Békés Megyei Hírlap, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-02 / 52. szám

MEGYEIKÖRKÉP 1995. március 2., csütörtök o Apor Vilmos születésnapján A „báró úr” ministránsai Apor Vilmos, a híveiért életét áldozó győri püs­pök százharmadik születésnapjáról emlé­kezhetnénk meg február 29-én, ha lenne idén szö­kőnap. Bár az évforduló nem kerek, mégis fon­tosnak tarjuk a megem­lékezést — az Új Ember című katolikus lap cikk­részletének átvételével —, hiszen az idei eszten­dő Apor-emlékév. Ápri­lisban lesz fél évszázada annak, hogy egy szovjet katona gyilkos golyója kioltotta a boldoggá avatásra jelölt püspök, hajdani gyulai plébá­nos életét. A két háború közötti időben apátplébános volt Gyulán, ahol mindenki a „Báró úr” néven említette. Mi, gyere­kek balgán azt hittük, hogy a báró egyházi rang, valahol a plébános és a püspök között. De Apor Vilmos olyan báró volt, akit nem lehetett meg­előzni a köszönésben, és aki — Szent Márton-i gesztussal — utolsó tartalék ruhadarab­ját is odaadta a hozzáforduló rászorulónak. A plébániatemplom mi­nistránsai a szomszédos ősré­gi belvárosi katolikus népis­kolából kerültek ki. Latint még nem tanultak, mégis kívülről kellett fújniuk a mai­Utolsó ruhadarabiái is odaadta a hozzáforduló rászorulónak nál nagyobb számú imákat és válaszokat. A legnehe­zebb talán a lépcsőimaként mondott „Judica me Deus” kezdetű zsoltár volt. Az ol­tár körüli mozgás titkait W. Józsi bácsi oktatta, aki sek­restyés és szabómester volt. A ministránsok szintjén is megvolt a hierarchia, az ün­nepségnek és képességnek megfelelően léptünk előre a „ranglétrán”. Gyulán abban az időben nagy plébánia volt, három­négy káplán segítette az apátplébánost. A ministrán­sok közül csak a legjobbak kerülhettek a báró úr vasár­napi nagymiséjére. Ott nem illett hibázni, a liturgia mél­tóságteljes menetében min­denkinek észrevétlenül kel­lett tennie feladatát. A nagy ünnepeken tartandó „há­romnapos” misékre már a megelőző napon próbál­tunk. Talán az egyik legne­hezebb feladat az Evangéli­um énekléséhez való felállás volt. Az akkori liturgikus rend szerint a szentély teré­ben, az oltárral félig szembe­fordulva állt az alszerpap, ar­ca előtt, a felolvasást végző szerpap felé tartva a mise­könyvet. Az alszerpap két ol­dalán, pontosan igazodó sor­ban kellett állnia a négy mi- nistránsnak. Az egyenes sor bizony néha ívekre sikerült. Sekrestyés Józsi bácsi az elő­készítő próbákon elővette a hosszú nyelű gyertyaoltó szerszámot, hogy azt vonal­zónak használva igazítsa egyenesre a kisfiúk sorát. Apor Vilmosnak egyik legkedvesebb létesítménye volt a Máriafalván, Gyula zsellémegyedében felépített napközi otthon. Nagytermé­ben vasárnaponként miséz­tek, időnként maga az apát­plébános. Mivel Máriafalván sekrestye nem volt, a celeb- ráns és a ministránsok már a plébániatemplom sekrestyé­jében beöltöztek a liturgikus ruhákba. Azután megérke­zett az akkori idők taxija, a nyitott konfliskocsi. A széles bőrülésen elhelyezkedett a nagymisére beöltözött plébá­nos, mellette Józsi bácsi a füstölővel és a misénél szük­séges számos eszközzel. Lá­buknál pedig, a felcsukható kis pótülésen szorongott a pi­ros-fehér színbe öltözött két ministráns. így csattogott velünk a konfliskocsi végig a városon, a Nagyváradi úton ki Máriafalvára, ahol a város legszegényebbjei vettek részt a szentmisén. _ A filmesek szeme a gyulai szemléken Évforduló. Ezen a napon született Nagykárolyban 1875- ben Jászi Oszkár újságíró, poli­tikus, a magyarországi radika­lizmus vezető alakja. Az 1910- es években a Huszadik Század című folyóirat főszerkesztője, az Országos Radikális Párt el­nöke volt. Az 1918. októberi polgári demokratikus forrada­lom idején a Nemzeti Tanács tagja, majd 1919 januáijáig a Károlyi-kormány nemzetiségi kérdésekkel megbízott tárca nélküli minisztere. A Tanács- köztársaság elől külföldre emigrált. 1925-től az Egyesült Államokban élt. 1991. június 17-én hamvait magyar földbe temették. A családsegítőről. Az előző testület részéről sem volt egyértelmű a döntés a családse­gítő központ felállításáról—ér­velt az egyik komlósi képviselő azon az ülésen, ahol a költség- vetés koncepcióját tárgyalták. Majd megkérdezte: — Ilyen pénzügyi nehézségek mellett célszerű ezt az intézményt mű­ködtetni? Válasz a zárt ülésen született, ahol a családsegítő ve­zetői posztjának két pályázója közül a képviselők választása Lipták Gabriella helybeli lakos­ra esett. Vizsgabál. Február utolsó szombatján vizsgabállal ért vé­get az a tánctanfolyam, amelyet Sziliné Csáki Emília táncpeda­gógus tartott a körösladányi gyerekeknek. A bál végén Pro- kicsMátyás és Makra Anita sze­mélyében megválasztották a bálkirályt és a bálkirálynőt is. Belvárosban iroda-, üzlet- és raktárhelyiségek kiadók. Békéscsaba, Jókai u. 40. Telefon: (66)441-329. A Gyulai XXV. Alföldi Függet­len Film és Videoszemlére — amely március 3-án, pénteken 14-órakor kezdődik —, vala­mint a március 4-én, szombaton 9 órakor induló Vallási Témájú Filmek és Videók I. Országos Fesztiválra több, mint nyolcvan alkotást neveztek be a filmesek, videósok — tudtuk meg Hajdú István Lászlótól, a fesztiválok egyik szervezőjétől. A díjakat március 5-én, vasárnap 10 óra­kor vehetik át a legjobb műve­ket készítő alkotók. A rendez­vényeknek az Erkel művelődési ház ad otthont. A filmeket szak­értő zsűri bírálja el, amelynek elnöke Gyöngyösi Lajos rende­ző, operatőr. A közönségdíjakat a nézők szavazatai alapján ítélik oda mindkét fesztiválon. A fesztiválok célja — külö­nösen a vallási fesztiválé — a másság, a hitbéli különbségek el­fogadásának segítése, a másként gondolkodók nézetkülönbségei­nek kiegyenlítése. Ezen filmek­kel a rendezők mindazok emlé­kének adóznak, akik bárhol és bármikor áldozataivá váltak a vallási nézetkülönbségeknek. L.S. Megkérdeztük olvasóinkat Mi a véleményük a szomszédokkal kötendő alapszerződésekről? Benkó Andrásáé, 39 éves, bán­kúti háztartásbeli: Szerintem sem a magyar-ro­mán, sem a magyar-szlovák alapszerződés létrejöttétől, nem lesz jobb az életünk, vi­dékünkön nem válik könnyeb­bé a megélhetés. Sokan azt mondják, hogy szükség van az alapszerződésekre, mert min­denképpen Európához kell csatlakoznunk. Én ezzel nem értek egyet. Hisz amióta Euró­pát hangoztatjuk, egyre több munkahely szűnik meg. Guessoum Attila, 21 éves, bé­késcsabai múzeumi teremőr: Ha Európában akarunk élni, szomszédainkkal meg kell kötni az alapszerződéseket. Ám a kimunkálásnál alaposságra és türelemre van szükség, mindkét fél érdekeit figyelembe kell venni. A szerződések azért is kellenek, hogy az alapvető jo­gok és kötelezettségek megfo­galmazódhassanak. Hisz a gya­korlatban csak annak lehet ér­vényt szerezni, ami biztosítva van. Imre Györgyné, 58 éves, nagy- bánhegyesi nyugdíjas: Véleményem szerint, szükség van az alapszerződésekre, hisz az a helyes, ha a szomszéda­inkkal jóban vagyunk. Itt, Nagybánhegyesen évtizedek óta békében és megértésben élnek együtt a magyarok és a szlovákok. Úgy gondolom, jó volna, ha az országok között is ilyen kellemes viszony lenne. Ám, a nagypolitika alakulhat bárhogy, mi itt akkor is béké­ben maradunk. Tóth Károlyné, 44 éves, pusz- taottlakai rokkantnyugdíjas: Az alapszerződések szövegeit alaposan át kell gondolni. Az utóbbi években nagy változá­sokon ment át ez a régió. A különböző nemzetek nehezen dolgozzák fel az eseményeket, ezért alapos előkészítésre van szükség. Várni kell, amíg a feszültségek csökkennek. Én úgy látom, az alapszerződése­ket egy éven belül még nem lenne szabad megkötni. (Magyari) A szent negyvennap Megfigyelhetjük, hogy szép. szélcsendes tavaszi időben hangyák tömege lepi el a kerti utak betonkockái, téglajárdái mellett az apró rések környékét. Szorosan egymás mellett napoznak — hosszan, mozdulatlanul. Időnként egyik-másik eltűnik a résben, újabbak bújnak ki, besorolnak ők is a napozók közé. Azt mondják a természettudósok, azért jönnek elő a parányi állatkák rejtekeik- ből, hogy ilyenkor—a legelsőalkalmas langyos-napos időben— az ínséges, energiafogyasztó idők múltán kiegészítsék az elhasz­nált erőkészleteiket. Sőt, azon egyedek számára, melyek már nem is képesek a fényre kijönni, mert annyira lemerítette őket a tél, mintegy missziót teljesítve — ők viszik el az élet folytatásához szükséges minimális energiát. Sok-sok ember megállás nélkül robotol. A teljes ember. Teste is, lelke is. Csakhogy, amíg a testnek folyamatosan megadjuk a szükséges utánpótlást, addig a lélek akkumulátorai nem vagy csak szűkösen adagolva kapják meg azt. Persze hogy lemerülnek a hideg-rideg napokon. Sokan azt sem tudják már, hová kellene fordulniuk a folyamatos feltöltés érdekében. Mások sejtenek valamit, mégsem tankolnak időben. Kidekázzák az úti energiát, majd ha elérkeznek ide meg oda, majd akkor. ..Az is lehet, nincs jó műszaki állapotban a ,,kocsink”, lehet, hogy elromlott a vissza­jelző rendszer, s nem is vesszük észre, elfogyott az üzemanyag: maradunk az úton, a zord éjszakában. A katolikus egyházban hamvazószerdával kezdődik a lélek energiaforrásainak feltöltési ideje. Maga Krisztus — nyilvános fellépése előtt — magányba vonult, a pusztaságba: böjtölni és elmélkedni. Felkészülni a munkára. Feltöltődni. Az apostoli korban is gyakorolták a hívek a bűnbánatot. Hamuval hintették meg magukat. A megalázkodás, a beismerés jeléül felöltötték a vezeklés ruháját. A második századtól kezdve a papság és a hívek körében általánossá vált a hamvazkodás, utalva a múlandóság­ra: ,Ne feledd, ember, porból vagy és por leszel!”. A nagy farsangok után amúgyis, keresés nélkül is mindig el szokott jönni a böjtölés ideje. Az okos ember számol ezzel. Nem várja meg azt, hogy külső tényezők kényszerítsék bele a nem kívánt böjtölés elviselésébe, önként vállal jóvátételt az ilyen-olyan dínom-dáno- mokért. Assisi szentjének egyszerűfiai valóságos népmissziót kezdtek a középkor reneszánsz farsangjaiban. A nagyböjti prédikációkra lélekújulás lett a válasz. Máig is jó szokás a nagyböjti lelki gyakorlat a katolikus közösségekben. Az egyház pontosan megfogalmazza a szent negyvennap értel­mét a nagyböjti mise szövegében, amikor mindig és mindenütt hálát ad az Istennek, mondván: ,,mert testi böjtölésünkkel a bűnt fékezed, fölemeled a lelket, szent erőt s jutalmat adsz bőven Krisztus,ami Urunk által”.,,Mert kegyesen megadod híveidnek, hogy évről évre a megtisztult lélek örömével várják a húsvéti szent titkok ünnepét: most többet imádkozzanak, buzgóbban gyakorolják az irgalmasság tetteit.” Tisztán ragyog a tavaszi nap. Az élet a megújulás jeleit mutatja mindenütt. Ki kellene bújni végre — a maradék energiákat felhasználva — a mélységekből, a dermedés bugyraiból. Körül kellene ülni a keskeny réseket: hogy az Örök Forrás energiáit felvehessük az újjáépítés, a helyreállítás munkáihoz, meg a fejlődés új útjainak kiépítéséhez. Petőcz Károly Budapest, XI. Bartók Béla út 152. Levélcím: 1502 Budapest, 112. Pf. 88. Telefon: (361) 185-1188. Fax: 161-0232. Telex: 22-6089. Meghívjuk és megajándékozzuk Önt egy belépőjeggyel az UTAZÁS '95 kiállításra. Azon kedves vendégeinknek, akik az utazási irodánkban megrendelik, illetve lekötik szállásukat, személyenként egy vásári belépőt adunk, melyet a szálloda recepcióján vehetnek át. A kiállítás megtekintése során látogasson meg bennünket az ,,A" pavilon 302/D standján, ahol bemutatjuk szállodáinkat és utazási irodáink bél­és külföldi programajánlatait. Személyesen győződjön meg róla, hogy az ERAVIS Rt. SZÁLLODÁI SZÍNVONALAS KISZOLGÁLÁSSAL, ELFOGADHATÓ ÁRON ÁLLNAK A FŐVÁROSBA LÁTOGATÓK RENDELKEZÉSÉRE. UTAZÁSI IRODÁNK CÍME: 1113 Budapest, Bartók Béla út 152. Telefon/fax: 186-9320.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom