Békés Megyei Hírlap, 1995. április (50. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-13 / 87. szám

jÉKÉS MEGYEI HÍRLAF­MEGYEI KÖRKÉP 1995. április 13., csütörtök — :---------------------------------------------------------------------------% Az Élővíz-csatornánál 1967 óta nem láttak hasonlót ti Ötvenezer hal „repült” Az 1960-as évek elején még több hivatásos halász is dolgo­zott a Gyula—Békéscsaba— Békés közötti Élővíz-csator­nán. A ’60-as évek második felében azonban az ipari és kommunális szennyezés hatá­sára a halállomány szinte 100 százalékig kipusztult. Olyan mondás is járta, hogy már a békák is sírtak, ha ebbe a vízbe estek. 1967 óta nem is végez­tek haltelepítést az Élővíz-csa­tornán, így jeles nap volt a tegnapi, amikor 50 ezer halat „csúzdáztattak” Békéscsabán a vízbe. Kiss Sándort, a gyo- maendrődi Körösi Halász Szövetkezet ágazatvezetőjét — a szövetkezet kezelésében van a terület — arról kér­deztük, kecsegtét-e ered­ménnyel ez a próbálkozás. —Az Élővíz-csatorna 1989 óta 14 kilométer hosszan ter­mészetvédelmi terület, és az­óta a víz minősége javult, megjelentek a halak is — kezdte. — Emellett 1995 a környezetvédelem éve, így a halkihelyezéssel is ráirányít­hatjuk a figyelmet a termé­szet megóvására, újjáéleszté­sére. Szövetkezetünk több hasonló programot folytat a Körösökön, megemlíteném a ragadozó halak három éve kezdett élővizes telepítését, valamint a holtágak tavaly beindult hínártalanítását me­chanikus és biológiai eszkö­zökkel. Bár az állam haltele­pítési kötelezettségeket is előír számunkra, de ez a mos­tani akció nem tartozik e kör­be. Első menetben főként szí- vósabb halakat, kárászokat, törpeharcsákat telepítünk az Élővíz-csatornába, és há ked­vező visszajelzéseket ka­punk, jövőre compókés sárga kárászok, majd három-négy év múlva pontyok, balinok, csukák, esetleg harcsák kö­vetkezhetnek. Leghamarabb két-három hónap múlva tu­dunk számot adni arról, mi­lyen sikerrel indultunk el. —A jelenleg telepített hal­állomány honnan érkezett és mekkora mennyiségű? —A köröstarcsai, gácsháti tóegységben nevelődött az ál­lomány. A halak összsúlya másfél tonna, általában 3—6 centisek és 3 dekásak. A tele­pítési költség megközelíti a 200 ezer forintot. — Feltehető, hogy a halki­helyezésről értesülvén, horgá­szok lepik el az Élővíz-csator­na partját. — Még érdekesebbet mon­dok, jövő héten csütörtökön már kishalfogó-verseny t is tar­tanak itt. A békéscsabai Jókai Mór Középiskolai Kollégium immáron harmadszor rendezi meg a Jókai-hetet, és ennek kere­tében 54 csabai kollégista vár majd a kapásra. Egyébként nem is lehet más célunk, minthogy az ökológiai egyensúly helyreáll­jon. Ehhez hatékony együtt­működés, összefogás szükségel­tetik a halgazdálkodó, a vízügyi hatóság, az önkormányzatok, valamint a lakosság részéről. És akkor talán annak a horgásznak a vágyais teljesül, aki a telepítést nézvé így biztatta a halakat: nagyra nőjetek! Nyemcsok László / Égbe szálló sárkányok Földink volf. Ezen a na­pon hányt el 1926-ban Batto- nyán Nagy György A ndrás, az 1891. június 21-i battonyai zendülés résztvevője, a zendülők elleni per egyik fő­vádlottja. Szegény, sokgyer­mekes paraszti családban született, amely Makóról Bat- tonyára költözött. Nagy György András fellépve a pa­raszti nyomor és kiszolgálta­tottság ellen, aktív szerepet vállalt a zendülésben. Ezért 2 évi szabadságvesztésre ítélték. Kiszabadulása után Batto- nyán élt. Szegényházi ápolt­ként halt meg. Tavaszi show. A békés­csabai T. T. Divatstúdió április 15-én 19 órakor tartja tavaszi divatbemutatóját a Csabai If­júsági Házban. A műsor kere­tében négy mesterkozmetikus bemutatja a négy évszakról el­nevezett stílust, a tavasz, a tél, a nyár és az ősz típusú embert, s azt, hogy nekik milyen Szí­nek, formák illenek a legin­kább. Nyugdíjas-pályázói. A kardoskúti Móra Ferenc Mű­velődési Ház Radnóti Nyugdí­jasklubja ez évben is meghir­deti a nyugdíjas vers- és próza­író pályázatot. Pályázni lehet három verssel, vagy maxi­mum 10 gépelt oldal prózával. Beküldési határidő: 1995. áp­rilis 30. Cím: Móra Ferenc Művelődési Ház, Kardoskút, Március 15. tér 1. — A sárkány a keleti népek számára a mágikus folklór ele­me. Európában inkább játék­szer és sporteszköz. A „sárkányo­zás” mindenkit másként vonz. Van akit a megépítése érdekel, mást meg inkább a repítés. A leg­többünk számára azért megkapó, mert a természettel kapcsolja össze az embert—mondta Nyárí­né Szlá\'ik Mária tanárnő, a med- gyes-egyházi Zöld Kéz Egyesület által szervezett hét­végi sárkányépítés kapcsán. A művelődési házban tartott foglalkozáson több mint 40 gyermek és felnőtt vett részt és a déli órákra mindenki elkészítet­te tetszés szerinti sárkányát. — Magam is tapasztaltam, milyen lenyűgöző a sárkány- eregetés — folytatta a tanárnő — és mindig rácsodálkozom azokra az erőkre, amelyek a sár­kányt felemelik a magasba. Amikor felkúszik az égre ez a színes csoda, elkápráztatják az embert a felhők, a kék ég, a szikrázó nap és a föld színei. Az elkészült művekből nehéz volt választani, de talán a legügye­sebb repülőszerkezetet Liszkai János és Zsíros Róbert 3. osztá­lyos, Mengyel Béla és Vrboszki Mjfiály 4. osztályos, valamint Kovács András és Zubán Balázs készítették. A kész remekmű­veket mindenki hazavihette, amelyek április 22-én benevez- hetők a Föld napja tiszteletére rendezendő sárkányszemlére. Szabó CsiLla Megkérdeztük olvasóinkat Miért ilyen hiszékenyek az emberek? Özvegy Csordás Györgyné, 67 éves, füzesgyarmati nyugdíjas: Sok ember félelemből hiszé­keny. Úgy gondolja, ha elhiszi, amit az idegen mond, akkor az nem bántja. Pedig a mai világ­ban már semmiben — és főleg senkiben — sem lehet megbíz­ni. Jelentősen megváltozott a társadalom. Az emberek rosszak, a fiatalok nem dolgoz­nak, sokan törvénytelenül pró­bálnak pénzhez jutni. Elhatal­masodott a bűnözés, így külö­nösen mi öregek nagyon félünk. Hitz Mónika, 15 éves, békés­csabai tanuló: Úgy vélem: inkább az egy­szerű emberek a hiszékenyek. Én egyáltalán nem vagyok az. Ezt biztos észrevették, hisz amíg nem igazolták magukat — annak ellenére, hogy min­den reggel elsőre rovatukat ol­vasom el — önökről sem hit­tem, hogy a Hírlap mupkatár- sai. Szerintem nem jó, ha min­dig mindent elhiszünk. A csa­lók is a hiszékeny embereket szokták megkárosítani. Koch László, 38 éves, bucsai gépkocsivezető: Én egyáltalán nem vagyok hiszékeny. Azt az idegent, aki nem tudja igazolni magát, biz­tos nem engedném be a laká­somba, pénzt meg végképp nem adnék neki. Ám tudom, ezt ma sokan megteszik. Hogy miért? Talán mert ők megengedhetik maguknak, vagy valóban olyan járatlanok, hogy mindenkiben megbíznak. Pedig ma olyan vi­lágban élünk, hogy a hiszékeny ember könnyen „ráfázhat”. Köleséri Anikó, 17 éves, ker­tészszigeti tanuló: Szerintem azért van ma ilyen sok hiszékeny ember, mert aki becsületesen él, az a másikról sem feltételez rosszat, soha nem gondolja, hogy az idegen őt sötét szán­dékkal kereste fel. Mások szüntelenül a jóra vágynak, s ha csupán elméletben is, de megcsillan ennek lehetősége, azonnal elhiszik. A csalók pe­dig éppen ezt használják ki. (Magyari) Nyugdíjasok tanácskozása Sarkadon A tizenkilenc nyugdíjasszer­vezetet tömörítő Sarkadi Nyugdíjas Egyesület tegnap délután kibővített vezetőségi ülést tartott a hozzájuk csatla­kozott nyugdíjasszervezetek vezetői számára. A helyet a sarkadi Bartók Béla Művelő­dési Központ biztosította. Ta­nácskozásukon meghívásukra megjelentek a zsadányi és a geszti nyugdíjas-egyesületek képviselői is. Kiss Lajos, a sar­kadi egyesület elnöke beszá­molt az közelmúlt történései­ről és az egyesület ez évi terve­iről. Felhívta többek között a figyelmet arra, hogy a Vörös- kereszt helyi szervezete üzle­tet szeretni nyitni a városban, ahol a Vöröskereszt tagjai 20- 30 százalékkal olcsóbban vá­sárolhatnak majd. Felajánlot­ta, hogy a nyugdíjas-egyesület minden jelentkező számára le­bonyolítja a tagságba vételt. Az ülésen felszólalt dr. Pan- kotai István, a megyei nyugdí­jas-egyesület elnöke, az orszá­gos szervezet alelnöke is. Mint mondta, néhány napja egy or­szágos tanácskozáson vett részt, ahol többek között ki­derült, hogy egyes kormány­zati tagok a társadalombiztosí­tási önkormányzatok leépíté­sére törekszenek. Azt taná­csolta a Sarkadon összegyűlt nyugdíjas vezetőknek, a kirán­dulások és kulturális progra­mok mellett szervezzenek po­litikai fórumokat is, hiszen a megfelelőképpen tájékozott embert nehezebb becsapni, és ma olyan világot élünk, ami­kor muszáj nyitott szemmel és füllel járni...---RIA A Vöröskereszt és a fiatalok Évről évre nő a segítségre szo­rulók tábora, ugyanakkor egy­re fenyegetőbb a közömbös­ség, az elidegenedés. Sok múl­hat a fiatalok szociális érzé­kenységre, problémalátásra nevelésén. S ebben a Vöröske­resztre is komoly feladat vár — fejtette ki a Magyar Vörös- kereszt Békés Megyei Szerve­zetének Ifjúsági Tanácsa teg­napi békéscsabai fórumán Tolnai László, a Magyar Vö­röskereszt ifjúsági igazgatója. Tolnai László elmondta, a Magyar Vöröskereszt Országos Ifjúsági Tanácsa 1993 áprilisá­ban jött létre. A tizenkilenc me­gye képviselőiből álló testület a Vöröskereszt ifjúsági tevékeny­ségének népszerűsítésére, ver­senyek, táborok szervezésére, a nemzetközi kapcsolatok ápolá­sára, illetve a hasonló célú szer­vezetekkel való együttműködésre alakult. Az előadó beszámolt ar­ról, hogy hazánk nyerte el az 1996- os nemzetközi elsősegélynyújtó jubileumi verseny rendezési jogát. Elhangzott, az egészségnevelés mindig is dolga volt a Vöröske­resztnek, ám a dohányzás- és alkoholellenes akciók sokáig csak a felnőttekhez szóltak. Két éve dolgozták ki az általános- és középiskolások egészségneve­lési programját. E témakörben idén is meghirdetik az ifjúsági vezető képzést. Cs.R. Nyolcmilliós eredmény Gádoroson — Az elmúlt négy év az agrár­ágazatból megélni szándéko­zók ellehetetlenüléséhez veze­tett. A kárpótlás terhe döntően a mezőgazdaságot, különösen a szövetkezeteket sújtja. Elma­radtak a beruházások, az állami támogatások, szabályozatlan a pi­ac, elképesztő mértékben szétnyílt az agrárolló, növekszik az aszály­kár. Ilyen külső körülmények kö­zött is vállalni kellett feladatainkat —mondotta Papp János, a Gádo- rosi Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke a tegnap megtartott köz­gyűlésen. — Arra törekedtünk, hogy megakadályozzuk a tagok és a külső üzletrész-tulajdono­sok vagyonának értékvesztését, kezeljük az adósságállományt, megszervezzük a növényter­mesztést, felügyeljük gazdasá­gi társaságaink működését, ezen túl 15,6 millió forintos külső érdekeltségeinket. Ingatlanaik egy részét hasznosítottuk, és to­vábbra is felvállaltunk bizonyos szociális feladatokat. ’94-ben összesen közel 164 millió forintos árbevételt produkáltunk, ebből 8,2 millió forint az eredmény. Idei gazdálkodásunkhoz megterem­tettük a pénzügyi feltételeket, a szükséges munkákkal a megfe­lelő időben tudunk végezni a tavalyi évhez megnövekedett közös művelésű területeken. J.V.K. Fórum a kisebbség gondjairól A közelmúltban a Békés Me­gyei Munkaügyi Központ gyu­lai kirendeltségének vezetői ta­lálkoztak a helyi cigány kisebb­ségi önkormányzatok vezetői­vel, képviselőivel és szószólói­val. A tanácskozás elsődleges célja a kapcsolatfelvétel volt, egymás megismerése, a gondok felmérése és egyben tájékozta­tás nyújtása a cigányokat is érin­tő lehetőségekről. Tóth István­né, a kirendeltség vezetője el­mondta, hogy körzetükben je­lenleg 14 százalékos a munka- nélküli ráta, ám ez a mezőgaz­dasági, illetve az idegenforgal­mi szezon kezdetekor várható­an javulni fog. A tanácskozást május negyedikén egy kibőví­tett cigányügyi fórumon foly­tatják, ahol a téma változatlan marad: a munkanélküli cigá­nyok ügye. BANKPAPÍROK az agrobanktol bankpapírok az agrobanktol bankpapírok a testreszabott.. Annak ajánljuk a DUKÁT betétjegyet, aki pontosan tudja, mikor lesz pénzére szüksége, és addig kedvezőbb kamatra számít. Pénzét már 15 napra is elhelyezheti. A Bank a lekötési időre járó kamatot előre kiszámítja, Önnek csupán a kamattal csökkentett összeget kell befizetnie. Visszaváltáskor a Bank a címletértéket fizeti. 5600 Békéscsaba, Szent István tér 2. Az AGROBANK mindig újat, mindig jobbat kínál! Annak ajánljuk a KORONA-jegyet, aki előre nem tudja, hogy pénzére mikor lesz szükség, de a látraszólónál magasabb kamatot vár. A váltástól számított 540 napig kamatozik, de ezen időszakon belül bármikor, kamatveszteség nélkül visszaváltható. Sávos kamatozású. a feltétel nélküli., 5540 Szarvas, Kossuth Lajos utca 21.

Next

/
Oldalképek
Tartalom