Békés Megyei Hírlap, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-01 / 51. szám
(ft GAZDASÁG 1995. március 1., szerda Hírek Árnyékgazdaság. A rejtett gazdaság bizonyos helyeken a munkavégzés egyetlen lehetősége, másrészt sok ember számára a szürke-, illetve feketepiac ad módot a normális szintűnek tekinthető fogyasztás elérésére. Ezért le kell faragni az árnyékgazdaság azon részét, amelyben ügyeskedő vagy jogsértéshez közelálló jövedelemszerzés folyik. Mindezt Ékes Ildikó, a Szakszervezetek Gazdaság- és Társadalomkutató Intézetének megbízott igazgatója mondta tegnapi sajtóértekezletén. Euromenedzser Open Management Centre Az Euromenedzser Iskola- központ és a Szolnoki Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola közös szervezésében vállalkozó és marketing menedzser szakközgazdász posztgraduális képzés indul Szegeden 1995 márciusában. Pótbeiratkozás: 1995. március 17-éig. A jelentkezés feltétele: egyetemi vagy főiskolai diploma. A képzés időtartama: 12 hónap (3 tanulmányi félév); 2 hetente egy délutáni konzultáció. További információ a (62) 482-822-es telefonszámon Baloghné Cziha Teréziánál. Okányban nincs létszámleépítés Értékes kolonial komódok késtülnek Okányban. Képünkön Ökrös Vencel az utolsó simításokat végzi a szép bútordarabon Fotó: Kovács Erzsébet Okány jelentős termelőegysége, az egyik legtöbb dolgozót foglalkoztató üzeme a Mezőberényi Faipari Szövetkezet helyi részlege. Pesti László telepvezető nemcsak a jelenről és a jövőről beszélt, visszatekintett a kezdetekre is. — A jelenlegi szövetkezet magja 1952-ben jött létre, akkor még Vegyesipari Szövetkezet néven, amelyet Molnár István fodrász kisiparos hozott létre és amelyhez meglepően rövid időn belül közel százan csatlakoztak. Ehhez persze tudni kell, hogy a világháborút követő években a faluban 15 szakmában 6-8 jól menő kisiparos tevékenykedett. Erejüket mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az Iparos Kör és Ipartestület saját székházzal rendelkezett, a mai művelődési ház épületével. A megalakuláskor minden szakma képviseltette magát, beléptek a kőművesek, kovácsok, asztalosok, bádogosok, villanyszerelők és más foglalkozásúak is. Néhány éves működés után — a „járási székhely erősítése” miatt — a sarkadi ktsz-hez csatolták a szövetkezetét. 1961-ben már csak nyolc dolgozója maradt az asztalos részlegnek, a többiek máshol helyezkedtek el. Még ugyanebben az évben újabb fúzió következett, ezúttal a Mezőberényi Faipari Szövetkezettel. A hetvenes évektől a folyamatos fejlesztések eredményeként először új telephelyet vásároltunk, majd 1980-ban új üzemcsarnokot építettünk, ebben az időben mintegy öt- venen dolgoztak nálunk. A jelenlegi létszám 35 fő, javarészt asztalosok, illetve betanított munkások, közülük tizenketten nők. Átlagórabérük 90-100 forint között van, módjuk van azonban mellékfoglalkozású szerződés keretében jövedelmüket növelni, bár erre jelenleg nemigen van igény. Tavaly harminc százalékos bérfejlesztést hajtottak végre. Nincs létszámleépítés, sőt a közelmúltban vettek fel négy helybeli munkanélkülit és további négy bú- torasztalost is tudnának foglalkoztatni. Nemrég profilváltás történt a részlegnél, mivel az eddig gyártott kolóniái bútorok iránt csökkent a fizetőképes kereslet, ezeket már csak kisebb szériában gyártjuk. Mostani termékünknek biztos piaca van Németországban és Nyugat-Európá- ban, sőt újabban a keleti piacra is kezdünk szállítani. Ami a jövőt illeti, erre az évre szinte a teljes kapacitásunk már le van kötve, termékeink 90 százaléka exportra kerül — mondta Pesti László telepvezető. Kiss Béla Szügyi György: Menedzser illemtan (4. rész) A jó menedzserré válás folyamata A korszerű menedzseri munka „illetmtanát” feldolgozó sorozatunk olyan fejezetéhez érkeztünk, melynek gondolatai ma sok tízezer menedzsert foglalkoztatnak „Hogyan legyünk jó menedzserek?” Sokan jól érzik a menedzseri munkát, hatékonyan és sikeresen végezni bizony nem kis kihívás. Hiszen ez nem csak az eddigi vezetői gyakorlattal történő szakítást jelenti, hanem az új módszerek megismerésén túl új készségek kialakításának fontos feladatát is egyben. A piacgazdaság sikeres vállalatai és menedzserei a folyamatos tanulás filozófiáját vallják magukénak, mely mára kiválóságuk egyik legfontosabb eszközévé vált. Mit jelent a „folyamatos tanulás”? Nem annyira a poroszos, „iskolapados” megoldást, sokkal inkább nyitottságot az új ismeretek megszerzésére, azok alkalmazásba vételére még akkor is, ha újszerűségük miatt ez nem könnyű. Viszont jelenti ez az új oktatási eszközök önképzéssel kombinált távoktatási, tréningszerző alkalmazását is, mely a valós menedzseri munka eseményeinek nagy részénél (esetleg mindegyiknél) alapul szolgál a tanulságok levonásához. A tanulás tehát így nem válik el szorosan az alkalmazott gyakorlattól, sőt! Ez azt is jelenti, hogy korunk menedzsere nem „teljes körű” tudás elsajátítását tűzi ki célul, hanem a pontos cél- és feladatstruktúra ismerete mellett átfogó eszköztárral felvértezetten, mindig az aktuális terület módszerismeretének és alkalmazásának következetes végrehajtójaként kíván megfelelni az elvárásoknak. Felhasználja éppúgy a mentor, a tanácsadó tanulást támogató munkáját, mint a korszerű audiovizuális eszközök, könyvek, tanulmányok, szakfolyóiratok segítségét. A testi-lelki egyensúly megtartása.érdekében kész és képes a megújulási módszerek elsajátítására, bár a magyar menedzserek számára személy szerint én itt érzem a legnagyobb kihívást. Oka pedig, hogy az egyre globalizálódó piacok miatt, a korszerűbb (és ezzel gyakran a jóval hatékonyabb) eszközöket birtokló, szolgáltatási infrastruktúrával rendelkező nyugat-európai, amerikai és ázsiai menedzserekkel kell felvennünk a versenyt. (Következik: A jó menedzser sikeres szokásai.) BMKIK# Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Békéscsaba, Szabadság tér 16—18. Telefon: (66) 324-976, 442-311 Üzleti ajánlatok A salamancai sonka titka Az ECOS (Európai Városok a Térség Menedzseléséért) programban a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara főmunkatársaként vehettem részt. Kamaránknak a mezőgazdaság nem profilja ugyan, de az élelmiszergazdaság közvetlen érdekelt abban, hogy milyen alapanyagot kap feldolgozásra. Spanyolországi utazásunk során érdekességként tapasztaltam azt, hogyan lehet eredményesen alkalmazkodni az előnytelen éghajlati és talajadottságokhoz. Salamanca város környékén az évi 200—250 mm éves csapadék, valamint a köves, kavicsos termőföldön sok helyen csak egyetlen tölgyfa faj terebélyesedik igen nagy számban. Termését a helyben kinemesített sertés tájfajtával feletetik, amely következtében húsa igen jellegzetessé, finommá válik. Helyben feldolgozzák, majd sonkáját kétéves különleges érlelés során eredményesen értékesítik nemcsak a spanyolországi, hanem az EK többi tagországának piacán is.. Minden sonkát egyedileg megjelölnek, a későbbiekben következtetni tudnak a hús szerkezetéből arra, hogy a sertések makkal vagy gazdasági abraktakarmánnyal voltak-e etetve. Az elmúlt években Angliában jártam, ahol a sertéstenyésztés újszerű módjával ismerkedtem meg. A kocák egy elkerített területen élik életüket, ahol mindegyiknek külön- külön egy kutyaházszerű szállása van. Itt szabadon mozoghatnak, fialhatnak, dagonyázhatnak — kevesebb gyógyszert kapnak. A spanyol, angol mezőgazdászok az EK igényeihez helyesen alkalmazkodva felismerték, hogy már nem a szériában „gyártott” agyoninjekciózott, napfényt ritkán látó, mozgás- korlátozott sertésre van szükség. Nyugat-Európa piaca a természetes körülmények között nevelkedett állatok húsát részesíti előnyben. A tenyésztők ehhez találnak ki különféle elméleteket, mítoszokat — makk etetése tájfajtával, valamint két éven keresztüli sózott tárolás adott helyen —, amit szigorúan kövemek, s így diverzifikálják temékeiket a többitől. Mit tegyenek a magyar tenyésztők? Gyűjtsék a makkot? Természetesen nem, de a szakosított állattenyésztő telepek mellett talán gondolni kellene a mangalica sertésre, a magyar szürke marhára vagy a kendermagos tyúkra. A mennyiségi szemlélet miatt a tájfajták kiszorultak a nagyüzemi állattenyésztési vertikumból, azonban a farmok terjedésével előtérbe kerülhetnének ismét. Zahorán József — Az S. A. Gaubert cég (Ango- uléme) zöldségszecskázó gépeket gyártana Magyarországon bérmunka formájában. — Az Europaquets lyoni kereskedő vállalat folyamatosan vásárolna és gyártatna parkettát. (360) — Horvátországi kereskedő cég Magyarországról importálna: nyers kartonlapot (solid board), bútoripari, illetve cipőipari fel- használásra; polietilén rugalmas filmet; gyertyához szükséges paraffint. (361) — Német cég női és férfi kézi kötöttáruk készítéséhez bedolgozókat keres. (362) — Szlovén cég venne: kukoricát, friss és fagyasztott húst, cukrot, szóját, fűszereket, zacskót sajt csomagolásához, sót az utak sózásához, valamint 1 kg-os kiszerelésű étkezési sót, nagy ventilátorokat, alagutakhoz légtisztító berendezést. (363) — Német cég népviseleti ruházat (ingeket, mellényeket stb.) bérmunkában történő gyártása iránt érdeklődik. (364) — Osztrák cég faágyak gyártásához keres kapcsolatot asztalosokhoz Magyarországon. (365) — Kapunyitókkal, garázsajtónyitó szerkezetekkel foglalkozó német nagykereskedő cég magyar kapugyártók, kész garázs gyártók, szerelő cégek és érdekelt nagykereskedők kapcsolatát keresi. (366) — Német cég kooperációs partnert keres szárított élelmi- szeripari termékek (levesek, szószok, fűszerek stb.) gyártására. (367). A 30,60 vagy 90 napos lekötésű / Trezor Értékjegy a kamattal együtt kamatozik tovább, ha ilyen / megbízást ad. A Trezor Értékjegy úgy kamatozik, ahogy Ön szeretné. / Trezor Értékjegy! Vásárolható a Kereskedelmi Bank Rt. fiókjaiban. Információ: 112-5343 Kereskedelmi Bank Rt A TREZOR ÉRTÉKJEGY KAMATAI MOST KIEMELKEDŐEN MAGASAK!
