcsendül a dal: „Most búcsúzunk és elmegyünk, a mi időnk lejárt”. Jobb lenne, ha inkább most kezdődne az ő idejük... Seleszt Ferenc A Mezőhegyes környéki répatermelők is részt vesznek az újabb privatizációban Egyesítik az öt cukorgyárat Termelői tanácskozást tartottak tegnap, május 12-én a mezőhe- gyesi cukorgyárban. A répaterme­lőket és a konzorciumi tagokat Seres István, a Mezőhegyesi Cu­korgyár Rt. igazgatóságának elnö­ke, az Ötök Kft. vezérigazgató­helyettese tájékoztatta a magyar kézben maradt öt hazai cukorgyár tervezett összevonásáról. Ács, Er­csi, Mezőhegyes, Sarkad és Sárvár gyárainak fúzióján kívül a jelenlé­vők megismerkedhettek az állami tulajdonrész privatizálására vo­natkozó elképzelésekkel is. — A legfőbb cél az, hogy fenntartható legyen az általunk képviselt 29 százalékos cukor­piaci részesedés — mondotta Seres István. — Ez viszont csak gazdaságos működés esetén lehet­séges. A tulajdonosok által jóvá­hagyott fúziós programot néhány főhivatal kivételével már minden­ki elfogadta és támogatja. A fúzió után létrejövő társaság neve Ma­gyar Cukorgyártó és Forgalmazó Részvénytársaság lesz. A meg­alakulás várható időpontja: 1995. július 1. Reményeink sze­rint az ft. jövedelmezően műkö­dő, hitelképes vállalatként jele­nik meg a hazai hitel- és tőkepi­acon. Az optimális üzemméret kialakításával, szervezeteinek centralizációjával olyan költség- előnyre tehet szert, amely a jö­vőben biztosítja hosszútávú versenyképességét. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom