Békés Megyei Hírlap, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-07 / 56. szám

1995. március 7., kedd OLVASÓI LEVELEK/HIRDETÉS Olvasóink írják •■••• _____:__ _____:_______ Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzőit előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelen­tetjük meg. „Tizenegy százalék!” Hát megszületett végre. Nem könnyen, ezt be kell vallani nyugdíjasán — illetve férfiasán. Sok-sok vita és áldozat árán, de megvan. Nem több, nem kevesebb, TIZENEGY SZÁZALÉK. Miért pont ennyi, ki tudja? (Ha valaki rájött, írj a meg nekem!) És most mit kell csinálnom, sírjak vagy neves­sek? Az előbb áldozatot említettem és nem ok nélkül. Mert, aki ebben a témában nyilatkozik a tévében, a rádióban, igenis áldozatnak tünteti magát. Neki köszönhetem, hogy egyáltalán megkapom, őmeg tud adni. Értik ezt, sorstársa­im? Mert én lehet, hogy nem jól értem, és talán a kákán is csomót keresek. De csak megkérdem az illetékes nyilatkozókat és a döntéshozókat, hogy miért van ennyire útjukban a nyugdíjas réteg? Miért pont ők okozzák a legnagyobb gondot ebben az országban ? Miért gondolja bárki is azt, hogy ő nekünk szívességet tesz a nyugdíjfolyósí­tással? Ha valaki még nem jött volna rá, megüzenem neki, hogy én megdolgoztam érte, amíg őesetleg ingyen tanult. (Csak azok sértőd­jenek meg, akiknek van miért.) Csak egy példa. Nekem 56 éves koromban 42 éves munkaviszo­nyom volt, és nem is könnyű helyen. Nem baj? És ’ ezek után kiszúrták a szemem 9500 forintos nyugdíjjal. Hát én nem köszönöm meg és nem is tartozom hálával senkinek. Akinek más a véle­ménye, írja meg. Bottá D. Mihály, Békéscsaba Abcúg ingatlanadó! Mélységesen téved, aki azt hiszi, hogy a kor­mányzat nem tud rövid időközönként meglepe­tésekkel szolgálni. Tud! Itt van ez az új kinder- tojás, az ingatlanadó. Ingatlanadót akar beve­zetni a frissen kinevezett pénzügyminiszter lo­gikusnak hangzó, de egyáltalán nem védhető érveléssel. Ugyanis azzal érvel, hogy anno dacumál a lakások egy részét ingyen, más részét jelképesnek tűnő összeggel utalták ki a szociálisan ráutalt, zömmel kétkezi munkások­nak. így, összefüggéseiből kiragadva talán iga­za is lehetne a miniszter úrnak, csakhogy akkor egészen más volt a nagy állami elosztási rend­szer. Azért voltak ugyanis értékén jóval aluli munkabérek, mert az állam akkor atyáskodva a bérbe bekalkulálta az ingyen lakást, az ala­csony élelmiszerárakat, az ingyenes orvosi el­látást és így tovább. Azzal is érvel a miniszter úr, hogy az így befolyó pénzből fogja támogatni az új lakást építőket. És még azt is hozzáteszi, hogy így próbálja kiegyenlíteni a jelenleg egyenlőtlen teherviselést. Tisztelt miniszter úr! Plebejus alapállásom­nál fogva szimpatizálok ezzel a baloldalinak tűnő kormánnyal, de azt ne várja tőlem, hogy jó képet vágjak az ellenem készülő merénylethez. Nem érzem magam olyan hülyegyereknek, aki­vel mindent meg lehet csinálni, akivel mindent el lehet hitetni. Miniszter úr! Azok, akik annak idején ,,ajándékba" kapták a lakásokat, mai- zömmel nyugdíjasok, akik megnyomorítva ten­getik öreg napjaikat. Náluk már az a kérdés, hogy egyenek vagy lakjanak, és erre jön ez az utólag benyújtandó számla. Sokan nem tudnak már közüzemi díjakat fizetni. Miből gondolja, hogy az ingatlanadót tudnák fizetni? Lássa be miniszter úr, ebből a citromból több levet már nem lehet kifacsarni. És mi lesz, ha az érintettek nem hajlandók fizetni? Netán erősza­kot alkalmazna? Nem lenne bölcs dolog a húrt tovább feszíteni, hiszen máris közel van a patta­náshoz. Metlicsák István Sport vagy felbújtás agresszióra? Úgy hiszem, megint nem hallgathatok, mert „bűnösök közt cinkos, aki néma”, bár amit írni fogok bizonyára nem mindenkinek tetszik majd, de ez nem baj, sőt... íme: Meglódult az erőszak-spirál? Sport vagy felbújtás agresszióra? Ez a kérdés (vagy talán állítás) foglalkoztat, mióta csak látom és olvasom a felhívást az „Utcai harcosok” sport(?/verseny megrendezéséről városunk­ban. E sorok írója nem először, sőt e lap hasábja­in is megpróbálta ráirányítani a figyelmet az erőszak elleni fellépés fontosságára. Úgy lát­szik hiába. Pedig — ha hamarjában csak a legutóbbi időkre gondolunk vissza — elég sok erőszak-cselekmény rázta meg környékünket és városunkat. Cigánypogrom, sátánista testvér­gyilkosság, szinte gyilkosságszámba menő köz­úti balesetféle, a brutális Homoki-gyilkosság, s még sorolhatnám a véres erőszak nyomát Ma- rinkóék és társaik útjában. Nem volt elég? Nem elég filmen, tévében, sportpályákon látni és tehetetlenül lesni a brutalitást? Még akkor kell ez a bunyófesztivál is? Mert ugyan mi lehetne más, mint bunyósünnep? (...) Úgy hiszem, hogy ilyen versenynek aligha nevezhető szabadverekedés nem lecsapolása, mederbe szorítása a vad indulatoknak, hanem éppen ellenkezőleg: biztatás, felbújtás az ag­resszióra, a brutalitásra, a szadizmusra. S csu­pán azt csodálom, hogy az egyházak és más humanitárius szervezetek nem emelték, emelik fel a szavukat ez ellen, ezek ellen. Noha az erőszaknak ez az őrjítő terjedése, ennek meg­akadályozása, az ez elleni fellépés éppen az ő „profiljuk” lenne. Vajon kik kíváncsiak erre a nyilvános vere­kedésre, kik vesznek rá igen borsos áron je­gyet? Jóérzésű ember valószínűleg nem, vagy igen kevés. Tehát maradnak a nehézfiúk köve­tői, csodál ói, a „középnehéz” fiúk, a brutalitás­imádók, a potenciális agresszívek, reménybeli skinhaedek, a nehéz fiúk mostani sleppje. És ebből azt sem nehéz megjósolni, hogy a drága belépődíjak nemegyszer erőszakból vagy éppen bűncselekményszerűségből származnak(tak). Meg aztán még egy sereg ellenőrizetlen zseb­pénzből, bőven csorduló meg nem dolgozott apanázsból költekező nyálcsorgató, kárörvendő és esetleg a felsoroltak színvonal alatti barátnői. Nem a nevüket is adó, verekedni kiálló fiúkat ítélem el. Ok testi épségüket is vásárra vivén akarnak imponálni és pénzt keresni (nem is olyan utolsó dolog ebben a munkanélküli világ­ban). Nem is a rendező vállalkozót ítélem él személy szerint. Merthogy ő meg abba fekteti a tőkéjét, amiből a leggyorsabban a legtöbb hasz­not reméli. Ez szíve joga és pénztárcája érdeke. Már persze amíg megengedik neki, hogy épp ebbe invesztáljon. Elítélni, elmarasztalni azt a közhangulatot és azt az engedélyezési liberalizmust kell — de azt nagyon—, amely lehetővé teszi mindkettőt. Azt, amely félve-csodálva hunyászkodik meg a bru­talitás terjeszkedése előtt, amely szemet huny az ,,éjszaka erőszakos császárainak” garázdasága felett, de ugyanakkor nem teszi lehetővé a köz- rendvédelem keményedését, preventív fellépést. Azt, amely eltűri, hogy a profithajsza flúgos futamában az „erős fiúk” anyagi kiszolgálta­tottságát is megnyergeljék nem törődve tetteik társadalmi kárával, emberség-nyomorító követ­kezményével. Nem remélem (olyan naiv nem vagyok), hogy ettől ezt a ,,rendezvényt" majd beszüntetik. De azt igen, hogy általában csökken és visszaszorul az erőszakhullám és benne az ilyenféle bunyó­fesztiválok részvétlenségbe fulladnak, elhalnak, nem lesznek. És a tőke majd más, nem ilyen alantas és erkölcsromboló rendezvényekben ke­resi a maga profitját. Név és cím a szerkesztőségben A Békési Gabona Rt. igazgatósága (5600 Békéscsaba, Deák F u. 11. sz.) pályázatot hirdet a tulajdonában álló alábbi ingatlanok megvásárlására. E Ft Ingatlan megjelölése Telek Épület Gép, berendezés 1. Kétegyháza, Széchenyi u. 142. Hrsz.: 474. Irányár: 250 1030 — 2. Kétegyháza, Nyugati sor 642/0. Hrsz.: 642. Irányár: 40 190 — 3.0kány, Állomás u. 1. SZ. Hrsz.: 1622. Irányár: 70 1360 — 4. Battonya, Béke u. 2. i SZ. Hrsz.: 4044. Irányár: 800 6700 500 5. Mezőhegyes, Kossuth u. 4. Hrsz.: 881. Irányár: 500 3000 — 6. Gyomaendrőd I, Hősök tere 1. sz. Hrsz.: 6267. Irányár: 260 2240 — Az irányárak az áfát nem tartalmazzák. A pályázat benyújtásának határideje: 1995. március 31. (péntek) 11 óra. A pályázatok beadásának helye: Békési Ga­bona Rt. (5600 Békéscsaba, Deák u. 11. sz.) A pályázatot zárt borítékban kérjük benyújtani, melyen kérjük feltüntetni: Békési Gabona in­gatlanok. A PÁLYÁZAT TARTALMI KÖVETELMÉNYEI: >■ az ajánlattevő neve és címe és az ingatlan megvásárlására vonatkozó ajánlattétel »- a vételár összegének megjelölése, fizetés feltételei (módja, határideje, esetleges részlet- fizetés) a pályázó nyilatkozata arról, hogy a felajánlott vételárat milyen feltételekkel tudja teljesíteni >-■ fedezeti igazolás arra vonatkozóan, hogy a pályázónak a felajánlott vételár rendelkezésé­re áll >- igazolás a bánatpénz befizetéséről. ütik BÉKÉSI 61 A pályázónak a pályázati irányár 5%-át bánat­pénzként a pályázat benyújtásáig a cég Bé­késcsaba, Deák u. 11. szám alatti pénztárába vagy az OKHB 260-04987 sz. számlájára be­fizetni. A vevőként ki nem hirdetett pályázó a befize­tett összeget a pályázat eredményének kihir­detését követő 15 napon belül visszakapja. A vevőként kihirdetett pályázó által befizetett összeg a vételárba beszámít. A kiíró a benyújtási határidő lejártától számí­tott 10 napon belül értesíti a pályázókat a pá­lyázat eredményéről. A kiíró fenntartja a jogot, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa. A kiíró tájékoztatja a pályázókat, hogy a Bé­kés Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat jogutódja, az átalakulás bejegyzése a cégbíróságon folyamatban van, a bejegyzés megtörténtéig az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdonosváltozás nem vezethető át. Az ingatlanok" adatairól és jellemzőiről infor­máció kérhető dr. Kalhammer Mátyás általános vezérigazgató-helyettestől a (66) 451-112-es telefonon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom