Békés Megyei Hírlap, 1995. április (50. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-21 / 93. szám

Új vezető. A Földművelés- ügyi Minisztérium Békés Me­gyei Flivatalának élére új ve­zetőt neveztek ki dr. Papp Ti­bor szeményében, akinek hi­vatalos beiktatására tegnap­előtt került sor. Papp Tibor 30 éve dolgozik az agrárszektor­ban, a megye északi részén, Szeghalom térségében tíz évet, a jobb termőhelyi adott­ságokkal rendelkező dél-bé­kési régióban pedig 20 eszten­dőt töltött. Munkája akkor a nagyüzemek tevékenységé­hez kötődött. Az utóbbi évek­ben a Vetőmag Kereskedőház Rt. területi igazgatójaként megismerkedett az új gazdál­kodó szervezetekkel, egyéni vállalkozókkal. Új tisztségé­ben Békés megye mezőgazda­ságának újbóli talpraállításá- hoz kíván hozzájárulni. Határőrszemle. A Mező- hegyesi Állami Ménesbirtok Rt. vendége volt tegnap a nagylaki határátkelő román és magyar parancsnoka. A ven­dégek — munkatársaikkal együtt — megismerkedtek a nagyvállalat gazdálkodásával, határszemlén vettek részt, melynek keretében megtekin­tették az új öntözőberendezé­seket is. A határőrök vendégül látása is példa arra, hogy a Ménesbirtok Rt. vezetősége a lehető legjobb kapcsolat kiala­kítására törekszik közvetlen környezetével. Scholtz Endre képei. Ma 16 órakor nyílik a békés­csabai festőművész kiállítása a szentendrei Ferences Gim­náziumban (Szentendre, Áp- rily Lajos tér 2.). A megnyitót Guliga György, a békéscsabai római katolikus plébánia plé­bánosa mondja. Fotókiállítás. Békés me­gye természeti szépségei cím­mel nyílik Boross László fotó- kiállítása ma 18 órakor a Len- csési Közösségi Házban a Föld napja alkalmából. Hanó Mik­lós önkormányzati képviselő megnyitóját követően a Féja Géza téren fát ültetitek. Lakossági fórum. Kol­tay Zsoltné országgyűlési kép­viselő ma Köröstarcsán a mű­velődési házban 18 órakor la­kossági fórumot tart. ♦ Mezőkovácsházán a Farmer csárdában ma 19 órakor lakos­sági fórumot tart dr. Kónya Imre, dr. Varga István ország- gyűlési képviselő és Szokolay Zoltán író. Petőfi Gyulán. Elek László irodalomtörténész, nyugdíjas gyulai főlevéltáros Reformkori költők Békés me­gyében (Petőfi Sándor, Szakái Lajos, Sárosi Gyula) címmel előadást tartott tegnap Gyulán, a Mogyoróssi Könyvtár elő­adótermében. Elek László kifejtette, a há­rom költő 1849 júliusában lét­rejött gyulai találkozójáról alig maradt írásos emlék. Bonyhay Benjámin mezőbe - rényi jegyző levélben számol be erről az eseményről, amely nem sokkal a költő végzetes erdélyi útja előtt történt. Fele­ségével és fiával együtt hosszabb ideig a Petrich család vendége volt Mezőberényben, ekkor készült híres arcképe is, amelyet Orlai Petrich Soma festett. Petőfi halála után Sza­kái javasolta elsőként, hogy állítsanak emlékművet a köl­tőnek. KÖRKÉP Az eddig befolyt pénz még a működésre sem elég Alacsonyabb tagdíj a kézműves kamaránál A törvényben megengedettnél lényegesen alacsonyabb tag­sági díj mellett döntött leg­utóbbi ülésén a Békés Megyei Kézműves Kamara elnöksége. A miértekről és a részletekről Nagy Mihály ügyvezetőt kér­deztük. — A törvény szerint az éves nettó árbevétel 8 ezrelékéig terjedhet a tagdíj — kezdte. — Kamaránk elsősorban a kis­iparosokat, kisjövedelmű vál­lalkozókat tömöríti, akiket egyéb jelentős közterhek is sújtanak, ezért határoztunk a kisebb tagdíj mellett. így 1 millió forint árbevételig 300, 1—2 között 400, 2—3 között 450, 3—4 között 500, 4—5 között 550, 5—6 között 600, 6—7 között 650, 7—8 között 700, 8—10 között 800 forint/ hó, 10 millió felett pedig 1 ezrelék tagdíjat kell fizetni. A kormányrendelet szerint a kö­telező kamarai tagság 1995. január 1-jétől hatályos, így a tagdíjak is ezen időponttól fi­zetendők. — Tudomásom szerint me­gyénkben 8 ezer tagot számlál a kézműves kamara. A befize­tések miként haladnak? — Igen lassan. Kamarai re­gisztrációt is végzünk, melynek költsége egyszeri ezer forint, és ezt február végéig kellett volna befizetni. Eddig csupán 1200- an tettek kötelezettségüknek eleget. A napokban a bővített regisztrációs adatlapokkal együtt fizetési meghagyást is kiküldünk oda, ahova szüksé­ges. Összességében a regisztrá­ciós és tagdíjakból 1 millió 300 ezer forint folyt be és ez a műkö­dési költségeket sem fedezi. Hozzájárul ehhez, hogy a tör­vény szerint a kincstári va­gyonkezelőnek ingatlant kel­lene a kamarának biztosítani, de ez nem történt meg, így irodákat bérelünk Békéscsa­bán, az ipartestületnél, a Kos­suth tér 8. szám alatt. A kor­mány döntése alapján 17 millió forint előleget kaptunk a műkö­désre, ezt azonban szeptembe­rig vissza kell fizetni, késede­lem esetén ugyanis a jegybanki alapkamat is ketyeg. — Úgy hallottam, a mester­vizsgáztatást is újraszabályoz­zák a közeljövőben. — Országosan két munka- bizottság állt fel, melyek 65 szakmát kötöttek mestervizs­gához, ami a vállalkozás felté­tele. Az eddiginél hosszabb időtartamú gyakorlat igazolá­sa mellett a mestertanfolya­mok óraszáma is növekszik majd. Eddig 50—100 óra után tehettek mestervizsgát, az év második felétől az óraszám 600—900-ra emelkedik. Ez a kezdeményezés a fogyasztók, a szolgáltatási színvonal eme­lése érdekében született. Nyemcsok László Legfontosabb a társadalmi párbeszéd A Magyar Szocialista Párt Bé­késcsabai Szervezete tegnapi lakossági fórumán Szekeres Imrét, az MSZP parlamenti frakció vezetőjét látta ven­dégül. — Tarthatunk-e attól, hogy a vasutassztrájk egy esetleges sztrájkhullámot indít el az or­szágban? — szögezték a kér­dést Szekeres Imrének az új­ságírók a fórumot megelőző sajtótájékoztatón. A frakció- vezető szerint az ellenzék rosszul teszi, hogy sztrájkhul­lámmal riogatja az embereket és ezzel egy kaotikus képet fest a társadalom elé. Pedig a munka világától nem idegen a sztrájk, épp ellenkezőleg, az ott lezajló viták egyik elfoga­dott eszköze. Egy dolog fon­tos, hogy a politika az efféle demonstrációktól távol ma­radjon. Véleménye szerint ma hazánkban a társadalmi cso­portok nyugodtan, kiszámít­hatóan és beláthatóan csele­kednek, s ez így is marad, amennyiben a kormány lépé­seit siker koronázza. Szekeres Imre elmondta, Lakossági fórumot tartott tegnap az MSZP Békéscsabai Szervezete. A fotón (balról) Hosszú Szilárd, az MSZP Békés Megyei Szervezetének elnöke, mellette a fórum vendége, Szekeres Imre, az MSZP parlamenti frakciójának vezetője Fotó: Kovács Erzsébet mindemellett ő maga is Ma­gyarországon ma a társadalmi béke és párbeszéd megőrzését tartja a legfontosabbnak. En­nek záloga, továbbá a társadal­mi és gazdasági megállapodás első lépcsője lehet az a politi­kai megállapodás, amely most formálódik a kormány és a gazdaság szereplői, illetve a civil szervezetek között. Cs.R. Miniszterek látogatása Orosházán Rangos eseményre kerül sor Orosházán április 30-án, ami­kor is a Magyar Szocialista Párt Orosházi Szervezete megemlékezést tart az agrár- szocialista megmozdulás 104. évfordulója alkalmából. Pozsár Lajos, az MSZP ügy­vezető elnöke sajtótájékozta­tón ismertette a rendezvény különböző eseményeit. Első­ként dr. Lakos László földmű­velésügyi miniszter érkezik 30-án Órosházára, aki a dél­előttöt Kardoskúton tölti, és a környék mezőgazdasági szak­embereivel találkozik. Ezt kö­vetően Tirják László, a Kö­rös—Maros Vidéki Termé­szetvédelmi Igazgatóság ve­zetőjének társaságában meg­tekintik a kardoskúti termé­szetvédelmi területet. Délután Lakos László társa­ságában dr. Vastagh Pál igaz­ságügy-miniszter és Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke tartanak sajtótájékoztatót. Ezt követően Nagy Sándor a kör­nyék szakszervezeti tisztség­viselőivel találkozik majd egy fórum keretén belül. A szak- szervezet és a kormány viszo­nyáról tart előadást. Az ünnepi beszédet szintén ő mondja 19 óra 30 perckor a városi könyv­tár előtt, majd Fetser János polgármester emlékezik meg az orosházi agrárszocialisták­ról. 20 órakor fáklyás felvonu­lás következik, amelynek többéves hagyománya van a városban. Az esemény leges-' legvégén a fiatalokhoz szól a program, utcabál lesz. P. J. Mindenhol csendesek a pályaudvarok (Folytatás az 1. oldalról) nem akar kilógni a sorból, de az egész munkabeszüntetéssel nem ért egyet. Olyan kósza hírek is elterjedtek a dolgozók között, hogy volt, akit megfe­nyegettek: ha sztrájkolni mer, a létszámleépítést vele fogják majd kezdeni. A mezőhegyesi állomásról tegnap két-két vonatpár közle­kedett Újszeged, Orosháza, Kétegyháza, illetve Battonya irányába! A helyszínen járva azt tapasztaltuk, hogy valame­lyest növekedett a távolsági autóbuszoknak, valamint a vá­rosban üzemelő egyetlen ma­gántaxinak a forgalma. Dr. Megyeri Zsolt vezérigazgató érdeklődésünkre elmondta, hogy a Ménesbirtok Rt.-t gya­korlatilag nem érinti a vasutas- sztrájk. A helyi szakmunkásképző és szakközépiskolának vi­szont nagy gondot okozott a munkabeszüníetés, mivel a vidékről bejáró tanulók zöme nem jutott el az iskolába, illet­ve a gyakorlati munkahelyek­re. Jelentős azoknak a diákok­nak is a száma, akik megér­keztek ugyan a hajnali járat­tal, de jóval a tanítási idő előtt haza kellett engedni őket. Csanádi István, az intézmény igazgatója elképzelhetőnek tartja, hogy az esetlegesen ki­eső tanítási napokat a szabad szombatok igénybevételével lesznek kénytelenek pótolni. Az év végi szakmunkás- és érettségi vizsgák miatt ugyan­is nem hosszabbítható meg a tanév. A. Gy.—G. K.—M. Gy. 1995. április 21., péntek Dusán Lizon, Zólyom város polgármestere nyitotta meg Tótkomlóson tegnap délután azt a kiállítást, mely a szlovákiai famegmunkálást, fafeldolgozást mutatja be Fotó: Such Tamás é Egyoldalú játszma a múzeumban? (Folytatás az 1. oldalról) Van még egy dolog, amiről beszélnünk kell: a sajtóból ér­tesültünk róla, hogy dr. Szé- nászky Júlia javára döntött a munkaügyi bíróság. (Lapunk olvasói tavaly augusztus óta többször olvashattak az eset­ről, miszerint dr. Szénászky Júlia a múzeumból nagyobb mennyiségű leletet átszállított a Munkácsy Emlékház raktá­rába. Az ügyben rendőrségi el­járás indult és a múzeum fe­gyelmi tanácsa fegyelmileg elbocsátotta a régésznőt — a szerk.) Máraz elsőfokú határo­zatból kiderült, hogy a bíróság formai okokra hivatkozva ítélt: dr. Szabó Ferenc igazga­tó nem vezethette volna a fe­gyelmi bizottságot, mert tőle az elfogulatlan elbírálás nem várható el — ugyanis Szé­nászky Júlia szerint a leleteket az igazgató szóbeli engedélye alapján vitte ki a múzeumból. Az elsőfokú határozat után dr. Grin Igor levélben kérte a fenntartó szervtől, hogy az új fegyelmi bizottságot jelöljön ki, ám ezt dr. Szabó Ferenc visszavonta. Így kerülhetett sor a másodfokú — ma már jogerős ítéletre, ami alapján Szénászky Júliát állásába visszahelyezték, az elmúlt időszakra járó bérét pedig ki kell fizetni — ez járulékokkal együtt csaknem félmillió fo­rintot jelent a múzeum költ­ségvetéséből. Mindezekért — a jelenlévő dolgozók egyetértésével — a Békés Megyei Múzeumi Szer­vezet Közalkalmazotti Tanácsa és szakszervezeti bizottsága ál­lásfoglalást adott ki, melyben kérik az intézmény fenntartójá­nak vezetőjét, hogy Szénászky Júlia munkaügyi és büntetőeljá­rási folyamatának ügyintézésé­vel bízza meg dr. Grin Igor igaz­gatóhelyettest — tekintettel ar­ra, hogy dr. Szabó Ferenc szere­pe és eddigi tevékenysége az ügyben ellentmondásos és ered­ménytelen. Dr. Szabó Ferenc igazgató tegnap egy budapesti biennálé megnyitóján vett részt, így az elhangzottakra nem reagálha­tott. Tudósításunk a gyűlésen elhangzott hozzászólásokon alapul, a későbbiekben termé­szetesen dr. Szabó Ferenc véleményének is helyt adunk. Antal Gyöngyi Középpontban a máj betegségek gyógyítása Egy esztendeje, hogy Várko- nyi Tibor osztályvezető főor­vosunk ötlete alapján rendsze­resen tudományos üléseken tárgyaljuk az emésztőrendszer különböző szerveinek megbe­tegedéseit és gyógyításának lehetőségeit — mondta dr. Nagy Balázs, a békéscsabai Réthy Pál Kórház orvos-igaz­gatója a II. békéscsabai gaszt- roenterológiai napok megnyi­tóján. — Európai hírű előadó­csapat hozta el ezúttal szá­munkra a szakirodalom és a gyógyító gyakorlat legfris­sebb eredményeit. Szép számmal gyűltek kór­házi és családorvosok a tudo­mányos ülésre, ahol sokuk egyetemi tanítómestere, Var­ró Vince professzor volt az üléselnök. Elsőként Nemes- sánszky Elemér tartott diaké­pekkel szemléltetett előadást a májbetegségek fajtáiról, a la­boratóriumi és klinikai rutin­vizsgálatok jelentőségéről. Is­mertette a toxikus, a vírusos, az immunológiai eredetű, a tá­rolási betegségből fakadó máj­betegségeket és az idült máj­gyulladás tüneteit. A túlzott alkoholfogyasztásból eredő májbetegségek gyarapodása riasztó. Magyarországon a becsült alkoholisták száma (a valóságos ennél több) 1987- ben 489 ezer volt (368 ezer férfi, 121 ezer nő), 1991-ben pedig már 611 ezer (férfi 443 ezer, nő 168 ezer). A rendsze­res és túlzott alkoholfogyasz­tást csak a vizsgálatok összes­ségével, az eredmények egy­mást alátámasztó tényével tudják igazolni. Gyógyítani pedig csak a beteg aktív együttműködési készségével lehet. A békéscsabai kórház III. belgyógyászatának főorvosa, dr. Várkonyi Tibor, valamint Fehér János professzor és Lengyel Gabriella beszélt még a májbetegségek különböző területeiről, a gyógyítás lehe­tőségeiről és a Fáik készítmé­nyek hatásáról. Bede Zsóka „PÉNZZEL SOK MINDENT MEGTEHETSZ, FIATALSÁGOT MÉGSEM VEHETSZ.” (Raimund)

Next

/
Oldalképek
Tartalom