Békés Megyei Hírlap, 1995. április (50. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-27 / 98. szám

Az oldalt írta Bíró Károly, Fábián István, Nagy Anita és Papp János. Szerkesztet­te Papp János. A képeket Lehoczky Péter készítette. Telefon: (66) 450-450 Hírek Még nincs állatorvos. Hunyán továbbra is gond, hogy helyben nincs állatorvos. Az ön- kormányzat próbálkozásai elle­nére nem sikerült pótolni a ko­rábban vállalkozásban gyógyí­tó állatorvost. Új alpolgármester. Gyo- maendrődön a korábban lemon­dott dr. Kovács Béla alpolgár­mester helyére Czibulka Györ­gyöt választották meg alpolgár­mesternek. A titkos szavazáson 17 igent kapott az új tisztségvi­selő egy ellenében. Nem lesz ünnepség. Hu-, nyán május 1 -je alkalmával semmilyen községi programot nem szervez sem az önkor­mányzat, sem pedig a társadal­mi szervezetek. Céltámogatás. Gyoma- endrőd úgy döntött, hogy 1995- ben újabb városrészi területeket von be a szennyvízcsatorna-há­lózatba. A beruházás tervezett kivitelezési költsége 5,7 millió forint. Lehetőség nyílik arra, hogy céltámogatás révén pályá­zati pénzt is szerezzenek a mun­kákhoz. Nincs pénz. A gyomaend- rődi városi önkormányzat eluta­sította a cigány kisebbségi ön- kormányzat 200 000 forintos tá­mogatási kérelmét. A képvise­lők az elutasítás okát forráshi­ányban jelölték meg. Átvilágítják a fürdőt. E divatos szó mögött komoly gaz­daságossági vizsgálat rejtőzik. Gyomaendrődön így próbálnak választ adni arra kérdésre, vajon a Liget fürdő gazdaságos műkö­déséhez milyen szervezeti for­mát kellene választani. Május 13-án nyit Gyomaend- rődön, az Erzsébet-ligetben a városi fürdő. A fedett rész egész évben nyitva van, ahol gyógymasszázs (200 Ft), szau­na (300 Ft), vízsugármasszázs (290 Ft), szolárium, kozmeti­ka, fodrászat, pedikűr és mani­kűr várja a kedves vendégeket. A május 13-ai nyitással meg­nyílik a fürdő kempingje is, amely 300 férőhelyes. A sátor­hely 250 Ft, a lakókocsihely 300 Ft, a lakóautóhely 350 Ft, a személygépkocsihely pedig 110 Ft egy napra. Aki azonban csak fürdeni akar, az 110 Ft-ért vehet felnőttjegyet, 60 Ft-ért gyerek- és nyugdíjasjegyet. A kabin 100 Ft egy napra. Ter­mészetesen bérletek is váltha­tóak, a heti felnőttbérlet 550 Ft, a heti gyermek- és nyugdí­jasbérlet pedig 300 Ft. A fürdő területén több vendéglő, büfé GYOMAENDRŐD ÉS KÖRNYÉKE 1995. április 27., csütörtök A Megint tanú díszbemutatója Gyomaendrődön Még csak néhány hete játsszák a mozikban, nézettsége azon­ban máris többszöröse (84 ezer) a tavalyi összes hazai film látogatottságának. Kell-e mondani, a Megint tanú című, Bacsó Péter—Fábry Sándor alkotásról van szó, amelynek gyomaendrődi díszbemutató­ját hétfőn rendezték. Mindkét előadást nagyon sokan látták az Apolló filmszínházban. A helyiek érdeklődése még inkább érthető, hiszen eljött az emlékezetes estére a főszerep­lő, Kállai Ferenc és a rendező, Bacsó Péter is. „Jó napot mű­vész úr, örülünk, hogy hazajött és jó egészséget kívánunk”! — így szólt hozzá egy fejkendős néni a mozi előtt és valóban tiszta szívből mondhatta így: ... örülünk. Mert a gyomaend­rődiek valamennyien nagyon büszkék híres szülöttjükre. Hajdú László tanár és a nézők kérdéseire sok érdekes vá­lasszal szolgáltak a vendégek. Mindenekelőtt arról esett sok szó, hogy mitől is lett Pelikán József nyugdíjas gátőr törté­nete egyszerre legendás, bele­számítva azt is, hogy a történet „első felvonása”, a Tanú című film, amely 1978-ban betilta­tott, majd a cannes-i filmfesz­tiválon nagy sikert aratott, hogy még később először egy (!) budapesti moziban mégis vetíttessék. Akkoriban persze nehezebb volt elviselni a hata­lomnak, hogy Pelikán József gátőrről kristálytisztán lerí, mit is kellene odafönn más­képpen csinálni. Bacsó Péter szerint a kockázat és a felelős­ség a film folytatását illetően nem volt csekély, de ma már elmondható, nagyon is érde­mes volt elkészíteni, hiszen számos „érintkezési” pontot találunk, pedig — ez a legna­gyobb baj — közben eltelt majd harminc esztendő... És — a rendező szerint—tombol a vadkapitalizmus. A film kö­zönségsikerre ítéltetett, nem pusztán művészi megoldásai miatt, hanem mert a forgalma­zásban is megpróbált ledön­teni erősnek látszó falakat. Ez itt azonban nem a kritika he­lye, aki megnézi, úgyis iga­zolhatja, tényleg sok-sok Peli­kán József él közöttünk — hogy Kállai Ferencet is idézzük a hét eleji, nagy sikerű est kapcsán. Apollói csoda... Mindenekelőtt nézzék el a kedves ol­vasók, hogy ezeken a hasábokon kivé­telesen nem a megszokott szerző (szer­kesztő) jelentkezik, hanem egy „beug­ró”. Akárcsak a megye nagyobb te­lepülésein, Gyomán és Szarvason is arra törekszünk, hogy bővítsük információs hálózatunkat, s ennek érdekében keressük a lapunkhoz a jövőben még szorosabban kötődő informátorokat (ez esetben a fogalom lehető legpozitívabb értelmét keressék), hogy ezzel is teljesebb legyen a térségben lapunk tájékoztatása — és ennek vélhető eredményeként az Önök informáltsága. Már ebben a számunkban is olvashatnak olyan informáci­ókat, amelyek ifjú tudósítóink tollából születtek. Nos, éppen a velük történő gyakoribb találkozások során jártam a minap Gyomaendrődön s természetesen ottmaradtam a „nap eseményén”, a Megint tanú bemutatóján is. Beval­lom, szkeptikusabb voltam, mint a.szervezők, akik azt jósolták, nem marad szék üresen az Apollóban. Tévedtem s örömmel vállalom, mert egyben engem is megérintett a kitapintható csoda. Amilyen meleg szeretettel fogadták Kállai Ferencet, a helység immár Kossuth-díjas szülöttét, az egyenesen lenyűgöző és megható volt. Tudtam persze eddig is, hogy a legszűkebb pátria és tisztelettel övezett elszármazottjai között mindig is szoros volt a kapcsolat, akkor is, ha az illető történetes húsz éve nem járt „itthon”. Valaki firtatta is, hogy talán azért nem jött sokáig, mert nem hívták, de a művésznek eszébe sem jutott lecsapni a felkínált magas labdát. „Hívtak korábban is, többször is. Valahogy nem jött össze.” Szíve szerint — akárcsak most — vonatra szállt volna, de ideje nem engedte. Most aztán annál inkább boldogan és önfeledten emlékezett, minde­nekelőtt első ifjúkori szerelmére, Akántisz Évikére, aztán az éppen itteni, mezítlábas moziélményekre, mert hogy természetesen valamennyi filmet megnézte annak idején. Sok szó esett erről a legújabbról is, amelyről azt mondja: annyira Pelikán József ő civilben is, amennyit meríteni tudott a pátriából vitt hiszékenységből, gyermeki jóindu­latból. Mindmáig ezzel a naivitással közelít az élethez, ezért sikerülhetett hitelesre ez a szerepe (is) és ezért lehet fergeteges sikere a filmnek. A Pelikánok embersége- esetlensége úgy látszik mégis szimpatikusabb éppeni vilá­gunkban is, sokkal inkább az, mint a törtetőké, letaposóké, napraforgó-mestereké. Vagy nem is csoda ez végül is? Egy pesti lány vállalkozása Próbafúrások az ivóvízprogramhoz Gyomaendrőd nem lepődik meg azon, ha a fővárosból ven­dég érkezik ide pihenni, nya­ralni. Az azonban már ritka­ságszámba megy, hogy egy pesti lány éppen Gyomaendrő­dön akar vállalkozásba kezde­ni. Pataki Magdolna elhatáro­zása meglepte a helyieket, amikor megnyílt a Kossuth ut­cában a Patkó Szervező és Szolgáltató Iroda. — Ezelőtt ide jártunk a csa­ládommal üdülni — világosít fel az előzményekről Pataki Magdolna, majd így folytatja: — lejártunkkor azt tapasztal­tam, hogy a helyiek nem kap­nak meg minden információt ahhoz, hogy szabadidejüket színvonalasan, kulturáltan töltsék el. Úgy gondoltam, az iroda megnyitásával ezt a hiá­nyosságot megpróbálom pó­tolni. Kulturális programokat, színházi előadásokat, koncer­teket ajánlok a betérőknek. Az utazni vágyóknak jelenleg belföldi, később külföldi uta­zásokat is meg Judok majd szervezni. Elsősorban autóbu­szos, csoportos utazásra gon­dolok, de szeretném, ha az egyéni igényeket is ki tudnám elégíteni. Talán kicsit későn indultam, hiszen az iskolások kirándulásait már a tanárok megszervezték. Pedig bizto­san tudtam volna segíteni ne­kik is. Tervezem azt is, hogy az ország más tájairól látogatókat hozok el ide Gyomaendrődre, győződjenek meg mások is ar­ról, milyen csodálatos termé­szeti adottságokkal rendelke­zik ez az alföldi kis város. Az utazási iroda már néhány sikert magáénak mondhat. Május 20-án a Zámbó Jimmy- koncertre indulnak a Budapes­ti Sportcsarnokba, május 22- én Red Nex koncertjére. Emel­lett folyamatosan tudnak cso­portokat indítani a fővárosi nagycirkuszba, a moszkvai cirkusz vendégjátékára. Ősszel, szeptember 16-án a Hungária együttes népstadi­onbeli óriáskoncertjére készül az iroda. — Bízom abban: életképes lesz ez a vállalkozás Gyomán is. Meggyőződésem: nem igénytelenebb az alföldi em­ber, mint a fővárosi. Igazolja ezt az is, hogy már számtalan megbízást kaptam. A hozzám fordulóknak szinte azonnal tu­dok programokat, utazási le­hetőségeket ajánlani. A szülő­ket szeretném megnyugtatni, hogy a gyerekrendezvényekre felügyeletet is tud biztosítani az iroda. Nem kell tehát félteni a fiatalokat, útjainkon bizton­ságban vannak — érvel az iro­da vezetője. Egy háromlépcsős ivóvíz-fej­lesztési program indul Gyo­maendrődön. Első lépcsőben próbafúrásokkal hidrogeoló­giai térképet készítenek a fel­tárni kívánt területekről. Nemrégiben rendezték meg Gyomaendrődön a Kazinczy Ferencről elnevezett Szép ma­gyar beszéd elnevezésű helyi versenyt. Ezen korcsoporton­ként az alábbi eredmény szüle­tett. Az 5—6. osztályosok kor­csoportjában első lett Kulik Zsuzsa, a 2-es számú általános iskola 6. osztályos tanulója. Második Bánki Ágnes, harma­dik: Kónya Ibolya, mindketten Amennyiben a kísérlet sze­rencsés lesz, akkor 12—15 millió forintos kutakat lehetne létrehozni. A városban az ivóvíz mangánnal szennye­zett. 5. osztályosak és az 1-es szá­mú általános iskolában tanul­nak. A 7—8. osztályosok közül első: Balázs Beáta, a 3- as számú általános iskola 8. osztályos tanulója, második: Béla Alexandra, ő gimnazista, harmadik: Oláh Aliz 8. osztá­lyos tanuló, a 2-es számú álta­lános iskolából. Az országos versenyen (május 5—7.) Gyo- maendrődöt Balázs Beáta kép­viseli. Szépen beszélő győztesek és sörkert áll a fürdőzők ren­delkezésére. A városi fürdő mellett májustól beindul a sza­badstrand is, ahová a belépés ingyenes. A fürdőzőket itt is büfé várja. A fürdés mellett csó­nak és vízibicikli, valamint strandröplabdtrvárja a vendége­ket. A sátorozás szintén teljesen ingyenes. Júniustól több prog­ram is megrendezésre kerül. A gyomai városi fürdő dolgozói már a nagytakarítási végzik, készülnek a májusi nyitásra „Csontrázó” Gyomaendrődön található az ország legnagyobb és egyetlen nyilvános motorkerékpár-gyűj­teménye. A tervek szerint május 1-jén már a nagyközönség is megtekintheti, egészen október 1-jéig. A motorosrajongók biz­tosan kitalálták, hogy a Sóczó- féle motormúzeumról van szó, amely nem csak hazánkban, ha­nem Külföldön is hímevet szer­zett. Most Sóczó Elek és fia, Attila elhatározták, hogy 1996 nyarán megépítik az első mo­torkerékpárt. Ezt az úgyneve­zett csontrázót Gottlieb Daim­ler, a Daimler—Benz autógyár egyik alapítója készítette el 110 évvel ezelőtt. Tudni kell még erről a csodamasináról: az első szabadalmaztatott motorkerék­párt tisztelhetjük benne. A modell azért kapta a fur­csának tűnő csontrázó nevet, mert a vasabroncsos, rugózat­lan kerékvilla és a vázszerkezet maradéktalanul visszaadta az utak macskaköveinek szögle­tességét. Sajnos a prototípus 1903-ban elégett. Ugyanebben az évben azonban egy rajz alap­ján újra megépítették az erede­tit. Ezt a példányt őrzi a stuttgar­ti Daimler—Benz Ag múzeum. Az autógyár igazgatósága úgy döntött, hogy a múzeumban álló ősmotorról nyolc másolatot ké­szíttetnek. így lehetőség nyílt arra, hogy a gyár által készített autó 110 éves jubileumára a vi­lág nyolc legnagyobb közleke­dési múzeumában kiállítsák a csontrázót. Erre a munkára a megbízást Heinz Oppenlaender kapta. A munka azért is bizonyul nehéznek, mert a motort csak nézni és mérni lehetett. Az ön­tendő elemeket, vagy a párolog­tató porlasztót nem volt szabad szétfűrészelni azért, hogy mű­ködési elvét meg ne ismerjék. Ennek ellenére az ősmotor nyolc változata elkészült. Sóczóék felvették a kapcso­latot Oppenlaenderrel, aki sze­mélyesen küldte el a rajzot Gyo­maendrődre. Ha minden zökke­nőmentesen történik, akkor a látogatók egy-két éven belül az ősmotor másolatát Sóczóék múzeumában is megtekinthe­tik. Kezdődik a strandszezon A csontrázó ceruzaraj­za, ezt a modellt készíti el Sóc- zó Elek és fia

Next

/
Oldalképek
Tartalom