Békés Megyei Hírlap, 1995. április (50. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-10 / 84. szám
CSABAI NAPLÓ 1995. április 10., hétfő A virágáruslány... Könyörögtem az Istenhez! Találkoztam egy édesanyával! Egy feketébe öltözött, megtört szívű asszonnyal, aki a közelmúltban eltemette szörnyű betegségben, fiatalon elhunyt lányát. Ült velem szemben, hang nélkül peregtek szeméből a könnyek. — Ugye nem kell mondanom, micsoda fájdalom eltemetni a gyerekünket, akit óvtunk, féltettünk a széltől is — mondta, talán bánatát, keserűségét akarta kibeszélni magából.-------Á poltam, vittem természetgyógyászhoz, reikiztem, agy- kontrolloztam érte, s itattam hetekig csak teával, gyümölcs- és zöldséglével. Édes Istenem, mit meg nem tettem volna, ha itt marad köztünk. A két kislánya, a testvére mellett. Kegyetlen volt a sors, hogy látni engedte, hogyan sorvad a teste, hogyan lesz az én szép, csinos kislányomból élő halott. Könyörögtem az Istenhez és átkoztam a sorsot. Mindhiába... Tudom, ez az asszony sohasem fogja gyermeke halálát kiheverni. S fájdalmának betetőzése volt, hogy unokáit is elvették tőle. A két gyerek két apától származott, s most nemcsak tőle, de egymástól is elszakították őket. Pedig gondozta, ellátta őket, amikor súlyosan beteg lánya nem tudta gondjukat viselni. Bizony akkor nem sűrűn jutott eszükbe az apáknak, hogy elvigyék gyerekeiket. Panaszolta, hogy még a közjegyző is úgy bánt vele, mint valami gonosztevővel. Pedig csak szerette volna, hogy a vagyon, amely az ő anyagi segítségével a lányáé volt, biztonságban az unokáié legyen. S azt tapasztalta, a hivatalos helyeken nemhogy segítséget, de sajnálatot sem kapott. Talán még az is megbocsátható lett volna, ha ő türelmetlen! De arra nem volt energiája. Ezért hát vele bántak megalázóan. Lassan már a könyörület sem marad meg bennünk ebben a kegyetlen világban? Akkor miért élünk, ha az önzésünk határtalan! Ha már egy jó szó sem jut bajbajutott embertársunknak? Kézdiszentkeresztről Szabadkígyósra Tavaszi nagytakarítás az újkígyósi sportcsarnokban Hírek Sámánok nyomában. Április 28-án, pénteken, Újkígyóson, 18 órakor az Ipolyi Arnold Népfőiskola székházában az ELTE tanára, Birtalan Ághes tart érdekesnek ígérkező előadást a „Sámánok nyomában Mongóliában” címmel. • , Krónika. Áprilisban immár másodszor jelent meg Szabadkígyóson a Krónika. A helyi önkormányzat közéleti lapjában elsősorban a községi önkormányzat híreit olvashatják a település lakói. A 2. számból például kiderül, mit kell tudni a közterület-használatról, s hasznos növényvédelmi tanácsokat kapnak a lap olvasói. Természetjárók. Szabadkígyóson 1992-ben alakult a természetjáró szakosztály. Jelenleg 62-en tartoznak az egyesülethez. A legfőbb céljuk, hogy a települést szebbé tegyék. Ezért —többek között — áprilisban a kastélyparkot lombtalanítják, » palántákat osztanak szét a település lakói között. Május 1-jére pedig családi sportvetélkedőt szerveznek. Rajzok. Újkígyóson, a művelődési ház nagytermében rajzkiállítást nyitottak azoknak a gyerekeknek a munkáiból, akik Králik Jánosné vezetésével szakkörön tanulják a rajzot. Egyik kiemelkedően tehetséges fiú, a nyolcadik osztályos Rostás Gábor, akinek szintén láthatják munkáját, azok akik ellátogatnak a művelődési házba. Vacsorázunk a Fiume sörözőjében, amikor betoppan egy hosszú szőke hajú fiatal lány, fekete-pelerinnel a vállán, csinos kis kosárkával a karján és... — És virágot kínálok — mondja mosolyogva, amikor azon álmélkodom, hogy utoljára fiatalasszony koromban találkoztam virágáruslánnyal, s az bizony már régen volt. Kiderül, hogy Harmati Csilla, mert így hívják az ifjú hölgyet a La Flor nevű cég alkalmazottja, s rajta kívül még hárman dolgoznak ebben a régióban. A cég szegedi központtal négy éve működik Magyarországon. Csilla és társai járják a megyét, Gyula, Szeghalom, Sarkad, Orosháza, Szarvas és Mezőberény térségét. Hétköznap csak egy lány, míg hétvégeken mind a négyen kínálják a szépen csomagolt virágot, most éppen piros rózsát. —Hogyan lett Önből virág- áruslány? — Élelmiszer-eladó vagyok, de három évig munka- nélküli voltam, amikor egyszer ráakadtam arra az újság- hirdetésre, amelyben ezt a lehetőséget kínálták. Megtetszett, azóta járom a megye szórakozóhelyeit. — Mennyire gavallérok a férfiak? — Hát... attól függ! Csabán Sokan voltak kíváncsiak arra a beszámolóra, amelyet a közelmúltban Hocz István, Szabad- kígyós polgármestere tartott. Ez volt az első nagyobb arányú találkozás a falu népével, amelyen a polgármester és a képviselő testület tagjai vettek részt. Elsőként a polgármester szákevésbé, Gyulán, Szeghalmon, Szarvason inkább. — Egy-egy este hány szórakozóhelyet keresnek fel? — Negyven-negyvenötöt. molt be az 1994-es esztendő 'gazdasági eredményeiről és kiadásairól. Beszélt arról, hogyan alakult a szociális támogatás mértéke, s arról, mi várható 1995-re. Elmondta, hogy 17 millió forint hiányzik ahhoz, hogy mindent megépíthessenek, amit terveztek a településen. A hozzászólá—Még autót is vezetnek? — Sofőrrel járunk... —Jól megy az üzlet? — Meglehet belőle élni... sokból úgy tűnt, a szennyvizcsa- toma megépítése izgatta legjobban a település lakóit, s természetesen slágertéma volt a telefon- hálózat bővítése is. Az előbbivel várni kell, hiszen nincsenek meg az anyagi feltételek, az utóbbi kiépítése a telefontársaság hozzáállásától függ. Kedves vendégeket fogadott az elmúlt napokban Szabadkígyós általános iskolájának vezetése. A Kovászna megyei Kézdiszentkereszt iskolájából nyolc pedagógus érkezett tapasztalatcserére a településre. Ahogyan az iskola igazgatója, Gábor György elmondta, a lágotók nagy érdeklődéssel vettek részt a szervezett programokon. Az első nap például egy testületi ülésen Hocz István polgármester mutatta be Szabadkígyóst. Az iskolában óralátogatáson vettek részt, de bepillantást nyerhettek a település óvodájának munkájába. Másnap egy területi énekversenyt hallgattak meg, este pedig a vendégek és áz iskola tantestülete, fehér asztal mellett, vacsorán folytatta az ismerkedést. Harmadnap a kéz- diszentkeresztiek a szakmunkásképzőben tettek látogatást, majd Békéscsaba nevezetességeivel ismerkedtek. Természetvédelem. A Körös-Maros Vidéki Természetvédelmi Igazgatóság április 7-én rendezte meg a „Természetvédelmi délutánt” Szabadkígyóson. A résztvevők előadásokat hallgattak meg az általános iskola ebédlőjében, majd a település erdejében és a pusztán úgynevezett terepjáráson vettek részt. Délután a művelődési házban nagysikerű természetvédelmi vetélkedőt rendeztek. Sportnapok Gerlán. Április 30-án és május 1 -jén kétnapos sportrendezvényre készülnek Gerlán. Öt évvel ezelőtt halt meg a gerlai általános iskola testnevelő tanára, Rimóczi László. Az ő emlékére gyűlnek össze ezen a két napon a sportot kedvelők. A rendezvényen a gerlai és a dobozi iskolások vesznek részt. Április 30-án a sportolók szolgálják ki a gyerekeket. Május 1-jén viszont a nyugdíjas klub tagjai gulyáslevest főznek a sportolóknak. Az oldalt írta és szerkesztette Béla Vali. A fotókat Such Tamás készítette A mosolygós Csillának könnyű megfázni az urakat arra, hogy a velük lévő hölgyekkel gavallérok legyenek egy szál virág erejéig Tizenhétmillió hiányzik a megvalósításhoz LIK-asok a lakótelepért Lencsési ifjúsági klub A kertész legény Talán kevesen ismerik a Lencsési Ifjúsági Klubot, ami már évek óta működik. Ezért is kerestük meg a klub vezetőjét, Juhász/kttilát, akivel a társaságuk alakulásáról, tagjairól, programjairól beszélgettünk. — Mikor alakultatok meg, és hogy történt a tagok összeverbuválása? —1989 februárjában került sor a tagtoborzóra, amit Hra- bovszki György és Kölcseiné Balázs Mária szervezett. Az első alkalommal rajtuk kívül senki nem volt. A klub magját egy baráti kör jelentette, majd szép fokozatosan jöttek az ismerősök, barátok és így gyarapodott a létszámunk. Egy hónap alatt harminc-harmincötre duzzadt a tagság. — Mikor találkoznak a klubtagok, és milyen programok várják őket? — Minden héten pénteken este hat órától gyülekezünk a Lencsési Közösségi Házban, ahova továbbra is várjuk az új tagokat. A programok változatosak és érdekesek; többek között útibeszámolókat, ufókú- tatókat, irodalmi esteket hallgatunk, koncerteket, vetélkedőket, hitvitakört szervezünk, de részt vettünk már kollektív faültetésen is. Mindenkinek a legtöbb közös élményt a nyári kirándulások adják. Elutaztunk már csoportosan Lakitelekre, Bulgáriába, Vásárosna- rnényba, de részt vettünk már közös szlovákiai síelésen is. — Jelenleg kik a tagjai a klubnak? — A tagok húsz és harminc éves fiatalok, akik között van egyetemista, maneger, képviselő. — Úgy tudom, hogy a LIK- asok még szolgáltatással is ellátják a lakótelepet... — Ez valóban így van. Télapó-szolgálatot teljesítünk a családoknál. A szülők megkeresnek minket, elhozzák a csomagokat, amit át kell adni a gyermeknek, s mi Télapónak és Krampusznak öltözve elvisszük az ajándékot. Ez már lassan hagyománnyá válik, s az igény is egyre nagyobb. Gajdács István Tibor 17 éves, s általános kertész szakon a Sza- badkígyósi Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakmunkásképző Iskola harmadéves tanulója. Egy országos versenyen indult, ahonnan szép eredménnyel tért haza. De erről beszéljen ő maga. — Baján rendezték meg azt a versenyt, amelyen az ország hasonló jellegű iskoláiból 16- an indultunk. Szabadkígyóst én képviseltem. Ahogyan ez más versenyeken is lenni szokott, írásbeli, szóbeli és gyakorlati megmérettetésen vettünk részt. — A szóbelit és az írásbelit még csak értem, de milyen teendő volt ebben az időben a gyakorlaton? — Például gyümölcsfametszés, kórismeret, zöldség- mag-ismeret, vetés, oltás, a szőlőrészeinek felismerése, s géptanból a motoros permetez ző működésbe hozása. Szóval igazán összetett volt ez a verseny, s én nagyon örültem a harmadik helynek. — Biztos vagyok benne, hogy ez az iskoládnak is dicsőség. Mivel járt ez a harmadik helyezés? — Megkaptam a szakmunkás-bizonyítványt. —Hogyan tovább? — Szeretnék leérettségizni és továbbtanulni... Anyakönyvi hírek — Békéscsaba Házasságkötések: Tóth Rita és Rédei Róbert, Bánszki Edit és Hegedűs Zoltán, Barra Enikő és Prisztavok Tibor, Trucz Katalin és Tisza Sándor, Petneházi Éva Erzsébet (Békéscsaba) és Wemer A. Hügel (Oberbalbach), Szekeres Rita (Újkígyós) és Ambrus László (Békéscsaba), Kovács Piroska (Végegyháza) és Kónya Béla (Békéscsaba). Születések: Oláh Illés és Bus Jolán leánya Anita, Gyucha János és Stafanik Ildikó leánya Fanni, Péli Mátyás és Faragó Izabella Éva fia Mátyás, Dobra Károly és Kárpáti Ildikó fia Viktor Renátó, Kovács Sándor és Kvasz Magdolna leánya Zsuzsanna, Szekerka Szilveszter és Zá- horszki Katalin Éva fia Szilárd, Pál Árpád és Herjeczki Mária Ildikó leánya Beatrix Lilla, Majnik Zsolt és Szűcs Krisztina leánya Zsófia Virág, Vizes Sándor és Karakas Edit fia Sándor (Szeghalom), Csonka István és Jónás Ágnes leánya Nikoletta (Kondoros), Priskin Zoltán és Bácsi Katalin fia Zoltán Max (Kétsoprony), Csóka Zoltán Tibor és Varga Vera leánya Eszter Zora (Sarkad), Hrobár Richárd és Fekete Márta fia Dániel (Geszt), Morva Béla és Szász Erzsébet fia Béla (Kétsoprony). Halálesetek: Bánfi Béla (1923), Uhrin Jánosné Kulyka Erzsébet (1922), Fábián János (1927), Miklya János (1930, Csorvás), Tóth Imre (1937, Köröstarcsa), Mihalecz Pálné Kozsuch Anna (1945, Kondoros), Bánszki János Imre (1941, Csorvás), Baranyai János (1919, Csorvás). A „kis kertészlegény", aki dicsőséget szerzett iskolájának
