Békés Megyei Hírlap, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-04-05 / 54. szám

Gyorsfagyasztott termékek... Amerikai találmány a nálunk megho­nosított gyorsfagyasztott, felezett, héjas, Ciklámen-burgonya. (3. oldal) 5-12. oldal Csupa győzelem Három Békés megyei csapat is pályára lépett tegnap este, s valamennyi győze­lemmel hagytad ajátékteret. (15. oldal) 1995. MÁRCIUS 4-5., SZOMBAT-VASÁRNAP ÁRA: 19,50 FORINT L. ÉVFOLYAM 54. SZÁM „Az év sportolója" cím átadása. Gallov Rezső, az OTSH elnöke köszöntötte a tegnapi orosházi ünnepség résztvevőit. (Beszámolónk aló. oldalon) Fotó: Kovács Erzsébet Fejlődés a technológiában, erősödés a pénzügyi pozíciókban a Béköt Rt.-nél Négymillió dolláros tőkeemelés Ugrásszerű fejlődés a technológiai programban, erősödés a pénzügyi pozíciókban — ezek a célok erősítették meg azt a szándékot, amelynek nyomán a Békéscsabai Kötöttárugyár Rt. február 7-ei rendkívüli közgyűlésén 4 millió dolláros tőkebevo­násról döntött. A gyár egyébként a társtulajdonosokkal együtt „keresztelőt tartott”, az új név: BCB Egyesült Textilművek Rt. A fesztiválok első fecskéje Hírek új sorozat. Szextett, hamisan játszókkal a cí­me annak a háromrészes sorozatnak, mely la­punk hétfői számában indul, és egy prostivá lett lányról szól. Békés megye közútjai mentén is naponta látunk a férfi­ak számára egyértelmű jelzéseket „megeresz­tő” tinilányokat. Ho­gyan kerülhet valaki oda, az integetők közé? — vetődhetett fel már nyilván önökben is a kérdés. Legalább egy, az ilyen „karrierek” is- tápolására szakosodott társaság a mi vidékün­kön is működött — mű­ködik? —, így nem ki­zárt, hogy áldozataik az önök közvetlen környe­zetéből is kikerülhet­nek. A szexpiac hiénáit selyemfiúknak nevez­ték hajdanán, valós tör­ténetünkben viszont — ennek megfelelően — egy selyemlány is fel­bukkan. Keressék az írást hétfőn, kedden és szerdán, lapunk 4. olda­lán! Csiszár Imre kérése. Csiszár Imre, aki nemrég pályá­zaton elnyerte a Művész Szín­ház igazgatói tisztét — ugyan­akkor a Gyulai Várszínház igaz­gatója is — lapunk értesülése szerint kérte a gyulai önkor­mányzatot, hogy mentesítsék a közalkalmazotti jogviszony alól. Ez vélhetően azzal jár, hogy az igazgatói teendők alól felmentik, és a művészeti irá­nyítást látja el. Lényegében te­hát az évtizedeken át bevált ve­zetői páros — igazgató és külön művészeti vezető — irányítja a várszínházát. Az elmúlt másfél év egyik leg­fontosabb eseményeként em­lítette a tőkeemelést — amely­nek közreműködője a Ma­gyar—Amerikai Vállalkozási Alap és a Magyar Külkereske­delmi Bank Rt. volt — Princz Ferenc, a részvénytársaság igazgatóságának elnöke a Bé­Tótkomlóson a Magyarországi Szlovákok Szövetségének helyi szervezete a csütörtök esti prog­ram keretében napirendre tűzte többek között az országos ön- kormányzat megalakítása előtt a vezetői tisztségekre jelöltek késcsabai Kötöttárugyár Rt. székházában tegnap tartott sajtótájékoztatón. Mint mon­dotta, a kezdetektől, tehát az 1994 januárjában Iátszódott, hogy a gyár privatizációját össze kell kapcsolni egy pénzügyi-piaci reorganizációs tevékenységgel. Akkor célul bemutatását. Antal György, a szövetség helyi elnöke köszön­tötte a vendégeket, Mata Mi­hályt, a szervezet országos elnö­két és a titkárt, Alt Gyulát. A téma kapcsán a kisebbségi ön- kormányzatok választásáról, az tűzték ki, hogy a szakember- gárda stabil munkahelynek te­kintse a gyárat. Ugyancsak fontos volt a piaci stabilizáció, illetve az rt. számára stabil pénzügyi helyzet megteremté­se. A stabilizációt semmi sem bizonyítja jobban, mint két számadat; 1993-ban 1,1 milli­árdos, míg 1994-ben 1,4 milli­árdos árbevételt produkáltak. Az idén 35—40 százalékkal magasabb a kibocsátás, janu­ár-februárban elérték a tavalyi első negyedévi mennyiséget. (Folytatás a 3. oldalon) előttük álló feladatokról, az or­szágos önkormányzat márciusi választásáról esett szó, vala­mint a két elnökjelölt (Mata Mi­hály és Fuhl Imre) közül a jelen­lévő mutatkozott be a hallgató­ságnak. cs. 1. Dr. Albel Andor alpolgármester köszöntőjével tegnap délután megnyitották az Erkel Ferenc Művelődési és Közösségi Ház­ban a gyulai XXV. Alföldi Füg­getlen Film- és Videoszemlét, valamint a március 4-én, ma 9 órakor startoló Vallási Témájú Filmek és Videók I. Országos Fesztiválját. A fürdővárosban megrendezésre kerülő fesztiválok első fecskéjét, a filmeseket köve­tik majd a diákok, néptáncosok és persze a színművészek is. A megnyitóban többek kö­zött elhangzót), hogy Gyulán nagy hagyományai vannak az amatőrfilmezésnek, itt műkö­dött évtizedekkel ezelőtt az a klub, amely meghatározóvá vált az ország amatőrfilmes mozgalmában. Ez a média mind nagyobb hatással van az emberekre, különösen a fiata­lokra. Az alkotók felelőssége ezért óriási. A filmesek, vide­ósok most a másság elfogadá­sát tűzték zászlajukra. A megnyitón külön megkö­szönték Balázs Erzsébet és Haj­dú István László szervezőmun­káját, akiknek megszállottsága nélkül nem születhettek volna meg a fesztiválok, mint aho­gyan a szponzorok támogatása nélkül sem fordíthatnának 100 000 forintot a legjobb mű­vek díjazására. A versenymű­veket az érdeklődők ingyen te­kinthetik meg. Lovász Opel szalon nyílt Békéscsabán. Ünnepélyes külsőségek között tegnap délután a megyeszékhelyen megnyílt az Opel Körös Autócentrum. Az új Opel szalon kulcsa a levegőből érkezett, ifj. Bánszid György válogatott ejtőernyős közreműködésével. (Tudósítá­sunk a 3. oldalon) Fotó: LehoczkyPéter Az elnökjelölt bemutatkozott Tótkomlóson Vendégségben Nagyszalontán Méhkerékét dr. Rúzsa György polgármester és Radics János alpolgármester, Sarkadot Nagy István alpolgármester és Mol- námé Zolnai Mária művelődési munkatárs képviselte március 2- án azon a nagyszalontai ünnepsé­gen, amelyet Arany János születé­sének 178. évfordulója tiszteletére rendezett a romániai város. Az ünnepség református istentiszte­lettel kezdődött, majd megko­szorúzták Arany János szobrát és szülőházát. Az esti órákban került sor a Nagyváradi Szigli­geti Állami Színház művészei­nek bemutatójára. Az előadás helyszíne a Nagyszalontán most átadott RMDSZ-székház volt. A magyarországi meghívottak a késő éjszakába nyúló vacsora és fogadás után búcsúztak el ven­déglátóiktól. —RIA Csinálmány vagy cselekmény? A rádió tudósítója a jogok „betartásáról” beszél. Tiszte­letben kellene tartani az elemi stilisztikai szabályokat, s nem betartani a hallgatónak. Rádi­óban, tévében napestig halla­ni, miket „csinálnak” az em­berek. Mondjuk: mérleget, levest, fekvőtámaszt, kuny­hót, tyúkszemet. Amit más készít, végez, eszközöl, főz, épít, emel, amibe belesántul, hogy attól koldul, amitől a hideg rázza — azt ezek a rá­dió- és tévébeli emberek csi­nálják. Középiskolás azt mondja: csak viccet csinál­tam. Megtréfáltam helyett. Neves közgazdász effélét mond: nem lehet ennek alap­ján terveket csinálni. Tán ter­vezni. Rosszabb esetben ter­vet készíteni. A magyar tesz, vesz, cse­lekszik, vesződik, bogoz, kö­töz, old s köt. Csinálni jófor­mán csak gyereket szokott (meg lapot). Ne kérdezzük a gyerektől: Megcsináltad a leckét? A leckét ugyanis nem lehet megcsinálni; megtanul­ni, a házifeladatot elvégezni, megírni, a feladványt megol­dani lehet — megcsinálni nem. A magyar nem azt kér­dezi: mit csináljon, hanem azt, hogy mitévő legyen. Mi­hez fogjon? Mit cselekedjék? Igaz, más a csinálmány és más a cselekmény. Drága kincsünk a nyelv, nem függ a forintleértékelé­sektől. A szépen beszélt nyelv viszont oly szerves része köz­érzetünknek, mint életszín­vonalunknak a kenyér. A nyelvünknek nincs minisz­terelnöke, de még kofakama­rája sincs. Hogy jól érezzük magunkat benne, tisztán tart­suk, jól működtessük — csak rajtunk múlik. A suk-sük nyelv (látjuk helyett lássuk), a ba-be összetévesztése a ban- ben-nel, a tett helyébe tolak- vó csinálás döcögővé, ké­nyelmetlenné teszi a nyelvet, összevissza festi: rikítóra. Lassítja, dadogtatja, butítja. A tiszta, értelmes, szó­kincsben gazdag fogalmazás­hoz tán olyan tehetség kell, mint a zenei halláshoz. A nagy muzsikusok szerint azonban nincs gyógyíthatat­lan botfülűség. Aki zavarosan gondolkodik, zagyván is be­szél — e szabály alól nincsen kivétel. Bodor Pál Védelmi nap elöljáróknak Megyénkben egymilliárd forintos kárt okoztak a bűnözők Békés megyében tavaly 13 160 bűncselekményt követ­tek el, ami az előző évhez ké­pest némi csökkenést mutat, ám a lakosság biztonságérzete mégis évről évre rosszabb. Eb­ben az is szerepet játszik, hogy régebben a rendőrség nem adott ki minden információt, mostanában viszont a legdur­vább esetek is mindig a nyilvá­nosság elé kerülnek — hallhat­tuk tegnap délelőtt Békéscsa­bán, a megyénkben tevékeny­kedő polgármestereknek és jegyzőknek tartott védelmi na­pon. Dr. Gál László ezredes, me­gyei rendőrfőkapitány tájé­koztatója további részleteiből megtudhattuk: ha a közleke­dési balesetekből eredő káro­kat is beleszámítjuk, akkor megyénk területén tavaly bűncselekményekből több mint egymilliárd forint kár ke­letkezett. A főkapitány azt is megemlítette: január elsejétől a személyi igazolványok ü- gyintézésével újabb jelentős kihívás vár az önkormányza­tokra. Csepregi Péter honvédségi alezredes a nyilvántartással, a sorozással, illetve a mozgósí­tással kapcsolatos feladatok­ról szólott. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom