Békés Megyei Hírlap, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-16 / 63. szám

KÖRKÉP 1995. március 16., csütörtök o Fogadóórák. Dr. Sarkadi- né dr. Lukov ics Éva ország- gyűlési képviselő fogadóórát tart Kondoroson, a polgármesteri hivatalban 1995. március 16-án, ma 15—16 óráig. Matuska Sán­dor országgyűlési képviselő 1995. március 16-án, Körösladányban 15 órakor a művelődési házban, Körösújfalun 17 órakor a pol­gármesteri hivatalban tart foga­dóórát. Nyúl az úton. Március 14- én, kedden 18.15 órakor Doboz és Békéscsaba között egy nyúl futott egy arra haladó Dathsun személygépkocsi elé. Az állat a kocsi kerekei közé szorulva blokkolta a kereket, aminek kö­vetkeztében a gépkocsi meg­csúszott, árokba borult. A sze­mélygépkocsi vezetőjét a külö­nös baleset után súlyos sérülé­sekkel szállították kórházba. Az anyagi kár 400 ezer forint. Figyelmetlenség. Már­cius 14-én 12 óra 40 perckor történt súlyos baleset Bé­késcsaba belterületén. A Szarvasi út — Szent Imre utca kereszteződésében egy ke­rékpáros figyelmen kívül hagyta az „Elsőbbségadás kötelező” táblát. Az arra ha­ladó és szabályosan közleke­dő Opel Kadett személygép­kocsi elütötte a kerékpárost, aki agyrázkódást szenvedett. t Ember a síneken. Már­cius 14-én 21.30-kor gördült be Békéscsaba felől Murony állomásra egy tehervonat. A vonat vezetője a vágányok között egy fekvő, súlyosan sérült alakot észlelt. Valószí­nűleg egy vonat már korábban keresztül mehetett felette. Az eddigi vizsgálatok megállapí­tották, hogy T. I. békéscsabai nyugdíjas erősen ittas állapot­ban kerülhetett a vágányokra. A rendelkezésre álló adatok alapján bűncselekményre uta­ló körülményt nem találtak. Veszekedés. Március 14- én éjjel Szeghalmon T. I.-ék háza táján verekedéssé faju­ló vita folyt. T. I.-né egy vas­darabbal fejbevágta férjét, aki olyan súlyosan sérült, hogy kórházba szállították. „CSAK KÉTOLDALÚ SZERETET TESZI EL­VISELHETŐVÉ A FÜG­GŐSÉGET.” Déry Tibor Március 15-ei megemlékezések megyénkben Koszorúzás a Körös-parti emlékműnél Fotó: Kovács Erzsébet Békéssámson. Az álta­lános iskolások műsorá- * val kezdődött a megem­lékezés Békéssámson- ban, majd G. Nagyné dr. Maczó Ágnes, a parla­ment alelnöke köszön­tötte az egybegyűlteket március idusán, méltatta Petőfi Sándor nagysá­gát. Az emlékező szavak végén napi politikai problémákat is felvetett a szónok. Kijelentette: — Nem értek egyet a kormány politikájával. Én a nép és nem a kor­mány szolgálatába sze­gődtem. Ma Magyaror­szágon nem demokrá­cia, hanem uralom van, ahol tudatos népellenes politikát folytat a hatalom. A titkolózás, a hazudozás el­lenére azonban március 15- én elmennek megkoszorúz­ni Petőfit. S hogy a szabad­ság ünnepe ne hasson ránk felszabadítólag, előtte beje­lentik újabb népnyúzó intéz­kedéseiket. De önök el ne higgyék, hogy nincs más megoldás! Az ünnepség végén Lévai István, a Pofosz megyei el­nöke Zöld Imrének (akit 1955-ben halálra ítéltek) 80. születésnapján a Pofosz Em­lékkeresztjét adományozta. Csorvás. A nemzeti ün­nep kapcsán kedden az álta­lános iskolások tisztelegtek a szabadságharc hősei előtt, majd a katolikus templom­ban orgona- és trombita­hangversenyt tartottak. A művészetek sokszínűségé­vel is emlékezetessé tették az idei rendezvényt. A te­lepülés vezetői pedig egy rendkívüli testületi üléssel gazdagították a programot. Csorvás polgármestere, Szi­lágyi Menyhért az együttlét apropójáról így beszélt: — Mindazokat, akik a gazda­ság, a kultúra, a művelődés területén sokat tettek a te­lepülés felemelkedéséért, ilyenkor külön elismerésben részesítjük. Az idén csorvási születésű polgárt köszönt­hetünk, akinek a neve nem csak Békésben, de a megye­határon túl is ismert. A Csor- vásiak Baráti Körének ja­vaslatára a Csorvás Nagy- ' községért emlékplakettet Zalai György kapja meg, aki az idén ünnepelte 80. szüle­tésnapját. Gyula. A Petőfi-szobomál a már hagyományosnak ne­vezhető időpontban, ponto­san 10 órakor a Himnusz elé- neklésével vette kezdetét a megemlékezés és koszorú­zás. Lebenszky Attila polgár- mester ünnepi beszéde után az I. Számú Általános Iskola műsorában elevenedtek fel a forradalom és szabadságharc magasztos pillanatai. A mű­sort Rácz Gábor állította össze Gulyás Csaba koreog­ráfiájára. Á folytatásban a vá­ros képviselő-testülete ünne­pi ülést tartott, amelyen a Ki­váló Polgár címet adták át Asztalos Gyuláné nyugdíjas tanárnőnek és Jánosi Imre nyugdíjas cukrászmesternek. Havasi Isvánnak posztumusz ítélték oda a kitüntetést. A Nemzeti Filharmónia és az Erkel Ferenc Társaság 6. tör­ténelmi hangversenye 16 óra­kor kezdődött az Erkel Ferenc Zeneiskolában. Bevezetőt mondott és a műsort vezette dr. Bónis Ferenc zenetörténész, az Erkel Ferenc Társaság elnöke. A koncert első részében Erkel, Bartók, Kodály és Mosonyi műveket adott elő Rásonyi Leila, Fenyő László és Kassai István. A folytatásban Mar­ton György vezényletével a Gyulai Kamarazenekar lépett fel, repertoárjukban Jean Phi­lippe Rameau, Farkas Ferenc és Johannes Brahms alkotá­sok szerepeltek. A koncertről a Magyar Rádió Bartók adója felvételt készített, amelyet felajánlanak az Európai Rá­dió Unió tagországainak is egyszeri lejátszásra. Mezőberény. A városban — ahol számtalan emlék kapcsolódik a forradalmár költőhöz, a településen gyakran vendégeskedett kedves barátjánál, Orlai Pet­ries Soma festőművésznél — a március 15-ei központi ünnepségnek a Petőfi Művelődési Központ adott otthont. Az ünnepi megemlékezést követő­en átnyújtották azoknak a fiataloknak a személyi igazolványukat akik most kapták meg először ezt a fontos okmányt. Ezt követően az ünnep­ség résztvevői megko­szorúzták a művelődési ház szomszédságában lévő Petőfi-szobrot, majd sokak vonultak a Kettős-Körös herényi hídjához, ahol a költő a segesvári csatába indul­va az egykori gázlón át­kelt a folyón, s ennek emlékére a település év­tizedekkel ezelőtt em­lékművet állított. A megem­lékezés itt folytatódott, ami­kor is csatlakoztak az ünnep­lőkhöz a már hagyományos­nak számító gyalogtúra résztvevői. Az emlékmű ta­lapzatára a város képviselői, a fiatalok elhelyezték a meg­emlékezés, a kegyelet koszo­rúit, virágait, így is emlékez­ve a 48-as szabadságharc hő­seire. Orosháza. A Kossuth- szobor előtt hószállingózás- ban tartott ünnepi beszédet dr. Vastagh Pál igazságügy­miniszter március 15-én. Szólt a forradalom helyi ese­ményeiről, megemlékezett a 154 orosháziról, akik csat­lakoztak a szabadságharc­hoz, s akik közül mintegy 20-an nem térhettek már vissza szülőhelyükre. Nap­jaink feladatait érintve a szónok kijelentette: — A nemzet már 1848—1849- ben megértette, hogy a hala­dás áldozatokkal, lemondá­sokkal jár, a haladás időn­ként olyan intézkedéseket kényszerít ki, amelyek fáj­dalmasak, mégis elkerülhe­tetlenek. Ma Magyarorszá­gon szabadság van, az 1848- as törekvések igazán 5 esz­tendeje valósultak meg eb­ben az országban. Dr. Vas­tagh Pál végezetül leszögez­te: — Kötelességünk most nem más, mint hogy pártál­lástól, vallási, nemzeti különbségektől eltekintve együtt és közösen dolgoz­zunk azért a Magyarorszá­gért, amelyet a hősök megál­modtak. Az ünnepség végén a résztvevők koszorúkat he­lyeztek el a Kossuth-szobor talapzatánál. Cs. I.—L. S.—Sz. A. —M. E. A Cseh Köztársaság nagykövete Békéscsabára látogatott Amióta kettévált az egykori Csehszlovákia, nem járt Békéscsabán olyan magas rangú diplomata, mintdr. Richard Prazak rendkívüli és meghatalmazott cseh nagykövet. Igaza nagykövet urat a város polgármestere ez alkalommal mint történettudóst fogadta Fotó: Such Tamás (Folytatás az 1. oldalról) 1—Milyen célból látogatott Bé­késcsabára ?—kérdeztük a nagy­követtől, aki magyarul válaszolt. — A látogatást a Körösi Csorna Sándor Főiskola kez­deményezte a március 15-i ün­nepséggel kapcsolatban. El kell mondjam, nem mint nagy­követ jöttem, hanem mint tu­dós hungarológus. Nemrégen jelent meg ugyanis Kossuth Lajosról írt bibliográfiám, s ez apropó az Önök nemzeti ünne­pén. A fórumot követően igen hasznosnak tartom a beszélge­tést, amelyet a vállalkozókkal folytattunk. De erről talán be­széljen Kollár úr! — A kereskedelmi kapcsolat a két ország között évről évre nö­vekszik —folytatta a tájékoztatást a nagykövetségi tanácsos. — A békéscsabai látogatásunknak az is célja volt, hogy megismerjük a régiót. Informáltak minket, s mi is tájékoztattuk a kamarák, és vállalkozók képviselőit gaz­dasági, kereskedelmi lehetősége­inkről. Szeretnénk ehhez partne­reket keresni Békés megyében, s ezzel erősíteni a cseh-magyar gazdasági kapcsolatokat. Törvényes a csabacsüdi földeladás Pallag László (FKGP) a csabacsüdi Alföld Mezó'gazdasági Szövetkezet példáját említ­ve azt kérdezte az Országgyűlés keddi ülés­napján a földművelésügyi minisztertől, hogy megengedhető-e a földeladás mindaddig, amíg a kárpótlási törvény hatályban van? Hiszen Békés megyében ma is sokaknak van még kárpótlási jegye, amivel nem tudnak mit kezdeni, mert elfogytak a földek. Pallag László sejttette, hogy a közvélekedés szándékos időhúzásra, ügyeskedésre, irányított pályáztatásra gyanakszik bizo­nyos körök földhöz juttatása érdekében. Kis Zoltán államtitkár rámutatott, hogy itt nem értékesítésről, hanem egy csődbe ment szövetkezet felszámolásáról van szó. A felszá­molási eljárásról szóló törvény pedig azt mondja, hogy amennyiben a szövetkezet közgyűlése a felszámolási eljárás kezdő időpontjáig nem határozott a maradék földterületnek a tagok és alkalmazottak tulaj­donba adásáról, akkor az beleszámít a fölszámolás alatti vagyonba, és értékesíthető. Ha bárkinek fenntartása vagy kételye van, akkor a fölszámolást elrendelő bírósághoz fordulhat. Szöllősi Istvánná (MSZP) az új pénzügyminiszterhez fordult, s érdeklődött, hogy mit tervez a Pénzügyminisztérium az államháztar­tás reformja során a közalkalmazottak 1992. július 1-jével bevezetett bértáblájával. Felhívta a figyelmet arra, hogy mára már összecsú­szott a bértábla A, B, és B, fokozata a minimálbérrel. Bokros Lajos miniszter válaszában annak a meggyőződésének adott hangot, hogy lesz lehetőség a közalkalmazotti és köztisztviselői bértáblákban rejlő merevségek és anomáliák megszüntetésére, ha az intézmények struktúráját és létszámát valóban a feladatokhoz tudják igazítani. Szöllősiné egy másik kérdésére azt is elmondta Bokros Lajos, hogy a kormány ezen a héten fogja tárgyalni azt a rendeletet, amely az intézmények megemelkedett energiaszámláinak kompenzá­ciójáról szól. A központi költségvetési szervek részére 648 millió, a helyi önkormányzatok részére 1 milliárd 380 millió, az egyészségbiz- tosítási alap részére 80—82 millió, nem állami intézmények részére pedig 90 millió forintot utalnak ki a jövő héten. Kétsoprony kívül marad a csatározásokon Miből épül a hulladékkezelő? A kétsopronyi képviselő- testület nemrégiben elfogadta a település idei költségvetését. Dr. Ancsin János polgármestert arról kérdeztük, milyen alapjel­veket vettek figyelembe a ren­delet megalkotásánál, illetve mely kérdések foglalkoztatják leginkább a falu lakosságát. — A kétsopronyi önkor­mányzat is ugyanazon gondok­kal küszködik, mint a többi; azt hiszem, hogy a gazdasági, poli­tikai helyzetet ismervén, feles­leges ismétlésekbe bocsátkozni — kezdte. — A költségvetés bevételi oldalát illetően a szük­séges intékedéseket meghoz­tuk, a kiadási oldalon predig kényszerű takarékossági lépé­seket kellett megtennünk. Mindezek ellenére a köztisztvi­selők és közalkalmazottak jo­gállásáról szóló törvényekben előírt rendelkezéseket végre­hajtottuk. Az érintettek besoro­lása, a pénzügyi fedezet biztosí­tása — hitel felvétele nélkül — megtörtént. A helyi kábelteleví­zió útján egyébként a testület döntéseiről a lakosságot min­den alkalommal tájékoztatjuk. Mint polgármester, nem tudok szó nélkül elmenni az oktatási­nevelési intézmények fenntar­tásával kapcsolatos problémák mellett, annál is inkább, mivel országos jelentőségű kérdések­ről van szó. Ha az állam tartja fenn az intézményeket, akkor joga van erkölcsi szempontból is meghatározni a tanrendet, a pedagógusok közalkalmazotti jogviszonyával kapcsolatos kérdéseket, a tanulók előmene­telének megítélését és sorolhat­nám. A valóság azonban az, hogy az állam csak jelképes összeget biztosít a fenntartásra. Ha pedig ez az önkormányzat kötelező feladata — mint azt a jelenlegi jogszabályok előírják —, akkor saját hatáskörben „életszerű” döntéseket kell meghozni, melyek vonatkoz­hatnak akár az intézmények áta­lakítására, akár a működést érintő egyéb érdemi kérdések­re. Konkrét préldák azt mutatják, hogy á művelődési tárca elérte célját, a lakosság nem a minisz­tériumot hibáztatja, hanem az önkormányzatokat és a polgár- mestereket. Úgy gondolom, szisztematikusan végzik az em­berek önkormányzatok ellen hangolását. Szerencsére Két­soprony kívül tud maradni eze­ken, a kicsinyes, a gyermekek érdekeit nem figyelembe vevő csatározásokon, köszönhetően a falu lakossága és a pedagógus kollektíva reális ítélőképessé­gének. Ny. L. Főleg a mezőmegyerieket ér­dekelte az a tájékoztatás, ame­lyet kedden délután a Békés­csaba Megyei Jogú Város Pol­gármesteri Hivatalának nagy­termében tartottak. A lakossági ellenőrző cso­port megjelent képviselőit Végh László alpolgármester, Bánfi Adám városi főmérnök és Molnár Gábor, a kivitelező KEVIÉP építésvezetője tájé­koztatta az épülő hulladékke­zelő mű beruházásának jelen­legi helyzetéről. (Emlékeztetőül: a Kisme- gyer területén épülő hulladék- kezelő építésére a pályázatot a Kelet-magyarországi Vállal­kozási, Építőipari és Kereske­delmi Korlátolt Felelősségű Társaság nyerte. Megépítésé­vel megszüntethető lesz a je­lenlegi környezetszennyező szeméttelep a városban.) A mű építésére több alternatívát dol­goztak ki, hiszen nem kevés az az összeg, amely a beruházás megvalósításához kell. Az eredeti terv szerint 650 millió forintba kerül a beruházás első szakasza. A huszonhat hektá­ron épülő hulladékkezelő tel­jes egészében — a tervek sze­rint várhatóan — negyven esz­tendő alatt készülne el. Az első ütem befejezésével azonban használhatóvá válik, előrelát­hatóan ez év végén, vagy 1997. elején. Végh László alpolgármester elmondta, jelenleg három alter­natíva közül kell a legjobbat kiválasztania a közgyűlésnek. Az egyik szerint a város saját költségén épülne fel a mű, a másik variáció szerint céltámo­gatást vennének igénybe, míg a harmadik szerint külföldi vál­lalkozással, illetve tőkével ol­danák meg a beruházást. Jelen­leg azonban csak arra van a városnak pénze, hogy az ez évi ütemtervet befejezzék. Ha vi­szont le kell állítani az építke­zést ez 50-60 millióval drágíta­ná meg az eredeti költségeket. Szó volt arról is, hogy a lakos­ságra terhelik az építési terhek egy részét, ami azonban nem látszik járható útnak, hiszen ez azt jelentené, hogy lakásonként 6—7 ezer forintot kellene fizet­ni a jelenlegi 2200 forint he­lyett, amelyet a szemétszállítás­ra fizetünk. A tájékoztató után — ame­lyen több önkormányzati kép­viselő, környezetvédő is részt vett — a résztvevők a helyszí­nen is megtekintették az épülő hulladékkezelőt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom