Békés Megyei Hírlap, 1995. április (50. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-20 / 92. szám
Adj esélyt a vasutasoknak! Ma hajnalban leállt a vasúti nemzetközi forgalom, és belföldön is csak néhány vonat közlekedik. (4. oldal) Ma: Szeghalom és környéke A A megyei lapszámunkban ma SzeghalomLatJ ról tudósítunk, békéscsabai olvasóinknak készült a Csabai napló. (7. oldal) .O O.C)íiv Megkérdeztük olvasóinkat Mi a véleményük a vasutas sztrájkról? Kérdésünkre többek között Such Sán- domé tanárnő válaszolt. (5. oldal) 1995. ÁPRILIS 20., CSÜTÖRTÖK ÁRA: 19,50 FORINT L. ÉVFOLYAM 92. SZÁM Egy lépéssel közelebb a világhoz A szlovák nagykövet asszony látogatása. Dr. Éva Mitrová (balról) három pozsonyi vendég társaságában megnyitotta Tótkomlóson a magángyűjteményéből összeállított szlovák népviseleti babák Kiállítást. (Tudósításunk a 3. oldalon) Fotó: Lehoczky Péter Svéd üzleti ajánlat Méhkeréken Hírek Repedezett házak. Április 21 -én, pénteken 18 órakor falugyűlést tart a kötegyáni önkormányzat a helyi művelődési házban. Először Bujdosó Lajos polgármester ad tájékoztatást az önkormányzat első negyedéves pénzügyi helyzetéről, majd a község repedezett házairól, a probléma megoldásához szükséges támogatás esetleges megszerzéséről ejtenek szót az érintetteknek. Ehhez a napirendhez meghívták dr. Tokaji Ferenc ország- gyűlési képviselőt is. Részközgyűlés. Az End- rőd és Vidéke Takarékszövetkezet igazgatósága ma délután öt órakor Köröstarcsán, a művelődési házban tartja rész- közgyűlését. Egyebek között napirendre kerül a takarékszövetkezet ’94-es működéséről szóló beszámolója, a ’95-ös üzletpolitikai célkitűzése, valamint a helyi kirendeltség munkájának értékelése. Privatizálták az AKG-t. Az orosházi Alföldi Kohászati és Gépipari (AKG) Részvény- társaság eredményes privatizáció, magánosítás után a Duna Armatúra Termelő és Kereskedelmi Kft. többségi tulajdonába került. A részvénytársaságot 87,4 százalékban szerezte meg a kft. Jövőbeni elképzeléseikről tartanak tájékoztatót Orosházán ma 11 órakor az Alföld Szálló különtermében. Tótkomlósi kiállítás. Dusán Lizon, Zólyom város polgármestere nyitja meg Tótkomlóson ma 17 órakor azt a kiállítást, amelyet a szlovák kultúra háza támogatásával rendeznek meg. Címe: Fa- megmunkálás, fafeldolgozás Szlovákiában. Az egyházak és a megújulás Az 5. Magyar Ökumenikus Találkozón Gyulán tegnap a délelőtt fél tízkor kezdődő áhítatot Kovács József plébános vezette, majd Az egyházak ki- engesztelődése: Eccelesia semper reformmanda — Mindig meg kell újulni — címmel előadások hangzottak el. Először Békés Gellért katolikus teológiatanár kapott szót, akit 80. születésnapja alkalmából köszöntöttek a konferencia résztvevői. Majd Balogh Zoltán református lelkész és Lukács László, a Vigilia főszerkesztője fejtette ki gondolatait. Délután 11 munkacsoportban beszélték meg az előadásokkal kapcsolatos véleményeket. Este Kárpát-medencei magyar— zsidó népzenét adott elő a Muzsikás Együttes, közreműködött Sebestyén Márta, Farkas Zoltán és Tóth Ildikó. L. S. Megyénk ismét egy lépéssel közelebb került a világhoz — hisz április eleje óta ismét nemzetközivé vált a békéscsabai repülőtér. 1993 végén a biztonsági feltételrendszer hiányára hivatkozva szűnt meg a külföldieknek az a lehetősége, hogy bármely külföldi repülőtérről indulva egyenesen Békéscsabára érkezhessenek. Most ez a probléma megoldódott, így történhetett, hogy tegnap reggel megérkezett az első osztrák magánrepülőgép városunkba. A repülőteret — akárJó néhány település — mint Geszt, Mezőgyán, Vésztő, Medgyesegyháza — azzal a gonddal küszködik megyénkben, hogy a környéken nincs a második kárpótlásra kijelölhető földalap, ellenben bőven van kárpótlási jegy. „Tipikusa példa — mondja dr. Kepenyes János, a megyegyűlés mező- gazdasági bizottságának elnöke. —- A kárpótlási jegyeknek, csak egy határállomást — fegyveres őrök védték, csak szigorú ellenőrzés után lehetett belépni. A gépen érkező utasokat azonnal mikrobuszba szállították, a gépet átvizsgálták és csak ezek után juthattunk közelebb. A gép utasa és egyben tulajdonosa Franz Olbrich, a Jami- na Rt. tulajdonosa rendszeresen használta a repteret már ’93-ban is: — Munkaidő alatt nem utazni akarok, hanem dolgozni, ezért használom útjaimhoz a repülőgépet. Alig több, mint mint ismert, nagyon alacsony az ál folyamuk, mert nincs mellettük kijelölt érték, nincs elegendő'fedezetük. ” Világosan látható — szögezte le a bizottság által elkészített javaslat —, hogy további földalapokat kell kijelölni, hiszen az igények rendkívül felfokozódtak. Nemcsak a kárpótlási jeggyel rendelkezők számítanak földre a jövőben, hanem egy óra alatt tettem meg azt az utat, ami autóval 7-8 óra lett volna. Nagyon sokat segít ez a lehetőség, hisz —- csakúgy mint a többi cégemet — a Ja- mina Rt. munkáját is rendszeresen ellenőrizni szeretném. Bánszky György, a repülőtér vezetője is részt vett az első repülőgép fogadásában: — Még ebben a hónapban négy gép érkezését várjuk és bízunk benne, hogy a hír terjedésével mind több üzletember használja majd ki ezt a nagyszerű lehetőséget. Antal Gyöngyi például azok az önkormányzatok is, amelyeknek föld híján az is gondot okoz, hol jelöljenek ki helyet temetőnek. Geszten, Me- zőgyánban szükség lenne szociális földalapra is. Mint ismert, a második kárpótlási földalap forrásai csak állami földek lehetnének, tehát az állami gazdaságok és jogutódjaik földjei, illetve a tsz-ek ingyenes használatában lévő állami tulajdonú földek. A bizottság szerint bevonhatók a különböző minisztériumok kezelésébe adott földek, amelyek a kezelőnek eddig is gondot, nyűgöt jelentettek. Több állami gazdaság évek óta ad bérbe sok száz hektár földet, mert számára nem gazdaságos, nem szükséges a megművelése. A mezőgazdasági bizottság az illetékes tárca számára megfogalmazott egy ajánlást, amelyben mindenekelőtt fontosnak tartja: az állami gazdaságok jogutódjainál lévő földek (Folytatás a 3. oldalon) Yngve Hagalid és Sarolta Nagy Hagalid Svédországból érkeztek Magyarországra, hogy a hulladék és szemét kezelésével, valamint az ivóvíz és szennyvíztisztítással kapcsolatban üzleti ajánlatokat tegyenek magyar településeknek. Tegnap délelőtt Méhkeréken jártak, ahol a Sarkad térségi polgármesterek találkozóján előadást tartottak a Svédországban működő környezetbarát és gazdaságos szennyvíztisztításról, illetve szemétkezelésről. Mint elmondták, Svédországban a legmodernebb szennyvíztisztítók már úgy működnek, hogy a tisztítóberendezés elején beadagolják a szennyvizet, és a végén kijön az ivóvíz. A közben keletkezett iszapot semlegesítik, és komposztként eladják. A tisztító eljárás során létrejött metángázt fűtésre vagy elektromos áram előállítására használják. A svéd üzletemberek a szennyvíztisztítók olcsóbb és drágább variációiról is tájékoztatták az egybegyűlteket, azonban a Sarkad térségi települések vezetői valamennyi lehetőséget csak „szép álomnak” ítélték, amelyek túlságosan messze esnek a települések pénztárcáitól. Sarolta Nagy Hagalid viszont azt állította, hogy a svéd állam nemrégen 900 milliárd svéd koronát adott Lengyelországnak, Magyarországnak és Albániának éppen ilyen célok megvalósítására, s ebből — véleménye szerint — a sarkadi térség is igényelhetne támogatást...----R1A A számlát mindannyian fizetjük Az utolsó vonat—képletesen szólva — tegnap délben elment. Felálltak a tárgyalóasztaltól a MÁV és a szakszervezetek vezetői. Megkezdődött a vasutassztrájk, s ma még nem tudni, milyen napként vonul be a történelembe 1995. április 20-a? Úgy, mint az elszalasztott lehetőségek, vagy úgy, mint a nagy erőpróba napja? S ha ez utóbbi, akkor milyen végeredménnyel? Ma nem egyszerűen egy munkahely lépett sztrájkba, hanem a magyar vasút, amely áttételein keresztül megbéníthat sok mindent, károsíthatja nemzetközi kapcsolatainkat. A hozzáértők napi 5—700 millió forintos kárról beszélnek, ami a nyomorúsága közepén álló ország számára katasztrofális következményekkel járhat. Kinek van igaza, mi a vita tárgya voltaképpen, 4—5 mondat cirkalmas megfogalmazása, a „hatalom” újrafelosztása, vagy példaértékű eset produkálása, ki tudja. Nyilvánvaló viszont a lényeg, amiről az indulatok csatájában mindkét fél megfeledkezni látszik: az ország sorsa. Előttem a vezérigazgató elgyötört arca, a szakszervezeti vezetők konok elszántságot tükröző tekintete, s nem értem, hogy miért nem látnak túl a falakon, amelyek között csatájukat vívják, és amelyeket maguk állítottak maguknak. Lehet, hogy új emberek kellenének ^tárgyalóasztalok mellé, akikben nem sajog a tegnap, a tegnapelőtt számtalan tüskéje. Magyarország mai helyzetében annyian, de annyian sztrájkolhatnának: pedagógusok, egészségügyiek, elbocsátottak és létminimum alatt élők. A kérdés csupán az, mi a célravezetőbb: összeszorított fogakkal kivergődni a gödörből vagy belerántani mindent a végtelen mélységbe. A felelősség óriási, mert egyszer mindennek az árát meg kell fizetni. Tartok tőle, hogy mindannyiunknak. Akkor legalább magunkhoz legyünk kegyesek... Seleszt Ferenc Válasszon a legnagyobb kínálni hói. a legkedvezőbb áron! 160 l-es hűtőszekrény 21 760 Ft 200 l-es hűtó'szekrény 25 650 Ft 280/60 l-es kombi hűtő 34 685 Ft 260/75 l-es kombi hűtő 37 820 Ft 250 l-es mélyhűtő nélkül 26 860 Ft 230 l-es fagyasztószekrény 39 815 Ft 200 l-es fagyasztóláda 27 727 Ft Az üzleteink teljes kínálata megvásárolható 20% előleggel 6, 12, 18 havi részletre. ÚJelektrohAz Békéscsaba, Baross u. 10. Gyula, Városház u. 12. ELEKTRO CITY Békéscsaba, Andrássy út 24. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 8—l 8 óráig, szombaton 8—l 3 óráig. Békés megye több településén hiányzik az egyedüli megélhetési forrás Kárpótlás lesz, föld nincs? „Békés megyében sokan rendelkeznek kárpótlási jeggyel, melyet föld vásárlására kívánnak felhasználni. A megye nagy részén a föld az egyedüli megélhetési forrás. Ha ettől megfosztjuk az embereket, akkor súlyos szociális gondoknak nézünk elébe. ” Erre a megállapításra jutott Békés Megye Képviselő- testületének mezőgazdasági bizottsága, amikor egy széles körű vizsgálódás után felvázolta a kárpótlási folyamatot lezáró szakaszban a helyzetet. Vegyük mindenekelőtt a tényeket. Békés megyében körülbelül 160 ezer aranykorona földterülettel számolhatunk, amely szóba jöhet a második kárpótlási földalap kijelölésénél, ám az igény ennek a tízszerese. Ugyancsak nem mellékes, hogy az első kárpótlás idején átlagosan 37 aranykorona értékű földterületeket mértek ki az új tulajdonosoknak, most viszont legfeljebb 12 aranykoronát érő földeket, amelyek megközelíthetősége sem egyszerű, hiszen 10—11 kilométerre találhatók a kövesutaktól (a korábbiaknál legfeljebb 3 kilométer volt ez a távolság).
