Békés Megyei Hírlap, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-09 / 58. szám

SPORT 1995. március 9., csütörtök „Az első néhány dobás után érzi az ember, hogy megy-e a játék vagy sem” Fókuszban a hatvan pont ✓ így látja a megyei labdarúgó-szövetség elnöke Az utánpótlásban a jövő Az NB II -es Békéscsabai Kosárlabda Klub csapata tehetséges fiatalokból áll. Azonban még az ifjak közt is ifjúnak számít Zöldi István, akit a maga tizenhét évével mégsem lehet zöldfülű­nek nevezni. Egyre inkább meghatározó egyénisége csapatának, s vele történt meg az a ritka eset, hogy egy mérkőzésen hatvan pontig meg sem állt. Azon a találkozón szinte minden bejött a fiatal kosarasnak, de mosta­nában sem kell szégyenkeznie, hiszen szor­galmasan szórja a pontokat. Vele beszél­gettünk a minap. — Hetedik osztályos koromban kezdtem el kosárlabdázni a Szabó Pál Téri Általános Isko­lában, majd innen kerültem a klubba. Itt aztán végigjártam a szamárlétrát, először a kadett, majd az ifjúsági gárda következett, s innen kerültem fel a felnőtt csapathoz. —Hogyan sikerült megszoknod a váltást? — Először furcsa volt, s egy picit tartottam is az első edzésektől, de utána már nem volt semmi probléma. Ez egy nagyon jó közösség, rendesek a srácok, s így sikerült könnyen beil­leszkednem. — Gondolom, azután a hatvan pont után végérvényesen elfogadtak a társak... — Mondom, addig sem volt problémám, sosem éreztették velem, hogy túl fiatal lennék. Azon a mérkőzésen meg szinte minden össze­jött, nem tudtam hibázni. Már a mérkőzés ele­jén, az első néhány dobás után éreztem, hogy jó napot fogtam ki. Szerencsére nem csak nekem, hanem az egész csapatnak jól ment a játék, hiszen igen nagy különbséggel vertük meg a gyöngyösieket. — Ahhoz, hogy valaki egy meccsen hatvan pontot dobjon, függetlenül attól, hogy milyen formában is van, úgymond biztos kéz szükségel­Zöldi István, aki még középiskolás diák Fotó: Lehoczky Péter tetik. Ehhez viszont rengeteget kell gyakorol­ni... — Ha lehetőségem adódik rá, edzések előtt, után, s tulajdonképpen edzések közben is fej­lesztem a dobótechnikámat. Hiába van tehetsé­ge az embernek, ha nem gyakorol, a töredékét sem tudja magából kihozni annak, mint amit valójában tud. — Száznyolcvanöt centid­del, kosaras mércével mérve nem tartozol az igazán magas játékosok közé... — Ez így igaz. Bedobó hát­véd poszton játszok, amihez végül is nem kell olyan hórihor- gasnak lennem, mintha mond­juk center lennék. Szerencsére elég jók a rugóim, s ezzel rész­ben talán sikerül ellensúlyoz­nom a „magasságomat”. — Célok, tervek? — Ha hívnának, szívesen kipróbálnám magam a felsőbb osztályban, de az igazi az len­ne, ha jelenlegi csapatommal sikerülne ezt kiharcolni. Jelen­leg az ifjúsági válogatottban is játszom, szeretném itt is meg­szilárdítani a helyemet. S ké­sőbb talán jöhet majd a nagy válogatottság... Mészáros Róbert A csabaiak vágya hosszútávon: bejutni a magasabb osztályba Fotó: Kovács Erzsébet Középiskolás sakk csb A Gépészeti fölényes győzelme Békéscsabán, a Ke­reskedelmi és Ven­déglátó-ipari Szakkö­zép és Szakmunkás- képző Iskolában — a Békés Megyei Diáksport Tanács és a Békés Megyei Sakk Szövetség rendezésében — került lebo­nyolításra hatfordulós svájci rendszerben a IV. és V. kor­csoporton belül az országos bajnokság megyei előverse- nyeként a középfokú nevelési, oktatási intézmények 1994— 95. tanévi megyei fiú és leány sakk csapatbajnoksága. A fiúknál a bajnoki címet, és így az országos döntőbe jutást az előzetes várakozásoknak megfelelően a Békéscsabai Gé­pészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola csapata nyerte el. Minden mérkőzésükön fölé­nyesen győztek. A Gyulai Erkel Ferenc Gimnázium csapatának“ második helye nem forgott ve­szélyben. A két csapat közötti versengés némileg háttérbe szo­rította a többiek összecsapásait, pedig ezek a találkozók is érde­kesek voltak. A leányok versenyéről, amelyen csak a Gyomaendrő­di 617-es Számú Ipari Szak­munkásképző Intézet kétfős csapata jelent meg, mit lehet írni? Talán csak annyit, hogy az 1991. évi újvidéki sakk olimpián a nők körében elvég­zett közvélemény-kutatás eredményeit — a megkérde- zetettek közül minden harma­dik vallotta, hogy nem tud sak­kozni — kezdjük elhinni. A fiú bajnokság végered­ménye: 1. Békéscsabai Gépé­szeti és Számítástechnikai Szakközépiskola (Nagy, Al­berti, Csizmadia, Takács) 21,5, 2. Gyulai Erkel Ferenc Gimnázium 16,5,3. Battonyai Mikes Kelemen Gimnázium 14,4. Gyomaendrődi Kner Im­re Gimnázium és Szakközép- iskola 13,5,5. Kétegyházi Me­zőgazdasági Középfokú Szakoktatási Iskola 13, 6. Szarvasi Vajda Péter Gimná­zium 12,5 ponttal. Táblánkénti legjobb játé­kosok. 1-es tábla: Nagy Sán­dor 6. 2-es tábla: Alberti Zol­tán 5,5. 3-as tábla: Csizmadia Sándor 6.4-es tábla: Bereczki László (gyulai Erkel gimnázi­um) 6 ponttal. A B-közép meghívása A Békéscsabai Előre FC törzsszurkolóit, vagyis a B-kö­zép fiataljait egy korsó sör melletti beszélgetésre invitál­ja a lila-fehér klub elnöksége. A találkozót holnap, péntek 15 órára tervezik a Kórház utcai fedett lelátón. Nem lépett vissza a Körös Kazán Békéscsabán, a 2. sz. iskolában kedden a ta­vaszi első forduló küz­delmeivel folytatódott a Citroen Inter Flott Kupa te­remlabdarúgó-torna. A korábbi információkkal ellentétben a Körös Kazán együttese nem lé­pett vissza, így teljes a mezőny. A találkozókat 100 néző tekin­tette meg, a mérkőzéseket Daj­ka és Rózsa vezette. Eredmények. Körös Ka­zán—Dréher 3—3, Sziszi Szi­ta—Bútoripar 3—1, Pálma- Bosch—Orosházi Schnell-Ex 0—4, Sarkad Leel Őssy Kft.— Bészer 3—3, Citroen—Faneró 3— 4. Az élcsoport állása: 1. Dréher 25, 2. Faneró 23, 3. Schnell-Ex 20,4. Körös Kazán 17 ponttal. — Elöljáróban azzal kezde­ném, hogy a térség társadalmi, gazdasági gondjai élesen tük­röződnek a sportág helyzeté­ben — mondja az elnök, majd így folytatja: — A régió gond­jai várhatóan nem oldódnak meg rövid időn belül, így ezek­kel együtt kell élnie a labdarú­gásnak is. Az önkormányzatok az esetek döntő többségében támogatják a labdarúgást, amely sokszor az egyetlen kö­zösségi találkozási hely a te­lepüléseken, egyben szórako­zás és egyúttal feszültség leve­zető, annak gyakran negatív kísérőjelenségével. — Hány igazolt labdarúgó van Békés megyében? — Békés megyében jelen­leg 5241 igazolt labdarúgót tartunk nyilván, ebből a lét­számból az utóbbi két eszten­dőben százhatan távoztak más megyékbe. — Mely területeken értek el fejlődést az elmúlt időszakban ? — A megye labdarúgó sportjának legörvendetesebb területe az iskolákra épülő gyereklabdarúgás. Ezen a té­ren az elmúlt években szép előrelépés történt. A békéscsa­bai Madách Utcai Általános Iskola után Mezőberényben Halmosi József és Kajlik Péter irányításával megkezdték a focitagozatos osztályok mű­ködtetését. Békéscsaba és vonzáskörzete mintájára Bat- tonyán, Orosházán, Szarvason és Szeghalomban is megszer­veztük a Góliát csoportok heti rendszeres foglalkoztatását. Elsőként az országban 1993 őszétől szerveztük meg az 5— 6. osztályosok foglalkoztatá­sát, Dávid csoportok néven. A 7—8. osztályosok esetében ez év őszétől kívánjuk beindítani a rendszeres foglalkozásokat. Összesen a megyében 214 ál­talános iskolás csapat vesz részt bajnokságban a Megyei Diáksport Tanáccsal közösen szervezett program keretében. Ugyancsak a diáksport ta- nácccsal közösen szervezzük már évek óta a nyári gyermek labdarúgó táborokat Szabad- kígyóson, amelyeken több száz diák vesz részt a megye különböző te­lepüléseiről. Saj­nos ehhez az utób­bi időben már nem kaptunk pályázati támogatást, így sajnos a szülőkre kellett hárítani a költségek egy ré­szét. Még egy ér­dekesség, hogy az országban egyedülállóan Gyula városa az amely a népszerű nagypályás baj­nokságot meg­szervezi. Ebben a bajnokságban ti­zenöt csapat szere­pel. Szólni kell még a játékvezető bizottságról is, amelynek mintegy hatvan tagja van. Évente két alkalom­mal edzőtáborban vesznek részt, s rendszeresek a havi továbbképzéseik is, amelye­ken 90—95 százalékos a rész­vételi arány. Évente több mint ezer felnőtt, ifjúsági bajnoki és kupamérkőzést és ötszáz egyéb kispályás találkozót ve­zetnek. Míg korábban rend­szeresen több játékvezetőnk szerepelt az NB 1-ben, illetve a nemzetközi porondon, jelen­leg két országos kerettagunk van, akik az NB II-ben működ­nek. — Hol lehetne javítani a munkát? — A megyei edzőbizottság munkája sajnos hűen tükrözi az országos testületét. Több kezdeményezésünk volt, ame­lyekre neves szakembereket (Mezey György, Bicskei Ber­talan, Piski Elemér) hívtunk meg, ám ezek a rendezvények érdektelenségbe fulladtak. Sajnos nagyon sok egyesületet a szűkös anyagi helyzet rá­kényszeríti arra, hogy sok esetben edzői képesítéssel nem rendelkező játékos-edző­vel oldják meg a csapatok irá­nyítását. Ha a nagyfokú edző érdektelenségen nem tudunk a jövőben változtatni, akkor fé­lő, hogy lemaradunk a környe­ző megyékhez képest, annak ellenére, hogy sok tehetséges fiatalunk van. Pillér Sándor — Milyen feladatokat kell az előrelépés érdekében a kö­zeljövőben megtenni? — A felnövekvő generáció részére szükséges lenne egy olyan középiskola létrehozása Békéscsabán, amelyben a me­gye költségeiből, az iskolába kerülő sportolók otthont, edzéslehetőséget, kellő szín­vonalú szakmai képzést kap­nának. Szorgalmazzuk a pá­lyákon a játékos kijárók biz­tonságosabbá tételét és az edzőpályák villanyvilágítási programjának megvalósítá­sát. Szeretnénk egy számító­gépet beállítani, ami meg­könnyítené a szövetségben fo­lyó ügyviteli munkát. Min­denképpen szükség lenne a szakmai munka jobbítása ér­dekében az edző-továbbkép- zések kötelezővé tételére évi két alkalommal. Fontos fela­dat a meglévő videotár továb­bi modern szakanyagokkal való feltöltése, a tehetségek labdarúgó tagozatos iskolák­ba történő beiskolázása. Már nagyon várjuk a sporttör­vényt, amelyben — a jövő nemzedék egészségesebbé válása érdekében — meggyő­ződésem szerint szerepeltetni kellene, hogy az önkormány­zatok költségvetésük másfél­két százalékát fordítsák sport­célokra — fejezte be a megyei labdarúgó-szövetség elnöke, Pillér Sándor. (VERASZTÓ) A Békés Megyei Labdarúgó Szövetség közgyűlését március 11-én, szombaton tartja Gyulán. Az elmúlt két év munkájá­ról, Békés megye labdarúgásának helyze­téről beszámolót készített az elnökség. Pillér Sán­dort, a Békés Megyei Labdarúgó Szövetség elnö­két arra kértük, hogy egy rövid beszélgetésben a legjellemzőbb momentumokról külön is szóljon. A japán klubok a fociászokra kacsingatnak Az utóbbi időben a japán labdarúgóklubok kecsegtetőbbnél kecsegtetőbb ajánlatokkal igyekeznek megszerezni a sportág nagysá­gait. Az érintett játékosok egy része még habozik a szerződés aláírásával, míg mások már igent mondtak. A csillagászati összege­kért megvásárolt labdarúgók három tényt juttatnak eszünkbe. Először is a sportág hatalmas üzletággá nőtte ki magát. Az érintett klubok pedig nagyon jól tudják, hogy mit csinálnak. A labdarúgás nagyjai végett a szokásosnál még többen látogatnak ki a stadionokba. A látogatottsággal pedig arányosan növekszik a klub bevétele. Tehát a most befektetett összeg előbb-utóbb profitálja magát, sem­miképpen sem lesz felesleges kiadás. Másodszor, a 2002-ben megrendezendő labdarúgó-világbajnokság megrendezésé­ért Japán is beadta pályázatát. Az ország pezsgő gazdasági élete már így is garancia az esemény sikeres lebonyolítására. Bizto­sak lehetünk abban, hogy Japán méltó házi­gazdája lesz a sportág legnagyobb megmé­rettetésének. A szakemberek azonban sem­mit sem bíznak a véletlenre, a sportág nép­szerűsítése érdekében szeretnék megszerez­ni a világ legjobbjait. És végül harmadszor, a hírességek mellett a japán labdarúgás is profitálhat, hiszen egy Gullit, Baggio mellett csak tanulhatnak a játékosok. Elleshetik tőlük fortélyaikat, megtanulhatják a sportág magasiskoláját. És, ha már kinőtte magát egy ilyen nemze­dék, arra már a jövőben lehet építeni. A feljövő nemzedéknek lesz ideálja. Tehát a most látszólag feleslegesen kia­dott óriási összegeknek megvannak a bizto­sítékaik. És ki tudja, hogy néhány év múlva, nem adnak-e ekkora vagy még nagyobb összegeket Japán labdarúgóért a különböző klubok? Megítélésünk szerint mindenkép­pen adnak. Csak hát az üzletet előbb még nyélbe kell ütni. A most még habozó játéko­soknak igent kell mondaniuk. —B—

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom