Békés Megyei Hírlap, 1995. április (50. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-11 / 85. szám

g&RÉKÉS MEGYEI HÍRLAP SZARVAS ÉS KÖRNYÉKE 1995. április 11., kedd Az oldalt írta Szenes János és Papp János. Szerkesz­tette Papp János. A képe­ket Benkő László készí­tette. Telefon: (66) 450-450. Hírek Hulladékkezelő. Kondo­roson úgy döntöttek, hogy amennyiben megvalósul az a hul­ladékkezelő mű, amelyet Békés­csaba város kíván létrehozni, ak­kor a nagyközség nem tartja ki­zártnak, hogy igénybe veszi a léte­sítendő telep szolgáltatásait. A nyilatkozat az előzetes igények felmérése miatt szükséges. Táncjubileum előtt. A szarvasi társastáncklub májusban ünnepli alapításának 25. évfordu­lóját A méltó ünneplés érdekében a klub vezetése támogatásokat kér a „Tehetség és Siker Alapítvány” elkülönített számláján: MHB Rt 265-11328. Aki teheti, támogassa a rendezvényt. Munkanapokon a 2-es számú általános iskolában kérhetnek befizetési csekket az adakozók. Csatlakoznak. Örménykút csatlakozik a Települési Önkor­mányzatok Országos Szövetsé­géhez. A döntés anyagi következ­ménye, hogy lakosonként négy forint tagdíjat fizessenek évente. Ez Órménykútra vetítve 2400 fo­rint. A szervezet máskülönben az önkormányzatok érdekvédelmét látja el. Ifjúsági alap. Szarvas képvi- selő-testülete ebben az évben 1 millió forinttal támogatja „Ifjúsá­gi Alap” címen a fiatalok szabad­idős porgramjait. Az év első felé­ben a különböző csoportosulások 500ezer forintra pályázhatnak áp­rilis 3Ö-áig. A pályázatokat La- urenczi Jenőnéhez a helyi mű­velődési, ifjúsági, sport, nem­zetiségi, etnikai bizottság elnö­kéhez kell benyújtani. Vezetékes gáz. Csa- bacsüdön már mintegy 80 száza­lékos arányban kiépült az a veze­tékes gázrendszer, amely a laká­sok fűtését biztosítja. A tavaly ősszel elkezdett munka lassan a befejezéséhez közeledik, s a tel­kek tulajdonosai már igény sze­rint kivétel nélkül ráköthetnek er­re a rendszerre nyár végéig. Gyarapszik a falu Örménykút azon kistelepülé­sek közé tartozik, ahol a lélek- szám ha nem is rohamosan, de állandóan csökken. A rend­szerváltás óta, négy év alatt mintegy százzal laknak keve­sebben a faluban. A község központi bevéte­le, s ennek jelentős része az állandó lakhellyel rendelke­zőkhöz kötődik, a helyben la­kók után jár az állami normatív támogatás. Emellett pénzt te­remteni igencsak nehéz. Fo­kozza a gondot a munka- nélküliek számának állandó növekedése. Anyagi terhet je­lent a munkanélküli-segélyből kikerültek önkormányzati tá­mogatása. Kedvezőtlenül ala­kult a gyermeklétszám, bár ör­vendetes, hogy az utóbbi egy­két évben nőtt a születések száma. Reménykednek, hogy gyarapszik majd a falu. Az önállóságot kedvező körülmé­nyek között kezdhették meg, hiszen az intézmények meg­maradtak, ma is működnek, ami komoly önkormányzati erőfeszítés eredménye. Hát­térbe szorult viszont a beruhá­zás, a felújítás, és örülnek, ha az intézményeik körülménye­inek szinten tartása megma­radhat. Az egészségbiztosítástól kapott támogatás, a háziorvosi ellátás és a csecsemővédelem kiadásait fedezi. Ezeket azon­ban az önkormányzatnak ki kell egészíteni. Saját működé­si bevételeik jelentős része a térítési díjakból származik. Gazdálkodásukat alapvetően azonban a jövőben is az állami költségvetésből kapott bevétel határozza meg. Év közben a bevételük mintegy 8 millió fo­rinttal emelkedett, a kapott pénz azonban a kötelezően előírt feladatok ellátásához kapcsolható. Az iskola és a művelődési ház gazdálkodá­sán valamelyest segített, hogy azok vezetői pályázatokból több pénzt nyertek, s ezzel se­gítették az oktatási, művélő- dési feladatok ellátását. A kiadásaik meghatározó részét, pontosan 60 százalékát a bér és járulékaik képezik. A bérről elmondható, hogy ta­valy január 1-jével rendező­dött valamennyi közalkalma­zott bére, illetve év közben részben a köztisztségviselők besorolása is. Tavaly egyetlen jelentős beruházást hajtottak végre, a Fazekas utcai útépí­tést, amelyhez céltámogatás­ként méterenként 500 forintot az államtól kaptak. Felújítás egy jelentősebb volt 1994- ben, az úgynevezett Csipkár sori villanyhálózat felújítása. Szociális célra az önkormány­zat 3,9 millió forintot fordított. Minden igyekeztük arra irá­nyult, hogy elkerülje a falu a csődhelyzetet. Ez sikerült. Győztek a szarvasi gyerekek A győztes csapat tagjai (balról): Jenei Annamária, Demjén Anita, Zsabka Andrea, Tőzsér Orsolya, Gyalog Cecília, Szklevár Andrea, Bulla Viktor, Kiszely Ti bor, ZávogyánJudit(tanámő), Galla Norbert Mintegy három évvel ezelőtt a Soros Alapítvány támogatásá­val létrejött a Disputa-prog­ram. Ennek célja, megtanítani a gyerekeket az Amerikában már jól bevált vitakultúrára. Ezt különböző játékos mód­szerekkel próbálják elérni. A program során a tanulók elsa­játíthatják a kulturált vita sza­bályait, megtanulhatják, mi a különbség az érvek és a példák között, s hogyan lehet érveket megcáfolni vagy megerősíte­ni. A felkészülés során egy- egy tárgykörből sokirányú is­merethez jutnak. Az iskolá­ban, később az élet során az itt tanultakat már feltételezhető­en hasznosítani is tudják. Az idei megmérettetés, azaz a második országos Dis­puta verseny döntőjére Pécsett került sor. Ide már csak a leg­jobbak jöhettek el. A Sarvasi 2-es Számú Általános Iskola két csapata is képviseltette magát a döntőben. Felkészült­Tavaly nyáron a turisták köré­ben sikert aratott az Öntözési Kutató Intézet gondozásában megjelentetett „Szarvasi moza­ik” című kiadvány. A népszerű­sítő füzet szerzője dr. Szilvássy László nyugalmazott kutató, kandidátus, aki a napokban fe­jezte be újabb munkáját: Törté­nelmi mozaik, Szarvas” cím­mel. Miként megtudtuk, a szerző ezúttal ezer év történetét foglal- jaössze. A lOOoldalas kiadvány Anonymus Gesta Hungaroru- mától kezdve a reformkorig fogja össze a település történel­ségük, magas fokú ismereteik meggyőzték a bírákat arról, hogy korosztályukban ők tud­ják állításaikat a legjobban bi­zonyítani, érvekkel és példá­kon keresztül alátámasztani. A gyerekek Závogyán Judit taní­mét. Kiadásra váró művébe dr. Szilvássy László nagy teret szentel a XVI—XVIII. század szarvasi történéseinek, tekintet­tel a várost 1722-ben újjáalapító Harruckern János György életé­re. Az OKI a füzetet a nyári turistaidény közepére, legké­sőbb július végére szeretné megjelentetni mintegy kétezer példányban. Kérik a kiadásban szorgos- kodók, a lokálpatrióta vállalko­zók és magányszemélyek anya­gi segítségét, mivel az intézet­nek kulturális kiadványok megje­lentetésére nincs anyagi fedezete. tónő készítette föl, távlati cél­juk — amennyiben erre igény van —, hogy a Disputát és módszereit az érdeklődő taná­roknak is bemutatják. Gratulálunk a szarvasi diá­koknak a kettős győzelemhez! Hamickem János György, aki 1722-ben újjáalapította Szarvas városát Ezer év száz oldalban Kardosi lehetőségek A címben írhattunk volna bármely más település lehetőségeiről is, hiszen ezen kisközségek egy gazdasági körülmények között gazdálkodnak. Most arról folyik a vita, érdemes-e Kardoson és Örmény kú- ton külön-külön egy-egy általános isko­lát üzemeltetni. A vélemények megoszla­nak. Úgy tűnik, különösen az örménykúti nevelők amellett szállnak síkra, hogy külön intézményként működtessék az iskolát. Elsősorban azért, mert mint mondják, elsorvad az a falu, ahol helyben nincs iskola. Elvándorolnak a fiatalok, s elvándorlásukat elősegíti az is, hogy nem találnak helyben munkalehetőséget. Mások úgy gondolják, a pénzszűke hozhat olyan döntést, hogy vonják össze a két község iskoláját. Mellette szól a közeliség. Nem távolság a gyerekeket busszal oda-vissza utaztatni, amennyiben egy ilyen helyzet előállna. Feltételez­hetően a gyerekek után kapott önkormányzati támogatás magasabb oktatási színvonalat hozna. De mindenképpen költségmegtakarítással járna. Akik e véleményen vannak, érvként felhozzák a nyugati példát, miszerint nálunk gazda­gabb országokban is élő gyakorlat úgynevezett iskolabuszon szállítani a gyerekeket a kistelepülésekről a közeli nagyváro­sokban lévő oktatási központokba. Nem tudni még, hogy ez a vita mondvacsinált vagy pedig valós helyzet megoldásának előszele. Az azonban minden­képpen bizonyos, valamit tenni kell, ha az önkormányzat működtetni kívánja (márpedig ez nem kétséges) intézménye­it. A szűkös költségvetési lehetőségek, a kevés gyerek után járó még kevesebb központi támogatás félő, hogy olyan helyzetet teremt, amilyen még egyelőre mindannyiunktól idegen. Azaz, össze kell vonni a kisebb községek iskoláit. Tavaszi vetélkedő Szarvason a Tessedik Sámuel Kertbarát Kör minden év tava­szán megrendezi a bor- és kol­bászversenyt. Az eredeti ízű szarvasi kolbászok versenyé­ben az előző évieknél kicsit ke­vesebben vetélkedtek. A zsűri hosszas jóízű kóstolgatás után első helyezettnek a Gombkötő Sándor által készített kolbászt kiáltotta ki. Második lett Mó- tyán Tibor, harmadik Kondacs Mihályné. A borversenyre jóval többen hozták el egyedi receptek alap­ján készült termelői boraikat. A csaknem negyvenféle ital közül a fehér borok kategóriájában arany oklevelet kapott dr. Rúzs Molnár Ferenc és Vámagy Já­nos. Az ezüst oklevelet Janurik György vitte el, bronzérmes mi­nősítést a Mótyán Tibor, illetve a Litauszki János által készített itóka kapta. A vörösborok ver­senyében arany minősítést Ra- duska Mihály, ezüstöt Kondacs Mihályné, bronzot Szekretár György bora kapta. A gyümölcsborok kategóriájában arany oklevelet vehetett át Gombkötő Sándor és Bába Já­nos. Ezüst oklevelet Várnagy János, bronzot Zahorecz János- né és Fabó Mihály kaptak. A mustok ez évben is a legnehe­zebb feladat elé állították a zsű­rit. Arany minősítést több ter­melő is kapott, így Benke György, Bába János és Gyebján Györgyné. Ezüst okleveles Za­horecz Jánosné, bronz okleve­les Kondacs Mihályné lett. A hagyomnynak megfelelően a „kolbászzsűri” munkáját Lend- vay Sándor, a „borzsűriét” Gyu- riczáné Kajdi Ilona irányította. És ahogy ilyenkor lenni szokott, a versenyt bor- és kolbászhara­pó barátkozás követte. Aranytollas diákok Szép hagyománya a Szarvasi 1-es Számú Általános Iskolának az Aranytoll irodalmi pályázat kiírása. Az idén már több megyei település diákja is benevezett e nemes ve­télkedőre. Az értékes alkotások díjkiosztó­ját a múlt héten tartották úgynevezett rend­hagyó irodalmi óra keretében. A győztes kisdiákok Tomanek Gábor színművésztől vehették át a díjakat. A végeredmény. Alsó tagozato­sok. Próza kategória: 1. Józsa Ale­xandra, 2. Bobvos Tamara, 3. Med- vegy Borbála (mindhárman a szarvasi 1-es sz. iskola 4. c osztályos tanulói). Vers kategória: 1. Laurik Oroslya (4. b, Petőfi Sándor Általános Iskola, Szarvas), Vészi Dóra, 2. Rohuska Lin­da (mindkettő 4. c, 1-es számú isk.. Szarvas), Oros Mónika (3. a, 1-es szá­mú isk., Szarvas). Felsó' tagozatosok. Próza kategó­ria: 1. Tóth Klára (6. c, 1-es számú isk.. Szarvas), 3. Kiszel Nóra (5. c, 1-es számú isk., Szarvas). Vers kategória: 1. Kancsalics Eszter (6. c, 1-es számú isk., Szarvas), 2. Szenes Iván (7. b, 2-es számú isk., Szarvas), 3. Molnár Judit (Sarkadi Általános Iskola). A mi családunk hálózat Szarvason. Nemrégiben az Élésker Kft. két szarvasi ABC-áruháza is csatlakozott a vásárlók számára széles áruválasztékot, kedvező árakat kínáló „A mi családunk" üzletlánchoz. Ebből az alkalomból Hild Györgyné ügyvezető igaz­gató ajándékcsomaggal köszöntötte a központi ABC és a vásártéri ABC-áruház két nagycsaládos törzsvásárlóját, Brachnáné Szín Má­riát és Nyárádi Mihálynét A játszóház sikere. Szarvason régen látottakkora nyüzsgést és gyermekzsivajt a napköziotthon ebédlője, mint az elmúlt hét végén. Ekkor ugyanis a Tessedik táncegyüttes és a művelődési központ kezdeményezésére 15 órától késő estig csaknem három­száz kis- és nagy gyerek ügyeskedett. A játszóház, amely megmoz­gatta a fiatalokat, lehetőséget teremtett arra, hogy a résztvevők kipróbálják a tojásfestést, a mézeskalács-készítést és az origami rejtelmeit. Ez utóbbi természetesen a nyuszihajtogatásra vonatkozott Csapj bele! E két kis kupec a békésszentandrási származású kis csacsira alkuszik. Miként látható, a Csapj a tenyerembe elnevezéssel illethető kupec alkudozás fortélyait már e kis apróságok is eltanulták. A zsíros kalap szintén elengedhetetlen kelléke az állatvásáron megjelenő vevőnek, illetve eladónak. Nem tudni, hogy a képen látható két fiatalember végül is kötött-e üzletet, de az biztos, hogy e párbeszédből a csacsi is okulhatott. Sorsáról mások döntenek. De hát van ez így az embereknél is... -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom