Békés Megyei Hírlap, 1995. április (50. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-28 / 99. szám

Isten éltesse, Boriska néni! 103. születésnapját ünnepelte a héten Gyulán Alsó Györke Gyuláné. (4. oldal) Ma: Mezőhegyes Megyei lapszámunkban ma Mezőhe­gyesről tudósítunk, békéscsabai olva­sóinknak készült a Csabai Napló. (7. oldal) Szerelmes az unoka Aki tegnap még ámultán hallgatta elalvás előtt a mesét, szóval az unoka — szerelmes. (10. oldal) 1995. ÁPRILIS 28., PÉNTEK ÁRA: 19,50 FORINT L. ÉVFOLYAM 99. SZÁM A LEGALÁBB KÖZÉPISKOLÁT VÉGZETTEK SZÁMA BÉKÉS MEGYÉBEN (ezer fő) 1949 1980 1930 1960 1990 A finn nagykövet a kiállítás képei előtt Fotó: Such Tamás Finnország híd kelet és nyugat között Pertti Torstila a Finn Köztár­saság magyarországi nagykö­vete április 27-én Gyulára lá­togatott, az önkormányzat és a helyi magyar—finn baráti tár­saság vendégeként. A városhá­zán rendezett fogadás után vá­rosnézés következett, majd délután képviselőkkel, keres­kedelmi és ipari szakembe­rekkel tárgyalt. Ezt követően a Mogyoróssy könyvtár elő­adótermében Pertti Torstila nyitotta meg A lapföldi nyár fotókiállítást, amelyen Dobo­lyi Konstantin, a Budapesti Természettudományi Múze­um biológusa felvételei sze­repeltek, mesterien ragadva meg a finn táj jellemzőit. A könyvtár nagytermében 18 órától fórumot tartott a nagykövet, bemutatva Finn­ország szerepét a mai Európá­ban. Az Európai Unió tagsá­gával járó előnyökről szólva kiemelte, Magyarország csatlakozásával kapcsolat­ban számíthatunk a finn segít­ségre, a taktikai tanácsokra. de a tárgyalások során a finn mondás szerint a saját elemó­zsiánkkal kell majd boldogul­junk. Finnországnak érdeke, hogy ez sikerüljön, hiszen ahogy mondta, Európa nem lenne Európa Magyarország nélkül. Finnország külpoliti­kai irányvonala: hidat építeni kelet és nyugat között. Pertti Torstila este 8 órától részt vett a gyulai finn—ma­gyar társaság rendezvényén az Erkel Hotelben. Kruzslitz Ilona Mától: Erkel Diákünnepek Gyulán Majális miniszterekkel Ma kezdődnek a XVII. Erkel Diákünnepek Gyulán, s április 30-án érnek véget. Az első EDÜ-t 1963-ban szervezték az akkori gyulai városi tanács mű­velődési osztályának munkatár­sai és az Erkel Ferenc Gimnázi­um tanárai. Azóta kétévenként rendezik meg a hagyományos diáktalálkozót. Anyagi problé­mák miatt ebben az évben két­séges volt, lesz-e EDÜ, de miu­tán elhárult ez az akadály, meg­kezdődhetett a szervezés. Az EDÜ-titkár, Janecskó Gyöngyi elmondta, hogy öt megyéből ér­keznek versenyzők a rendez­vényre. Számukra a részvétel 1500 forintos nevezési díjjal jár. Az Erkel Ferenc Gimnázium külföldi partneriskoláiból is hí­vott vendégeket a jeles ese­ményre, és a ditzingeni diákok már a hét elején meg is érkeztek Gyulára. (Részletes EDÜ -program a 4. oldalon) Hírek TITÁSZ-beszámoló. Tegnap ülést tartott Dévaványa képviselő-testülete, amelyen elsőként a TITÁSZ Rt. beszá­molóját hallgatta meg. A beje­lentések között a helyi reformá­tus egyház kérésére a templom sürgős javítására 100 ezer forint támogatást szavaztak meg, amely a munkálatok költségére nem elegendő, ahhoz szükség lesz lakossági összefogásra is. Helytörténészek. A füzesgyarmati Kulturális Intéz­mények Csánki Dezső Helytör­téneti Szakköre és a Hegyesi János Irodalmi Kör nemrégen irodalmi estet szervezett. Két füzesgyarmatról elszármazott, versírással is foglalkozó vendég volt, Zöld József egykori iskola- igazgató és Csatári Kálmán Ist­ván, aki itt született s egy évet tanított is a faluban. A két vendég verseinek megismerése után az egykori, ma már nyugdíjas tanít­ványok elevenítették fel szivet melengető diákélményeiket. / írjon verset... anyák napjára! Amint a korábbi években, az idén is arra biztatjuk olvasóinkat: írjanak rövid alkalmi ver­set, pár szép, személyes hangvételű sort anyák nap­jára! A legszebbeket az ün­nepre közzétesszük. Em­lékezzen édasanyjára, kö­szöntse őt e nem minden­napi formában, kivált­képp, ha nem áll módjában személyesen kifejezni há­láját. A verseket legkésőbb má­jus 2-án, kedden délig ad­ja postára, vagy kedd es­tig személyesen hozza be szerkesztőségünkbe. Címünk: Békés Megyei Hírlap, Békéscsaba, Munkácsy utca 4. Megyeszerte majálisra készül­nek a településeken. Sok helyen lesz fáklyás felvonulás, utcabál, sport- és ügyességi verseny, be­mutató, kirakodóvásár, kon­cert, körhinta és lacikonyha. Orosházára — ahol az agrár- szocialista mozgalom kibonta­kozásának 104. évfordulójára szervezett programot az MSZP — miniszter vendéget várnak. A volt páitház nagytermében április 30-án 17 órától lesz ag­rárfórum, ahol dr. Lakos László földművelésügyi miniszter tart előadást. A művelődési köz­pontban 17.15 órától Nagy Sán­dor, az MSZOSZ elnöke, or­szággyűlési képviselő szól a szakszervezetek és a kormány viszonyáról, majd 19.30 órai kezdettel a városi könyvtár előtt, Az államháztartási reform kü­szöbén címmel tartottak a kö­zelmúltban országos konferen­ciát Balatonaligán. A meghí­vottak Magyarország polgár- mesterei voltak, akik első kéz­ből szerezhettek információkat azoktól a vezető szakemberek­től, akik az államháztartási re­form átfogó koncepciójának előkészítését irányították. Szeghalom képviselő-testületé­nek tegnapi ülésén legnagyobb vitát a Kosaras Béla polgármes­ter által előterjesztett, a város gazdasági programját vázoló előterjesztés váltó,tta ki. A város nagyon nehéz anyagi helyzete miatt az oktatási intézmények­nek az önkormányzat által meg­határozott keretösszegen belül kell gazdálkodni, amelyet a 2. számú óvoda kivételével az in­tézményvezetők tudomásul az ünnepi megemlékezésen mond beszédet a szakszervezeti vezető. Gyulán az EDÜ jegyében zajlik az ünnep, Békéscsabán többek között a Narancsfesztivál lesz — a megyeszékhely részlete­sebb programját lapunkban a Csabai napló hasábjain, a város­oldalon olvashatják a békéscsa­baiak. Szeghalmon, a város melletti Várhelyen az MSZP szervez majálist, ahol május 1 - jén a 15 órakor kezdődő fórum vendége lesz többek között dr. Vastagh Pál igazságügyminisz- ter, dr. Simon Imre, a megyei közgyűlés elnöke. Ritka látványosság ígérkezik Békésen: április 30-án sötéte­dés után kezdődik a lampionos kajakkenu felvonulás a Kis-Kö- rösön. Békés megye településveze­tői közül csupán Tóth Imre, Sar­kad polgármestere vett részt ezen a többnapos tanácskozáson. A Ba- latonalaigán hallottak apropóján a sarkadi polgármester tegnap konzultációra hívta a város elöl­járóit, a polgármesteri hivatal dolgozóit és az önkormányzat intézményeinek vezetőit. (Folytatás a 3. oldalon) vettek. A testület végül elfogad­ta az előterjesztést. Döntés született az egyházi ingatlanok ügyében, noha Péter Szarka László református lelkész nem tartotta indokoltnak a mostani határozathozatalt. A döntés ér­telmében két iskolaépületet visszakap a református egyház, önkormányzati tulajdonban marad viszont a térség egyetlen gimnáziuma, a Péter András Gimnázium. Jobb a nyúl elé célozni Az önkormányzaté a gimnázium Polgármesterre várva Kétegyháza önkormányzatá­nak képviselő-testülete tegna­pi ülésén többek között érté­kelte a közrend és közbizton­ság alakulását és az önkéntes tűzoltó egyesületet működé­sét. A képviselők mindkét testület munkáját jónak ítélték és elimerésüket fejezték ki. Az ülésen pályázatot írtak ki az egészségügyi komplexum ve­zetői tisztére és a magyar álta­lános iskola igazgatói posztjá­ra is, ahol augusztusban lejár a direktor megbízatása. A ta­nácskozáson nem volt szó a haláleset miatt megüresedett polgármesteri állás betöltésé­ről, de a település jegyzőnőjé­től megtudtuk, hogy ma dél­után összeül a választási bi­zottság, hogy megbeszéljék a teendőket, jogszabályi előírá­sokat. // . Őrzők, vigyázzatok! Ezt biztosan nem tudom úgy megírni, ahogyan valójában szeretném, ahogyan a szívem­ben van! Talán,halenne néhány oldalam rá, talán, ha sokkal böl- csebb lennék, talán, ha nem tömének fel bennem tucat­szám az élmények, talán, ha..., akkor lenne rá esélyem. Ma a XVII. EDÜ-re érke­zik a határainkon belülről és azokon túlról ezernyi diák, hogy részese legyen a csodá­nak, amit úgy nevezünk, hogy Erkel Diákünnepek. 1963 óta kétévente kifordul sarkaiból a város és az évszázados fala­kat, modem betonépületeket átjárja valami különleges, megmagyarázhatatlan bi­zsergés. Rendszerek jöhet­nek, mehetnek, egymás utáni generációk gyűjthetik a rán­cokat, az arcok cserélődhet­nek, de egyetlen dolog ez idá­ig sohasem változott: néhány nap erejéig a TEHETSÉG ve­szi át a hatalmat Gyulán. A törvényszerűen, mindig fel­törő legnemesebb emberi ér­tékek kerülnek reflektorfény­be, s vastapsot is azok kapnak, akik önmagukból a legtöbbet adták, akik a többieknek a legtöbbet nyújtották, többet, mint egy átlagembertől elvár­ható lenne. S milyen érdekes, mindez a gazdagság vala­hogy ráragad a városra. Vagy talán Gyula ettől is maradt meg VÁROS-nak? Jómagam 1973 óta szinte minden EDÜ-n megfordul­tam, gyulai középiskolás­ként, visszalopakodó „nagy” főiskolásként, EDU-lapot szerkesztő toliforgatóként és természetesen az események tudósítójaként. Ahogyan tel­tek az évek, úgy vált egyre nehezebbé az EDÜ megtartá­sa, pénzügyi fedezetének elő­teremtése. A mostani szerve­zőkre százszoros súlyok ne­hezedtek, de megcsinálták, amit vállaltak. Köszönet jár nekik érte. Ma a szívekben ismét felcsillan a remény, hogy érdemes értelmes célo­kért harcolni. Az ünnepélyes megnyitó utáni fáklyás menet fénye a csillagokig elviszi a fiatalság üzenetét. Őrzők, vigyázzatok a strázsán! Lovász Sándor A jövőnket veszik el Dr. Varga István a lakiteleki konferenciáról A Lakitelek Alapítvány és Népfőiskola, az MDF Társa­dalmi Kapcsolatok és Képzé­sek Irodája a napokban konfe­renciát rendezett Lakitelken Szociális biztonság, érdekvé­delem címmel. Az első vitafó­rum témája az MSZOSZ taná­csának alternatív javaslatai voltak, amiket a kormány gaz­dasági stabilizációs intézke­dései kapcsán dolgozott ki. A meghívottak között volt dr. Varga István, megyénk or­szággyűlési képviselője. Ót kérdeztük az ott elhangzottak­ról. — A kapcsolatfelvétel mel­lett nagy jelentőséget tulajdo­nítok annak, hogy mi, ellenzé­kiek és a szakszervezetek egyetértettünk abban, hogy a Bokros-csomag — amit mi csak pánikcsomagnak ne­vezünk — olyan intézkedések bevezetését helyezi kilátásba, amik ellehetetlenítik a lakos­ságot. A jövőnket akarják el­venni. Konszenzusra jutot­tunk abban, hogy a gazdasági növekedés feltételeit kell megteremteni, ehhez viszont nincs szükség a nép sarcolá­sára. S hogy volt-e értelme a kö­zös vitafórumnak? íme: — Mindenképpen. Hogy ezután milyen álláspontot képvisel majd Nagy Sándor? Ez a nagy kérdés. Majd kiderül a Parla­mentben. Egyébként nincse­nek illúzióim — mondta meg­keresésünkre dr. Varga István. Csete 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom