Békés Megyei Hírlap, 1995. április (50. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-19 / 91. szám

MEGYEI HÍRLAP­■ CSABAI NAPLÓ 1995. április 19., szerda Ahol nem járnak szárnyakkal a tanárok Hamarosan beiratkozhatnak a tanulók a Szarvasi út 31. szám alatti iskolába Békéscsaba város címere Az oldalt szerkesztette: Be­de Zsóka. Munkatársak vol­tak: Csath Róza, Dóczi Mag­dolna, Laluska Éva, Nyem- csok László, Vass Márta. Fotó: Such Tamás. Várjuk olvasóink leveleit, vélemé­nyét: Békés Megyei Hírlap szerkesztősége, 5600 Bé­késcsaba, Munkácsy utca 4. Telefon: (66) 450-450. A megye többi települé­sén ma ezen az oldalon Bat- tonyáról és környékéről ol­vashatnak. A megyeszék­helyen békéscsabai olvasó­inknak szerkesztettünk különoldalt. Hírek A vendég: Szekeres Imre. Csütörtökön az MSZP városi szervezete az MSZP parla­menti frakciójának vezetőjét, Szekeres Imrét látja vendégül. Közlekedés. A Közleke­déstudományi Egyesület me­gyei területi szervezete a köz­utak igazgatásáról tájékoztatja az érdeklődőket ma délután 14 órától a Szarvasi út 107. szám alatti tárgyalójában. Az angol színjátszók most nem jönnek. A Szabó Pál Téri Általános Iskolába ma nem érkeznek a manchesteri Playtime színtársulat gyerme­kei. A korábban szervezett szí­nielőadást egy későbbi idő­pontban megtartják. Békéscsabán a Szarvasi úti Katolikus Általános Iskola öreg falai közt ta­valy egy ambícióval teli fiatal tantestület kez­dett munkához. Az el­telt egy esztendő tapasz­talatairól és az egyházi oktatás helyéről, szere­péről, beszélgettünk Braunná Fodor Zsu­zsannával az iskola igazgatójával.-—Mitől katolikus ez az isko­la? — Először is attól, hogy nem az önkormányzat a fenntartója, hanem a Sze- ged-Csanádi Püspökség. Mondhatnám azt is, hogy a reggeli közös imától, a heti két hittanórától és egy szent­misétől, vagy a bibliaszak­körtől az. Ezek mind lénye­ges dolgok, igazából még­sem ettől vagyunk katoliku­sok. Az iskolánkban uralko­dó szellem az, ami meghatá­rozó. Fontos a tolerancia, a szeretet és az elfogadás, ám a személyes példamutatás legalább annyira. Mi nem csak beszélünk tanítványa­inknak a vasárnapi temp­lomba járásról, hanem velük is tartunk. Ahogy Szalézi Szent Ferenc mondta: „Egy gramm jó példa többet ér ezer szónál”. A nevelőktől elvárjuk a jó keresztényhez méltó magatartást, mégis té­ved, aki azt hiszi, hogy a katolikus iskolában szár­nyakkal járnak a tanárok. — Az egyház mindössze egy éve gazdája az iskolá­nak. Melyek az eltelt eszten­dő tapasztalatai, eredmé­nyei? — Annak idején az őszi tanévkezdésre q>ak a leg­szükségesebb teendőkkel végeztünk. Üresen tátong­tak a természettudományos tantárgyak szertárai. Az el­telt hét hónap során ezeket a hiányosságokat nagyrészt sikerült pótolni. Hamarosan egy segélyszállítmányból tévékhez, videókhoz és szá­mítógépekhez jutunk, így szeptembertől a számítógé­pes oktatás is elkezdődhet. Tavaly 84 gyermek iratko­zott be hozzánk, közülük so­kan gyenge tanulmányi eredménnyel. Ez adott tápot a városban elterjedt mende­mondának, miszerint mi va­gyunk a buta gyerekek gyűj­tőhelye. Valójában a szülők részéről az a bizalom jele volt, amikor a tanulási prob­lémával küzdő gyermekeik­kel hozzánk fordultak. Ám mi is csak a szülőkkel együtt lehetünk erősek. Épp ezért tudatosan törekszünk meg­ismerésükre, a család és az iskola közvetlen kapcsolatá­nak kialakítására. Hamaro­san beindítjuk a szülők hit­tanóráját is, hiszen a „min­denki saját élete példájával nevel” gondolat a szülő­gyermek kapcsolatra is ér­vényes. — Ősztől milyen újdonsá­gokat tartogatnak a nebu­lóknak? ■ Tantestületünk dolgo­zik egy pedagógiai progra­mon, amelynek egyik leg­fontosabb eleme az angol nyelvi képzés. Leendő első osztályosaink közül a jó ké­pességű gyerekek a második félévtől már e program alap­ján tanulnak. Az alsó tago­zatosoknál újdonság lesz a kézművestanfolyam, foly­tatjuk a zeneiskolával közös zenei előképzőt, a testneve­lésórákat pedig úszás- és néptáncoktatással színe­sítjük. Az elsősök be­iratkozását április 20—21- én 8—18 óráig tartjuk. Arra kérjük a szülőket, hogy sze­mélyi igazolványuk mellett gyermekük születési anya­könyvi kivonatát és óvodai szakvéleményét is hozzák magukkal. „Zászlóshajó” a toronyház Ott kezdődik a Penza lakótelep a toronyháznál, vagyis még mindig a város szivében. Közel van mindenhez. Egy ugrás in­nen a rendőrség, a posta, a vá­rosháza, a színház és sok más egyéb, amiért egy ekkora város­ban másoknak, sokaknak hosszú utat kell megtenniük. S ez a Dózsa György út és a Körös közé ékelt terület oly szép, hogy öröm rajta végigmenni. Parkok követik egymást, azokból emel­kednek ki a házak. — Ha jól emlékszem, 1970- ben épült ez a tízszintes magas épület, az első ilyen a városban — mondja Schafer Mihály, aki 1978-ban költözött a torony­házba —, azután épült a többi a Lencsésin és a Bartók Bélán. Majd később a régi házak he­lyén a Dózsa György úti OTP házsor. Ez a toronyház azon­ban különleges, mert kereszt alakú, mind a négy szárnya önálló épület és egyformán van napos oldala. Továbbmenve a Bánszki ut­cán, a park után a legkorábban épült házak sorakoznak, mind­egyik előtt virágágyak, s a füves tereken a fák zöldellnek már. Ezek a két és fél szobás lakások, beljebb pedig az egy­szobásak tömbjei találhatók. Előttük padok, amelyek a jó idővel sűrűn benépesülnek, hisz többnyire nyugdíjasok már az itt lakók, s szívesen kiülnek egy kis tereferére. Most azonban hideg húsvét köszöntött ránk. Most is borult az ég, hűvös a levegő, ám ez nem akadály a gyermekeknek. A libikóka a hidegben is libeg, két kicsi ül rajta, a nagymama vigyáz rá­juk, s a még kisebb körülöttük bóklászik. Dr. Domokos Jenő­né és három unokája jött ki, Anna, Babi éslzuka, s a legna­gyobb is csak ötéves. — Levegőzni kell, sűrűn ki­jövünk, szeretnek itt játszani, mondhatni ideszoktak. Kipró­bálnak minden játékszert, de­hát még vigyázni kell rájuk. Ám magam is örülök, ha jövünk, mert olyan szép itt minden — jegyzi meg a nagy­mama. Valóban az, végig, bármer­re megyek. És már ott is va­gyok a még szebbnél, annál a parkrésznél, amelynek nagy kerek ágyásában törpe tuja- bokrok dúslanak, az oldalán már nagyok a fenyőfák, s a betonutak a bicikliző gyerme­keket segítik a KRESZ tanulá­sában. Az elszórt épületek folytatódnak, a Körös-partiak is egészen a Vilim utcáig. A Körös-part már zöldbe borult, fákkal, bokrokkal és a sok-sok fűzzel lent a víznél. Innen egészen a fürdőig látni; a járdán egy fiú kocog, az úton egy biciklista kerekez, s olyan az egész így visszanézve, mint a béke szigete, alig lehet a sze­met levenni róla. — Mi itt egy parkban la­kunk — állapítja meg Horváth László, a többszörösen kitün­tetett nyugdíjas népművelő, mikor a vásárlásból jövet összetalálkozunk. És igen ta­láló a megjegyzése, mivel ez az egész lakótelep egy összefüggő parkrendszer és ékessége Békéscsabának. A KRESZ-parlcban már nemzedékek gyakorolták a helyes közlekedés alapjait A nevelési tanácsadó léte, a gyermekek érdeke Március 1-jétől új vezető került a békécsabai nevelési tanácsadó élére. Dr. Fodor Irén gyermekpszichiáterrel az intézmény munkájáról, jövőt illető személyes elképzelései­ről beszélgettünk. — Összefoglalná röviden az intézmény feladatait? — Tevékenységünk legfon­tosabb része a 3—18 éves gye­rekek óvodai-iskolai beillesz­kedési, tanulási, magatartási zavarainak megállapítása, a problémák kezelése. Ezen túl szakmai konzultációt biztosí­tunk az óvónőknek, pedagógu­soknak. —Milyen a szakember-ellá­tottságuk? — Szakembereink között van pszcihológus, pszichope- dagógus, fejlesztő pedagógus és fejlesztő óvónő, valamint a vezető, gyermekpszichiáter, gyermekorvos. — Hogyan kerül önökkel kapcsolatba a tanulási, maga­tartásbeli problémákkal küzdő gyerek? — Elsősorban az oktatási intézmények, az óvoda, iskola tanácsára a szülő felkeresi az intézményt, de egyénileg, ön­ként is fordulhatnak hozzánk, ha úgy érzik, segítségre van szükségük. — Ón a szakterület alapos ismerője, emellett sokrétű gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezik. Milyen egyéni el­képzelései vannak az intéz­mény jövőjéről? — Szeretnénk a serdülő korosztályra is ráirányítani a figyelmet. Ók már nem gyer­mekek, de még nem is felnőt­tek, sok tekintetben nem tar­toznak sehová. így van ez a pszichiátria területén is. Ki­egészítő tevékenységként ezért próbálunk egy serdülő csoportot kialakítani. Itt első­sorban az önismeretet, a sze­mélyiségfejlődést kívánjuk segíteni csoportmunkával. Ebben a formában ugyanis a gyermekek szívesebben vesz­nek részt a foglalkozásokon, sokkal jobban láthatók a prob­lémák, és hatékonyabb foglal­kozás valósítható meg. Továb­bi előnye még az, hogy megha­tározott idő alatt több fiatalnak tudunk segíteni. Ezt a tevé­kenységünket ősztől vezetjük be. Az iskolák igényei alapján az óvodás és iskolás korú da- dogóknak komplex ellátás ki­munkálásán dolgozunk, ezek­nek a gyerekeknek pszicholó­gus segít majd. — Az intézmény külső kap­csolatai hogyan alakulnak? —- Intenzív kapcsolatot sze­retnénk kialakítani az iskolák­ban dolgozó fejlesztő pedagó­gusok munkaközösségével. A már meglévő jó szakmai kap­csolatokon (például családsegí­tő szolgálat, az oktatási intéz­mények) kívül közvetlenebb kapcsolatra törekszünk a szülőkkel is. Erre azonban lehe­tőséget egyelőre idő hiányában csak csoportosan látunk. Úgy tervezzük, hogy iskolai szülői értekezleteken speciális témák­kal foglalkozunk, ezzel is segít­ve a szülők nevelőmunkáját. Középiskolások utóképzése A múlt héten a békéscsabai regi­onális munkaerőfejlesztő és képző központ (BRMKK) igaz­gatója, Molnár György tartott tájékoztatót a megyeszékhely középfokú oktatási intézmé­nyei osztályfőnökeinek. A téma: a pályakezdők szeptembertől induló képzési lehetőségei, különös tekintet­tel azokra a formákra, ame­lyek növelik az elhelyezkedési esélyt és a továbbtanulás lehe­tőségét. Molnár György el­mondta, hogy előkészítés alatt állnak azok a programok, ame­lyeket a képzőközpont a térség főiskoláival valósít meg. Ilye­nek a korszerű mezőgazdasá­gi, ipari, vállalkozói, elektro­nikai-informatikai, valamint üzleti területekkel összefüggő szakképzések. A . lehetőségekről a BRMKK (Békéscsaba, Két- egyházi út 1.) folyamatosan tájékoztatja az idén érettségi­ző hallgatókat. Csak a lyuk biztos Semmi sem örök életű. A radiá­torok például előbb-utóbb ki­lyukadnak. Ám ahogy egyik bé­késcsabai Pásztor utcai olva­sónk panaszából kiderült, náluk a vártnál nagyon is előbb mond­ta fel eme fűtőtest a szolgálatot. — Egy hete arra ébredtünk, hogy ömlik a víz az egyik radiá­torból. Még aznap hívtuk a sze­relőket, hiszen a két éve vásárolt fűtőtestekre a Dunaújvárosi Vasmű tíz év garanciát adott. A gyártó cég szerelői annak rend­je, módja szerint a csereradiá­torral együtt megérkeztek és el­végezték a szakértői vizsgála­tot. A lényeg: a meghibásodá­sért nem a radiátor a ludas, ha­nem a fűtési rendszer, pontosab­ban a benne keringő víz, amely­nek oldott oxigéntartalma a megengedett negyvenszerese. A szerelők szerint a fűtésrend­szer hanyag karbantartása veze­tett ahhoz, hogy a rozsda idő előtt kikezdte a lemezt. A szere­lők még búcsúzóul azzal „biz­tattak”, a lakásunk többi helyi­ségében is bármikor megtörtén­het a „baleset”. A fűtésrendszerért felelős lakásszövetkezet azt javasol­ta, vegyünk új radiátort tizen­háromezer forintért vagy tegyük fel a régit. A jegyző­könyvben viszont feketén, fe­héren ez áll: a meghibásodá­sért sem a tulajdonost, sem a gyártót nem terheli felelősség. A szakembereknnég azt is hoz­zátették, hamarosan hivatalos levelet kapunk a vasműtől és azzal felkereshetjük a lakás­szövetkezetet, végszükség esetén pedig forduljunk bíró­sághoz. Most itt állunk tanács­talanul két kisgyermekkel a fűtetlen lakásban. Mondja meg, mit tehetnénk? — Tényleg, mi tévő lehet a család? — adtuk tovább a kér­dést Szlota Józsefnek, a Békés­csabai Lakásszövetkezet elnö­kének. — A radiátorjavítás cserével jár—kezdte Szlota úr.—Acél­lemez radiátor pedig nincs a raktárunkon. A békéscsabai út­ja után engem is felhívott a meós szakértő, így nagy vonalakban már tájékozódtam az esetről. A Dunaújvárosi Vízmű hamaro­san megküldi szövetkezetünk­nek is a helyszínen felvett jegy­zőkönyvet. Annyit mondhatok: amennyiben a szakvélemény tartalmaz olyan megállapítást, amely a lakásszövetkezet üze­meltetésével kapcsolatos, úgy megtesszük a szükséges intéz­kedéseket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom