Békés Megyei Hírlap, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-10 / 59. szám

Születésnap a színházban Az Én és a kisöcsém próbája után tegnap délben Bajor Imre vendégrendezőt kö­szöntötték a Jókai Színházban. (4. oldal) Bankárok: Mag István A Kereskedelmi Bank Rt. békéscsabai igazgatója 35 éves, irodája ablakából ma is odalát a szülőházára. (9. oldal) Mezokovácsháza nem élhet... Sári Ferenc félig kívülállóként vall­ja: a futballtól nem lehet elszakadni, ez örök szerelem... (15. oldal) 1995. MÁRCIUS 10., PÉNTEK ÁRA: 19,50 FORINT L. ÉVFOLYAM 59. SZÁM Csaló kopogtat a békési otthonokba A törvénytelen anyagi haszon- szerzés megyénkben is egyre nagyobb méreteket ölt. Sok esetben a meggondolatlanság és az emberi hiszékenység is meg­könnyíti a tettesek dolgát. A békési Hajnal István Szociális Központ Családsegítő Szolgá­lat munkatársai a napokban jel­zést kaptak: a családsegítő tár­sadalmi megbízottjaként bemu­tatkozva egy barna férfi járja a várost. Az ismeretlen személy minden esetben kilencszáz fo­rintot kér, s cserébe azt ígéri, a családsegítő központ vezetőjé­nél elintézi, hogy „ügyfelei” a népkonyhán ingyenebédhez jussanak. Az üggyel kapcsolatban Kertész Eszter, a békési csa­ládsegítő központ vezetője la­punkat arról tájékoztatta, hogy hasonló akciót nem szervez­tek. A hír hallattán azonnal értesítették a rendőrséget, és tegnap a családsegítő szolgá­lat munkatársait fényképes igazolvánnyal látták el, mely­re a szolgálat bélyegzőjének lenyomatát is ráütötték. Ezért kémek mindenkit, hogy csak az igazolványt felmutató sze­mélyeket fogadják bizalom­mal! Amennyiben valaki en­nek felmutatása nélkül állítja magáról, hogy a családsegítő alkalmazottja, a megkeresett okvetlenül értesítse a Hajnal István Szociális Központ Csa­ládsegítő Szolgálatának veze­tőjét! Azoknak a jelentkezését is várják, akiket a rejtélyes is­meretlen már megkárosított. (Magyari) A lakásbérlők egyesülete önkormányzati rendeletek felülvizsgálatát kéri Csődbe mennek családok? A békéscsabai önkormányzati bérlakások témájá­ban az önkormányzat véleményét Végh László al­polgármester nyilatkozataiból a közvélemény már megismerhette. A kérdéskörben most a városi la­kásbérlőik egyesületének elnökével, Kondacs Pállal beszélgettünk. Hírek Együttműködnek. Dé­vaványán ültek össze a megye északi térségének polgármes­terei március 8-án, hogy ko­rábban elkezdett együttműkö­désük folytatásáról szót vált­sanak. Szomorúan állapították meg, hogy többféle pályázata­ikra eddig csak elutasítást kap­tak, ez évben csak a maguk erejére számíthatnak. Mege­gyeztek, hogy ezentúl havi rendszerességgel összegyűl­nek, áprilisban a gazdaság, májusban az oktatás kerül terí­tékre. Könyvbemutató. Az Oriens ’95 rendezvényei sorá­ban egyik fontos állomás lesz Cs. Tóth János könyvének be­mutatója április 7-én. A kötet főként a békési régióban élő képzőművészek munkásságá­nak elemzésével foglalkozik. Békéscsaba képzőművészeti kisenciklopédiájának is te­kinthető, amelyben szinte minden- jellegadó művész­egyéniség helyet kap: Schéner Mihály, Lipták Pál, Széri Var­ga Géza, Szereday Ilona, Vár- konyi János, Tóth Ernő, Vág- réti János, Lonovics László, Mokos József, Lukoviczki Endre, Gubis Mihály, BMZ. Szociális juttatások. A Mezőhegyesi Cukorgyár Rt. szakszervezeti bizottsága a közelmúltban megállapodott a vállalat vezetőségével az idei szociális juttatásokról. A meg­állapodás szerint 1995-ben se­gélyezésre 900 ezer, üdülte­tésre és sportcélokra 300-300 ezer Ft fordítható. A vállalat dolgozói március 10. és április 10. között fejenként 50 kg cuk­rot vásárolhatnak kedvezmé­nyesen, 50 Ft/kg egységáron. Az étkezési támogatás mérté­ke a SÁRIKER-től való kész­ételvásárlás esetén havi 1200 Ft, az üzemi konyha igénybe­vétele esetén havi 1600 Ft. — Egyesületünk nem ért egyet a közgyűlés rendeletéivel, me­lyek a bérlakások eladására, illetve az apportálásra vonat­koznak — kezdte. — A dönté­si mechanizmusba megpró­báltunk bekapcsolódni, egy tervezetet átadtunk az önko- mányzatnak. Mivel úgy láttuk, nem megfelelően alakulnak a dolgok, írásbeli javaslatainkat elküldtük az előző testület mindegyik képviselőjének, de abból a reagálásból, amit egyikük mondott — azt olvas­nak el, amit akarnak —, szá­munkra bizonyosságot nyert: csak formálisan egyeztetnek velünk. — Melyek azok a pontok, ahol eltérő az önök vélemé­nye? — A vételárat lakottság ese­tén a vagyonértékelési ár 60 szá­zalékában állapították meg, mi ezt 50 százalékon tartanánk el­fogadhatónak. Nyolc százalé­kos kamatos kamatot számíta­nak fel a törlesztőrészleteknél, mi három százalékost javasol­tunk. Egy összegű kifizetésnél 20 százalékos kedvezményt biztosít a rendelet, szerintünk ez 50 százalékban lenne valóban kedvezmény. A napvilágot lá­tott adatok szerint a 2200-ból 325 lakásra kötöttek csupán adásvételi szerződést, ami nem azt mutatja, hogy a lakók kivár­nak, hanem azt, hogy ilyen fel­tételekkel nem képesek megvá­sárolni bérleményüket. Úgy gondoljuk, az említett feltétele­inkkel egy éven belül eladható lett volna a lakások 70-80 száza­léka, és a bevételből akár 150— 200 új lakás építésére is futná. Az önkormányzat mérlegelhet­né, hogy mit nyerne, és az ő koncepciójával mit veszít. — A lakások állagát önök milyennek ítélik? — Ez a mások sarokpont. Az önkormányzat készíttetett a Gallup Intézettel egy felmé­rést: a lakosok mennyire támo­gatják az eladást. A megkérde­zettek a mihamarabbi eladás mellett voksoltak, ugyanakkor a felmérés figyelmen kívül hagyta a lakások állagára, az azokban élők anyagi helyzeté­re vonatkozó kérdéseket, illet­ve azt, ki szeretné megvásárol­ni bérleményét, van-e erre pénze. A lakások 80—85 szá­zaléka nagyon leromlott álla­potú, 5—20 éve elmaradtak a felújítási munkák. A vagyon­értékelésnél, illetve a vételár­nál ez nem jelenik meg. Kér­dem én: miből telik majd a szükséges felújításokra? A törlesztőrészletek nem olyan alacsonyak, mint emlegetik, hiszen egy 900 ezer forintra értékelt lakásnál, amit 540 ezerért vesz meg a bérlő, ez havonta 3760 forint. E mellé jönnek a fenntartási költségek (Folytatás a 3. oldalon) Szomorkás hangjuk elnémult — az elpusztult darvak Valószínűleg méreg végzett a madarakkal Tömeges darupusztulás Elpusztult darvakat talál­tak Magyarbánhegyes kül­területén, egy gabonatábla szélén — érkezett a beje­lentés március 8-án délután a Körös—Maros-vidéki Természetvédelmi Igazga­tósághoz. Az igazgatóság szakemberei azonnal a helyszínre siettek, hiszen ilyen jellegű, tömeges ma­dárelhullást az elmúlt 20 évben nem jegyeztek a tér­ségben. A helyi vadásztársaság képviselőivel a helyszínre érkező szakembereket döb­benetes látvány fogadta: a búzatáblát kettészelő föld­út mélyfekvésű részén ki­sebb vízállás alakult ki, s a tócsa körül 15 méteres su­garú körben 27 elpusztult madártetem hevert. Az első terepszemle alapján a tö­meges pusztulás legvaló­színűbb oka valamilyen mérgezés. A madárteteme­ket a magyarbánhegyesi Reményi Árpád találta meg, aki elmondta: a daru­csapat délről érkezett a múlt hét derekán, és ott is maradt mindvégig a vízál­lás mellett, mert nem tudott elrepülni. A 27 elpusztult madár mellett találtak még öt élő, de járni képtelen da­rut. Ezeket hazavitték Ma- gyarbánhegyesre, vitami­nokkal, táplálékkal felerő­sítették, és a természetvé­delmi igazgatósággal kö­zösen útjukra bocsátották. Az igazgatóság az ügyben felvette a kapcsolatot a Nö­vényegészségügyi és Ta­lajvédelmi Állomással, ugyanakkor továbbítottak elhullott madarakat és egyéb mintákat ökotoxiko­lógiai laboratóriumi vizs­gálatra. Túl azon, hogy e ritka, Eszak-Európában fészkelő madarak pusztulása nagy természeti kár, felhívja a figyelmet a szakszerű, kul­turált vegyszerhasználat kérdéseire is. Román kulturális központ A Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége és Gyula város 1994-ben közös pá­lyázatot készített a Gyulán megvalósuló román kulturális központra. Az elképzelések szerint az első ütemben a román iskola mellett készülne el a 140 férőhelyes kollégium, az épít­kezést 1996-ban lehetne elkez­deni. A második ütemben ide­kerülne a lapkiadó, egy román kutatóintézet, majd a szövetség is. Szerdán a Művelődési Mi­nisztériumban tárgyalt Pertusán György és Budai János, a román szövetség, Béres István és Ge­deon József a polgármesteri hi­vatal képviseletében. Mint megtudtuk, a finanszírozási kérdéseket még tisztázni kell, a tárgyalásokat egy hónap múlva folytatják. Halnak a darvak... Mint a tájkép csata után, a világ másnap — bombatáma­dást követően. A pusztítás, az értelmetlen veszteség nyo­mai. Ilyenkor, tavasszal in­dulnak útnak délről a darvak, hogy visszaköltözzenek északra, otthonukba. Manap­ság már nem fészkelnek erre­felé, a nagy utazás alatt csak megpihenni szálltak itt alá, a mi hazánkban. Hogy is tud­hatták volna előre, hogy szár­nyaik soha többé nem emelik majd őket a végtelen magas­ságba?! A döbbenet pillanatai: a gabonatábla szélén halott darvak hevernek. A szakem­berek húsz éve nem tapasztal­tak ilyen méretű madárhullást térségünkben. Feltehetően valamilyen vegyszer, méreg kerülhetett a búzatáblát ketté­szelő földút mélyebb részein összegyűlt vízbe, és a fáradt madarak abból akarták enyhí­teni szomjúságukat. Bele is haltak. Mit számít 27 madár, amikor ártatlan emberek vesztik életüket háborúban, betegségben, bűnözők áldo­zataiként, újszülötteket ölnek meg vagy hoznak éhezni a világra? Áz emberiség vesz­teségeihez képest persze „elenyésző” a madárkár. Mégis: a meglehetősen ritka darvak pusztulása nagy csa­pás a természetre. Minden egyes madárral kicsit az egész élővilág, a természet halt meg. S minden elpusztult daru felkiáltó jel, figyelmez­teti az embert: a vegyszer ár­talmas, a méreg öl, nagy pusz­tulást okozhat, amint gondat­lan kézbe kerül. Majd a rettegés percei, ta­lán hetei, hónapjai követ­keznek. Beletelik hosszabb vagy rövidebb időbe, amíg vizsgálják és megállapítják, mi okozta valójában a dar­vak pusztulását. A tócsából egyelőre (csak) a madarak ittak. S azt reméljük, hogy a mérgezett víz nem szivárog be a talajba, nem fertőzi, nem szennyezi tovább a nö­vényzetet, s később nem lesz veszélyes az emberi fo­gyasztásra szánt termésre. De meddig lesz még elnéző az emberi felelőtlenséggel szemben a hatalmas, mégis oly kiszolgáltatott, védtelen természet? Niedzielsky Katalin Az ILOVSZKY TÜZÉP és a HALDEX RT. széntelep korlátozott mennyiségben lengyel HALDEX dara­szénből készletkiárusítást végez Orosházán, a Temető u. 2—4. sz. telepeiken. Ár: 760 Ft/q áfával. Az energia egyre drágább, használja ki előnyös ajánlatunkat! Érdeklődni lehet: ILOVSZKY TÜZÉP, (68) 312-368, (68) 413-051. HALDEX RT., (68) 312-165.

Next

/
Oldalképek
Tartalom