Békés Megyei Hírlap, 1995. május (50. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-10 / 108. szám

1995. május 10., szerda TERMESZETVEDELEM/HIRDETÉS MÉS MEGYEI HÍRLAP Bemutatjuk a Dévaványai Tájvédelmi Körzetet Lila virágszónyeget borít a sóvirág A Dévaványai Tájvédelmi Körzet a Nemzetközi Madárvédelmi Tanács ajánlása nyomán jött létre 1975-ben a túzokvédelem hazai központjaként. Azért Dévaványán, mert akkor is ebben a térségben élt a hazai túzokállomány legéleteró'sebb populáció­ja. A hetvenes években aggasztóan csökkent a túzokok létszáma Európában az egyre intenzívebb mezőgazdasági termelés, az élőhelyek csökkenése és zavarása miatt Az 1969-tól érvényes vadá­szati tilalom és a fokozott védelem ellenére az állomány tovább apadt, sőt egy-két rendkívül szigorú tél katasztrofális csökke­nést okozott e legnagyobb testű európai madár létszámában. Mindezek mérséklésére jött lét­re a Tájvédelmi Körzeten belül egy túzokmentő állomás, amely 1979-től áll a túzokvédelem szolgálatban. Ezen — a látoga­tók elől elzárt telepen — folyik az összegyűjtött tojások kelteté­se, a csibék felnevelése és visszahelyezése a természetbe, az úgynevezett repatriáció. A tájvédelmi körzeten belül nagy hangsúlyt kap az úgyneve­zett túzokcentrikus gazdálkodás. Ez azt jelenti, hogy a szaporodási időszakban minimálisra csökken­tik a zavarást, a kaszálási és legel­tetési munkálatokat későbbre ha­lasztják, ugyanakkor a vetésszer­kezet kialakításánál előnyben ré­szesítik azokat a növényeket (repce, lucerna, gabonafélék), amelyek jó fészkelési és táplál­kozási lehetőséget biztosítanak a túzokok számára. Természetesen a védett területeken nem csak túzok él. A terület rendkívül változatos élőhelyi viszonyai — puszta­gyepek, erdők, élővizek — sok állat- és növényfaj részére ad­nak kedvező életfeltételeket. Ezek között nagyon sok védett, sőt fokozottan védett faj is elő­fordul, a madarak közül például réti sas, szirti sas, parlagi sas, ugartyúk, szalakóta, búbosban­ka, különféle gém- és récefajok. Az emlősök közül kiemelkedő jelentőségű a népes vidraállo­mány, amely a Hortobágy-Be- rettyó vizeiben él. A növények közül tömeges az ősszel nyíló védett réti őszirózsa és a nyú­lánk sárma. Ritkább állomány­ban, de előfordul a sziki kocsord is. Gyönyörű látványt nyújt a gyepeket lila virágszőnyeggel beborító sóvirág. A ritka látványosságok miatt hazai és külföldi érdeklődök gyakran felkeresik a tájvédelmi körzetet, ahol a réhelyi bemuta­tóközpont fogadja a látogató­kat. A tanyaközpontban a táj történetét, a túzok életét és vé­delmét bemutató kiállítás, illet­ve videofilm tekinthető meg, ezenkívül túristaszállás, étke­zési és lovaglási lehetőség áll a vendégek rendelkezésére. Jobb ma egy túzok... , Jobb ma egy vereb, mint holnap egy túzok” tartja a közmon­dás, de vajon holnap lesz-e még túzok, hiszen a kipusztulással közvetlenül veszélyeztetett fajok listáján szerepel a magyar- országi Vörös Könyvben. Eszmei értéke 500 000 Ft. A túzok az egyik legnagyobb testű madár Európában. A kifej­lett kakas súlya megközelíti a 15—20 kg-ot, a tojó súlya 4—6 kg. A méreteken kívül a tolla­zatban találhatunk lényeges különbségeket. A hímek tollru- hája ivarérettség előtt, illetve télen a tojókéhoz hasonló, de nászidőszakban, márciustól jú­niusig sok apró toliból álló ba­juszt és a nyak alsó részén kiter­jedt rozsdabarna övét viselnek. Magyarországon 1969-től tel­jes vadászati tilalmat, 1982-től pedig, mint európai Vörös könyves faj, mindenütt védel­met élvez elterjedési területen. A túzok nagy térigényű faj. A nagyüzemi mezőgazdaság a nagy táblák kialakításával, a fa­sorok és tanyák felszámolásá­val kedvezett a túzoknak, de a gyepterületek — az ősi élőhely­típus — fokozatos művelésbe vonásával a valaha még terjedel­mes élőhely töredékére zsugoro­dott. A ’90-es évek privatizációs folyamatai a kisparcellák elterje­déséhez vezetnek, melyek a tú­zoknak nem, de pl. a fogolynak kifejezetten kedveznek. Április közepén intenzív pro­pagandamunka indul. Szóró­anyagok szétosztásával, plaká­tok kihelyezésével tudatják a határban dolgozó emberekkel, hogy mit tegyenek a túzokfé­szek esetleges megtalálásakor. A védett területen kaszálási, kultivátorozási, vagy egyéb te­vékenységet végző gazdálko­dókat személyes információk­kal is ellátják a szakemberek. A túzoktojó általában 2—5 méter távolságról ugrik fel a kaszáló­gép elöl, így fedi fel a fészek helyét. A négykorongos fűka­szák a gép melletti sávot vágják, így sajnos előfordul, hogy a ma­darak még veszélytelennek lát­ják a gép közelségét és a lapulás- ban keresik a menedéket. Védett területen mindig kötelező a gép elejéről oldalirányba kinyúló és a talajra lelógó láncsor, az úgy­nevezett vadriasztó használata. Ez a berendezés épp az ilyen, fészkéhez rendkívül ragaszko­dó tojókat hivatott védeni. A túzok fészekalja általában 2 tojásból áll, de nem ritka a 3 tojásos sem. A fészek megtalá­lását követően a gépkezelő ki­cseréli az eredeti tojásokat a munka megkezdése előtt meg­kapott fatojásokra, majd az ere­detiket biztonságos helyen tá­rolja a szakemberek megérke­zéséig. A tojások a Dévaványai Tájvédelmi Körzet keltető- és nevelőállomására kerülnek. A származási fészekalj korától függően 1—2 hetet töltenek a keltetőgépben, majd a megpat­tant tojások egy ismételt csere folytán kerülnek vissza a túzok­tojó alá. Azok a tojások, ame­lyek nem helyezhetők vissza a tojók alá, mert azok időközben valamilyen okból elhagyták a fészket, a dévaványai állomá­son kelnek ki. A kezdetben gyá­moltalan fiókákat csipesszel etetni, szemcseppentővei itatni kell, de két hét után teljesen önállóan esznek. A visszatele­pítésre kerülő madarakat egye­di — számokkal ellátott, cit­romsárga — krotáliával látják el, mely a nyomonkövetésnél értékes információk beszerzé­sében segít és természetesen megkapják a hivatalos magyar alumínium jegyzőgyűrűt is. A korai hideghullám, a ma­gas hótakaró és a vele együtt járó táplálékhiány felébreszti a túzok vonulási ösztönét, így egy részük délnyugati irányba el­hagyja az országot és az olasz- országi Pó-völgytől egészen Szicíliáig is eljutnak. Az ittma­radó állomány részére több száz hektáros repcetáblákat tartanak fenn, hogy az ínséges téli idő­szakban elegendő táplálék áll­jon rendelkezésre. A túzok csak egy a fajok közül, melyek hasonló veszé­lyeztetettséggel bírnak. Korunk emberiségének feladata, hogy felismerje ezeket a kedvezőtlen tendenciákat és lehetőségeihez mérten gondoskodjon a fajok fennmaradásáról. így őrizhető meg hosszú távon az a biodiverzi- tás, amelynek részesei, esztétikai élményen túl nélkülözhetetlen elemei a Föld életközösségeinek. Ránk tehát többek között az a feladat hárul, hogy megőrizzük a magyar Alföld e páratlan nem­zeti értékét, pusztáink túzokját. Kezdje a nyarat fantasztikus nyereménnyel! Közeledik a nyár, bizonyára Ön is tervezgeti már a nyaralást. Egy Renault Lagúna személyautó , egy kétszemélyes, egyhetes ciprusi utazás, netán az ötször 10.000forintos pénznyeremény valamelyike megkönnyítheti a helyzetét. Ehhez nem kell mást tennie, csak venni egyet a 200 Ft egységárú, kizárólag Békés megyében kapható, Magyarország hivatalos autójelzésével ellátott sorsjegyünkből. A sorsjegy megvásárolható a Munkácsy u. és az Andrássy u. sarkán kiállított Renault Laguna személyautó mellett és a Békés Megyei Hírlap terjesztőinél. Talentum RENAULT n\Tt Hungária Békéscsaba » p í T V An y Meszlényi és Társa A sorsjegyek megvásárolhatók a Békés Megyei Hírlap terjesztó'in kívül az alábbi helyeken: Békés Megyei Hírlap hirdetésfelvételi irodájában: Békéscsaba, Munkácsy M. u. 4. Pándy Kálmán Kórház, Tímea ajándékbolt, Gyula, Semmelweis u. 1. Kristóf trafik, Medgyesegyháza, Kossuth tér 5. A Békés Megyei Hírlap ügynökségi irodáiban: Békéscsaba, Mednyánszky u. 8. Gyula, Városház u. 18. (Rőfös-udvar). Orosháza, Szabó D. u. 4. Az Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezetben és kirendeltségeiben: Békéscsaba, Gábor köz 2. Gyomaendrőd, Kossuth u. 30. Békés, Piac tér 5. Hunya, Petőfi u. 3/1. Bélmegyer, Petőfi u. 51. Köröstarcsa, Kossuth u. 20/A. Csárdaszállás, Petőfi u. 15. Mezőberény, Fő u. 8. Gyomaendrőd, Fő út 1/1. Murony, Földvári u. 4. A Kétegyházi Takarékszövetkezetben és kirendeltségeiben: Kétegyháza, Fő tér 8. Elek, Lökösházi út 5. Doboz, Hunyadi tér 2. Újkígyós, Gyulai út 25. Mezőgyán, Árpád u. 42. Sarkadkeresztúr, Széchenyi u. 10. Geszt, Petőfi u. 44. Méhkerék, József A. u. 12. Kötegyán, Vasút u. 2. Sarkad, Kossuth u. 10—12. Szabadkígyós, Okígyósi út 99. A Tótkomlósi Körzeti Takarékszövetkezetben és kirendeltségeiben: Tótkomlós, Kossuth u. 1. Pusztaföldvár, Jókai u. 3. Békéssámson, Szabadság u. 66. Medgyesbodzás, Széchenyi u. 64. Mezőhegyes, Kozma E u. Kardoskút, Petőfi u. 4. Csanádapáca, Batthyány u. 3. Az ügynökségi irodákban és a takarékszövetkezetekben hirdetéseit is feladhatja a Békés Megyei Hírlapba. A menye északi csücskében jött létre a Dévaványai Tájvédelmi Körzet, a túzok élőhelye

Next

/
Oldalképek
Tartalom