Békés Megyei Hírlap, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-10 / 59. szám
1995. március 10., péntek MEGYEI KORKÉP/HIRDETÉS Nagybánhegyesen a jelszó: takarékosság Ünnep volt Mezőhegyesen március 7-én este mintegy 500 vendég részvételével tartották a városi nőnapi ünnepséget a József Attila Általános Művelődési Központban. A helyi műsor után Koós János és Dékány Sarolta szórakoztatta az ünnepeiteket. A rendezvény rendkívüli sikeréhez a vállalatok, a gazdálkodók és az intézmények azzal is hozzájárultak, hogy tisztelet- jegyet vásároltak nődolgozóik számára. Jakub András Nagybánhegyesen megkérdeztük Sztankó István polgár- mestert, hogy a költségvetés ismeretében milyennek látja az 1995-ös évet? — Elég ha annyit mondok, hogy ez az 59,2 millió forintos költségvetés megtanítja gazdálkodni az önkormányzatot. Ugyanannyi pénzből kell a megemelkedett árak mellett ellátni a feladatokat, mint tavaly, így jóval kevesebb jut mindenre. Nem kizárt, hogy rákényszerülünk valamilyen adónem bevezetésére. Megbeszéltük minden intézmény vezetőjével, hogy ha valaha spórolni kellett, most aztán meg kell tenni. Kicsit talán szerencsések vagyunk, hogy a gazdálkodásunk eddig nem mínu- szos, de ennek az az ára, hogy több területet szűkíteni kell. Az óvodában éppen ezért szűnt meg a minicsoport az új év kezdetével. Az intézmények üzemelése egyébként a takarékossággal biztosítható. Fejlesztésre semmi nem maradt. Jó, ha a tavaly elkezdett szeméttelepi beruházás megvalósul. így utólag, a költség- vetés ismeretében, elmondhatom: örülök, hogy nem ugrottunk „fejest” a térségi szennyvíztisztító programba.-—Milyen bevételi forrásokra számíthatnak? — Elsősorban az állami normatívák, valamint azok a bérlemények, a 10 hektárnyi föld díjai, amiért csekély összeget kérhetünk. Most döntöttünk az önkormányzati lakások lakbérének emeléséről, amit külön rendeletben szabályoztunk. H. M. „Vár állott, most kőhalom?” — Másodállásban vagyok tüzépes, mert főállásban nem lehet megélni belőle — mesélte találkozásunkkor Nemes János, a viharvert kötegyáni tüzéptelep dolgozója. A sokáig virágzó telep mostanában csakugyan lepusztult állapotban van. — Bemeszeltem az irodaépületet, de hát ennél többet nem tehetek, mert nem az enyém a telep, csak bérlők vagyunk — mondta később. — Hej, pedig ha megvehetném vagy megvehetnénk, sok mindent másként csinálnék. Egyelőre a sarkadi áfész tulajdonában van, csakúgy mint a vendéglő meg a bolt is. Az áfész meg már három éve kínlódik a felszámolással, így fejlesztésről szó sem lehet. Nemeséknél családi hagyomány pedig a tüzépesség, hiszen Nemes János édesapja 30 éven át szolgálta az ’50-es években alakult kötegyáni tüzéptelepet. Nem is volt baj 1989-ig, amíg az emberek szénnel, fával tüzeltek, ameddig volt pénz házakat építeni. A gáz bevezetése óta azonban jelentősen megcsappant a hagyományos fűtőanyagok iránti kereslet, s minthogy egy idő óta alig épül ház a községben, így az építőanyag sem számít már jó üzletnek. Szezonban meszet, cementet, pár szál deszkát visznek a lakosok, azt is jobbára csak az elöregedett házak felújítására. Tüzelőanyagot pedig csak a vegyes tüzelésű vagy a hagyományos fűtésű házak lakói vásárolnak. — Más volna persze, ha igazi tulajdonosa lenne a telepnek, mindjárt lenne értelme új ötleteken, fejlesztéseken gondolkodni — hangsúlyozta még egyszer beszélgetőpartnerem.----RIA O lvasóink írják --------------------------------------------------------- ■ Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. A Békés Megyei Hírlap 1995. március 7-ei számában ,,Addmár, uram, az esőt!” címmelM. M. aláírással jegyzet jelent meg az öntözést, illetve a víz árát érintő témakörben. Ezzel kapcsolatban a következőket tartjuk fontosnak elmondani: Békés megye valójában tizenkét év óta szenved az aszályos időjárástól, hiszen az átlagos 538 mm évi csapadékkal szemben az elmúlt évben mindössze 419 mm csapadék hullott. Nyilvánvaló, hogy a csapadékszegénység a folyók vízkészletében is érezteti hatását. A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság feladatát képezi, hogy a kizárólagos állami tulajdonban lévő műveken a vízkészleteket a vízépítési műtárgyak útján az év során kiegyenlítse, és a felhasználást a leginkább igényelt időben biztosítsa. A hékésszentandrási, körösladányi, békési és gyulai duzzasztómű teszi lehetővé, hogy a csapadékhiányból következő vízhiányokat valamiképpen enyhíteni lehessen. Ezek hiányában a Körösök felső és középső szakaszán sok helyen július, augusztus hónapban a kiszáradástól lehetne tartani. Mivel a romániai vízelvonások következtében a Körösök természetes vízkészlete gyakorlatilag kimerült, szükséges a Körösvölgy részére a tiszta vízátvezetések felhasználása is. Ennek mértéke másodpercenként 16— 20 köbméter nagyságrendű, mely többszörösen meghaladja a természetes vízkészletek mértékét. A vízkezelő, vízkormányzó művek működtetését, karbantartását a vízügyi igazgatóságok állami költségvetésből, az öntözővíz közvetlen kiszolgálását vízgazdálkodási társulatok, öntözési társulások, vállalkozókstb. „piacialapon" végzik. Az említett tevékenység eredményeként kiszámíthatók a víz „előállításával" kapcsolatos költségek is. A víz ára éppen ezért egyes térségekben más és más értékkel jelenik meg, mert az előállításával kapcsolatos költségek szabják meg az árát. A folyókból való vízkivételt követően elektromos energia útján jut el az öntözővíz az öntözőgazdákhoz. Az így kiemelt vizeket kormányozni kell, a vízszállító csatornákat gazta- lanítani, takarítani szükséges, s ennek költségei szintén szerepelnek a víz árában. Látható és korrekten kiszámítható, hogy a víznek nem valakik által szubjektiven megállapított ára, hanem az árszabályok által képezett ára van. Egészen más kérdés, s már nincs összefüggésben a vízgazdálkodással az, hogy az így biztosított öntözővízzel megtermelt növények a bel- és külföldi piacon hogyan értékesíthetők. Azt tudni kell, hogy a termék előállításának mintegy 8—10 százalékát teszi ki az öntözővíz „ára”, ezért nem célszerű az egyik legkisebb költségtételt, felelőssé tenni" a megtermelt áru magas áráért. Ez már az állami támogatás, szubvenció, vámszabályozás stb. témakörébe tartozik. Megemlítem, hogy Békés megyében a folyóközeli térségben jó néhány helyen van lehetőség újabb öntözések végrehajtására, összesen körülbelül 5—8 ezer ha területen. Ezenkívül is vannak öntözési igények, különösen az orosházi löszháton, ott viszont az öntözővíz odajuttatása milliárdos beruházást igényelne, s a közeljövődben ezzel reálisan nem számolhatunk. Úgy véljük, hogy az Add már, uram, az esőt! című jegyzet mellé ismertetni kellett a téma másik oldalát, a vízkészlet biztosítását, elosztását és odavezetését. Dr. Goda Péter igazgató, Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság A Békési Gabona Rt. igazgatósága (5600 Békéscsaba, Deák F u. 11. sz.) pályázatot hirdet a tulajdonában álló alábbi ingatlanok megvásárlására. E Ft Ingatlan megjelölése Telek Épület Gép, berendezés 1. Kétegyháza, Széchenyi u. 142. Hrsz.: 474. Irányár: 250 1030 — 2. Kétegyháza, Nyugati sor 642/0. Hrsz.: 642. Irányár: 40 190 — 3.0kány, Állomás u. 1. sz. Hrsz.: 1622. Irányár: 70 1360 — 4. Battonya, Béke u. 2. sz. Hrsz.: 4044. Irányár: 800 6700 500 5. Mezőhegyes, Kossuth u. 4. Hrsz.: 881. Irányár: 500 3000 — 6. Gyomaendrőd, Hősök tere 1. sz. Hrsz.: 6267. Irányár: 260 2240 — Az irányárak az áfát nem tartalmazzák. A pályázat benyújtásának határideje: 1995. március 31. (péntek) 11 óra. A pályázatok beadásának helye: Békési Gabona Rt. (5600 Békéscsaba, Deák u. 11. sz.) A pályázatot zárt borítékban kérjük benyújtani, melyen kérjük feltüntetni: Békési Gabona ingatlanok. A PÁLYÁZAT TARTALMI KÖVETELMÉNYEI: >- az ajánlattevő neve és címe és az ingatlan megvásárlására vonatkozó ajánlattétel >- a vételár összegének megjelölése, fizetés feltételei (módja, határideje, esetleges részlet- fizetés) >- a pályázó nyilatkozata arról, hogy a felajánlott vételárat milyen feltételekkel tudja teljesíteni »- fedezeti igazolás arra vonatkozóan, hogy a pályázónak a felajánlott vételár rendelkezésére áll igazolás a bánatpénz befizetéséről. A BÉKÉSI 6AI A pályázónak a pályázati irányár 5%-át bánatpénzként a pályázat benyújtásáig a cég Békéscsaba, Deák u. 11. szám alatti pénztárába vagy az OKHB 260-04987 sz. számlájára befizetni. A vevőként ki nem hirdetett pályázó a befizetett összeget a pályázat eredményének kihirdetését követő 15 napon belül visszakapja. A vevőként kihirdetett pályázó által befizetett összeg a vételárba beszámít. A kiíró a benyújtási határidő lejártától számított 10 napon belül értesíti a pályázókat a pályázat eredményéről. A kiíró fenntartja a jogot, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa. A kiíró tájékoztatja a pályázókat, hogy a Békés Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat jogutódja, az átalakulás bejegyzése a cégbíróságon folyamatban van, a bejegyzés megtörténtéig az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdonosváltozás nem vezethető át. Az ingatlanok adatairól és jellemzőiről információ kérhető dr. Kalhammer Mátyás általános vezérigazgató-helyettestől a (66) 451-112-es telefonon. Visszhang Mitől függ az öntözővíz ára?
