Békés Megyei Hírlap, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-24 / 70. szám
GAZDASÁG 1995. március 24., péntek Bankárok Mihucza József Új OTP-fiókot építenek Az OTP gyulai fiókjának vezetője 45 éves. Érettségi után első munkahelye a víz- gépészeti vállalat volt, utána a harisnyagyárba került. Ott elvégezte a könnyűipari műszaki főiskolát, majd a gyulai pártbizottság munkatársa, később titkára volt, s a gazdasági kérdésekkel foglalkozott. Ebben az időben — a nyolcvanas évek — kezdődött el a gazdaság szerkezeti átalakulása, a városban jónéhányan indultak el az önállóság felé, közülük sokan mára vállalkozóként szereztek nevet maguknak. Az OTP gyulai fiókjához 1989. július 1-jével nevezték ki vezetőnek. Hónapok alatt kellett belerázódnia új munkakörébe. Közben egyetemre járt, hogy szak- közgazdász diplomát szerezzen. Mindezeket nem tudta volna megcsinálni, ha nem érzi munkatársai bizalmát, támogatását. Az elmúlt években a gyulai fiók munkája megsokszorozódott: 1992-ben a halmozott forgalmuk 23 milliárd forint volt, 1993-ban 56 milliárd, 1994-ben pedig már 80 milliárd. Idén szeretnék átlépni a bűvös 100 milliárdot. A mostani helyüket kinőtték, a technikai feltételek is korszerűsítésre szorulnak. Az elvi engedélyt megkapták, hogy Gyulán egy új, minden tekintetben korszerű OTP-fiókot építsenek. * — Ha azt mondom: valuta- őrület... — Akkor azt válaszolom, hogy bizalmatlanság. — Van-e ellenérv? — Van, a kormány elemi érdeke, hogy a lakossági valuták ne a szalmazsákokban vagy külföldi bankokban legyenek. —Érzelmi érv? — Személyesen ismerem a miniszterelnököt. Becsületszavát adta, ami nekem elég garancia. — Honnan „zörög a kárászt” ? — Néhány spekuláns nagy hasznot tesz zsebre a jól kitervelt kacsából! Lovász Sándor Védett parkoló várja azt a napi száz kamiont, mely felkeresi a Békés Terminált a megyeszékhelyen Fotó: tehoczky Péter „Ezek meglilultak” — mondogatták az emberek, amikor hat család vállalkozásaként —1 azóta részese az üzletnek egy bank is — felépült a Békés Terminál Békéscsabán, a Szarvasra, illetve az Orosházára vezető út kereszteződésében. Azóta „csak” annyit hallani róla, hogy a megyében — s korszerűségét illetően országosan — egyedülálló vámudvarkomplexum működik a „lilában”. Vámkezelnek, szaktanácsot adnak, vámáruraktárt működtetnek, rakományigazítást, túlsúlymegszüntetést végeznek, reexpediálással, reex- porttal, szállítmányozással, raktározással foglalkoznak, banki képviselet, pénzváltó működik náluk, fegyverrel őrzött parkolót biztosítanak. Étterem és bár tart ny i va — éjjelnappal — a házban, 2-3 ágyas szobákkal panziót üzemeltetnek. Májusra készen lesz nonstop boltjuk, s területükön építette fel új kútját a MÓL Rt. Mire jó ez? Mondják: ha egy kamionos megáll valahol, mindent egyszerre akar megkapni, jövetben vagy menetben innen indulnak a keleti „frontra”... — Fél éve létezünk a békéscsabai vámhivatallal szoros együttműködésben — hallottuk a minap Fabriczy Elemértől, a Békés Nemzetközi Szállítmányozási és Kereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatójától. — Amit elképzeltünk, szinte teljesen megvalósult. Mára — más vámszabadterületekhez képest — teljes keresztmetszetében kínáljuk a vámszolgáltatásokat e telepen. Az átutazó, az itt vámoló külföldiek gyorsaságunkat is dicsérik, a magyarok persze ezt is lassúnak tartják... A gyorsaság egyébként azon múlik, hogy az ügyfél papírjai rendben vannak-e. Mára 250-300-as ügyfélkörünk alakult ki, akik szeretnék vasúton érkező áruiknál is igénybe venni a szolgáltatásainkat. A Békés Terminálnál kiadták hát a jelszót: arccal a vasút felé! Eddig viszont csak teljesíthetetlen feltételeket kaptak, engedélyt még nem. De talán már sínen vannak... Halljuk, hogy a korszerű létesítmények, a tisztaság, a természeti környezet, a telep biztonsága, a szolgáltatások színvonala hamar népszerűvé tette é vámudvart. Ami az éttermet illeti: elnyerte „A vidék legjobb sörözője” címet, a főszakács pedig egy nemzetközi szakácsverseny harmadik helyezettje. A parkolójukból nemhogy kocsi, egyszerűen semmi nem tűnt el eddig. — Népszerű szolgáltatásunk a reexpediálás. A kemény keleti útadók, a keletiek lerobbant kamionállománya miatt sokan eddig elhozzák árujukat, mely átkerül egy másik kamionra. A kishatármen- tiség előnyeit élvezők így esetenként 800-1200 márkát is megtakarítanak. A bartellkereskedelemben felszámolhatják a bizalmatlanságot: a felek áruja — mielőtt belépne a célországba — náluk cserél gazdát, méghozzá egyszerre. Szeretnék éjjelnappalivá tenni a vámudvart, ám a vámosoknak egyelőre nincs módjuk állni a többletlétszámigényt. Ha partnerre lelnek, területükön létrehozható lesz a kamionok vészéi térségben való áldatlan, ideiglenes állomásoztatása. Itt parkolási díjat nem szednének. Juhász Gyula őrnagytól, a békéscsabai vámhivatal parancsnokától megtudtuk, hogy a vámkezelés egy a sok feladatuk közül. Támogatták a vámudvar létrehozását. Embereik kedvező munkafeltételek mellett dolgozhatnak benne, jól kijönnek a kft-vel, mert — noha vitáik is vannak — a Békés Terminál csak a törvényes megbízásokat hajlandó teljesíteni. A kft. speditőri tevékenységével az ügyfél helyett állítja vám elé az export-import árukat. A parancsnok kiemelte, hogy a kft. alkalmazottai vámügyintézői szakvizsgával rendelkeznek, többségük felsőfokú végzettségű. A megyeszékhely vámhivatalában ma mindössze 36-an dolgoznak, illetékességi területük a megye kétharmadára terjed ki. Ok természetesen kiviteli ellenőrzést tartanak, ami áruvizsgálatot, kamionplom- bázást jelent, s az okmányok rendezését. A kiléptetést a határon tevékenykedő kollégáik végzik. A külkereskedelmi forgalomban Békés megyébe érkező gépkocsik vámkezelését eddig is e vámudvarban végezték, most már a magán- forgalom révén bekerültek ügye szintén — Szeged helyett — itt rendezhető. Szóba jöttek a lányok is. Mint mondták, a „szakadt” lányok elkerülik őket, nem kívánatosak. A kamionosok azonban igénylik a — hogy . is mondjuk — a valamivel választékosabb hölgytársaságot, ezért, ha az étterem asztalainál ilyen irányú üzlet köttetik, abba nem szólhatnak bele. Naponta 80-100 kamion fordul meg a vámudvarban, 75-80 kifejezetten vámkezelés céljából. A napi vámtétel akár 100-ra is felmehetne, ám a legutóbbi kormányintézkedések — szükségességüket nem vitatják — átmenetileg visszavethetik e forgalmat. De ha jobbra fordul a világ... K.A.J. Ki érti ezt? Gyanús lett nekem a dolog, mert a Világbank újabb reform- ajánlásai között azt olvastam, hogy a gyors növekedés forgatókönyve szerint el kell törölnünk a gyedet, a gyest és a nagycsaládosoknak járó gyetet. Másnap már minden kérdésben azt hallottam, hogy nagy fontosságú gazdasági döntéseket hoz a kabinet, de ezek az életszínvonalunkat nem érintik— egyelőre. Azt is emlegették, hogy a tűrőképességünknek nem értünk még a végére — van még tartalékunk. (Ezért lehet, uraim, folyton-folyvást, csak tessék...) Végül — este — a miniszterelnök megnyugtatott minket: mindez a mi érdekünk, ijesztgetett is (ismételten): nagy veszély van, összeomlunk, nem tudunk bejutni Európába. Tessék már megmondani végre nyíltan, világosan, becsületesen: meddig lehet ezt velünk csinálni? Újabb szezonvégi leértékelés, és kevesebb lesz az import, több az export: ez kell a gazdaságunknak. Hol van az az idő, amikormég45forintvoltadollár?Igaz,akkortalánha60forintért termeltük ki. Dotálta is a költségvetés, mert kellett neki a dollár. Egykoron alig akadt közszükségleti cikk, amely a valós értékén került volna a vevőhözt dotáltat ott a kenyér, a könyv, a hús, a babaholmi, a gyógyszer, a lábbeli, s ki tudja, mi még. Nem régen gondolt egyet a támogató, kiszállt a buliból, s napjainkban mindenért az egykori árak tíz-tizenötszörösét fizetjük a két-háromszoros jövedelmünkből. Egykoron megéltek az iskolák (itt-ott újak is épültek), játszottak a színházak, különösebb gond nélkül működtek az intézmények. A leosztott költségvetésből nem dúskáltak ugyan, de azért futott a csikó. Napjainkban bezárnak a múzeumok, zsugorítják a honvédséget, vonalakat szüntet meg a MÁV, leáll a tűzoltóság, a mentők fél hónapokon át mentenek csak, az egészségügy hezitál. Nincs elég pénze az államháztartásnak, mondja a miniszter, a képviselő, a pártelnök, megtoldva azzal, hogy emberek, költséglefaragni, nadrágszíj-összehúzni, fogyasztásvisszafogni, nem türelmetlenkedni. Egykoron — ha kellett, ha nem — gyárak épültek szanaszét, áruházaink a honi ipar termékeit (is) árulták (vitték ám a lengyelek, románok, jugók), az elavult termelőeszközök helyébe-újak (leginkább nyugatiak) kerültek, és csinálódtak ezek-azok: termelő és nem termelőobjektumok. Ma mindezek java jó árakon elkelt az országos kirakodóvásárokon, a nem java meg a heti ócskapiacokon—befolyván értük az állam- kincstárba hatalmas összegek. Igaz, keletkeznek is kacsalábon forgó, márványborítású, süppedő ülőgarnitúrás aulák, irodák, továbbá modern polgári paloták, fényűző komforttal. Igaz, televagyunk újabb és legújabb kft.-kel, fantomcégek rabolnak széltében-hosszá- ban, nemegyszer törvényi támogatással. Igaz, jött a működő- tőke; elrabolták piacainkat, kifosztották gyárainkat, s most már előírnak, ajánlanak, követelnek, súgnak, szakértenek. Mindez talán még rendben is lenne, csak tudnám azt, hogy hová lesz a rengeteg pénz, amit befizetnek azok a milliók, akik már egy fillért sem tudnak tovább hárítani: a fogyasztók. Hol az áfa,az szja(ennekkéthannad részéta bérből élőkfizetik!)azilyen- olyan adók sora. Aki tudja, mondja meg! Petőcz Károly A Gyulai Húskombinát felvásárlási árai Lapunk tegnapi számában tévesen közöltük a kombinát felvásárlási árait A hibáért mind a termelőktől, mind a felvásárlótól elnézést kérünk. Alább a helyes adatokat olvashatják. A Gyulai Húskombinát Rt. az alábbi árakon vásárolja a vágósertéseket: Alapár ÁFÁ-s ár Kompenzációs Ft/kg Ft/kg felárral 1.95—140 kg közötti súlyban nagyüzemi vágósertés 167,00 187,00 Ft/kg nagytermelői vágósertés 164,00 183,68 174,82 kistermelői vágósertés 162,00 — 172,69 II. 140 kg feletti szalámisertés 155 173,60 165,23 III. 150 kg feletti TF koca 155,00 173,0 165,23 A Gyulai Húskombinát felvásárlói valamennyi helységben megr találhatók. Értékesítési szándékukat jelezzék feléjük. Kereskedelmi bankok eladási valutaárfolyamai 1995. március 23. 1 100 1 1000 l l l angol japán német olasz osztrák svájci USA font yen márka líra schilling frank dollár Agrobank, Békéscsaba 191,95 136,46 85,90 70,86 12,13 103,24 120,75 Budapest Bank, Békéscsaba 192,76 136,66 86,45 71,27 12,22 104,21 121,06 OTP, Békéscsaba 192,64 137,67 85,93 71,73 12,20 103,41 121,73 IBUSZ BANK, Békéscsaba (Szent István tér) 192,78 138,23 86,22 71,69 12,25 103,78 121,78 Postabank, Békéscsaba 193,08 137,36 86,77 71,16 12,32 104,60 121,65 Mezőbank, Békéscsaba 192,96 137,29 86,36 71,23 12,26 104,55 120,98 Kereskedelmi Bank, Gyula 193,05 139,24 86,79 71,30 12,27 104,63 121,66 Magyar Nemzeti Bank 193,56 137,36 86,86 71,36 12,34 104,74 121,84 Feketepiaci árak 82,50—86 11—13 111—121 Az MNB nemesfém-árfolyamai (Ft/g, 999-es finomság) Vétel Eladás Arany 1377 1398 Ezüst 18,70 19,00 Platina 1465 1487 Nemesfém-átvételi árak Tört arany Tört ezüst APV-„S” 14K 18K 800-as finomság BÁVRt. 625 800 7,90 I.B.B.Kft. 710 910 11,00 Intergold Bt. 710 910 11,00 Lukács Kft. 600 800Opál Kft. 700 900 11,00 Orex Rt. 700 900Pless & Fox 650 750 8,00 Kelet-európai valuták Budapest Valutanem eladás leva 160 cseh korona 400 zloty (régi) 0,40 lej 5,10 szlovák korona 400 (Száz egységre forintban) Bécs Valutanem vétel cseh korona 36,00 forint* 7,90 forint** 7,60 lej 0,10 szlovák korona 30,00 *: 1000 forintig **: 5000 forintos bankjegy (Száz egységre schillingben.) Innen indulnak a keleti frontra Nyerünk á vámon.
