Békés Megyei Hírlap, 1995. április (50. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-18 / 90. szám
iRÉKÉS megyei hírlapCSABAI NAPLÓ 1995. április 18., kedd Aggódás a bölcsődék sorsáért Pétiké békésen alszik, miközben a szülők és gondozónők aggódnak: hogyan is lesz tovább? Segíts magadon, Isten is megsegít Lassan egy hónapja, hogy a közgyűlés elfogadta ez évi költségvetését. Tudjuk, mindenkinek rosszabb lesz. Mindenkinek kevesebb jut, bár még nem is igazán fogjuk fel, mit jelentenek a számok, mit fogunk észrevenni ebből majd a hétköznapokon. Persze lehet majd panaszkodni. Gyakran kapunk a szerkesztó'ségünkben telefonokat, leveleket: a „város" nem takarít a házunk előtt, nem vágja le a füvet, tele vannak az utcák félbemaradt építkezésekkel, szeméttel, az óvodába nekünk kell megvenni a színes ceruzát, a tollat, a lépcsőházban senki sem cseréli ki az égőt" és még sorolhatnám, milyen gondokkal fordulnak hozzánk az emberek. Gyakran persze igazuk van: mindennek van felelőse, akinek az a dolga, hogy segítsen. De az is lehet, hogy kicsavarhatnánk az égőt, hogy. elmehetnénk fát ültetni az óvodába, hogy a házunk környékén magunk vágnánk le a füvet. Nem a mi dolgunk—mégis lehet, hogy többre jutnánk együtt. Lehet, most nem egymásra kellene mutogatnunk, hanem mindannyiunknak megtalálni azt, amit tehetnénk egymásért -—és végsősoron önmagunkért. Mi lesz veled, vadkender? Békéscsaba város címere Hírek Találd ki és rajzold le! A Magyar Vöröskereszt Békés Megyei Ifjúsági Tanácsa a „Madarak és fák napja” alkalmából játszani hívja a megye általános iskolásait. A rajzpályázatra jelentkezőknek más dolguk sincs, mint megfejteni melyik madárra illenek rá az alábbi jellemzők: „Eredeti hazája Közép- és Kelet-Ázsia, később Európába és Észak-Amerikába is betelepítették. A kakas hossza 80 cm, a tyúké 60 cm. Kedvenc élőhelye a síkság és a dombvidék. Lombbal és fűvel bélelt fészekmélyedésbe 8—15 tojást rak. A tyúk egyedül kotlik 23—27 napig. Egy kakasnak több tyúkja van. Növényi hajtásokkal, néha kisebb állatokkal táplálkozik.” Ha a jellemzők alapján felismerted az élőlényt, tetszőleges technikával rajzold le, majd a rajzot a madár magyar és latin nevével, illetve életkoroddal és lakcímeddel együtt április 28-ig küldd el a Magyar Vöröskereszt megyei vezetősége címére: 5600 Békéscsaba, Andrássy út 10. A legjobb pályamunkák beküldői meghívást kapnak a nyári szeghalmi indiántáborba. Az oldalt írta és szerkesztette: Antal Gyöngyi. A fotókat Kovács Érzsébet és Such Tamás készítette A napokban volt itt az ideje a bölcsődékben a havi térítési díj fizetésének. Jó alkalom kínálkozott így egy kis beszélgetésre a szülőkkel: milyen gondolatok foglalkoztatják őket, mit tudnak, mi vár gyermekükre? A békéscsabai belvárosi bölcsődében — és bárhol máshol a városban—a legnagyobb meglepetést az okozta, hogy dacára az áremelésekről szóló híreknek, ebben a hónapban kevesebbet kellett fizetniük, mint eddig. Oka, hogy az eddigi gondozási díjként szedett napi ötven forintot az önkormányzat egy rendelete megszüntette, csak az étkezési díj maradt. A szülők örültek, ám a háttérben veszélyeket rejthet ez a döntés: — Bonyolult jogi értelmezés vezetett ehhez a helyzethez, így történhetett, hogy míg mindenhol az országban egyre több terhet adnak át a szülőknek, Békéscsabán működnek a „legolcsóbb” bölcsődék. Azt azonban még senki sem tudja, hogy a kiesett több mint négymillió forintot ki vagy mi fogja pótolni? Hisz a bölcsődék költségvetését — mint minden intézményét— eleve alaposan lefaragták. Ehhez még ez a veszteség is hozzájön, amelyhez a város költség- vetésében nincs fedezet. A másik gondolatkör a „titokzatos” vállalkozásba adás. A meghirdetés nyilvános volt, ám a szülők — és a dolgozók -— azóta sem tudnak róla sokat. Szóbeszédből tudják: van pályázó mindhárom meghirdetett bölcsődére. Talán a kiírás előírásainak is megfelelnek, de egy kivételével egyik sem kereste meg leendő munkatársait, kis gondozottjait, nem keresi azok támogatását, nem kéri véleményüket. A szülők aggódnak: évek óta mindenki megelégedésére működik a bölcsőde, a gyerekek szeretik, szívesen járnak ide. Aki hagyott már ott síró, kétségbeesett kisgyermeket bölcsődében, tudja mit jelent az, ha ez valahol másként van. Ha gyermeke még a hétvégén is az „Icát” keresi, és nem érti, ma miért nem mehet bölcsibe. Félnek, egy új vezető új szellemiséget hozhat. Talán nem ilyen modernet, talán sokkal „vaskalaposabbat”. És persze tnin lehet spórolni: fűteni, világítani kell. A gyerekek ételt várnak, a dolgozók viszont lehetnek kevesebben, kereshetnek kevesebbet. Legfeljebb majd nem ismerik úgy minden kis csemete lelkét, mint most. Legfeljebb nem jut annyi idő mindenkire mint most. A dolgozók sem lesznek már közalkalmazottak. Jog szerint ki kell nekik fizetni a végkielégítést — ez az önkormányzatra hárul. Aztán jön a vállalkozó, ha minden jól megy, a dolog még sikeres is lehet. Persze az önkormányzatnak nem marad több pénze, hisz a támogatást a vállalkozónak is ki kell fizetni. No de mi van -— mint annyi más esetben —, a vállalkozó belebukik a dologba. Ki gondoskodik tovább a gyerekekről? Ebben az írásban csak a szülők között megfogalmazódott gondolatokat, kérdéseket jegyeztük le. Jó lenne, ha a következő hónapban tartandó közgyűlés, vagyis még a döntés előtt, mind többen választ kaphatnának ezekre a kérdésekre. A Békéscsabai Városgazdálkodási Vállalat tavalyi 120 milliója helyett az ez évi költségvetés 93 millió forintot hagyott jóvá. Ez — nem számolva az energiaárak emelkedését, az inflációt—25-30 százalékos csökkenést jelent. De mit jelent ez valójában? Mit érez majd ebből a lakosság, hétköznapjainkat hogyan befolyásolhatják ezek a számok? Erről beszélgettünk Kurecskó Józseffel, a vállalat vezetőjével: — Talán ami a legfeltűnőbb lesz már a közeljövőben, hogy a zöldfelületek karbantartására, gondozására lényegesen kevesebb pénz jut majd. Az úgynevezett B kategóriás területeken — ez leginkább a lakótelepek környékét jelenti — az eddigi tevékenységünknek a 60 százalékára futja, az eddig évente háromszor kaszált és takarított területek (például az Orosházi út, Szarvasi út) 30 százaléka lesz gondozott. Rossz hír a különböző allergiás betegeknek, hogy a vadkender és egyéb, allergiát okozó növények irtására idén egyetlen fillér sem jut. — Tavaly sok munkát elvégeztek a közhasznú munkások. Rájuk mennyiben számíthatunk ebben az évben? — Miután a munkaügyi központok ezentúl az eddigi 70 százalék helyett csak 30 százalékát fizetik a bérüknek, az ő létszámukat is drasztikusan csökken- tenünk kell. Az eddigi száz fő helyett egy tizenötfős brigád marad — ők a „tűzoltó-munkákat” tudják csupán ellátni. Mindemellett közel ötven főt kellett elbocsátanunk. Igaz ez is többmilliós költséget okoz, ez a pénz mégis csak fele lesz annak, mintha megtartanánk őket. Persze ezek is csak számok, ám ennek az emberi oldala sem egyszerű: nem kerültek könnyű helyzetbe az elbocsátottak. Mindenesetre arra törekedtünk, hogy a megmaradt dolgozóink sokoldalúan foglttlkoztathatóak legyenek, így könnyen előfordulhat, hogy a gépkocsivezetőinknek is meg kell fognia a lapátot. —Ma sokan emlegetik, hogy a költségvetési támogatásból élő vállalatok is vállalkozzanak. Erre nem lenne mód? — Nem erre rendezkedtünk be, nem tudunk kivitelezési munkákat vállalni, alapvető, feladatunk a fenntartás, kivitelezés, erre pedig szinte kizárólagos megrendelőnk az önkormányzat. Nekik pedig ennyire futja... Tovább épül a tornaterein A költségvetés szorult helyzetének egy másik következményeképpen néhány folyamatban lévő beruházás leállításáról döntött a közgyűlés. Többek között ilyen volt a céltámogatással megkezdett és meghirdetett Szlovák Általános Iskola tornatermének ügye. A közgyűlés márciusi határozata szerint értesítették a kivitelezéssel megbízott Károlyi és Társa Építési Vállalkozó Kft.-t, hogy a munkálatokkal álljanak le. A vállalkozó persze nem hagyta ennyiben, hisz őt jelentős károk érik emiatt. Ügyvédjük kártérítési igényt jelentett be, melyből kiderült: a szerződés felbontása kapcsán felmerülő költségek és egyéb kiadások összességében meghaladják a tízmillió forintot. A beruházás 22 millió forintba kerülne. A pénzügyi és költségvetési bizottság ezért azt javasolta, hogy mégiscsak folytatni kellene az építkezést. Forrásként pedig a következőket jelölte meg: az Előre pálya lelátójának beruházásából fennmaradt tízmillió forint, a megyei önkormányzatnak visszafizetni tervezett tízmillió forintos tartozás és az általános tartalékból elvett több mint 2 millió forint. Anyakönyvi hírek — Békéscsaba Házasságkötés: Breznyik Beáta (Csorvás) és Závogyán György (Kondoros). Születések: Gyulavári János Zsolt és Czégény Éva leánya Anna, Gábriel János és Kolárovszki Magdolna Krisztina fia László Gábor, Lipták János és Pittner Mária fia Máté, Felföldi Károly és Korcsok Éva fia Miklós, Csépai László és Tóth Márta fia László, Móka János és Ancsin Tünde Csilla fy Dávid Richárd, Szák András és Szlancsik Andrea leánya Zsanett, Guti Zoltán és Vigh Emma leánya Nikolett, Furár György és Szabó Lung Julianna leánya Kitti (Vésztő), Lukoczki István és Bökfi Zsuzsanna fia Kornél (Csárdaszállás), Egeresi Gábor és Zsiga Anna leánya Ivett (Békés), Aleksza Mihály és Püski Erika fia Mihály (Murony), Bottó Imre és Laczó Mária Klára leánya Nikolett (Végegyháza). Halálesetek: Majemyik Andrásné Milecz Erzsébet (1946), Balda Pétemé Karpiák Piroska (1909), Megyeri József (1921), Csüllög Sándor (1922, Vésztő), Püski Lajos (1928, Vésztő), Kúmár Károly (1924, Mezőberény), Nagy Mihály (1941, Mezőberény), Sztrovecz András (1919, Csorvás), Zahorán János (1950, Újkígyós). Mennyit jelent az összefogás? Az intézmények egyaránt nehéz helyzetbe kerültek, és persze mindenki próbálkozik, mindenki kitalál magának valamit saját maga fenntartására, megsegítésére. A Szigligeti utcai óvoda 663 ezer forinttal kapott kevesebbet, mint az elmúlt évben — és ez beleszámítva az energiaárak emelkedését, bizony éppen csak a túlélésre elég. — Az óvodánk már rég nem csak a költségvetésből él, rendkívül sokat segítenek a szülők. Az ő kétkezi munkájuk, anyagi, erkölcsi támogatásuk létfontosságúvá vált számunkra — kezdi Balázs Imréné, az óvoda vezetője az elmúlt héten Békéscsabán, az ifiházban az óvodáért szervezett jótékonysági délutánon. — Lassan hagyománnyá válik nálunk, hogy a szülők szervezésében ünnepelünk. Közel négyszázan mulatunk együtt, gyerekek, szülők, nagyszülők de még közeli és távoli ismerősök is. A bevételünk a belépőkből, a tombolából, a szendvicsekből és üdítőkből származik. Mindent a szülők és egyéb támogatóink, vállalkozók hoztak, készítettek. „Hangya Imi és Tücsök Peti” már másodszor lép fel nálunk — értünk. — Mire lesz elég ez a bevétel? — Már egy hónapja dolgozunk az udvaron: egy kertészmérnök vezetésével cserjéket, fákat, hamarosan virágokat ültetünk, ebből a pénzből pedig égyensúlyérzéket fejlesztő udvari játékokat, csúszdát építünk. Ezekre a dolgokra a költségvetésből sohasem futotta volna. Egyáltalán: igazán szép példa az itt szorgoskodó szülőké, mennyit jelenthet az összefogás ilyen szorult helyzetben. Tücsök Peti és Hangya Imi a város több óvodáját is segítette már fellépésével. Most éppen — immár másodszor — a Szigligeti utcai óvodáért szól a dal
