Békés Megyei Hírlap, 1995. május (50. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-11 / 109. szám
CSABAI NAPLÓ 1995. május 11., csütörtök Fiatalok farmerban, avagy drága a márka Súg, búg a nagymama. ,,Nekem nem ismerik megmondani, mibe kerül egy-egy darab a 16 éves unokámnak. Úgy tett a múltkor is a fiam, mint a cirkuszban szokás dobpergés és halálugrás előtt, hogy a gyönge idegzetűek ne nézzenek oda. Vagyis minek izgatnám magam.” Van benne valami, mert ha valaki utánajár, többe kerül a kis és nagy kamasz vagy ifjú kiöltöztetése, mint egy felnőtté. Legalábbis ezt mondják. Miért? Mert a márkás holmi közel sem olcsó mulatság. Aki nem hiszi járjon utána. Elég bejárni a Munkácsy és a Kinizsi utca közötti két oldalát az Andrássy útnak. Az első óh, óh, az üveg alatt, a fali vitrinben cipők és miegymások között bújik meg. Ez a 690 forintos zokni. A márkája nem látható jól, az Adidasé annál inkább, noha az „csak” 300-ba kerül. Csupa olcsóság... Az elegáns Mr. Diamand férfizokni pedig 190-ért, szinte ingyen van. És ez nem vicc. Pár lépessel arrébb, az épp kiárusítást rendező bolt elé kitett ujjatlan, rövid farmermellény sem tűnik elérhetetlennek a 3000 körüli árral. A változatosság kedvéért át a páratlan oldalra, a Lee, Mustang, Lewis-hez. Sok szép holmi. De mi kerül azokon a farmernadrágokon 6-7-8 ezer forintba? Hát a minőség és a márka! Vagyis a kiváló anyag és a védjegy. S ez az összes többi holmira is vonatkozik, és hogy nemcsak az eladók véleménye, az a két ifjún is látszik. Nézegetnek, majd az egyik megy is a próbafülkébe. A habkönnyű nyáriruhák 3500 forintnál kezdődnek, s egy új divatú picike pillepe- lerin is 2890-be kerül. A bőrmellény kis híján 10 ezerbe. Ezekhez képest nem is drágán lóg a magasban két sima vonalú, gyönyörű darab: a krémszín hoszú ujjú ing és rajta a középzöld, nyújtott, ujjatlan mellény. A kettő közel 6000. Vissza a másik oldalra a Fontana házbeli szintén elegáns farmerüzletbe. Itt a könnyű ingek vonzanak azonnal magukhoz. Különösen egy... A krémszín alapú, kockás szövésű, csíkos mintájú... Borsos ár, közel 5 darab ezres, de a többi is e körül mozog. A 3500 forintos, ujjatlan ingek se kutyák... A különleges pólók újfent és így tovább, és így tovább. Nem csodálkozom, inkább húszévesnek képzelem magam. Annak a fiatalnak, aki éppen, mert fiatal, a legdivatosabbat, a legmenőbbet kívánja hordani. És meg is veszi. Vagy mert a család könnyen megengedheti magának, vagy mert megkeresi rá a pénzt. Vagy..., de hagyjuk a variációkat, hisz akad egypár. A farmerviselet igen praktikus, de a márka árát alaposan megkérik Műszaki középiskolások Leonbergben «Bhékís MEGYEI HÍRLAP Békéscsaba város címere Az oldalt írta és szerkesztette: Bede Zsóka. Munkatársak voltak: Antal Gyöngyi, Dóczi Magdolna, Pál Ildikó, Vass Márta. Várjuk olvasóink leveleit, véleményét: Békés Megyei Hírlap szerkesztősége, 5600 Békéscsaba, Munkácsy utca 4. Telefon: (66) 450-450. A megye többi településén ma ezen az oldalon Sarkadról és környékéről olvashatnak. A megye- székhelyen békéscsabai olvasóinknak szerkesztettünk különoldalt. Hírek Ballagások. A város szakmunkásképző és középiskoláiban a legtöbb diák pénteken és szombaton ballag. Például a Széchenyi István Közgazda- sági Szakközépiskolában szombaton reggel 9 órakor, a 635. számú Ipari Szakmunkás- képző iskola végzősei pedig 10 órakor vesznek búcsút iskolájuktól. Soros Alapítvány. Tavaly szeptember óta eredményesen működik Békéscsabán, a Kőműves Kelemen sori óvodában két csoport, melynek oktató-nevelő munkáját a Soros Alapítvány támogatja. A közelmúltban az óvoda vezetői kérték, hogy további négy csoport is csatlakozhasson a programhoz. Ezt a kérelmüket Washingtonban jóváhagyták, az óvoda nevelőtestülete, valamint a szülők is egyetértenek a kéréssel. A Soros Alapítvány ez idáig összesen 3,6 millió forint értékű támogatást nyújtott számukra. A szerződés lejárta után az óvoda a fenntartó ön- kormányzattól sem személyi, sem dologi kiadásokhoz nem kér plusz pénzt — ezért ezt a kérelmet a közgyűlés legutóbbi tanácskozásán jóváhagyták. Pályázat. A Belügyminisztérium egy nemrégiben kiírt pályázatának célja, hogy az önkormányzatok gyermek- és ifjúsági feladataiknak, az érintett korosztályok bevonásával, a helyi szervezetekkel együtt tegyenek eleget. Énnek a célnak az elősegítésére a kormány 75 millió forintot különített el, melyhez pályázatok benyújtásával lehet hozzájutni. Békéscsaba közgyűlésének is szándékában áll „a gyermek és ifjúsági korosztályok érdekérvényesítési mechanizmusának kialakítása” témakörben pályázatot benyújtani. Ennek megírására a közgyűlés Pap János polgármestert bízta meg, ám munkájában segítségére lesznek gyermek és ifjúsági közösségek életében jártas, azt segítő tanárok, közművelődési munkatársak, diákok és önkormányzati dolgozók is. A Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola tizenkét tanulója nemrégiben a németországi Leonbergben járt tanulmányúton. Gyulafalvi Ernőt, az iskola igazgatóját kérdeztük arról, hogyan vált lehetővé a tanulók részvétele. — Korábban is törekedtünk külföldi kapcsolatok kialakítására. A leonbergi iskolacentrum — mely Stuttgardtól 20 km-re található — ipari környezetben van, tartományi beruházással épült. 3000 diák tanul ott, 160 tanárt foglalkoztatnak. Nyolc-tíz szakmát oktatnak több képzési típusban. Műszaki iskola a mienk, fontosnak tartjuk a fejlett technika megismertetését tanulóinkkal és a német nyelv gyakorlását. Jártak nálunk leonbergi pedagógusok, diákok, akiknek elhelyezéséről tanáraink, tanulóink családjai gondoskodtak. Bemutattuk nekik iskolánkat, megyénk nevezetességeit, természeti szépségeit és Budapestet. Német kollégáink több gyakorlati programot és dokumentációt adtak, amit az oktatásban hasznosítani tudunk. Terveink között szerepel angol és német nyelvtanáraink németországi továbbképzése is, amit az ősz folyamán német kollégáink tartanának. Wolfné Német Julianna tanárnő volt kísérőtanár a leonbergi tanulmányúton. —Miért tartja nagy jelentőségűnek ezt a lehetőséget? — Hasznos tapasztalatokkal érkeztek vissza a tanulók. Nyelvtudásuk észrevehetően javult az egy hét alatt. A gyakorlatot gyárban végezték, hiszen ott nem tanműhelyekben folyik az oktatás. Az iskolai hangulat más, közvetlenebb mint nálunk. A tanulókat kérdeztük élményeikről, benyomásaikról. Czegle Tibor: — A leonbergi iskola nagyobb, mint a mi iskolánk. A gyakorlaton három napig önállóan kellett dolgozni. A német gyárakban a munkatempó komoly, a munkások keresete is jó. Az árak kétszeresek, a fizetés viszont a magyar átlag tizenkétszerese. Szerintem technikailag húsz évvel vagyunk lemaradva. A gyakorlati óraszám magasabb. Ósszebarátkoztunk a fogadó családokkal. A német ember életmódja egészségesebb, mint a mienk, sportolnak, étrendjük változatos, sok salátát esznek. Fejes Elemér: — A gyakorlaton egy német diákkal dolgoztam. Jellemző volt rá a fegyelmezettség, nyugodtság. Nagy élmény volt, hogy a nyelvet gyakorolhattam. Komjáthy Péter: — A német iskola korszerűen felszerelt, az elméletet rögtön kipróbálják a gyakorlatban. A gyárban korszerű gépek vannak, mindent számítógéppel vezérelnek. A német emberek szeretettel fogadtak, kedvesek voltak hozzánk. Horváth Endre: — Egy kisvállalatnál voltam gyakorlaton. Nyolc-tíz ember dolgozott ott. Bérmunkákat végeztek építkezésen. Technikailag jól felszerelt, hatalmas raktár- készlettel rendelkeztek. Amikor alkatrész hiányzott, tervszerűen, egyszerre vásárolták meg. Such Róbert: — A fogadó család nagyon kedves volt hozzám. A családfő egy fizetésből tartja el a feleségét és négy gyermekét. Negatív élményen csupán az volt, amikor német barátomat a metrón megütötte egy skinhaed. Boér Gábor: — Ahol elhelyeztek, a családban két gyermek élt. Sokat rosszalkodtak, de a szülők mindig türelmesek voltak velük. Nekem úgy tűnt, hogy az iskolában nem olyan szigorúak a szabályok, mint nálunk. Sztankó János: — El tudnám képzelni, hogy Németországban éljek és dolgozzak. Nálunk nagy a munkanélküliség, az egyetlen esély a továbbtanulás lenne, de a tandíj bevezetésével ez is nehezebbé válik. A napokban újra megszaporodott azoknak a telefonoknak a száma, akik az Euro-Direct Service-tői nyertek „álomutazást” és kisebb-nagyobb nyomozást folytatnak az ügyben. Mindenekelőtt egy kis tanács: a megkapott borítékot széttépve, annak belsejében — fehér betűkkel — megtalálhatóak az utazás részletes feltételei. Egyébként a „játék” lényege, hogy ahhoz, hogy valaki részt vegyen egy ilyen utazáson, ahhoz még tekintélyes mennyiségű pénzt kellene befizetnie. Ezért ez idáig alig volt, aki valóban elutazott volna. Egyik olvaBékéscsaba közgyűlése ez évi költségvetésében több mint 11 millió forintot hagyott jóvá kulturális célok támogatására. Ebből 4 millió kétszázötvenezer forintot közművelődési és művészeti pályázatokra szánnak, a további pénzek felhasználására csak később tesznek javaslatot. A beérkező kérelmekből ugyanis kiderült, hogy ez az összeg rendkívül kevés és sónk azonban kitalált egy olyan játékot, amivel talán nagyobb eséllyel juthat el valaki álmai helyszínére: fogjanak össze a győztesek, és egymás között sorsolják ki azt a néhány embert, aki — a többiek nyereményét is felhasználva — valóban ingyen és teljes ellátással utazhat. Ennek, úgy tűnik, az utazási iroda felől nincs akadálya, így a játék megkezdődhet. Több név is összegyűlt már szerkesztőségünkben, azok gyűjtését vállaljuk, de a sorsolást és minden egyebet már a résztvevőkre bíznánk. Antal Gyöngyi az eddigi legjelentősebb kulturális értékek megőrzését is erősen veszélyezteti. Ezért a közgyűlés határozata szerint további forrásokat keresnek, és egyúttal átutalnak a városi fiókkönyvtárak működési költségeinek terhére 2,1 millió forintot, a Diáktanya támogatására 950 ezer forintot és a Békéscsaba monográfia III. kötetének nyomdai előkészítésére 300 ezer forintot. Olvasói kérdések fákról, műemlékekről A Kossuth téren (Békéscsabán) a Kisiparosok háza 1927.feliratú épület udvarának mezsgyéjén egy— véleményem szerint 100 évet meghaladó korú — nyárfát 1995. március 23-án kivágták. Ez a fa már korábban ott volt, mint ahogy a szóban forgó és a mellette lévő ház felépült. Nagy árnyékot adott. Megszoktuk, s hozzátartozott a városképhez. Igaz, virágzáskor kellemetlen volt egy kicsit. De nem őtolakodott oda, hanem a házak épültek köré. A többi fatestvérei a téren ma is vígan virítanak. A kivágást végző, mintegy 5-6 ember maga is sajnálta kivágni, de nekik ez volt a feladatuk. A kivágáshoz volt engedély. Igaz, hogy a fa a betont kissé felemelte, de nem ő tolakodott oda, hanem a beton. A nyárfáknak is van meghatározott életkora. Kérdésem az lenne, hogy az engedélyt kiadó milyen indokkal ad ki engedélyt és előírja-e, hogy a kivágott fa helyett az azt felhasználó jelenlegi tulajdonos milyen nagyságú, illetve mennyiségű fát ültessen el helyette a helyszínen, vagy egy erdősítésre kijelölt helyen. A kivágott fa értéke ugyanis nem csekély összegű. Ezek előrebocsátása után szomorúan tapasztaltam, hogy az egykori általános iskolának helyet adó gerlai kastély ugyancsak az elhagyatottság látszatát tükrözi. Új iskolát építettek, mert bizonyára olcsóbbnak bizonyult, mint a régi kastélyt rendbehozni, s azóta sorsára hagyták. Valóban súlyos a gazdasági helyzetünk. Ennek ellenére az évekkel ezelőtt végzett gazdaságossági számításokba nem kalkulálták be az értékeink megőrzését célzó erkölcsi normákat, a múltunk egy darabjának megőrzésének pénzben ki nem fejezhető értékét. Kérdésem az, hogy most mi a célja az önkormányzatnak ezzel az épülettel? Esetleg szét kellene osztani építőanyagként a fiatal lakásépítőknek, mivel megőrzésére nincsen fedezet . A régi nagybirtokok lehetővé tették, hogy a földesúri kastélyokat is karbantartsák. Az elmúlt időszakban a sokkal fejlettebb és nagyobb termést, hasznot adó ugyanazon földterület már nem tette lehetővé a hozzátartozó kastély—netalántán tsz. épületnek használt régi épület—állagának megóvását? Név, cím a szerkesztőségben Szűkös a keret a kultúra támogatására a városban / Alomutazás kételyekkel Városi gyerek mesemondók „Vegyetek kezetek ügyébe a szívetek szerint valót” — fogadja Schéner Mihály a Meseházba érkezőket. Ezzel az idézettel nyitották meg a minap a városi gyermek mesemondóversenyt Békéscsabán a Meseházban. A békéscsabai Polgár- mesteri Hivatal Közművelődési Csoportja és a Meseház három kategóriában hirdette meg *a versenyt, az elsősöknek, a második-harmadik, és a negyedikötödik osztályosoknak. A gyerekek nagy izgalommal hallgatták végig társaikat, s készültek saját maguk kiválasztott meséjük előadására. A bírálatra könyvtárosokat, népművelőket, és egy színészt kértek fel. A zsűrit nehéz feladat elé állította a több, mint negyven kisiskolás. Az eredmény — mégha nehezen is — ,megszületett. Az elsősök kategóriájában Búzási János, a Gerlai Általános Iskola tanulója bizonyult a legjobbnak. A második-harmadik osztályosoknál holtverseny született, Deák Beáta, a 2. számú Általános Iskola és Hegedűs Kitti a 9. számú Általános Iskola tanulói adták elő leglátványosabban a kiválasztott mesét. A legnagyobbaknál, a negyedikötödik osztályosoknál Szabados Zsófi a Szent László utcai Általános Iskola nebulója érdemelte ki az első helyezést.
