Békés Megyei Hírlap, 1995. április (50. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-04 / 79. szám

1995. április 4., kedd HAZAI TÜKÖR »BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Közúti igazgatóság: kis költségvetés, kevesebb beruházás / „Útszűkület” a pénzáramlásban Jó néhány látványos nagyberuházás biztatott bennünket, Bé­kés megyeieket tavaly, hogy közútjaink néhány fokkal korsze­rűbbek, szélesebbek lesznek, ha a munkálatok ilyen jó ütemben haladnak. Reményeinket igencsak megtépázta az a tény, amely tegnap hangzott el a Békéscsabai Közúti Igazgatóságon, a Közlekedéstudományi Egyesület havi sajtótájékoztatóján. Máté András, az igazgatóság vezetője azzal kezdte, hogy az 1993-as záró költségvetésük 1,5 milliárd forint volt, 1994-ben ez az összeg megközelítette a 2 milliárdot. A tendenciával merőben ellentmondóan az idén elkészített tervekben egymilli- árd alatti költségvetést voltak kénytelenek meghatározni. Az ok: a pénzügyi tárca nem fogadta el a KHVM javaslatát, így az útalapra fordítható pénz összege 6 forintról csupán 9-re emel­kedett. Ezzel a közúti ágazat csak 33—36 milliárd forinttal számolhat, szemben a szükséges 50—55 milliárddal. Ennek ellenére bizonyos területeken nagyobb lélegzetű munkálatokat végez majd a közúti igazgatóság. Minde­nekelőtt folytatják, illetve a tervezett határidőre, május vé­gére várhatóan befejezik a 44- es főúton a Vészéi csomópont bővítését Előkészítik egy 100 milliós beruházás, a Gyulát el­kerülő szakasz építését. Az idén több helyen úgynevezett felületi bevonást végeznek (Mezőkovácsháza és Med- gyesegyháza között, a 44-esen Kondorostól Szarvas felé, Bé- késsámsonnál, Gyula bel­területén, a gyulavári hídig, illetve Kétegyháza előtt). Vé­kony aszfalttal borítják az út­testet 5 kilométer hosszon, a 44-es főúton Szarvas térségé­ben. Kondoroson, Nagy- gyantén, Szarvason, a Szen­tesi úton profilkiegyenlítéssel javítanak az út minőségén. Hídfelújításra kerül sor Bé­késcsabán, a jaminai felüljá­rón, ahol új szigetelést, új pá­lyaszerkezetet, festést kap az elhasználódott, korszerűtlen híd. Az 50 milliót meghaladó beruházás során végig félpá­lyás lezárásra kell számítani, a forgalmat jelzőlámpák irá­nyítják. Ugyancsak felújítják a Fokközi hidat Szeghalom és Vésztő között, melynek ered­ményeként megszűnik majd a forgalomkorlátozás. A hidat rövid időn belül teljes egészé­ben lezárják, a forgalmat pedig pontonhídra terelik a beruhá­zás végéig, augusztus közepé­ig. Folytatódik az útvonalre­habilitáció a 47-es főúton, a tervek szerint Szeghalom és Körösladány között megvaló­sul a program, de Körösladány és Csorvás átkelési szakaszán csak a jövő esztendőben szá­míthatunk a meglévőnél jobb közútra. Burkolatmegerősítés, aszfaltozás Kétegyházán, illet­ve Gerla és Békéscsaba között, valamint Kondoros átkelési szakaszán lesz. Csomópont- korszerűsítésre Békéscsabán, a Bartók Béla úton, a Mun­kácsy utcában, a Haán Lajos utcában és a Lepény Pál utcá­ban számíthatunk. Mindeze­ken kívül 220 millió forint ér­tékben végez üzemeltetési munkát — az útállomány fo­lyamatos karbantartását — a Békéscsabai Közúti Igazgató­ság. L. E. Pézsmabór a kárpit mögött Nem bízzák a véletlenre Ovisok munkáiból. A sarkadi Epreskerti óvoda és a helyi Bartók Béla Művelődési Központ ma délután Sarkad térségi óvónők és óvodások munkáiból nyit kiállítást a mű­velődési központ erkélytermé­ben. Az összegyűjtött anyagot árpilis 10-éig tekinthetik meg az érdeklődők. Megkülönböztetés? Nem minősül hátrányos meg­különböztetésnek, hogy csak a háziorvosi tevékenységhez használt személygépkocsi mentesül az adófizetési kötele­zettség alól, a más gyógyító­megelőző ellátást végzők gép­kocsija viszont nem. Az Alkot­mánybíróság határozata szerint a közterhekhez való hozzájáru­lás az állampolgároknak az al­kotmányon alapuló kötelezett­sége, az ez alóli mentesülésre vagy bizonyos mértékű kedvez­ményre senkinek sincs az alap­törvényből eredő alanyi joga. A kedvezményezetti kör kivá­lasztása a jogalkotó kompeten­ciájába tartozik. M3-as továbbépítéséről. A koncessziós tárgyalások előkészítésének jelenlegi állá­sa azt mutatja, hogy az M3-as autópálya, valószínűleg csak 2000 után érheti el Miskolcot, és sikeres szerződéskötés ese­tén is csak arra van esély, hogy a közeljövőben Füzesabonyig megépül a sztráda. Az előké­szítő tárgyalások során még a legelőnyösebb ajánlattevőnek nyilvánított GTMI francia konzorcium is 50-80 milliárd forintos állami támogatást, azaz a költségek felének átvál­lalását kérte a majdan az ukrán határig húzódó 250 kilométer­nyi sztráda megépítéséhez. Ideiglenesen ismét szabadlábon (...) egy tolóablakon át vissza­kaptuk mindazt, amit letartóz­tatásunk alkalmával elszedtek tőlünk, s átadtak bennünket két atlétatermetű, egymással magyarul társalgó civil ruhás férfinak. A két civil ruhás ránk parancsolt, hogy kövessük őket, azzal a figyelmeztetés­sel, nehogy megkíséreljük a szökést, mert az úgyis lehetet­len. Taxin egy vasútállomásra vittek bennünket (mi fizettük a taxit), majd felszálltunk egy nyugat felé induló gyorsvo­natra. Ismételt kérdezőskö- désünkre azt felelték: nyugod­junk meg, mert az addiginál jobb helyre kerülünk, de nem mondták meg, hova. (...) Esté­re Győrbe érkeztünk; ott a rendőrkapitányságra vittek, s valamiféle egyenruhás „fő­nök” közölte velünk: internált túszok vagyunk, a szökésért szigorú büntetés jár, s enge­delmes-fegyelmezetten kell viselkednünk. Majd az estho­mályban a győri katolikus püspökség méltóságteljes re­zidenciájára kísértek. A püs- pökségi iroda vezetője vett át, felkísért egy második emeleti kétágyas, fürdőszobás lakosz­tályba, azután magunkra ha­gyott bennünket. A Vám- és Pénzügyőrség jelenté­se szerint az elmúlt héten összesen 13esetbenl0950310forint érték­ben történt szabálysértés. Röszkén egy belépő jugo­szláv férfi ENSZ-engedély nélkül a személygépkocsi kár­pitja mögé 350 darab kikészítet- len, szárított pézsmabőrt óhaj­tott a vámfizetés megkerülésé­vel becsempészni. A hét utolsó napján egy belé­A „Püspökvár” vendégei Puhán marasztaló ágyunkban (vágyva vágyott fürdő után) nagyszerűen aludtunk. Reg­gel bejött hozzánk az irodave­zető, s tudtunkra adta: benn a „Püspökvárában a püspök úr vendégeinek tekinthetjük ma­gunkat, odakinn azonban a rendőrség őrködik, hogy el ne hagyhassuk kényszerlak­helyünket; egyszersmind kö­zölte, hogy rövidesen a püs­pök is felkeres minket, pilla­natnyilag ugyanis nem tartóz­kodik Győrött. (...) Kifogástalan ellátásban ré­szesültünk: napjában három­szor hoztak nekünk ételt a püs­pökség konyhájáról, állandó­an meleg fürdő állt rendelke­zésünkre, stílszerű bútorzat méteres, ha ugyan nem vasta­gabb falak között; ilyen körül­mények között néhány napig meglehetős kényelemben éreztük magunkat, ha összeha­sonlítottuk jelenlegi „reziden­ciánkat” a korábbival. Harmadnap belépett szo­bánkba a győri püspök: báró Apor Vilmos, egy jól megter­mett, szigorú tekintetű, erő­teljes testalkatú, markánsan előreugró orrú, pocakosodó férfi. (...) Rendkívül udvarias magatartást tanúsított irán­tunk (alkalmasint elsősorban Hatieganunak szánta, de en­gem is kifogástalanul megem­pő jugoszláv autóbuszon isme­retlen tetteseket szabadítottak meg az értékesítés gondjaitól. 413 liter konyakot és 393 liter vodkát vett át „további megőr­zésre” a vámhivatal. Nagylakon a hét elején nem akadt gazdára az a 19 férfi bőr­dzseki, amelyet a vámosok egy belépő magyar autóbuszból va­rázsoltak elő. Gyulán egy len­gyel magánvállalkozó férfinél bereit); megkérdezte, mire volna szükségünk (...), s biz­tosított bennünket afelől, hogy minden tekintetben bíz­vást számíthatunk rá és beosz- tottaira egyaránt; továbbá kö­zölte velünk, hogy a falakon kívül rendőrségi emberek tar­tanak bennünket megfigyelés alatt, mozgási szabadságunk tehát nincs. Higgadt önmér­séklete és kifinomult jóakara­ta mély benyomást keltett bennünk. Másnap már rendőrőrszem állt ajtónk előtt, S azontúl ál­landó őrizetben voltunk. Egy látogatás Néhány nap múlva, úgy 1944. október 14—15-én, nagy meg­lepetésünkre valaki kopogtat az ajtón, majd belép gróf Tele­ki Ernő (jelenlegi lakása: Ko­lozsvár, Amurg u. 17.1. em.). Igen szívélyesen üdvözli Emil Hátiéganut, hiszen évek óta ismerték és őszintén becsülték egymást (ezt maga Hatieganu említette nekem); azután ve­lem fog kezet, hogy megis­merkedjünk. Lelkendezve közli: Teleki Béla révén, aki távoli atyafia és az Erdélyi Párt elnöke (az Erdélyi Párt 1940 után alakult magyar párt volt), sikerült rábírnia Henyeyt, a Lakatos-kormány külügymi­niszterét arra, hogy szorgal­mazza az észak-erdélyi ro­104 574 darab női alsóneműt találtak. A csempészet elköve­tési értéke meghaladja a 4,5 mil­lió forintot. Orosházán a vámhi­vatal dolgozói ismeretlen tette­sek ellen tettek feljelentést ami­att, hogy a nagyszénási tollfel­dolgozó területén egy 100 köb­méteres tartályban savazott HTO-maradványt találtak. Az eljárás során lefoglaltak 100 li­ter savazáshoz használt kénsa­vat és 150 kg mészport is. A veszélyeztetett adótartalom több mint 4 millió forint. mánság reprezentánsának a németek kezéből való kimene­kítését, nehogy deportálják s likvidálják; ez az intézkedés — mondotta — emberbaráti, egyszersmind politikai köte­lességük volt; ennek eredmé­nye, hogy házi őrizetet rendel­tek el számára valamely ma­gyar intézményben mindad­dig, míg a helyzet néni tisztá­zódik. Teleki Ernő Budapesten ta­lálkozott Apor püspökkel, s miután ő hozzájárult ahhoz, hogy az igazgatása alatt álló intézményben helyezzenek el bennünket, intézkedtek Győr­be való átszállításunk iránt. Ilyen körülmények közt került Hatieganu velem együtt Győr­be (utólag jutott tudomásom­ra, hogy a bukaresti rádióban több ízben hangzott el felhívás megmentésünk érdekében, ám az csak súlyosbította hely­zetünket). Teleki megnyugtat­ta Hatieganut afelől, hogy nem deportálnak bennünket. Ez a lépése — azokban a zűrzava­ros időkben —- mélységesen meghatott bennünket. Alighogy búcsút vett tőlünk, az épület bejárata elé érkezett a helybeli rendőrkapi­tány, azon háborogva, hogy „egy Teleki nevezetű újságíró beszélni akar a románokkal, holott ez szigorúan tilos”... Teleki azt felelte neki: infor­mációja téves, tudniillik ő nem újságíró, hanem gróf Teleki Er­nő, a Felsőház tagja; egyébként már beszélt is a „románokkal”, tehát elkésett a kapitány úr; hoz­zátette, hogy hajlandó rövid nyilatkozatot adni a történtek­ről; s ez meg is történt. Fordította: Ölte an Tódor (Folytatjuk) A helyi, iparűzési adó beveze­téséről is döntött legutóbbi ülésén a kétsopronyi képvise­lő-testület. Dr. Ancsin János polgármestert arról kérdeztük, miért kényszerültek erre a lé­pésre. — Az önkormányzatnak fel kell vállalni a civil és egyéb közösséget szolgáló szerveze­tek, valamint a sportkör támo­gatását, ezeket nem bízhatjuk a véletlenre. Eddig a pénzek áttételekkel, most pedig köz­vetlenül folynak be majd hoz­zánk. Az adó mértéke az ipari és mezőgazdasági termelést végzőknél a nettó árbevétel öt, a kereskedelmi, vendéglátó­ipari, pénzintézeti tevékeny­séggel foglalkozóknál a nettó árbevétel nyolc ezreléke. Duplájára emeltük a lakás- bérleti díjakat, de ezek a ké­sőbbiekben minden bizonnyal tovább nőnek, hiszen a piaci Az MSZP—SZDSZ-kormány az ország súlyos gazdasági problémáira, a fizetési mérleg és a költségvetés hiányára hi­vatkozva készül bevezetni a családellenes intézkedéseket. A korábbi kormányzat gaz­dasági intézkedései azonban már növekedést indítottak el a gazdaság számos területén. Hosszú idő óta először nőtt a családok reáljövedelme is, mintegy 50 százalékkal. Éppen a Hom-kormány tehetetlensé­ge, koalíciós válságai, az a tény, hogy saját hatalma kiépítésével volt elfoglalva a szükséges egyensúlyjavító gazdasági in­tézkedések helyett, a privatizá­ció leállásával együtt oda veze­tett, hogy a tőkebeáramlás csök­kent. Nyolc hónap alatt a devi­zatartalékok csökkentek. A so­rozatos forintleértékelés nem­csak a családoknak, de a költ­ségvetésnek is veszteségeket okozott. Ugyanakkor az elavult állami nagyiparba a lobbyk nyomására 20 milliárd forint folyt el, nyilvánvaló, politikai indítékból. A társadalmi feszültségek növekednek, a középosztály el­szegényedik, a családok hely­értéktől még így is távol állunk — folytatta tájékoztatóját a polgármester. Az üzlethelyi­ségek bérleti díjait ugyanak­kor már most megpróbáltuk a piaci árakhoz közelíteni. Tud­juk, megszorító intézkedések­ről van szó, de egyrészt ez az önkormányzat anyagilag a nulláról indult, másrészt pedig rendelkezünk olyan jövőkép­pel, amely ezen döntéseknek értelmet ad. A testület egyéb­ként elfogadta az előző évi gaz­dálkodási beszámolót is. Ha már itt tartunk, elmondanám, az idei költségvetésünk 4 millió forinttal kisebb az 1994. évinél. A következő ülésen „nagy fa­lat” kerül a testület elé, föld­ügyekben kell ugyanis dönteni akkor, amikor a földhivatal még nem is tud konkrét adatokkal szolgálni, hogy például mekko­ra földtulajdona van az önkor­mányzatnak. Ny. L. zete romlik, a fiatalok, gyerme­kek és pályakezdők lehetőségei szűkülnek. Ezekkel az intézke­désekkel az MSZP—SZDSZ- kormány ~a társadalom vala­mennyi rétegének érdekeit sér­ti: a nagycsaládosokét, a fiatalo­két, a betegekét, a nyugdíjaso­két, az egészségügyi dolgozó­két, a pedagógusokét, a vasuta­sokét, a közalkalmazottakét, az önkormányzatokét. Ráadásul a tervezett lépéseket előkészület- lenül, az érdekeltekkel való pár­beszéd nélkül, az okozott súlyos hatásokat nem mérlegelve, ci­nikusan, érzéketlenül tálalták. Ezért nem csoda, hogy a kor­mány az állampolgárok egyre nagyobb hányada szerint nagy parlamenti többsége ellenére — alkalmatlannak bizonyul az or­szág vezetésére. A családokat elnyomorító kormány a nemzet jövőjét veszélyezteti. A tervezett intézkedések a Békés megyében élőket, a he­lyi önkormányzatokat a továb­bi leszakadás rémével fenye­getik. A kormánypártok me­gyei képviselői a térség felzár­kóztatását ígérték, ehelyett asszisztálnak a családellenes intézkedésekhez. Árverési hirdetmény Az MHZ Pénzügyi Tanácsadó, Szolgáltató Kft., mint a Márialakai Mezőgazdasági Rt. f. a. (Kisújszállás, Deák Ferenc u. 89.) felszámolója nyilvános árverést rendez a bontásra ítélt, illetve lakóházként értékesí­tendő épületeire. Az árverés időpontja: 1995. április 25. (kedd) 10 óra. Az árverés helye: Kenderessziget (Ecsegfalva) szoci­ális épülete (ebédlő). Az árverésen minden természetes és jogi személy részt vehet. Az árverésen elnyert épületek bontási vételárát a helyszí­nen készpénzben kell kiegyenlíteni. A vételáron túlmenő­en a bontás befejezésének garanciájaként — a bontási törmelékek elszállításáig — a kikiáltási ár 20%-ának megfelelő összeget a helyszínen letétbe kell helyezni. Az.árverésen részt vevők az áfa nélküli ár 10%-át bánat­pénzként a helyszínen kötelesek befizetni. Bővebb felvilágosítást az (59) 321-01 Tes számú telefo­non lehet kérni Tóth András értékesítési ügyintézőtől. Apor püspök oltalmában 2. Részlet a Vihar Erdély felett című visszaemlékezésből Az MDF Békés Megyei Választmányának nyilatkozata A családok esélyei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom