Békés Megyei Hírlap, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-02 / 52. szám
SZEGHALOM ÉS KÖRNYÉKE 1995. március 2., csütörtök Az elszegényedés a demokráciát veszélyezteti Szeghalom környékének újonnan megválasztott polgármestereit bemutató sorozatunkban most Máté Pál, körösnagy- harsányi polgármester következik. A szeghalmi újtelepi iskola Az oldalt szerkesztette: Gila Károly Telefon: (66) 371-355 Az oldal fotóit Balogh László készítette. Hírek Kevés a gyerek. Összesen 54 kisiskolás jár a kertészszigeti általános iskolába, ahol a tanítás összevontan folyik, csak a hetedik-nyolcadik osztály válik külön. A gyerekek száma miatt kevés az állami dotáció, mindössze kétmillió forint, ezt a helyi önkormányzatnak még további öttel kell megtoldani az iskola fenntartásához. Fortuna videotéka. Bucsán, a Fenyődi-panzió mellett új üzlet nyílt, Fortuna videotéka néven, ahol a videofilmek kölcsönzése mellett mód van Fini- mix üdítők vásárlására, sőt a heti gépi lottót és totót is be lehet szerezni ugyanitt. Üzletbövités. Ecsegfalván Szosznyák György vállalkozó a korábban kialakított pékségét most egy kis ABC-vel bővítette, ahol eddigi árukínálatát például hentesáruval egészítette ki. Lesz jegyző. Hosszas huzavona után végül mégis lesz jegyzője Körösújfalunak, hiszen 1995. május elsejétől Busái György látja el majd ezt a munkakört. Hárommilliós hiány. Februári ülésén jóváhagyta idei költségvetését Biharugra kép- viselő-testülete. Ennek alapján mintegy hárommillió forintos forráshiánnyal számolnak. Döntöttek arról is, hogy kommunális adót kell ezentúl fizetni a faluban, ingatlanonként 600 forintot egy évben. — Szokás szerint, először is kérünk egy rövid bemutatkozást! — 1956-ban a szomszéd faluban, Biharugrán születtem, ám egyéves korom óta már Harsányban élek. Állattenyésztő üzemmérnök vagyok, közel tízéves nagyüzemi gyakorlat után vállalkozó lettem, majd amióta létrehozták a fa- lugazdászi feladatkört, ezt végeztem. Nős vagyok, három gyerekkel. — Milyen programmal lépett a választópolgárok elé? — Mindvégig visszafogott, minden személyeskedéstől mentes választási kampányt csináltam. Alapelvem az volt és ez megválasztásom óta sem változott, hogy a falu döntéseiZsadányban 1993-ban megalakult a Malom Kft., amelynek célja malomipari termékek előállítása, sőt egy pékség megépítése a liszt felhasználására. A társaság tagjainak szándéka az volt, hogy a helyben megtermelhető alapanyagokból helyi feldolgozással olyan termékeket állítson elő, amelyre igény van a faluban és a környékén, a keletkezett melléktermékeket pedig takarmányozásra lehessen felhasználni. nél mellőzni kell mindenféle pártpolitikát. — Tisztában volt-e a falu nehéz helyzetével, tud-e valamilyen kiutat mutatni? — Ismertem a falu és az önkormányzat nagyon nehéz helyzetét, sőt azzal is tisztában vagyok, hogy nehezebb négy évünk lesz, mint az előző testületnek. A településen egy bizonyos rétegnek a helyzete napróknapra romlik, sőt elszegényedésük már a demokráciát is veszélyezteti. Itt csak a földművelésből lehet megélni, s aki könnyelműen eladta vagy bérbe adta a földjét, az most nehéz helyzetbe került. Az ön- kormányzat megpróbálja koordinálni a mezőgazdasági termeltetést a faluban, szaktaA beruházás költségeit a társaság tagjai — legnagyobb részben a helyi Magyar-Lengyel Barátság Szövetkezet — és bankhitel biztosította. A létesítmény a hagyományos magyar őrlési igényeket kielégítő ún. összekötött rendszerű és a bátaszéki Concordia készítette, az épületet pedig a szeghalmi Monotil Kft. építette. A malom tavaly ősszel kezdte meg működését, mintegy negyven embernek adva nácsadásokat szervezünk, ahol a reménybeli felvásárlók találkozhatnak a leendő termelőkkel. —Mi foglalkoztatja a harsány i polgármesteri mostanában ? — Több dolog is, leginkább a mind aggasztóbbá váló munkanélküliség, de például az is, hogy eddig elöregedő, fogyó falu voltunk, ám mostanában — biztató tendencia! — egyre több fiatal költözik vissza szülőfalujába. Sajnos, még mindig „lebegtetett” téma a vasútvonal megszüntetésének ügye, amely talán az idén már lekerül a napirendről. Mi itt a faluban természetesen egy kicsit többről álmodunk, jó lenne itt vasúti határátkelőhelyet kialakítani, hiszen a román oldalon Nagyvárad ide alig húsz kilométer, ami a régió mező- gazdasági termékeinek biztos felvevőpiaca lehetne. munkát. A társaság tagjainak terve, hogy a régióbeli búzatermelőkkel szerződést köt, de aratáskor is felvásárolják a jó minőségű gabonát. Ugyanakkor arra lehetőséget biztosítanak, hogy a környékbeli pékségek, kiskereskedők kisebb vagy nagyobb kiszerelésben lisztet, búzadarát vásárolhassanak, sőt kedvező áron korpát is kínálnak az állattartók, takarmányboltosok részére. Búzát vár a zsadányi malom A malom megfelel a kor követelményeinek Tél végi bágyadtság Jártomban-keltemben manapság gyakran találkozom letört, fáradt vagy egyszerűen csak rosszkedvű emberekkel. Ha egyenként végighallgatom panaszáradatukat, tulajdonképp nem sok okuk volna az örömre, ám ez a nagy össznépi tél végi levertség mégis elszomorít. Máskor ilyenkor, farsang táján megélénkültekaz emberek, készültek a bálokba, a vidám rendezvényekre. Szám szerint talán ma alig van kevesebb ezekből, de mind kevesebben vesznek ezen részt. Legutóbb Szeghalmon a művelődési ház három művészeti csoportja tartott farsangi gálaműsort, sok-sok vidámsággal és látszólag szép számú közönség előtt. Ha azonban „kiveszem” a nézők közül a színpadon szereplő gyerekek szüleit, hozzátartozóit, már sokkal elkeserítőbb a kép. Tudjuk be a tavaszi rosszkedvnek, hogy jóformán a város egyetlen intézményének vezetője sem volt jelen és ugyanennek azt is, hogy a pedagógusok figyelme véget ér az iskola kapujában, onnantól nem érdekli őket diákjaik öntevékeny produkciója. Persze hiányoltam a város szponzorálásra képes vállalkozóit, üzemeinek vezetőit is, hátha kedvet kaptak volna valamelyik csoport támogatására. Nem volna okos és célszerű persze a szeghalmiakon elverni a port közömbösségük miatt, ez sajnos másutt is jellemző. En is csak két dolog miatt teszem szóvá: az egyik, hogy itt élek és látom, hogy az amatőr—nem szeretem ezt a szót, mert olyan lebecsülő íze van!—csoportok milyen nehéz körülmények között, milyen lelkesen készülnek egy-egy fellépésükre, a másik, hogy hátha lesz valami foganatja azon kívül is, hogy néhány pedagógus ismét megharagszik rám. Szóval, „rosszkedvűnk tele” kellős közepén egyre nehezebben várom „York napsütését”, amely messze űzné az ehhez hasonló sötét gondolatokat. (9^ Fotó-tárlat a Mini-Galériában Mint már hírt adtunk róla, Dé- vaványán nemrég megnyílt a Kovácsné Szőke Zita által vezetett Mini-Galéria és a hozzá kapcsolódó kézművesműhely. Ez utóbbi olyan sikeresnek bizonyult, hogy a pénteki klubestekre és a szombati alkotószakkörökre kicsinek bizonyult az önkormányzat által adott helyiség. A Mini-Galéria újdonsága, hogy a héten nyílik "meg Püski Tibor okányi származású fotóművész tárlata. Kis ABC a piacon Amikor 1993-ban átadták az új piacteret Füzesgyarmaton, az ott kialakított üzletek egyikében nyűt meg a Mini-ABC. A barátságos, széles választékkal rendelkező bolt annak idején részben saját erőből, részben vállalkozói hitelből valósult meg. Az elmúlt évről, a mostani készletről beszélgettünk a tulajdonossal, Varga Károly né Terikével. —Ä tavalyi évben a bevételeink éppen fedezték a kiadásainkat. Ennek egyik oka, hogy a vállalkozói hitel kamata 27%-ról 30%-ra nőtt, s ennek törlesztése komoly feladat volt. Ami a bolt áruválasztékát illeti, arra törekszem, hogy itt mindenki megtalálja, amit keres. A legtöbben természetesen az alapvető élelmiszereket veszik, a napi fogyasztási cikkek mellett egyéb, a háztartásban, a ház körül használatos cikkeket is tartok, ezeket is sokan viszik. Az áru beszerzésével nemigen van gond, meglehetősen nagy a kínálat. Sokkal kisebb sajnos a kereslet, úgy tapasztaljuk, hogy az emberek lassan kezdenek kifogyni a tartalékaikból, aki nemrég még a legmárkásabb fogkrémet vette, az mára az olcsóbbal is beéri. Igyekszünk a vevők kedvébe járni kedvezményes áron kínált termékeinkkel is. Gáli Móni Kié a négy szál sín vas?! Kovács Jánosné körösújfalui olvasónk egy különös ügyben kérte a segítségünket, melynek kezdete még a hetvenes évekre tehető. — „Akkoriban egy jól működő MHSZ-lövészklub tevékenykedett a faluban, amelynek a férjem és én is tagja voltam. A lődomb mellett egy 4x4-es kis épületet építettünk, amelynek még ajtó- és ablaktokja sem volt, mert úgyis elvitték volna. Ezt csak akkor használtuk, amikor ott lőgya- korlatot tartottunk. Az építése társadalmi munkában történt, a tsz és a tanács adott hozzá bontott anyagot, egy helybelitől négy szál sínvasat kaptunk. Amikor az MHSZ-t feloszlatták, a volt klubtagok úgy határoztak, hogy közösen lebontjuk az épületet. A bontás váratott magára, időközben az a földterület, amelyiken ez a kis házikó áll, új gazdát kapott, H. B. körösújfalui lakos személyében. Tavaly decemberben a volt MHSZ-es tagok tudtával és beleegyezésével a férjem hozzáfogott a kis ház bontásához, a tetőt és azt a bizonyos négy szál sínvasat szedte ki estig. A sínvasakat a lakásunkhoz szállítottuk. Még aznap este kiszállt a rendőrség és jogtalan eltulajdonításért eljárást indítottak ellenünk, sőt még azon az éjszaka visszavitették a síndarabokat is. Mint kiderült, a terület új tulajdonosa jelentett fel bennünket. Ezt az eljárást mi nagyon sérelmezzük, csak azt bontottuk le, amit mi építettünk a két kezünkkel, klubtagjainkkal együtt. H. B.-nek semmi köze nem volt az épülethez, milyen jogon formál most rá jogot?! Azóta ismét összejöttünk mi, volt MHSZ-esek és írtunk egy beadványt, hogy ha nem lehet a klubtagoké az épület és a bontáskor kikerülő anyag, akkor azt felajánljuk a helyi ön- kormányzatnak, legyen a falué.” Természetesen megpróbáltunk a dolgoknak utána járni, de nemigen lettünk okosabbak. Az MHSZ egykori vezetői tudtak a lődomb melletti kis házacskáról, ám az soha nem volt az MHSZ vagyona. Ezt megerősítette a polgármesteri hivatal illetékese is, sőt azt is megtudtuk tőle, hogy nem is volt az épületre építési engedély, „papíron” nem is létezik. Tóth Dezső polgármester elmondta, amennyiben a tagok felajánlása megtörténik, azt az önkormányzat természetesen elfogadja. A szeghalmi rendőrkapitányságon megtudtuk, valóban folyik vizsgálat a bontott anyag ügyében, szakértőt kértek fel a helyzet tisztázására. Ők teljesen jogszerűen jártak el, feljelentés érkezett, amelyet ki kellett vizsgálniuk. Amennyiben az építmény tulajdonjoga egyértelművé válik, az egész ügy lezárható lesz. MHSZ-székházból imaterem Körösladányban, a katolikus templom mellett van egy romos épület, amely egykor a helyi MHSZ székháza volt és 1989-ben visszakerült régi tulajdonosához, a katolikus egyházhoz. Szujó Antal plébánostól azt kérdeztük, mi lesz az épület további sorsa. — Valóban szomorú látványt nyújt a máladozó vakolat, a betört ajtó, ablak, ám az épület rendbe hozásához szükséges egymillió forintot nem tudjuk előteremteni. Nem tehetünk mást, mint a polgár- mester ígéretében és az önkormányzati testület tagjainak támogatásában bízva várunk. Az épület nagytermében szeretnénk egy imatermet berendezni, az irodahelyiségeket pedig kiadnánk az arra rászorulóknak. így az egykori kántortanítói iskola újra eredeti rendeltetésének megfelelően működhetne. Igyekszem elébe menni a vásárlók igényeinek
