Békés Megyei Hírlap, 1995. április (50. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-21 / 93. szám

o ^SBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEZŐBERÉNY ÉS KÖRNYÉKE 1995. április 21., péntek „Az én igényem a lakosságnak is jó” Mezoberény első baromfíboltja A szülőföld szeretete Megmondom őszintén, hogy számomra mindig öröm, ha egy Mezőberényből elszárnazottal összehoz a sors. „Kicsi ez az ország” —szoktuk ilyenkor tréfásan mondogatni. A közelmúltban a főváros­ban akadtam össze egy egykori herényi­vel. Szerintem legaláb nyolc-tíz éve nem találkoztunk, noha gyerekkorunkban szoros baráti szálak kötöttek bennünket össze, s számtalan kalandunk volt a halastavak környékén, amikor a tikkasztó nyári hőségben a szigeteken a kacsatojásokat gyűjtögettük. Azóta eltelt néhány évtized, de a szülőföld emléke mindannyi­unkba elevenen bevéste magát. Az ilyen váratlan találkozások mindig rövidre szabot­tak, s jóformán félmondatokból, félszavakból áll az eszme­csere. Aztán amikor végre szóhoz jutottam, megkérdeztem, hogy honnan ilyen jól tájékozott az otthoni dolgokról? Barátom igaz, hogy ritkán jár a városba, de telefonon tartja a kapcsolatot földijeivel, aztán járatja lapunkat, különös figyelemmel kíséri az országos sajtóban a megye életét, s mint mondotta, a Mezőberényből elszármazottak budapesti baráti körének rendezvényein is mindig részt vesz. „Ezek együttesen jelentik számomra a köldökzsi­nórt" — mondta, s egy névjegykártyacsere után máris rohantunk tovább dolgunk után. A vonaton hazafelé eszembe jutott a délelőtt. S átvillant rajtam: vajon hány olyan elszármazott herényi lehet az országban, a nagyvilágban, akinek minden kapcsolata megszakadt szőkébb szülőföldjével? / ö------a-Z-, G ombatermesztés — félkész épületben Köröstarcsa címere Hírek Testületi ülés. Mezőbe- rény önkormányzata ma, pén­teken délután két órakor a vá­rosháza nagytermében tartja soron következő ülését. Egye­bek között napirendre kerül a város közművelődési intéz­ményeinek 1993—94-es mun­kájáról szóló beszámoló, vala­mint a helyi tömegtájékoztatás helyzete. Küldöttgyűlés. Az End- rőd és Vidéke Takarékszövet­kezet igazgatósága április 24- én, hétfőn délután öt órakor Mezőberényben, a városháza nagytermében tartja részköz­gyűlését. Egyebek között napirendre kerül a takarékszövetkezet ’94-es működéséről szóló be­számoló, majd a ’95-ös üzlet- politikai célkitűzése, valamint a helyi kirendeltség munkájá­nak értékelése. Támogatás. Három te­lepülés — Mezoberény, Kö- röstarcsa és Csárdaszállás — orvosi ügyeletét a mezőberé- nyi központi orvosi ügyelet látja el. A tárcsái önkormány­zat az orvosi ügyeleti díjak emelésére 105 ezer forintot szavazott meg, s utalt át. Bővül a benzinkút. Hamarosan hozzákezdenek a köröstarcsai magántulajdon­ban lévő, a 47-es főút melletti üzemanyagtöltő állomás bő­vítéséhez. A tulajdonos az ön- kormányzattól a vásártér területéből 1300 négyzetmé­tert megvásárolt, ahol szer­vizműhelyt, autóalkatrész­üzletet, gépkocsimosót építe­nek, s termé.szetesen bővítik a benzinkutat is. Az oldalt írta Harmati Erzsébet és Szekeres András. Telefon: 450-450 A tulajdonos dr. Dirar Kamed- né Barta Margit. 1995. márci­us 1-jén nyitotta meg üzletét Mezőberényben, a Gyomai úton. Vele beszélgettem, miért is kezdett éppen ebbe a vállal­kozásba? — Tavaly novemberben Sarkadról költöztünk Mező- berénybe. Mi nem eszük a ser­téshúst és gondunk volt mikor idekerültünk. Mindig vissza­jártunk Sarkadra vásárolni fel­vágottakat, pulykafélesége­ket. Teljesen más vonalon dol­goztam, egészségügyi dolgo­zó vagyok, védőnő. Itt jelenleg nincs üres védőnői állás, mint munkanélküli itthon ücsörög­tem. Nagyon jó volt, kellemes, csak hát ebből nem lehet meg­élni, sem a férjem fogorvosi fizetéséből. Két gyermekünk van, középiskolások, tanul­nak, valami munka után kellett nézni. Nem is tudom mikor jött az ötlet, hogy egy baromfibol­tot nyissunk. Baromfibolt nincs Mezőberényben, így a saját igényemet is kielégítem és az én igényem a lakosság­nak is jó. Elindultam a polgár- mesteri hivatalhoz, ők is na­gyon örültek ennek az ötlet­nek. Ez a két helyiség orvosi rendelő volt, de ez annak már nem felelt meg, túl kicsik vol­tak, egyéb Köjál szempontból sem. Akkor itt átalakításokat végeztünk, a hivatal készítette el az átalakítást, és így meg­nyitottuk ezt az üzletet. — Milyen termékeket árul­nak? gyártmányú pneomatikus szö­vőgépet már üzembe állítottak, s hamarosan érkezik még öt nagy teljesítményű szövőgép. Mint megtudtuk, az üzem teljes egészében a pamut alapanyagú kelmék szövésére szakosodik, alsóruházati-, textilpelenka-, bélés-, angin- és munkaruhaa­nyagot szőnek. A későbbiekben törülköző-, konyharuhaanya­got is gyártanak majd, de rugal­masan igyekeznek követni a pi­ki szájából a kérdés. S hogy az illető igenis napi gondot tett szóvá, bizonyította az egyetér­tő morgolódás. Nos, a gond napokon belül megoldódik, lesz a községben egy hely, ahol lehet majd újsá­váncsiak. Sok külföldi is meg­fordul nálunk, elsősorban a né­metországi testvérvárosokból, de a környező országokból is, például rokonlátogatások al­kalmával. Folyamatosan jön­nek gyerekcsoportok a helybe­li iskolákból. A vendégkönyv­be írt bejegyzések pozitív vé­leményt tükröznek. — A közeljövőben milyen tervei vannak a múzeumnak? — Tovább folytatjuk a gyűj­tőmunkát Mezőberényben, és a környékbeli településeken. Idő­szaki kiállítóhelyiség miatt nincs lehetőség a meglévő gaz­— Különféle áruink vannak, csak előhűtött termékkel foglal­kozunk, csirke, pulyka, liba, ka­csa. Vannak továbbá félkész termékek, ilyen pl: a pulyka­mell panírozva, töltött, sajtos, gombás, natúr csibefasírt és még sorohatnám. A félkész ter­mékek a dolgozó asszonyoknak nagy segítség, mivel elkészí­tésük igen könnyű. — Hogyan alakul a forga­lom? — Nemrég tartunk nyitva, még sokan nem tudják Mezőbe­rényben, hogy van baromfiüz­let. Mint minden kezdet nehéz, pont rosszkor jött a forintleérté­kelés. Ez, mint a lakosságot, minket is nagyon rosszul érin­tett. Kellemetlen, hogy egy hó­nap után árat kell emelni. Köröstarcsán nagy gombater­mesztő hírében áll Litvai László. Mikor mondom neki, hogy ho­gyan is vélekednek róla, igyek­szik kitérni e megállapítás elől. — Bátyám húsz éve gombázik, az elsők között kezdte, tőle ta­nultam meg, úgy is fogalmaz­hatnék, hogy tőle örököltem — szabadkozik. Az idén, ha sza­bad úgy fogalmazni, új alapokra helyezte gombatenyészetét: a kora tavasszal megkezdte a ter­melést a még csak félig kész gombatelepén. —Tavaly, bon­tott anyagokból építettem meg az alagsort, a 250 négyzetméte­res szintet. Hatszáz mázsa anyagot telepítettem be, mert minél előbb szeretném a beruházásba fektetett pénzt forgatni, vagyis a befejező részhez az anyagiakat előte­remteni — hallom, miközben Több éves kapcsolata van a két testvérváros, a németországi gronaui Wemer von Siemens Gymnasium és mezőberényi Petőfi gimnáziumnak, s rend­szeresek a diákok cserelátoga­tásai. A német testvérváros kö­zépiskolájából szerdán 24 olyan diák érkezett Mezőberénybe, akik korábban vendégül láttak herényi fiatalokat. A tanulókat arról faggatom, hogy mi a gom­batermesztés titka, s mennyire lehet manapság megélni belőle. Egy biztos: a gombatermesztés egész embert igényel, sok mun­kával, kitartással jár, s ha az embernek megvan az állandó vevőköre, akkor reményteljes lehet ez a vállalkozás. Egy má­zsa alapanyag ideális körülmé­nyek között átlagosan 20-25 ki­logramm laskagombát terem. S mi a biztos és jó termés titka? A kiváló alapanyag, a na­pi 6-8 óra fény, a 14-16 Celsius- fokos állandó hőmérséklet, a 80—90 százalékos páratarta­lom, a friss levegő, no és némi termelési tapasztalat. — Ha valamelyik hiányzik, akkor ez a termésen is meglát­szik, s elmarad a várt eredmény — hallom búcsúzáskor. kísérő tanárok a kapcsolat kéz- * dete óta rendszeresen, így most is, Norbert Diekmann és Höls­cher Claudine. A német diákok tíz napot töltenek a városban, megis­merkednek Gyula, Békéscsa­ba, Szeged és Budapest neve­zetességeivel, s a vendégül lá­tott két tannyelvű tagozaton tanuló diákok családjával. Megkezdődött a próbaüzem a csárdaszállási szövődében Alig néhány hónap alatt egy régi, leromlott állagú, egyko­ron a helyi termelőszövetke­zet melléküzemágának tulaj­donában lévő épületből kiala­kított szövődében megkezdő­dött a próbaüzem. A helyi Csárdatex Kft. vásárolta meg a telepet, s többmilliós beruhá­zással hozta létre a település első ipari üzemét. Az igényesen kialakított szö­vődében húsz, csehszlovák Megoldódik az újságárusítás Csárdaszálláson a közelmúlt­ban megtartott falugyűlésen felvetődött, hogy a faluban nem lehet áruspéldányú újsá­got vásárolni. Vagyis, aki nem fizet elő valamelyik lapra az ne olvasson? — hangzott vala­Egyre többen látogatják A mezőberényi Orlai Petries Soma Múzeum 1993 márciu­sától fogadja az érdeklődő vendégeket. A háromnyelvű, döntően kétvallású város népi és intézményes kultúrájának régebbi múltja, közelmúltja és jelene jól tükröződik a múze­um kiállításában. Csete Gyu­lát, a múzeum munkatársát kérdeztük a helytörténeti kiál­lítás látogatottságáról. — A téli hónapokban keve­sebb a látogató, de később egy­re többen térnek be hozzánk. Vidékiek, de természetesen a helybeliek közül is sokan kí­ac igényeit. Pillanatnyilag hár- man-négyen serénykednek a gépek beüzemelésében, a bein­dulást követően három műszak­ban 15—16 szakképzett, csár­daszállási és mezőberényi szö­vőnőnek adnak majd munkát. A kft. termelőkapacitása teljes egészében már le van kötve, s minden bizonnyal május dere­kától megindulhat a csárdaszál­lási szövődében a folyamatos termelés. gokat vásárolni. A 47-es főút mellett, a helyiek által csak gom­bának ismert és nevezett kereske­delmi egység tulajdonosa az ön- kormányzat megkeresésére vál­lalta, hogy megbízásos alapon vállalja az újságok árusítását. dag anyag bemutatására. Bí­zunk benne, hogy az 1996. év­ben kezdődő felújítási munkák után a régi kastély épületében kapunk helyet, akkor mód nyí­lik arra, hogy a jelenlegin kívül más kiállítást is szervezhetünk. Bemutatásra váradr. Irányi István által összeállított Petőfi-gyűjte- mény. Jó a kapcsolatunk az egyhá­zakkal, munkánkat nagyban segí- hk a náluk lévő dokumentumok­kal. A művelődési központtal való együttműködésünk a jövő­ben is fontos, szeretnénk to­vábbra is kölcsönösen segíteni egymás munkáját. Gronaui gimnazisták Berényben Pontosítás. Mezoberény képviselő-testülete a város több utcájának a nevének írásmódján módosított, a pontos utca- elnevezések érdekében. így a jövőben az Achim András utca helyett Achim L. András utca, a Báthori utca helyett Báthory utca, a Bonyhai Benjamin utca helyett Bonyhay Benjamin utca, a Frei Ádám utca helyett a Frey Adám utca, a Jeszenszki utca helyett Jeszenszky utca, a Luther Márton utca helyett Luther utca, a Vásár tér helyett Vásártér utca elnevezést hagyta jóvá. S egy „keresztelő”: a piaci csarnok mögötti közterületet Piac tér­nek nevezték el. Rádió a rendőröknek Két termelőszövetkezet, a csárdaszállási Petőfi Tsz és a köröstarcsai Petőfi Tsz egy- egy mobil URH-s rádió- készüléket vásárolt a mezőbe­rényi rendőrőrsnek. A herényi őrs állománya látja el a szol­gálatot a két szomszédos, nagy kiterjedésű mezőgazda- sági területtel rendelkező köz­ségben is, ahol a két közös gazdaság szántói elterülnek. Az új, egyenként 140 ezer fo­rint értékű mobil rádió- készülékek jól illeszthetők a rendőrségi híradó rendszerbe, hatótávolságuk a korábbinak a többszöröse. A jövőben a kül­területeken szolgálatot teljesí­tő rendőrök pillanatok alatt összeköttetést teremthetnek a másutt szolgálatban lévő tár­saikkal, a herényi őrssel vagy akár a megyei központtal is. Telekvásár A Körösök az évszázadok alatt bebarangolták az Alföldet, s a szabályozásukat követően, a haj­tűkanyarok átvágásával vissza­maradtak holtágak. Ezek a több­nyire állóvizek, háborítatlan szép­ségükkel, vadregényes tájukkal az elmúlt évtizedekben igazi horgászparadicsommá, pihenő­hellyé, üdülőközpontokká vál­tak. Az utóbbi időben mind töb­ben vásárolnak a Csárdaszállás­hoz tartozó, igencsak felkapottá vált félhalmi részen üdülőtel­ket. A csárdaszállási önkor­mányzat most újabb önkor­mányzati telkeket értékesít, vagy ad tartósan bérbe. Ezek az üdülőtelkek 800 négyzetméte­resek, közművesítettek, szilárd burkolatú út vezet hozzájuk, s közel vannak a vízhez. A telkek — a környezetbe illő ingatlan építhető rájuk — vételára 60 ezer forint, bérleti díjuk évente két forint négyzetméterenként. Fűzaratás Köröstarcsán Reneszánszukat élik a termé­szetesanyagokból készült hasz­nálati tárgyak. így van ez a fűz­ből készült termékeknél is. Eh­hez pedig alapanyag kell, még­hozzá nem is kevés. A Fűz Rt. köröstarcsai telepének tízhektá­ros füzesében zúgnak a kender­arató gépek, melyek kiválóan alkalmasak a fűz betakarítására is, s ezekben a napokban fejezik be az első növedék vágását. A vesszőben megindult a nedv­képződés, s ez sürgeti a betaka­rítást, így könnyítve a gépi hán- tolást. Mint megtudtuk az idei első növedék igen jó minőségű, a mennyiségével sincsennek gondok, s a fehér vesszőt egy­aránt keresik a megyében és megyén kívül dolgozó kosárfo­nók, valamint a hazai kosáripar. A második aratásra ősszel kerül A kenderarató gép most a fűzvessző betakarításán dolgozik majd sor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom