Békés Megyei Hírlap, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-25-26 / 71. szám

írékés megyei hírlap­KÖRKÉP 1995. március 25-26., szombat-vasárnap o Szilárd Klára Békéscsabán A művésznő ffér je, Füsti Pál társaságában a megnyitón Fotó: Lehoczky Péter Kedves vendéget köszönt­hettünk tegnap Békéscsabán: a Munkácsy Mihály Múzeum­ban Szilárd Klára (Claire Szi­lard) festő- és szobrászművész kiállítását nyitotta meg Ban­ner Zoltán művészettörténész. Az ünnepi hangulatot Louis Cahuzac francia szerző zené­jével Gyenge Gyula nagysze­rű klarinétjátéka alapozta meg. A zene szépen illeszke­dett képzőművész testvérei­hez, és a választás sem volt véletlen, hiszen Szilárd Klára másik otthona (Budapest és Iz­rael után) Párizs, állandó mű­teremmel és rendszeres kiállí­tásokkal. Banner Zoltán költői sza­vakkal méltatta Szilárd Klára művészetét és életútját. „Elin­dult nyugatról kelet felé, ott hagyva a pezsgő művészeti életet, a nagyvilág felé tájolt antennák sokaságát, szembe az áramlattal, keresni az érvé­nyesülést, a sikert; útja fordí­tott út, közép-európai, anakro­nisztikus.” Ötven év múltán, két esztendeje települt vissza Magyarországra, 1944-ben a barna szörnyeteg elől me­nekült, hogy életét mentse. Képei mégis üdék, tündöklő- ek, gyakori színe az arany. „Olyan ez a kiállítás, mint egy akvárium, ahol boldog aranyhalak úszkálnak a kép­zelet tengerében.” Szilárd Klára egész élete, munkás­sága azt sugallja: élni szép, élni érdemes. Őtven év után hazajött oda, ahonnan egy­kor elűzték, külföldön vált ismert művésszé, itthon sen­ki sem ismerte, vállalta az újrakezdést, hogy álmait, mint már oly sokszor, újra megvalósítsa. Svájc, Izrael, Róma, Pá­rizs, London, Budapest után most a csabai közönség is megismerkedhet a Fák, a Si­vatag, a Párizsi háztetők soro­zat olajképeivel, vízfestmé­nyeivel, a magyar és francia parasztportrékkal, az abszt- raktokkal, a fémplasztikák­kal. A művésznővel egy jó esztendővel ezelőtt már talál­koztunk Békéscsabán; akkor azért jött, hbgy az új jaminai templomot megcsodálja. Aki találkozott vele, tudja: rend­kívül szeretetreméltó egyéni­ség, életkedvét és tenniakará- sát tanítani kellene. Niedzielsky Katalin A Vérfürdő — kinn a vízből Európai üzleti szakiskola Kobayashi Békéscsabán. A Nemzeti Filharmónia követ­kező bérleti hangversenyét március 27-én este fél nyolc­kor rendezik a békéscsabai Jó­kai Színházban. A Magyar Ál­lami Hangversenyzenekart Kobayashi Ken-Ichiro ve­zényli. Zongorán közreműkö­dik Fellegi Ádám. Műsoron Sibelius II. szimfóniája, Fin­landia és Grieg a-moll zongo­raversenye. Erkel múzeum barátai. Dr. Havassy Péter tart előadást az Erkel Ferenc Múzeum Ba­rátainak Egyesületi ülésén március 28-án este hat órakor Gyulán, a Mogyoróssy könyv­tárban. Előadásának témája: a Kárpát-medence történeti földrajza. Szlovák kisebbségi ülés. Március 30-án tartja követke­ző ülését a csabai Szlovák Ki­sebbségi Önkormányzat. Töb­bek között megvitatják a hely- történeti múzeummal kapcso­latos kérdéseket, az önkor­mányzathoz benyújtandó kö­zös igény tervezetét, s áttekin­tik a városi szlovák oktatás és kultúra helyzetét. Kultúra Muronyban. Kedden délután tartotta előké­szítő ülését a muronyi önkor­mányzat kulturális bizottsága, melynek elnöke Borbély Sán­dor, elnökhelyettese Ladányi Lászlóné, tagjai: Varga Ist­vánná, Sülé Edit és Somoskői László. A bizottság március 28-án tartja alakuló ülését, legfőbb feladatuk a falu kultu­rális programjainak megszer­vezése, legbonyolítása igen szerény anyagi keretek között. „A KÖZÉPSZERŰ ELMÉK RENDSZE­RINT ELÍTÉLIK AZT, AMIHEZ NEM TUDNAK FÖL­EMELKEDNI.” (La Rochefoucauld) (Folytatás az 1. oldalról) lovarda teljes rekonstrukciója, amelynek teljes költsége 35 milli 4.forint volt, igaz, ebből 28-at az önkormányzat bizto­sított számunkra. Nagy munka volt a Kisökörjárásban lévő 5- ös számú kút hőszigetelt veze­tékének rendbetétele is, amely 5,3 millió forintba került. — Tudomásom szerint mó­dosult a társadalombiztosítás­sal való kapcsolatuk is: — Kezdeményeztük, hogy a Magyar Fürdők Szövetsége lép­jen fel határozottabban a gyógyfürdők érdekében. 1993 októberében elhívtuk a szövet­ség gyulai ülésére a tb szakem­bereit, hogy érzékeltessük velük a helyzetünket. További egyeztetések után elértük, hogy még abban az évben 5 millió forintot utaltak át számlánkra. Tavaly minden gyógyfürdővel külön tárgyaltak a támogatás­ról. A Várfürdőnek az úgyneve­zett zöld és fekete utalványokra a tb az önköltségi árat kifizeti. Mondani sem kell, hogy ez mit jelentett a gazdálkodásunk biz­tonságossága szempontjából. —A Várfürdő területén lévő vendéglátó egységek bérleti díja hogyan változott? — A korábbi szerződéseket felülvizsgáltuk, új feltételek­kel hosszabbítottuk meg. Igyekeztünk azon lenni, hogy a Várfürdő se járjon rosszul. — Hogyan alakult a fürdő­ben dolgozók létszáma? — Az átlagos állományi lét­számunk 110 fő, 100 000 ven­dégre nálunk 14,6 dolgozó jut a 20 fős országos átlaggal szemben. Drasztikus leépíté­sekre tehát nálunk nincs szük­ség. —Hogyan változtak a belé­pőárak? — Az átlagos áremelésünk március 1-jétől 15%-os volt, de megtartottuk 1994-ben be­vezetett kedvezményeinket. Az egész napos jegy ára 170 forint, de déli 12 órától csak 130-at kell vendégeinknek fi­zetni. A diákok, nyugdíjasok és sorkatonák rendkívüli ked­vezményt kapnak. Például a hetven éven felüliek hétfőn és csütörtökön ingyen vehetik igénybe szolgáltatásainkat. — A korábbi években na­gyon sok jugoszláviai vendég volt Gyulán, de a háború miatt ők elmaradtak. A hiányukat hogyan érezték, érzik meg önök? — Tavaly 750 000 ven­dégünk volt, 15%-kal több, mint egy évvel korábban. Je­lentősen megugrott a német lá­togatók száma, akik ráadásul a belépő mellett sokat költenek a gyógy szolgáltatásokra is. Persze a németek más igénye­ket támasztanak, amihez min­denkinek igazodni kell, ha nem akarjuk elveszíteni a bi­zalmukat. — 1995-ben milyen évet szeretnének zárni? — A tavalyihoz hasonlóval elégedettek lennénk. Lovász Sándor Bizonyára több fiatal még nem döntötte el, hogy ősztől hol sze­retne továbbtanulni. A Békés­csabai Európai Üzleti Szakisko­la szeptemberben induló nappa­li képzéslehetőségeiről Bokor József igazgató beszélt. — A felsőfokú menedzser­asszisztens-képzés időtartama egy év—kezdte az igazgató. — A tanév három trimeszterből áll, és a harmadik trimeszterben vállalatoknál szakmai gyakor­laton dolgoznak a hallgatók. Ez elősegítheti a képzés utáni elhe­lyezkedésüket is. A tanév befe­jeződésekor a tanulóknak kö­zépfokú nyelvvizsgát kell ten­niük, és szakdolgozatot kell ké­szíteniük. A felsőfokú számítógép­rendszer-programozó képzés leendő hallgatóit másfél éves oktatófolyamra várják. A tan­anyag tematikája hasonló az egyetemek hároméves progra­mozói szakához, de annál keve­sebb matematikai ismeretet nyújt. Helyette inkább a gya­korlati munkára készít fel. A Békés-Bihar Térség Falusi Turizmusáért Egyesület és a Békés Megyei Művelődési Központ tegnap képzést tartott Geszten azctn családok számá­ra, akik vállalkoznának a tér­ségbe érkező turisták fogadá­sára. A megyei művelődési központ munkatársai öt te­lepülésen (Geszt, Mezőgyán, Biharugra, Körösnagyhar- sány, Zsadány) végeztek ezt megelőzően felmérést arról, hogy mely családokat érdekel a falusi turizmus, és hogy a jelentkezők, illetve azok laká­sa alkalmas-e vendégfogadás­ra. Mint Pocsajiné Fábián Magdolna, az MMK munka­társa elmondta, körülbelül öt­ven olyan vállalkozó szellemű család van, akiknek lakása Március 27-én új diákigazga­tót választanak a békéscsabai Hugonnai Vilma Egészség- ügyi Szakközépiskolában. Im­már hagyomány, hogy márci­us utolsó hétvégéjén rendezik meg a diákok és a pedagógu­sok a diákhetet, mely a diák­igazgató megválasztásával veszi kezdetét. Délelőttönként a szünetek­ben játékos vetélkedőkön kell helytállni, melyből a tanárok sem vonhatják ki magukat. Szerdán egy napra kiszabadul a A felsőfokú gazdasági infor­matikus szak kétéves képzésből áll. Ez új szakma, Magyarorszá­gon 1994-ben ismerték el. Elő­ször a csabai iskola partnere, a SZÁMALK indított ilyen kép­zést Budapesten. A képzés összetett gazdasági feladatok számítógépes megoldására, ezek szakmai irányítására ké­szít fel. A Békéscsabai Üzleti Szak­iskola a szakképesítéssel nem rendelkezők számára a magyar nyelvű képzést ingyen biztosít­ja. A nappali képzéssel párhu­zamosan végezhető a londoni oklevelet adó Certificate in Bu­siness Studies, amelynek vizs­gái angol nyelvűek. Az itt meg­szerezhető oklevél angol nyelv­ből felsőfokú szakmaival bőví­tett nyelvvizsgának is elfoga­dott. Érdeklődni, illetve jelent­kezni május 31 -ig lehet Békés­csabán, a Szigligeti u. 6. szám alatt, vagy a (66) 321-455-ös telefonszámon. (Magyari) megfelel az elvárásoknak. Az egyesület és az MMK számuk­ra öt alkalomból álló tanfolya­mot szervezett. Az első foglal­kozáson a lakáskultúra, a má­sodikon az idegenforgalom alapjai, a harmadikon a költ­ségvetés és vállalkozási alap­ismeretek volt a téma. A teg­napi, negyedik foglalkozáson az étkeztetésről és a reform­konyháról tartott előadást Mladonyiczky László, a Bé­késcsabai Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépis­kola pedagógusa. A következő, utolsó tanácskozásuk jövő pén­teken lesz, amikor is egy már jól működő Szolnok megyei falusi turizmus egyesület tapasztala­tait hallgathatják meg a résztve­vők. —RIA szellem a palackból, ugyanis a diákság veszi át a „hatalmat”, görbe tükröt tartva tanáraik elé. A nap fénypontja a Hugonnai- bál lesz, melynek bevételét az iskola által létrehozott Hugon­nai Vilma Alapítvány javára ajánlják fel. A csütörtöki nap az egészség jegyében telik, a diá­kok meghívott előadók részvé­telével előadásokat hallgathat­nak meg az egészséges táplál­kozásról, korunk fő veszélyé­ről, az AIDS-ről és a drogról. Baczkó Judit Hogyan etessük a turistákat? Igazgatóválasztás a Hugonnaiban AEG-termékeket az ország energiahálózatába. Tegnap délelőtt Békéscsabán a Garzon Szállóba hívta a megye elektromossággal foglalkozó szakembereit az AEG és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Békés Megyei Szervezete. A találkozón részt vevők megismerkedhettek az AEG legújabb termékeivel, a magyarországi gyáregységeik, elsősorban a kunszentmiklósi gyár tevékenységével és a cég víztisztító berendezéseivel Fotó: Lehoczky Péter Szavalóverseny Zárszámadás két településen Orosházán a József Attila Ál­talános Iskola névadója tiszte­letére minden évben meghir­deti szavalóversenyét. A Pető­fi Művelődési Központtal kö­zösen lebonyolított városi és területi megmérettetésre 34 diák jelentkezett, közülük pénteken késő délután derült ki, kik lettek a legjobbak. Eredmények a 3. és 4. osztályo­soknál: 1. és közönségdíjas Pakot Csaba Tibor (Tótkomlós),‘2. Ko­csis Anett (Orosháza), 3. Benke Jó­zsef (Nagyszénás), különdíjas Bar- tos Péter (Békéssámson). 5. és 6. osztályosok: 1. Gál Georgina (Nagyszénás), 2. Furus Calix (Orosháza), 3. Czifra András (Orosháza) és Tamás Krisztián (Békéssámson), aki közönségdíjat is kapott. Különdíjas Krajczár Ju­dit (Orosháza). 7. és 8. osztályo­sok: 1. Krajczár Bernadett (Oros­háza), második helyezést nem ad­tak ki, 3. Máthé Krisztina, Nagy Csilla, Juhász Gergely (mindhár­man orosháziak). A közönségdíjat Máthé Krisztina kapta. Cs. I. Módosított napirenddel kezdte együttes munkáját tegnap dél­után Mezőberény és Csárda- szállás képviselő-testülete. A város és társközsége elsőként tavalyi közös költségvetés zár­számadásának teljesítését 618 millió 611 ezer forinttal, bevé­teleit 583 millió 114 ezer forint­tal, s 32 millió 328 ezer forint pénzmaradvánnyal hagyta jó­vá. Az előterjesztésből kiderült az is, hogy a közös önkormány­zat a tavalyi normatív állami költségvetési hozzájárulás so­rán egymillió 228 ezer forint többletet vett igénybe, amit a központi költségvetésbe vissza kell utalnia. Ezután az idei költségvetési vizsgálatokról döntött a két testület, majd a két település életével kapcsolatos bejelenté­sek közül az állandó ápolást, gondozást nyújtó intézmény — idősek otthona — térítési díját egyhangú szavazással 9 ezer fo­rintban állapították meg. Ez­után a herényi testület folytatta munkáját. A két ülés közötti fontosabb események, intézke­dések kerültek napirendre. A bejelentések közül feltétlenül szólni kell az évek óta többször is napirendre került mezőberé- nyi Gyermek és Ifjúsági Sza­badidős Központ — GYISZK — alapító okiratának módosítá­sáról. A vitában többen kifejtet­ték nézetüket, voltak akik a té­ma elnapolása mellett törtek lándzsát, a többség viszont úgy foglalt állást, hogy a módosítás­sal változtatni kell a gazdálko­dást és a finanszírozást, mely módosítás nem érinti az intéz­mény jogi személyiségét, szak­mai önállóságát és tevékenysé­gi körét. A testület a bejelenté­sek második felét zárt ülésen tárgyalta. —sz—

Next

/
Oldalképek
Tartalom