Békés Megyei Hírlap, 1995. május (50. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-09 / 107. szám

iRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG 1995. május 9., kecfd Lakáscélú támogatások Ismét módosult a lakáscélú tá­mogatásokról szóló 106/1988. (XII. 26.) MT rendelet. A 45/ 1995. (IV. 24.) Korm. rendelet két vonatkozásban is megváltoztatta az ún. méltányolható lakásigény mértékét. A lakást (lakótelket) vá­sárló, illetve valamely lakásszö­vetkezet tulajdonában lévő lak­rész állandó használati jogát meg­szerezni kívánó igénylők 1995. május 2-ától csak olyan lakásra vehetnek igénybe támogatást, amelynek nagysága két költöző személy esetén a 2, három sze­mély esetén a 2,5, négy személy esetén a 3 lakószobát nem halad­hat meg (a lakásigény mértékének felső határát minden további sze­mély fél, a három vagy több gyer­meket nevelő család esetében pe­dig 1 szobával növeli meg). A másik szigorítást a lakások bekerülési átlagköltsége szorzójá­nak „elfelezése” jelenti, ugyanis az említett időpontot követően az állam csak azokat az építkezése­ket, illetve lakásvásárlásokat tá­mogatja, amelyeknél az építési költség, illetve az eladási ár a la­kásigény alsó határának megfele­lő méretű (ez az előző megkülön­böztetés szerint 1, 1,5, illetve 2 szoba azzal, hogy minden további személy esetén fél szobával nő) lakás előző évi — a PM által köz­zétett — megyei/fővárosi átlag- költségét legfeljebb 1,25-szoro- san haladja meg. Új szabály, hogy a támogatást igénylőknek ezentúl az új kizárási feltételről, vagyis arról is nyilat­kozniuk kell, hogy nekik maguk­nak, házastársuknak, élettársuk­nak, kiskorú gyermeküknek, együtt költöző családtagjuknak van-e valamely gazdasági társa­ságba vagyoni hozzájárulásként bevitt lakásuk. Sokakat érint hátrányosan az a rendelkezés, miszerint megszűnt a gyermekkedvezmény többszöri igénybevételének lehetősége, azaz, akik korábban (1994. no­vember 7-ét megelőzően, lásd: Cégvezetés 1994/12. szám, 34. ol­dal) már kaptak gyermekük után lakásépítési (szociálpolitikai) kedvezményt, azok a régi és az új (141/1994. Korm. rendelettel be­vezetett, lásd ugyanott) kedvez­mény összege közötti különbö­zeire nem jogosultak. Fontos még, hogy az építési engedély iránti kérelmeket május 2-át megelőzően benyújtó szemé­lyek még a korábbi jogszabály alapján vehetnek fel (nagyobb összegű) támogatást, míg az érté­kesítés céljára épít(tet)ett lakás megvásárlására az adásvételi szer­ződés megkötésekor hatályos ren­delkezések az irányadók. (Ma­gyar Közlöny 1995/31. szám) Iparfejlesztés csak jól képzett szakemberekre építhető Az audiovizuális eszközök javítását tanulják a hallgatók a Békéscsabai Munkaerőfej­lesztő és Képző Központ laboratóriumában (Archív fotó) A működő vállalatoknak ver­senyképességük megőrzésé­hez szükség van jól képzett, korszerű ismeretekkel rendel­kező szakemberekre. Az ilyen jellegű át-, illetve továbbkép­zések szervezésében alapvető feladata van a Békéscsabai Regionális Munkaerőfejlfesztő és Képző Központ ipari szek­torának. A szektor vezetőjé­vel, Pogonyi Istvánnal tevé­kenységükről, az általuk szer­vezett képzésekről beszél­gettünk. — Milyen képzési területe­ket fog át az ipari szektor tevé­kenysége? — Ide tartoznak mindazok a képzések, amelyekhez az ipar elnevezés kapcsolható, így a hagyományos gép- és építői­par, a faipar, a könnyűipar, sőt a mezőgazdasági gépipar, amely a gépek, eszközök gyár­tásával, javításával foglalko­zik. — A korszerű szakmai kép­zettség megszerzését szolgál­ják az oktatóműhelyek is. Mi­lyen szakmák elsajátításához rendelkeznek ilyenekkel? — Felszereltségünk alapve­tően három ipari területre ter­jed ki, elsősorban a gépiparra és az építőiparra, valamint az ipari vezérléstechnikára. A gép­iparon belül a hagyományos forgácsolás, a számítógép-ve­zérlésű CNC forgácsolás, a he­gesztés és a mezőgazdasági kisgépjavítás. Van egy épület­karbantartó műhelyünk, ahol az alapoktól kezdve a szakipa­ri munkákig (kőműves, burko­ló, víz- és gáz-, valamint fű­tésszerelés, festés-mázolás- tapétázás, villanyszerelés, to­vábbá kisebb alapozó jellegű faipari munkák) mind elvé­gezhetők. Ipari vezérléstech­nikai műhelyünkben a hidrau­lika-pneumatika, PLC-kép- zésre rendezkedtünk be. Kor­szerűen felszerelt számítás- technikai oktatótermünk is van, itt elsősroban CAD-okta- tást folyik, de az alap- és kö­zépfokú számítástechnikai tervezés (CAD) gyengeáramú, építőipari, illetve gépipari ter­vező szoftverekkel történik.-—Milyen tanfolyamok van­nak jelenleg, és melyek indítá­sát tervezik? — Több kapcsolódott a kis­térségi fejlesztési programok­hoz, így például a dél-, illetve észak-békési gázfejlesztési programhoz, ahova gázveze­ték- és -készülékszerelő kép­zésekkel kapcsolódunk. Tan­folyamokat szervezünk szak­képzetlen, 8 általános iskolát végzett fiataloknak, így a kert- és parkápoló, illetve a pálya­orientáló ipari alapképzést. Ez utóbbi elvégzése után több szakirányban folytathatják ta­nulmányaikat és szakmunkás­bizonyítványt szerezhetnek - a hallgatók. Több, korszerű tech­nikát meghonosító képzésünk már volt, illetve folyamatban van, ilyen például a gépipari és építőipari CAD tervező képzés. Említhetném még a hidraulika­pneumatika javító, karbantartó vagy a CNC forgácsológépke­zelő képzésünket. Rendszere­sen indítunk rézcsőszerelői to­vábbképzéseket, kazánfűtői tanfolyamokat, de megte­remtjük a lehetőségét más épí­tőipari, gépipari és számítás- technikai képzéseknek is. — Az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakmákban OKJ-s bizonyít­ványt kapnak a végzettek. Bi­zonyos szakmákban viszont a sikeres vizsgát BRMKK-bizo- nyítvány igazolja. Mennyire elismert ez utóbbi? — Az OKJ-n kívül, elsősro­ban munkahelyi szakképesí­téshez kötött ismeretek meg­szerzését BRMKK-bizonyít- vány igazolja. Ez a bizonyít­vány szakmailag egyenértékű a hasonló jellegű, hagyomá­nyos értelemben vett bizonyít­ványokkal. Laluska Éva Budapest Bank A kapott 12 milliárd nélkül is boldogultak volna... A Budapest Bank tegnapi saj­tótájékoztatóján elhangzott, hogy a pénzintézet mérlegfő­összege az 1993 végi 156 mil­liárd forintról múlt év végére 192 milliárd forintra emelke­dett. A bank egy évvel koráb­ban még veszteséges volt, en­nek nagysága 13,4 milliárd fo­rintot tett ki. A múlt év végén viszont az adózás előtti nyere­ség elérte a 2,5 milliárd forin­tot, így a jövedelmezőség eb­ben az időszakban több mint 15 milliárd forinttal javult. Lé­nyegesen kevesebb céltartalé­kot kellett képeznie a pénzin­tézetnek, mivel kedvezőbb lett a követelésállomány is. 1993- ban a rossz követelések fede­zetéül szolgáló céltartalékot 21 milliárd forinttal növelték, a múlt évben erre csak 8,9 mil­liárd forintot kellett fordítani. A problémamentes követelé­sek állománya az 1993. évi 37 százalékról 56 százalékra emelkedett a múlt esztendő­ben. A bank folyamatosan tel­jesíti az állammal kötött kon­szolidációs megállapodást. A sajtótájékoztatón a bank vezetői elmondták, hogy a tő­kemegfelelési mutató az állam által ideiglenesen átadott 12 milliárd forint nélkül is elérte volna a 9 százalékot. így azon­ban 20,9 százalékot tett ki, és a korrigált szavatoló tőke pedig meghaladta a 21 milliárd fo­rintot. Mindez a bank privati­zációja szempontjából lénye­ges, arra számítanak, hogy a feljavított pénzintézet részvé­nyeit árfolyamnyereséggel le­het értékesíteni, s ez fedezi a tőkeinjekciót. Szó volt arról is, hogy miért nem tájékoztatták a részvényeseket a tőkehelyzet változásáról. A bank vezetése úgy érzi — mondotta Singlo- vits Béla vezérigazgató —, hogy helyesen járt el, amikor titokban tartotta ezt az infor­mációt. A tulajdonosokkal eb­ben a kérdésben így egyeztek meg. Az Értékpapír Felügye­letnek jogában áll, hogy meg­vizsgálja a történteket, várják a felügyelet munkatársait. A tőkeátadás nem nyilváno­san történt, de az eljárás törvé­nyes volt. Az ÁV Rt.-tői kapott pénzből a Budapest Bank hi­telkonszolidációs államkötvé­nyeket vásárolt. A tájékoztatón szóba került az eltűnt Richter-részvények ü- gye is. 400 millió forint névérté­kű papírt lopott el a bank egyik értéktárosa. A 40 darab rész­vényt tartalmazó csomagot ki­csempészte a bankból. A részvé­nyek eltűnését követően a rendőr­ség 24 órán belül megtalálta a tettest, anyagi kár ez ügyben nem keletkezett. Singlovits Béla sze­rint a bank megfelelően járt el a részvények őrzésénél, a papírokat olyan személy tulajdonította el, aki az őrzéssel volt megbízva. Ez ellen pedig szinte sehol a világon nem tudnak megfelelően véde­kezni. A lopás felfedezése után azonnal teljes körű leltárt haj­tottak végre. A bank több milli­árd forint értékű részvényt őriz a trezorokban, s ezek mind rend­ben megvannak. * Tegnap a Parlament ülésén is nagy vihart kavart az ügy, * amelyre Bokros Lajos pénz­ügyminiszter pénteken reagál. Bővülő szolgáltatások Részközgyűlései után megtar­totta küldöttgyűlését is a Gádo­ros és Vidéke Takarékszövetke­zet, amely 4,7 milliárd forintos forgalmat produkált, ami 20 százalékos növekedést jelent a megelőző évhez képest. Adózás utáni eredményük 2,113 millió forint. Jelentősen 59 millió fo­rinttal növekedett a betét és ér­tékpapír állomány, a hitelkihe­lyezés 264 és fél millió forint volt. Ez utóbbi egyre nagyobb kockázattal jár, a hátralékok be­hajtása nehéz, a végrehajtás las­sú és sokszor eredménytelen. Ezért is növelték kockázati és általános céltartalékukat. 1,7 millió forintot fordítottak közössé­gi célokra, alapítványokat és töb­bek közt a megyei munkaügyi központot támogatva. Jutott beru­házásokra is: irodaépületeiket újí­tották fel, valamint újabb szá­mítógépet vásároltak. A takarékszövetkezet üzlet- politikájáról Sebesi Sándomé elnök a következőket mondta: — Alapvető a tőkeellátottság, a kamatok rugalmas alakítása melyről a közeljövőben már halla­ni is fogunk. Legalább ilyen fontos a költségek csökkentése, a megfe­lelő létszámgazdálkodás, a szol­gáltatások körének és színvona­lának emelése, törekvés a biz­tonságos működésre. J. V.K. A vállalatok és gazdasági társaságok és a szövetkezetek tulajdonában levő állatállomány Békés megyében Állatállomány, 1000 db Az 1994 december 31-i 1993 1994 állomány Megnevezés december 31. szept. 30. . az 1993. december 31-i az 1994 szept. 30-i %-ában Szarvasmarha összesen 47,9 39,6 44,0 82,7 90,0 Ebből: tehén 21,2 18,4 20,1 86,9 91,5 Sertés összesen 222,4 189,7 204,8 85,3 92,6 Ebből: anyakoca 19,1 16,3 17,3 85,6 94,2 Juh összesen 28,0 21,5 26,1 76,8 82,3 Ebből: anyajuh 24,0 18,4 21,5 76,6 85,5 Tyúkfélék összesen 363,7 389,4 289,7 107,6 134,4 Ebből: tojó 290,9 289,2 190,9 • 99,4 151,5 Uj szakkönyv kertészkedőknek Ahogyan mondani szokták: még nyomdaszagú, a festék is alig száradt meg azon a szakkönyvön, melyet egy, ismert kertészmérnö­kökből álló trió írt, s most átdolgo­zott, bővített kiadásban .Az ubor­ka termesztése” címmel a kecske­méti GuMo Bt. adott ki. Az emberi táplálkozásban régtől fogva jelentős szerepet tölt be az uborka. Modem ko­runkban fokozódik az igény a hajtatott és a — főleg apróbb méretű — konzervuborka iránt. Ennek a kereskedelmi igénynek köszönhető, hogy az utóbbi esz­tendőkben fellendült a hazai ubor­katermesztés, s szakmai hozzáér­téstől függetlenül vállalkozói nö­vény lett. A sikeres termesztés záloga a szakismeret is. — A kötet elsősorban a gya­korló kertészkedők számára készült. Az első kiadás után, látva a fokozódó uborkater­mesztési kedvet, ismét megje­lentetjük azt a könyvet, hogy a legfrisebb elméleti és gyakorla­ti tapasztalatok összefoglalásá­Or. HúdnSy A/ Sándor—Dr. Milotay Péter Dr. Siez György AZ UBORKA TERMESZTÉSE val segítsük az uborkatermesz­tőket munkájukban. Az utóbbi években új fajták, technológiák és növényvédő szerek jelentek meg a hazai piacon—mondotta dr. Sicz György, a könyv egyik szerzője, aki így folytatta: — A technológia legfontosabb kér­déseiben konkrét ajánlások mellett az érdeklődők figyel­mébe ajáljuk az új, nagy teljesít­ményekre képes magyar ubor­kafajták széles választékát is. A könyvet a megyeszékhely és Gyula gazdaboltjaiban árusítják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom