Békés Megyei Hírlap, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-02 / 52. szám

SZEGHALOM ÉS KÖRNYÉKE 1995. március 2., csütörtök Az elszegényedés a demokráciát veszélyezteti Szeghalom környékének újonnan megválasztott polgármes­tereit bemutató sorozatunkban most Máté Pál, körösnagy- harsányi polgármester következik. A szeghalmi újtelepi iskola Az oldalt szerkesztette: Gila Károly Telefon: (66) 371-355 Az oldal fotóit Balogh László készítette. Hírek Kevés a gyerek. Össze­sen 54 kisiskolás jár a kertész­szigeti általános iskolába, ahol a tanítás összevontan folyik, csak a hetedik-nyolcadik osztály vá­lik külön. A gyerekek száma miatt kevés az állami dotáció, mindössze kétmillió forint, ezt a helyi önkormányzatnak még to­vábbi öttel kell megtoldani az iskola fenntartásához. Fortuna videotéka. Bu­csán, a Fenyődi-panzió mellett új üzlet nyílt, Fortuna videotéka néven, ahol a videofilmek köl­csönzése mellett mód van Fini- mix üdítők vásárlására, sőt a heti gépi lottót és totót is be lehet szerezni ugyanitt. Üzletbövités. Ecsegfalván Szosznyák György vállalkozó a korábban kialakított pékségét most egy kis ABC-vel bővítette, ahol eddigi árukínálatát például hentesáruval egészítette ki. Lesz jegyző. Hosszas huza­vona után végül mégis lesz jegyzője Körösújfalunak, hi­szen 1995. május elsejétől Bu­sái György látja el majd ezt a munkakört. Hárommilliós hiány. Februári ülésén jóváhagyta idei költségvetését Biharugra kép- viselő-testülete. Ennek alapján mintegy hárommillió forintos forráshiánnyal számolnak. Döntöttek arról is, hogy kom­munális adót kell ezentúl fizetni a faluban, ingatlanonként 600 forintot egy évben. — Szokás szerint, először is kérünk egy rövid bemutatko­zást! — 1956-ban a szomszéd faluban, Biharugrán szület­tem, ám egyéves korom óta már Harsányban élek. Állatte­nyésztő üzemmérnök vagyok, közel tízéves nagyüzemi gya­korlat után vállalkozó lettem, majd amióta létrehozták a fa- lugazdászi feladatkört, ezt vé­geztem. Nős vagyok, három gyerekkel. — Milyen programmal lé­pett a választópolgárok elé? — Mindvégig visszafogott, minden személyeskedéstől mentes választási kampányt csináltam. Alapelvem az volt és ez megválasztásom óta sem változott, hogy a falu döntései­Zsadányban 1993-ban megala­kult a Malom Kft., amelynek célja malomipari termékek elő­állítása, sőt egy pékség megépí­tése a liszt felhasználására. A társaság tagjainak szándéka az volt, hogy a helyben megter­melhető alapanyagokból helyi feldolgozással olyan terméke­ket állítson elő, amelyre igény van a faluban és a környékén, a keletkezett melléktermékeket pedig takarmányozásra lehes­sen felhasználni. nél mellőzni kell mindenféle pártpolitikát. — Tisztában volt-e a falu nehéz helyzetével, tud-e vala­milyen kiutat mutatni? — Ismertem a falu és az önkormányzat nagyon nehéz helyzetét, sőt azzal is tisztában vagyok, hogy nehezebb négy évünk lesz, mint az előző testületnek. A településen egy bizonyos rétegnek a helyzete napróknapra romlik, sőt elsze­gényedésük már a demokráci­át is veszélyezteti. Itt csak a földművelésből lehet megélni, s aki könnyelműen eladta vagy bérbe adta a földjét, az most nehéz helyzetbe került. Az ön- kormányzat megpróbálja ko­ordinálni a mezőgazdasági termeltetést a faluban, szakta­A beruházás költségeit a tár­saság tagjai — legnagyobb részben a helyi Magyar-Len­gyel Barátság Szövetkezet — és bankhitel biztosította. A lé­tesítmény a hagyományos ma­gyar őrlési igényeket kielégítő ún. összekötött rendszerű és a bátaszéki Concordia készítet­te, az épületet pedig a szeghal­mi Monotil Kft. építette. A malom tavaly ősszel kezdte meg működését, mint­egy negyven embernek adva nácsadásokat szervezünk, ahol a reménybeli felvásárlók találkozhatnak a leendő ter­melőkkel. —Mi foglalkoztatja a harsá­ny i polgármesteri mostanában ? — Több dolog is, leginkább a mind aggasztóbbá váló mun­kanélküliség, de például az is, hogy eddig elöregedő, fogyó falu voltunk, ám mostanában — biztató tendencia! — egyre több fiatal költözik vissza szülőfalujába. Sajnos, még mindig „lebegtetett” téma a vasútvonal megszüntetésének ügye, amely talán az idén már lekerül a napirendről. Mi itt a faluban természetesen egy ki­csit többről álmodunk, jó len­ne itt vasúti határátkelőhelyet kialakítani, hiszen a román ol­dalon Nagyvárad ide alig húsz kilométer, ami a régió mező- gazdasági termékeinek biztos felvevőpiaca lehetne. munkát. A társaság tagjainak terve, hogy a régióbeli búza­termelőkkel szerződést köt, de aratáskor is felvásárolják a jó minőségű gabonát. Ugyan­akkor arra lehetőséget biztosí­tanak, hogy a környékbeli pékségek, kiskereskedők ki­sebb vagy nagyobb kiszere­lésben lisztet, búzadarát vásá­rolhassanak, sőt kedvező áron korpát is kínálnak az állattar­tók, takarmányboltosok ré­szére. Búzát vár a zsadányi malom A malom megfelel a kor követelményeinek Tél végi bágyadtság Jártomban-keltemben manapság gyak­ran találkozom letört, fáradt vagy egy­szerűen csak rosszkedvű emberekkel. Ha egyenként végighallgatom panaszára­datukat, tulajdonképp nem sok okuk vol­na az örömre, ám ez a nagy össznépi tél végi levertség mégis elszomorít. Máskor ilyenkor, farsang táján megélénkültekaz emberek, készültek a bálokba, a vidám rendezvényekre. Szám szerint talán ma alig van kevesebb ezekből, de mind kevesebben vesznek ezen részt. Legutóbb Szeghalmon a művelődési ház három művészeti csoportja tartott farsangi gálaműsort, sok-sok vidámsággal és látszó­lag szép számú közönség előtt. Ha azonban „kiveszem” a nézők közül a színpadon szereplő gyerekek szüleit, hozzátar­tozóit, már sokkal elkeserítőbb a kép. Tudjuk be a tavaszi rosszkedvnek, hogy jóformán a város egyetlen intézményé­nek vezetője sem volt jelen és ugyanennek azt is, hogy a pedagógusok figyelme véget ér az iskola kapujában, onnan­tól nem érdekli őket diákjaik öntevékeny produkciója. Persze hiányoltam a város szponzorálásra képes vállalkozóit, üze­meinek vezetőit is, hátha kedvet kaptak volna valamelyik csoport támogatására. Nem volna okos és célszerű persze a szeghalmiakon elverni a port közömbösségük miatt, ez sajnos másutt is jellemző. En is csak két dolog miatt teszem szóvá: az egyik, hogy itt élek és látom, hogy az amatőr—nem szeretem ezt a szót, mert olyan lebecsülő íze van!—csoportok milyen nehéz körülmények között, milyen lelkesen készülnek egy-egy fellé­pésükre, a másik, hogy hátha lesz valami foganatja azon kívül is, hogy néhány pedagógus ismét megharagszik rám. Szóval, „rosszkedvűnk tele” kellős közepén egyre nehe­zebben várom „York napsütését”, amely messze űzné az ehhez hasonló sötét gondolatokat. (9^ Fotó-tárlat a Mini-Galériában Mint már hírt adtunk róla, Dé- vaványán nemrég megnyílt a Kovácsné Szőke Zita által ve­zetett Mini-Galéria és a hozzá kapcsolódó kézművesműhely. Ez utóbbi olyan sikeresnek bi­zonyult, hogy a pénteki klub­estekre és a szombati alkotó­szakkörökre kicsinek bizo­nyult az önkormányzat által adott helyiség. A Mini-Galéria újdonsága, hogy a héten nyílik "meg Püski Tibor okányi szár­mazású fotóművész tárlata. Kis ABC a piacon Amikor 1993-ban átadták az új piacteret Füzesgyarmaton, az ott kialakított üzletek egyiké­ben nyűt meg a Mini-ABC. A barátságos, széles választék­kal rendelkező bolt annak ide­jén részben saját erőből, rész­ben vállalkozói hitelből való­sult meg. Az elmúlt évről, a mostani készletről beszél­gettünk a tulajdonossal, Varga Károly né Terikével. —Ä tavalyi évben a bevéte­leink éppen fedezték a kiadá­sainkat. Ennek egyik oka, hogy a vállalkozói hitel kama­ta 27%-ról 30%-ra nőtt, s en­nek törlesztése komoly feladat volt. Ami a bolt áruválasztékát illeti, arra törekszem, hogy itt mindenki megtalálja, amit ke­res. A legtöbben természete­sen az alapvető élelmiszereket veszik, a napi fogyasztási cik­kek mellett egyéb, a háztartás­ban, a ház körül használatos cikkeket is tartok, ezeket is sokan viszik. Az áru beszerzé­sével nemigen van gond, meg­lehetősen nagy a kínálat. Sok­kal kisebb sajnos a kereslet, úgy tapasztaljuk, hogy az em­berek lassan kezdenek kifogy­ni a tartalékaikból, aki nemrég még a legmárkásabb fogkré­met vette, az mára az olcsób­bal is beéri. Igyekszünk a ve­vők kedvébe járni kedvezmé­nyes áron kínált termékeink­kel is. Gáli Móni Kié a négy szál sín vas?! Kovács Jánosné körösújfalui olvasónk egy különös ügyben kérte a segítségünket, mely­nek kezdete még a hetvenes évekre tehető. — „Akkoriban egy jól mű­ködő MHSZ-lövészklub tevé­kenykedett a faluban, amely­nek a férjem és én is tagja voltam. A lődomb mellett egy 4x4-es kis épületet építettünk, amelynek még ajtó- és ablak­tokja sem volt, mert úgyis el­vitték volna. Ezt csak akkor használtuk, amikor ott lőgya- korlatot tartottunk. Az építése társadalmi munkában történt, a tsz és a tanács adott hozzá bontott anyagot, egy helybeli­től négy szál sínvasat kaptunk. Amikor az MHSZ-t feloszlat­ták, a volt klubtagok úgy hatá­roztak, hogy közösen lebont­juk az épületet. A bontás vára­tott magára, időközben az a földterület, amelyiken ez a kis házikó áll, új gazdát kapott, H. B. körösújfalui lakos szemé­lyében. Tavaly decemberben a volt MHSZ-es tagok tudtával és beleegyezésével a férjem hozzáfogott a kis ház bontásá­hoz, a tetőt és azt a bizonyos négy szál sínvasat szedte ki estig. A sínvasakat a lakásunk­hoz szállítottuk. Még aznap este kiszállt a rendőrség és jog­talan eltulajdonításért eljárást indítottak ellenünk, sőt még azon az éjszaka visszavitették a síndarabokat is. Mint ki­derült, a terület új tulajdonosa jelentett fel bennünket. Ezt az eljárást mi nagyon sérel­mezzük, csak azt bontottuk le, amit mi építettünk a két kezünkkel, klubtagjainkkal együtt. H. B.-nek semmi köze nem volt az épülethez, milyen jogon formál most rá jogot?! Azóta ismét összejöttünk mi, volt MHSZ-esek és írtunk egy beadványt, hogy ha nem lehet a klubtagoké az épület és a bontáskor kikerülő anyag, ak­kor azt felajánljuk a helyi ön- kormányzatnak, legyen a fa­lué.” Természetesen megpróbál­tunk a dolgoknak utána járni, de nemigen lettünk okosab­bak. Az MHSZ egykori veze­tői tudtak a lődomb melletti kis házacskáról, ám az soha nem volt az MHSZ vagyona. Ezt megerősítette a polgármesteri hivatal illetékese is, sőt azt is megtudtuk tőle, hogy nem is volt az épületre építési enge­dély, „papíron” nem is létezik. Tóth Dezső polgármester el­mondta, amennyiben a tagok felajánlása megtörténik, azt az önkormányzat természetesen elfogadja. A szeghalmi rendőrkapi­tányságon megtudtuk, való­ban folyik vizsgálat a bontott anyag ügyében, szakértőt kér­tek fel a helyzet tisztázására. Ők teljesen jogszerűen jártak el, feljelentés érkezett, ame­lyet ki kellett vizsgálniuk. Amennyiben az építmény tu­lajdonjoga egyértelművé vá­lik, az egész ügy lezárható lesz. MHSZ-székházból imaterem Körösladányban, a katolikus templom mellett van egy ro­mos épület, amely egykor a helyi MHSZ székháza volt és 1989-ben visszakerült régi tu­lajdonosához, a katolikus egy­házhoz. Szujó Antal plébános­tól azt kérdeztük, mi lesz az épület további sorsa. — Valóban szomorú lát­ványt nyújt a máladozó vako­lat, a betört ajtó, ablak, ám az épület rendbe hozásához szük­séges egymillió forintot nem tudjuk előteremteni. Nem te­hetünk mást, mint a polgár- mester ígéretében és az önkor­mányzati testület tagjainak tá­mogatásában bízva várunk. Az épület nagytermében sze­retnénk egy imatermet beren­dezni, az irodahelyiségeket pedig kiadnánk az arra rászo­rulóknak. így az egykori kán­tortanítói iskola újra eredeti rendeltetésének megfelelően működhetne. Igyekszem elébe menni a vásárlók igényeinek

Next

/
Oldalképek
Tartalom