Békés Megyei Hírlap, 1995. április (50. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-07 / 82. szám
MS MEGYEI HlRLAPCSABAI NAPLÓ 1995. április 7., péntek Primörparádé. A békéscsabai piacon kánaáni gazdagságban pompáznak a standok, ínycsiklandozó békességben kínálják magukat egymás mellett az egzotikus görög, mag nélküli narancshalmok, a vitaminaazdag banán- és szőlőfürtök és a hazai föld kincsei; zöldhagyma, saláta, egyebek. Legfeljebb azon töprenghet a laposabb pénztárcájú vásárló, hogy a vámtörvények változása miatt emelkedő déligyümölcsárakkal azonos mértékben miért ofyan drága a magyar alma? Mindegyik túljutott már a 100 forintos határon Terápia a családok harmóniájáért Békéscsaba város címere Az oldalt szerkesztette: Bede Zsó- ka. Munkatársak voltak: Laluska Éva, Magyari Barna, Mitykó Mónika, Szabó Zsuzsanna, Szatmári Zsolt, Takács Marianna, Zsabka Erzsébet. Fotó: Such Tamás. Várjuk olvasóink leveleit, véleményét: Békés Megyei Hírlap szerkesztősége, 5600 Békéscsaba, Munkácsy utca 4. Telefon: (66) 450-450. A megye többi településén ma ezen az oldalon Békésről és környékéről olvashatnak. A megye- székhelyen békéscsabai olvasóinknak szerkesztettünk különol- dalt. Hétvégi egyházi programok Evangélikus Egyház. A Szent István tér 20. szám alatti gyülekezeti házban szombaton este hat órakor ifjúsági bibliaórára várják a fiatalokat. Az evangélikus kistemplomban vasárnap délelőtt háromnegyed kilenctől szlovák nyelvű, tíz órától pedig magyar nyelvű istentiszteletet tartanak. Szintén tíz órától a központi gyülekezeti házban a gyermekek bibliaórán vehetnek részt. A gyülekezeti teremben vasárnap délután öt órától magyar nyelven hallgathatnak istentiszteletet a hívek. Az erzsébethelyi evangélikus templomban vasárnap délelőtt háromnegyed kilenctől szlovákul, tíz órától magyarul szól az istentisztelet. Római Katolikus Egyház. A belvárosi római katolikus templomban vasárnap reggel hét órakor kezdődik az első mise. Kilenc órakor a családok miséjét — melynek keretében passiójátékra kerül sor —, tizenegykor ünnepi nagymisét —a plébánia énekkarának közreműködésével — tartanak. Délután öt órakor keresztúti ájtatosságra, tizennyolc órakor pedig újabb szentmisére várják a híveket. Az erzsébethelyi római katolikus templomban vasárnap reggel fél nyolckor, délelőtt tízkor és este hat órakor miséznek. Református Egyház. Pénteken este hat órakor fiatalok számára ifjúsági bibliaórát tartanak az imaházban. Szombaton délelőtt kilenctől az elsősök, másodikosok, ötödikesek és hatodikosok, tíztől a harmadikosok, negyedikesek, hetedikesek és nyolcadikosok hittanórájára kerül sor. A Deák Ferenc utcai templomban vasárnap délelőtt tíz órától tartanak istentiszteletet. Baptista Gyülekezet. (Október 6. utca 4/l.j Pénteken este hattól ifjúsági órával, vasárnap délelőtt kilenctől gyermekfoglalkozással, tíz órától és délután fél öttől istentisztelettel várják a híveket. Adventista Egyház. (Jókai utca 21.) Az adventista imaházban pénteken este hat órától imaórát, szombaton délelőtt fél tíztől bibliai foglalkozást, tizenegy órától istentiszteletet tartanak. A délutáni istentiszteletre — szintén szombaton —15 órakor kerül sor. Hit Gyülekezete. A Belvárosi Általános Iskola és Gimnáziumban (Haán L. u. 2—4.) pénteken este öt órakor bibliaiskolát, vasárnap délután három órakor istentiszteletet tartanak. Békéscsabán rendezte nemrégiben a Magyar Családterápiás Egyesület IX. vándorgyűlését. Itt beszélgettem dr. Kurimay Tamással, az egyesület ú j elnökével. — A terápia (gyógykezelés) szó többnyire ismert, de mit jelent a családterápia fogalma? — A terápia tág értelemben olyan folyamat, amelyhez szorosan kapcsolódik a prevenció (megelőzés). A családterápia hatékony pszichoterápiás szemlélet és módszer. Segítségével a szakemberek az egyénnel együttműködve, megváltoztatják a család viselkedését. A módszer alkalmazásának célja elősegíteni, hogy a tagok jól érezzék magukat a családban. —Hogyan juthatnak a segítséghez azok a családok, akik nem tudják egyedül megoldani gondjaikat? — Magyarországon a család- terápiás képzés az 1980-as évek elején kezdődött. A szakemberek száma még nem elegendő, de ez nem azt jelenti, hogy elérhetetlenek. Vannak területi, klinikai centrumok, ott elsősorban azokkal a családokkal foglalkoznak, ahol beteg van. Orvosok, klinikai szakpszichológusok végzik a kezeléseket. Más a Békéscsabán, a Vasutas Művelődési Házban működik a Misztériumok Baráti Társasága Kultúrtörténeti Egyesület. Telek Sándomé klubvezető szívesen tájékoztatott a társaság életéről, munkájáról. — Hivatalosan három évvel ezelőtt alakultunk — mondta, — de a „kezdő lépéseket” jóval előbb tettük meg. Tizen- ketten voltunk, kezdtük, pillanatnyilag huszonöten-harmin- can csatlakozunk az országos egyesülethez. —Kik járnak ide? — A fiatalabbaktól az idősebbekig, férfiak, nők egyaránt. Sokakat vonz a misztikum eljellege azoknak a központoknak, ahová nem a betegeket, hanem a problémás családokat várják. Ilyenek a családsegítő szolgálatok, a gyermek- és ifjúságvédelmi intézetek, ezekben családterápiás szemléletű szakemberek dolgoznak. — Mi a lényege azoknak a módszereknek, amelyeket a krízisbe jutott családoknál alkalmaznak? — Mindenfajta krízis hátterében szinte minden esetben valamilyen társas kapcsolati konfliktus áll. Ennek megfelelően a módszerekkel az egyik speciális társkapcsolati rendszert, a családot próbáljuk befolyásolni, és megváltoztatni a kommunikációt. A probléma feldolgozása, megoldása, a jövőbeni megelőzése a családdal és környezetével együttműködve történik. —Kifejtené a családterápiás vándorgyűlések célját? — Az ország minden területére szeretnénk eljuttatni ezt a tudást, és a helyi szakembereknek lehetőséget teremteni az eredményeink ismertetésére. Az itt élő emberek számára a családterápia fogalmát világossá kívánjuk tenni, a köztudattal elfogadtatni. jönnek, mert érdeklődnek iránta, aztán lemorzsolódnak, de a törzsgárda kitartó. Célunk, ősi tudásunk felélesztése, az új szellemiség kialakítása, a modem kor követelményeinek megfelelően. Törekedünk az is- tenszeretetre—mely a vallások felett áll —, a szellemi tisztánlátás, hallásérzékelés fejlesztésére. Feladatnak tekintjük az uni* verzumunk, földünk, országunk, városunk kultúrtörténeti emlékeinek megtalálását, vagy az univerzumot működtető erők, erőrendszerek, valamint a földünket behálózó energiagyűjtő helyek, sugárzók megismerését, felismerését. —A Magyar Családterápiás Egyesület új elnökeként milyen programokkal szeretné gazdagítani az egyesület munkáját? A vezetőség folytatja azokat a hagyományokat, amelyek dr. Rátay Csaba elnökségéhez kapcsolódnak. További célunk a családterápiás szemléletmód szélesebb körű kiterjesztése nem csak az orvosi területen. A klinikai és orvosi szakmában szeretnénk jobban elfogadtatni a családterápiát, hatékony pszichoterápiás eljárásként. Ebben fokozottan számítunk a társadalombiztosítás támogatására. A vándorgyűlésen először képviseltette magát előadással a siketek és nagyothallók szövetsége és a jeltolmácsok szövetsége. Ez még viszonylag új kapcsolata a családokkal foglalkozóknak. A kölcsönös szakmai segítség lehetősége rejlik az együtt- működésban. A jövőben az egyesület szeretné fokozottabban befolyásolni a családokat befolyásoló törvények előkészítését. Többek között ez lehet a feladata az újonnan létrehozott Független Családterápiás Tanácsadó Testületnek, amelynek dr. Rátay Csaba a vezetője. —Mennyire jellemzi a misztériumok társaságát a titokzatosság? — A titok csak addig titok, amíg az ember meg nem fejti. A titokzatosság abban rejlik, hogy az embernek küldetése van a Földön, az emberi létforma csak átmenet. — Előzetes beszélgetésünkkor elhangzott, hogy egy bizonyos időpontban országos meditációt tartanak... — Gondolatban, vagy testben való kilépéssel kapcsolatba lépünk az országban azokkal, akik tagjai a misztériumok baráti társaságának. Érdekességként említeném, hogy az országhatáron kívül, Romániában és sok más helyen, sőt még Ausztriában is működik ilyen csoport. — Úgy tudom, előadásokat is szerveznek? — Legutóbb Gál Csilla, misztikus képeket festő művésznő beszámolóját hallgathatták meg az érdeklődők az ősmagyarság-kutató csoportok munkájáról. A Misztériumok Baráti Társaságának békéscsabai egyesülete minden héten kedden délután öt órakor tartja összejövetelét a Vasutas Művelődési Házban. A misztikum és titok „megfejthető” Misztériumok az ókori istentiszteleteknek faiként a görögöknél kifejlődött sajátszerű formái. Alapjuk az a hit volt, hogy a nyilvános istentiszteleteken kívül vannak magasabb, csak bizonyos beavatott résztvevőiétől származó szertartások. A középkori keresztény misztériumoknak az ókori misztériumokkal nincs kapcsolatuk. A keresztény misztériumok vallási színjátékok úgynevezett misztériumi drámák a keresztény istentisztelet nagy titkai, a megváltó születését, kínszenvedéseit (passió) feltámadását mutatják be. A misztériumok célja az emberben és a természetben rejlő bűvös erűk fokozása lehet. (Részlet a Révai Nagylexikonból) „Fekete”-e a Fekete Doboz? Szerdán este Békéscsabán az ifiházban a Haudujudu sorozat vendége Pesti László, a Pesti Fekete Doboz ügyvezetője volt A Fekete Doboz elnevezés — mint Pesti László elmondta—az egyik alapító, Lányi István filmrendező ötlete. Az asszociációnál, a pikantériánál, de még a politikai jelentőségénél is fontosabb azonban, hogy ez volt az első video- folyóirat. Az alapítás szándékát, kezdeti munkájukat a vírushoz hasonlította, melynek terjedése— a 2—4 ezer, havonta kiadott VHS kazetta különböző helyeken és módon való lemásolása révén — szinte megállíthatatlan. A Pesti Fekete Doboz a rendszerváltást követően „önállósodott”, az 1988-ban alapított Fekete Doboz egyik ágaként (a másik része Fekete Doboz Alapítvány néven működik). Az ügyvezető a kettéválás elsődleges okát abban látta, hogy a rendszerváltást követően megszűnt a rájuk nehezedő nyomás, amely minden közösség össze— A Fövenyes utca 11—13. számú ház előtt a 4. emeletig érő fűzfát megcsonkították, levágták a több méteres ágát! Ki ezért a felelős? — háborodott fel olvasunk. A városi önkormányzat városüzemeltetési osztályának munkatársát, Fehér Lászlónét kérdeztük meg, tudnak-e a fűzfa nyírásáról? — Érkezett hozzánk is bejelentés. A közterület-felügyelők kimentek a helyszínre. Mint kiderült, a vágást a városgazdálkodási vállalat végezte el. tartó ereje. Az általuk végzett tevékenységre azonban továbbra is szükség van, hiszen a sajtó- szabadság csak az írott sajtóban valósult meg, az elektronikus médiákban nem. A Tv 1, Tv 2, de még a viszonylag függetlenebb Duna Tv is állami tulajdonban van, ezáltal a kormány, a kormánypártok hatása érvényesül. A Magyar Televízióval való kapcsolatuk áttekintésénél külön elemezte a tv-elnökök nevével (Hankiss Elemér, Nachlik Gábor, Horváth Ádám) fémjelzett időszakokat, melyek közül a mai mellett Hankiss Elemér koncepcióját, a piaci szellemben való versenyeztetést értékelte pozitívan. A frekvencia- pályázaton általuk nyert csator1 na jellegét (a skatulyaként használt közszolgálati vagy kereskedelmi terminológiát kaotikusnak és helytelennek tartva) úgy határozta meg: magántőkéből létrehozott, de közszolgálati műsorokat is készítő, ezen funkciót is ellátó csatorna. — Tehát szándékos rongálás nem történt? — Erről szó sincs. A közterület-felügyelők rendellenességet nem találtak. A szakvállalat szabályos munkát végzett. — Miért vált szükségessé a csonkítás? — A fűzfa gátolta és elnyomta növekedésében a mellette álló vérszilvafát. Bánfi Adámtól a városgazdálkodási osztály vezetőjétől megtudtuk, amennyiben egy fa lombkoronája túl magasra nő, egészségügyi vágást kell végezniük. így előzik meg az ágak letörését. Milyen messze van a messze? Jevdokija Nyomüszova professzorasszony, az obi ugor nemzetiségek intézetének igazgatója, aki a chanti nemzetség kutatásával foglalkozik, a napokban találkozott a belvárosi iskola és gimnázium érdeklődő tanáraival és diákjaival. —. Hogyan élnek az Ural túlsó felén, Szibériában élő rokonaink? — A chanti nép még most is folytatja a halászó, vadászó életmódot. Természetesen megmaradtak a hagyományok, a nyelv és a régi látásmód. Általában halat és húst esznek, ezenkívül erdei bogyókat is gyűjtenek. A modem idők hatása, hogy kenyeret is esznek. Sok helyen nincs lakás sem, fűtés, fürdőszoba, ezért kályhával fűtenek, de az utóbbi időben egyre inkább elterjedt a gázfűtés. Mostanában már vádorútjaikat motorcsónakon teszik meg, télen pedig ló, illetve rénszarvas húzta szánnal közlekednek. A messzebb lévő területek közt kisebb repülők győzik le a távolságot. Sajnos a kőolaj miatt egyre több helyen építenek ki utakat, ami rombolja a környezetet is. Nem marad hely a vadászat, halászat számára, emiatt kezd kipusztulni a hagyományos életforma. Egyre inkább eltűnik a nyelv és a tradíció. A chanti nép sokkal lassabban szeretett volna eljutni a civilizációhoz, túl gyors volt a tempó. — Mit tudhatunk meg az iskolarendszerükről ? — Iskoláinkban a hanti nyelvet tantárgyként tanítják. Természetesen vannak megfelelő tankönyveink. Nálunk nem a chanti, hanem az orosz az alapvető oktatási nyelv és a társadalmi érintkezésnek is ez a nyelve. Elég sokan tanulnak kollégiumban, elszakadva az eredeti környezettől, az otthoni életformától. így egyre inkább fennáll az a veszély, hogy a hagyományok elkopnak, kipusztulnak. — Mi történik a fiatalokkal az iskola befejezése után? — Az iskolát otthagyva, még a középiskolai években visszatérnek a hagyományos életformához. Ez egyébként új jelenség, kapcsolatos a munkanélküliséggel. Aki viszont elvégzi a középiskolát, az nem megy vissza a civilizálatlan, hideg, rideg, számára már gondozatlannak tűnő eredeti környezetbe. Kesiár Eszter Fűzfaigazítás szabályosan Gyufacímkék Terebesról A Békési Úti Közösségi Házak és a szlovákiai Terebes múzeuma között évek óta gyümölcsöző az együttműködés. Ennek jegyében április 10-étől Békéscsabán, a Békési Úti Közösségi Házakban a Terebesi Múzeum gyufacímke-kiállítása látható. A mintegy 1 (XX) darabos gyűjtemény megtekintésekor ajándék címkét kapnak a látogatók, kedvcsinálóként a gyűjtéshez. Április 19-étől a Békéstáji Művészeti Társaság kiállítás keretében mutatkozik be Terebesen. Az ottani múzeumban képeket, plaketteket, szobrokat állítanak ki a művészek.
