Békés Megyei Hírlap, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-27 / 72. szám
#PE$ MEGYEI HÍRLAP MEGYEIKÖRKÉP 1995. március 27., hétfő Földink volt. Ezen a napon született Kétegyházán 1853- ban Márki Sándor történetíró, egyetemi tanár, az Akadémia tagja. Egyetemi tanulmányai elvégzése után elcíbb Aradon, majd Budapesten gimnáziumi tanár volt. 1892- tól a kolozsvári egyetemen egyetemes történelmet tanított. Haladó szellemű munkáiban főként a parasztmozgalmak és szabadságharcok történetével, emellett Bihar és Arad vármegyék múltjával és földrajzi témákkal is foglalkozott. Rajzpályázat. A med- gyesegyházi általános iskola két tanulóját meghívták a Magyar Rákellenes Liga által meghirdetett országos gyermek képzőművészeti és irodalmi pályázat ünnepélyes díjkiosztására, valamint a kiállítás megnyitójára. A két 3. osztályos kislány közül Farkas Mónika díjat nyert, Sajben Kittit dicséretben részesítették. A díjakat Göncz Arpádné adta át. Hétfői teaház. Ne csak zárd, kezdd is a hetedet az ifiházban! — mottóval március 27-én ismét a békéscsabai ifjúsági ház kaszinójába várják a Hétfői teaház programjai iránt érdeklődőket. 17 órakor egy tea mellett cseveghetnek a fiatalok arról, milyen is ma középiskolásnak lenni Békéscsabán. Beszélgetőtársak: Vozár János, az 1994/95-ös tanév diákpolgármestere és alpolgármesterei. 19.30 órakor a Mike Oldfield koncertről készült videofilmét játsszák be. Házigazda: Baranyai János. Nyugdíjasok gyűlése. A Szarvasi Nyugdíjas Érdek- védelmi Egyesület soron következő rendezvényét április 5-én 14 órakor a vasipar éttermében tartja. Meghívott vendég Csintalan Sándor, az MSZP ügyvezető alelnöke. Összefogás egy sarkadi „ékszer” megmentéséért A belvárosi templom közelében iskola van, ahová több száz diák jár. Nem mellékes tehát, hogy mikor szűnik meg a torony életveszélyes állapota Fotó: Such Tamás Kalmár János, a sarkadi belvárosi református egyház lelkésze a világon egyedülállónak nevezte a Sarkad szívében lévő református templom kilenctor- nyú kupoláját, amiről már a kilencvenes évek elején kiderült, felújítása elkerülhetetlen. A sarkadiak 1992- ben támogatásért folyamodtak az egyház felsőbb vezetéséhez, és jártak a műemléki felügyelőségnél is. A felügyelőség ígéretet tett a templom műemlékké nyilvánítására, azonban a torony felújításához támogatást nem tudtak adni. Már-már úgy tűnt, a dolog megfeneklik (hiszen a sarkadi egyháznak reménye sem lehetett arra, hogy egyedül megbirkózzék a felújítás költségeivel), amikor jött a mentő ötlet: alapítványt kell létrehozni. A gondolatot tett követte. Leel-Ossy Sándor helybéli vállalkozó felmérést, tervet és költségvetést készített, amely alapján elvileg elkezdődhettek a munkálatok. Elméletileg, mert hiszen az egyháznak továbbra is a rá- való volt a legfőbb gondja. A belvárosi egyház mintegy hatszáz „segélykérő” levelet küldött szét cégeknek, vállalatoknak, vállalkozóknak. A legelső nagyobb összeget (hatszázezer forintot) a sarkadi önkormányzattól kapták. Kalmár János ezek után hat pályázatot készített, amelyeket Németországba és Hollandiába címzett. Az eredmény páratlannak látszott, ugyanis három helyről érkezett visszaigazolás. Közülük is az egyik hollandiai ígéret volt a legkecsegtetőbb. Időközben egy tassi vállalkozó, Zsirka István megkezdte a torony díszműveinek lebontását. A terv az volt, hogy a télen felújított díszművek áprilisban visszakerülnek a helyükre. A valóságban azonban minden másként alakult, mint a képzeletben. A díszművek lebontása közben kiderült, a torony nemcsak baleset-, de életveszélyes is. A veszély elhárítása égetően sürgőssé vált. Ettől kezdve nem renoválásról, hanem toronyépítésről szólt a történet. A munkálatok megkezdése után érkezett a kellemetlen hír:"' Hollandiában árvíz pusztított, és a Sarkadra szánt pályázati pénzeket átcsoportosították a holland károsultak megsegítésére. A belvárosi egyház ezáltal kétszer 30 ezer német márkának megfelelő támogatástól esett el. Nehezítette a helyzetet, hogy az-infláció is „elszabadult”, ami miatt az eredetileg megállapított költségvetés 14 millió forintra emelkedett. Jó hír csupán egy akadt a rosszak között, nevezetesen, hogy a kivitelező — látva a nehézségeket — néhány milliót elengedett a megemelt árból, így most már csak 11 millió forintban kell gondolkodnia az időközben hivatalosan is bejegyzett Egyetértés Alapítványnak. A sok-sok lakossági adomány mellett persze a város elöljárói is újabb pénzfelajánlással igyekeztek hozzájárulni a torony újjáépítéséhez. A legtöbben ugyanis úgy gondolkodtak, mint Tóth Imre sarkadi polgár- mester, azaz hogy „Sarkad és a kilenc torony ugyanaz”. A képviselői szavazatok megszámlálásakor kiderült, az idei költségvetésből négy-, a tavalyi pénzmaradványból várhatóan egymib lió forinttal támogatja majd a város Sarkad -„ékszerének”, a kilenctornyú kupolának az újjászületését. Magyar Mária Megkérdeztük olvasóinkat Mi a véleményük a csecsemőgyilkosságokról? Bállá Gábor, 21 éves, békéssámsoni gyári munkás: Nagyon elítélem azokat az anyákat, akik megölik újszülötteiket. Szerintem mindenképpen a megelőzésen kellett volna gondolkodniuk. Sok fiatal lány úgy érzi, nem tudja vállalni az anyaság terhét. A felelősség helyett szórakozni akar, ezért a legkegyetlenebb módon igyekszik megszabadulni a kicsitől. Én a gyermeküket megölő anyára a két- három éves börtönnél jóval súlyosabb büntetést szabnék. Durkó Julianna, 16 éves, zsa- dányi varrónő: Aki saját gyermekét megöli, az nem méltó arra, hogy anya legyen. Ám sajnos manapság egyre többet hallani ilyen Szomorú esetekről. Sok nő nehéz körülményok között él, nem tudja eltartani újszülöttjét, ezért kényszerül gyilkosságra. Pedig ez nem megoldás. Ha az anya már semmiképpen sem tudja felnevelni a gyermeket, akkor inkább adja nevelőszülőkhöz vagy állami gondozásba. Szabó Zoltánná, 28 éves, békéscsabai eladó: Én két gyermek édesanyja vagyok, s nagyon szörnyűségesnek találom a csecsemőgyilkosságot. Ha valakinek már több gyermeke van, a gyilkosságot akkor sem tudom megérteni. Amennyiben lányanya tesz hasonlót, őt is elítélem. Sokkal hamarabb, a megelőzés érdekében kellett volna tennie valamit. Az állami gondozásba adás sem megoldás, saját gyermekét a szülőnek kell felnevelnie. Varga Magdolna, 31 éves, csa- nádapácai, gyesen levő anyuka: Nekem három gyermekem van: a két nagyobb tizennégy és tizenegy éves, a legkisebb pedig hat hónapos. Ez utóbbi tehát később jött, de én ugyanúgy szeretem, mint a másik kettőt. Ezért nem értek egyet azokkal, akik arra hivatkozva, hogy már több gyerekük van, megölik újszülötteiket. Szerintem mindegyik nőnek megvan a lehetősége arra, hogy a nemkívánt gyermeket ne vállalja. (Magyari) Szarvas szobrot állít A millecentenárium évében Szarvas önkormányzata szobrot állít a Fő térről eltávolított szoboregyüttes helyén. Az előkészületi tervek és a makett már korábban elkészült. A „Szarvasvadászat” című szoborkompozíciót 1996-ban állítják fel. Mihály Árpád szarvasi származású szobrászművészt kérték fel előzetesen a terv elkészítésére. A munkát azóta zsűrizték és gipszmásSlatát a Tes- sedik Sámuel Múzeumban közszemlére bocsátották. Külön bizottság foglalkozott azzal, hogy kikérjék a lakosság véleményét a felállítandó szoborkompozícióról. A megkérdezettek nagy többsége pozitívan fogadta az ötletet és elégedetten nyilatkozott a „Szarvasvadászat” gipszmásolatáról. A képviselő-testület hivatalosan is kinyilvánította szoborállítási szándékát, melyre azért volt szükség, hogy a kivitelezés költségeit a Nemzeti Kulturális Alaphoz, illetve a Képző- és Iparművészeti Lektorátushoz megpályázhassa. Becslések szerint mintegy 15 millió forintba kerül a szoborállítás. Úgy tűnik, hogy többen, vállalkozók és magánszemélyek, valamint gazdasági társaságok önkéntes pénzbeli adománnyal is hozzá kívánnak járulni a szobor felállításához. P.J. / Belterület lesz Ujosztás? Muszka Kálmán kezdeményezésére nemrégiben lakossági fórumot tartottak Orosháza-Ujosztá- son az ott élő emberek és a kijáró telektulajdonosok. A meghívott vendégek között volt Volencsik Zsolt alpolgármester, a terület önkormányzati képviselője, Szín Jánosné, valamint Takács Antal a műszaki osztály részéről. Az újosztási lakosok legfőbb problémájuknak azt tartják; hogy a lakókörzetük a mai napig sem belterület. Ha ez megvalósulna, akkor egyéb gondjaik megoldására is lehetőség nyílna (a közvilágítás korszerűsítése, az úthálózat helyreállítása stb). Szó esett még az orvosi ellátás hiányosságairól, a telefonhiányról, a városi tévé adászavarairól és a gázbevezetés szükségességéről. A fórumon kiderült, a lakosság bizalmatlan, mivel több éve csak ígéretekből él. Viszont nem adják fel a reményt, a sok-sok kudarc ellenére most újra próbálkoznak. A fórum végén a megjelentek abban megállapodtak: aláírásokat gyűjtenek majd céljaik megvalósítása érdekében. Ha az ott- lakók és a telektulajdonosok 80 százaléka egy véleményen lesz — azaz hogy Újosztás belterületté váljon —, akkor az orosházi önkormányzat képvi- selő-testülete júniusi ülésén napirendre tűzi ezt a kérdést. S.Gy. Átadott támogatások A battonyai önkormányzat tavaly 8 millió 239 ezer forintot adott át véglegesen a legkülönfélébb célokra. A városi fürdő működéséhez 1,8 millió forinttal járult hozzá a képviselő-testület, míg a sportintézményéhez 3,1 millióval. A sportcélokra fordított egyéb támogatások összege 1,8 millió forintra rúgott. A mezőkovácsházi nevelési tanácsadó, a helyi rendőrség, a városszépítő egyesület, a mezőkovácsházi szakrendelő és a Békés Megyei Munkaügyi Központ 15 és 260 ezer forint közötti támogatásban részesült. Az úgynevezett rendezvényalapba 130 ezer, helytörténeti kiadvány támogatására pedig 20 ezer forint jutott. Az önkormányzat a korábban megkapott állami normatívából 619 ezer forintot utalt át a mezőhegyesi polgármesteri hivatalnak, mivelhogy Mezőhegyesen önálló zeneiskola alakult. FELHÍVÁS Békés város jegyzőjétől. Nyugdíjazás miatt várhatóan megüresedő, illetve megüresedett alábbi állásokra keresünk jelentkezőket: 1. Építésügyi igazgatási feladatok döntés-előkészítése. Feltétel: építészmérnöki, szerkezet-építőmérnöki, magasépítő, üzemmérnöki, városgazdasági üzemmérnöki végzettség. 2. Népjóléti (gyámügyi) igazgatási feladatok ellátása. Feltétel: egészségügyi főiskola, szociálpolitikus, szociális munkás szakon szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett végzettség, államigazgatási főiskolai végzettség. 3. Adóügyi igazgatási feladatok ellátása. Feltétel: közgazdasági szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, közgazdasági szakközépiskolai végzettség vagy pénzügyi ügyintéző (adó és illeték szakon). Előnyben részesülnek azok, akik hasonló területen szerzett gyakorlattal rendelkeznek. Bérezés az 1992. évi XXIII. ktv. szerint. Az ajánlatokat részletes szakmai önéletrajzzal folyamatosan lehet benyújtani a jegyzőnél. Cím: Békés Város Polgármesteri Hivatal jegyzője, 5630 Békés, Petőfi u. 2. sz.
