Békés Megyei Hírlap, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-22 / 45. szám

o MEZŐBERÉNY ÉS KÖRNYÉKE 1995. február 22., szerda Ahol drága volt a tandíj Az egyik nyugati autógyárnak elkészültek a mintadarabok „Erős emberek” Nem tudom, mi készteti manapság az embereket arra, hogy törjenek, zúzzanak. Igaz a mondás, hogy ami a tűznél hidegebb és nincs lebetonozva, azt elviszik. De arra már nem gondolnak, hogy amit tesznek, esetleg emberi életbe is kerülhet. Új „divat" kezd meghonosodni Mezőberényben. Eltűn­nek a KRESZ-jelzőtáblák. Nyáron a táblák megfordításá­val magam is találkoztam és másoktól is hallottam róla. Úgy voltak a jelzőtáblákfordítva, hogy az útkereszteződés­ben meg kellett állnia kocsiknak, mert mindegyik irányban a tábla elsőbbségadás kötelezőt jelzett. Mindenki állt és várt. Némelyik jelzőtábla megdőlve, fáradtan hajolt az út szélén. Mára odáig jutottunk, hogy egyszerűen eltűnnek a táblák. De vajon kiknek vagy kinek a legfőbb szórakozása ez? Ezt a dolgot már nem lehet „csínytevésnek” nevezni. Az elmúlt héten több elsőbbségadást jelző táblának veszett nyoma, a rendőrség keresi a tettest, a tetteseket. Ha baleset történne a táblák hiánya miatt, akkor vajon lesz-e lelkifur­dalásuk az elkövetőknek? Vagy talán csak jó heccnek gondolják az egészet?! Harmati Erzsébet Gyarapodott a herényi múzeum Mezöberény város címere Az oldalt írtaés szerkesztette: Szekeres András. Telefon: (66) 450-450. A fotókat Kovács Erzsébet készítette Hírek Támogatás. A csárdaszál­lási önkormányzat legutóbbi ülésén döntött a különféle támo­gatásokról, s azok mértékéről. A Vöröskereszt helyi alapszer­vezete tízezer, a Vagyonvédel­mi egyesület harmincezer, a sportkör 150 ezer forint támo­gatásban részesült. Jelmezbál. A csárdaszállá­si általános iskolások szomba­ton délután öt órakor a község művelődési házában tartják a hagyományos farsangi jelmez­bál ukat. A szervezők gondoltak a szülőkre is, ugyanis mind a gyermek-, mind a felnőtt párok­nak rendeznek táncversenyt. Testületi ülés. A mezőbe- rényi képviselő-testület pénte­ken délutén két órakor a város­háza dísztermében tartja soron következő ülését. A napirenden szerepel egyebek között a város költségvetése, s tájékoztató hang­zik el a helyi Petőfi SándorGimná- ziumban végzett vizsgálatokról. Borverseny. A mezőberé- nyi Petőfi Művelődési Központ Honismereti Köre a tavalyi si­ker után az idén március 7-én este hat órától tartja városi szin­tű nyilvános borminősítő verse­nyét A helyi kistermelők és kert­barátok fehér- és vörösbor kate­góriában nevezhetnek, a ver­seny kezdete előtt egy órával. Gombavató. A mezőberé- nyi Petőfi Sándor Gimnázium végzős diákjai február 25-én, szombaton a helyi művelődési központban tartják gombavató ünnepségüket. Az idén három osztály végez, melyből két osz­tályban folyik a két tannyelvű —német és magyar—oktatás. Csirketelepités. A körös- tárcsái Petőfi Tsz baromfitele­pére a napokban megérkezett az idei első, 28 ezres naposcsirke- állomány, s mintegy kilencezer pulyka. A csirkéből hét hét alatt, a pulykából három hónap alatt lesz kész vágóbaromfi. Néhány esztendeje országos, mi több európai hírnévnek ör­vendhetett a mezőberényi Mű­szaki és Vasipari Szövetkezet. A ’90-es évek legelején még mintegy 150 embert foglal­koztatott, s a település egyik legjobban fizető, legstabilabb gazdasági egysége volt. Napjainkra viszont változott a kép: a teljes létszám alig éri el a hatvan főt, piaci lehetősége­ik mind belföldön, mind kül­földön beszűkültek, s már-már megélhetésükért küzdenek. — Az elmúlt két-három esz­tendőben nagyarányú volt a pi­acvesztésünk, a hazai megren­deléseink úgyszólván jelképe­sek — kezdi Pünkösti István, a szövetkezet elnöke. S keser­nyés szájízzel folytatja: — Míg korábban, úgy hét-nyolc éve egy-egy típusú lemezszek­rényből egy széria 50—100 darabból állt, addig ez a szám manapság négy-öt darab. Az ismert gazdasági okok miatt sok cég jutott a felszámolás sorsára, s az erősebb, a ver­senyt álló cégek ezeket a ter­mékeket szinte fillérekért megkapják a végkiárusítások­ból... A csárdaszállási önkormány­zat a helyi posta és a községhá­za előtt, a nyílt árok lefedésé­vel személygépkocsi-parkolót épít — társadalmi munkával. Az anyagot az önkormányzat adja, amit lakossági összefo­gással építenek be. A parkoló­—Mia helyzet az exporttal? — Eljátszottuk — hallom, miközben már a harmadik ciga­rettára gyújt. Méregerős kávéját kortyolgatja, miközben gondo­latait fésüli.— Német megren­delésre trezorokat gyártottunk, s ezek egy részét minőségi kifo­gások miatt nem vették át, visszaküldték javításra. Amíg ezeket javítgattuk, nem tudtunk mással foglalkozni, s értékes üzleteink úsztak el. — Milyen hibákkal küldték vissza a szállítmányt? — Nevetséges, primitív okok miatt, de jogosan. Egy csavar nem volt meghúzva, ami ugyan jelentéktelen hiba, de hiba, s ezt a szigorú német megrendelő nem fogadta el. Itthon nem akartuk elhinni, munkatársaim a helyszínre utazva meggyőződhettek tre- hányságunkról. Ennek lettek személyi következményei is, s piaci hátrányát máig érezzük. Kegyetlenül nehéz visszajutni egy vesztett nyugati piacra. Az előzményekből tanultunk, a megrendelőnek tavaly már nem volt minőségi kifogása. A bizalom viszont megrendült bennünk. ra a fedezet biztosított, ugyan­is március elsejétől a faluban bevezetik a kommunális jelle­gű építményadót, aminek mér­téke évente száz forint négy­zetméterenként, s az előzetes számítások szerint ez összes­ségében félmillió forint. — Hogyan zárták az elmúlt évet? — Százmillió forint volt az árbevételünk, s veszteségesen zártuk ’94-et. Nagyon drága tandíjat fizettünk. S ahhoz, hogy veszteségeink ne nője­nek tovább, egy kemény át­szervezés is kellett. — Hogyan tovább, mi lesz ebben az évben? — Saját fejlesztésű lemez- szekrényeink iránt belföldön je­lentős az érdeklődés, az egyik nagy megrendelőnek árban is, mi­nőségben is megfelel a termék, várjuk a megrendelését Külföl­dön újrapróbálkozunk, újraala­pozzuk, majd építjük nyugati piacainkat, új vevőknél, meg­rendelőknél próbálkozunk. Re­ferenciáink vannak, de más tí­pusú termékekkel is igyekszünk bizonyítani. Az egyik nyugati autógyárnak alkatrésztárolókat gyártunk saját tervei alapján, e héten elkészült a nullszéria, a próbadarabok megérkeztek a gyárba, s jól vizsgáztak. Ha munkánk megfelel, akkor fellé­legezhetünk. Ha nem fogadják el, akkor más területen próbál­kozunk, s marad a bérmunka— mondotta Pünkösti István. Gazdabál Köröstarcsán szombaton este hét órakor a DÉFOSZ-szék- házban rendezik meg immá­ron harmadik alkalommal — a korábbi évek sikerein felbuzdulva — a gazdabálat, melyet a helyi mezőgazdasági vállalkozók szerveznek. Az Orlai Petries Soma Múzeum a mezőberényiek számára is­mert, de vidékről is jönnek láto­gatók. Az állandó kiállításon megismerhetik Mezöberény múltját. Szinte megelevenedve tárulnak elénk a régi kor eszkö­zei, tárgyai. Megismerhetjük elődeink ruházatát, népviseletét (német, magyar, szlovák). A mindennapos használati eszkö­zök, a megsárgult családi fotók, egyéb iratok között az ember elmereng a múlton. A múzeum gyűjteményszer­vezője Csete Gyula. Tőle meg­tudtuk, hogy a múlt év végén a gyűjtemény nagyon szép német anyaggal gazdagodott. — Pályázat által kaptunk 35 ezer forintot, s ezt hasznosan költöttük el. Gyarapodott a múzeum, vettünk egy múlt­századbeli gyönyörűszép fes­tett ágyat, textíliákat, szőttese­ket, dísztörölközőket. Vásá­roltunk továbbá igényes kézi­munkával készített hímzett női ingeket. Ezenkívül gazda­gítottuk a gyűjteményt nem­csak herényi, hanem almáska- marási anyaggal is. A múzeum feladatai közé tartozik, hogy a megyei németséget is mutas­suk be. Az igazgató gyűjtötte be az értékes, jó állapotban lévő anyagot Almáskamarás­ról. Német feliratos falvédők, törölközők, különböző családi iratok. Az idén is vannak terveink, * készítünk pályázatokat, több pályázatot is próbálunk elnyer­ni, hasonló gyűjtésre. így több pénzt is tudunk szerezni, több tárgyat tudunk vásárolni, egyébként a múzeumnak nincs erre pénze. Gyűjtünk német, szlovák és természetesen ma­gyar régiségeket is, de erről so­kan megfeledkeznek, általában az első kettő kerül előtérbe. Abrosz kancsőval, csíkos háziszőttes és mintája Parkolóépítés Csárdaszálláson Készül az ünnepi program Tavasz a télben, avagy virágerdő az üvegházban Mezőberényben igen régi és gazdag hagyományai vannak legnagyobb nemzeti ün­nepünk, március 15-e megün­neplésének. A város kicsit ma­gáénak is érzi az ünnepet, ugyanis jó néhány esemény, személy és emlék köti az 1848-as szabadságharchoz. Az idei megemlékezés két- . napos lesz. Az első nap esemé­nyeinek a városi művelődési központ ad otthont. Március 14-én az oktatási intézmények tartják megemlékezéseiket: nyolc órakor az 1. számú álta­lános iskola, kilenc órakor a 2. számú általános iskola tanulói emlékeznek a 48-as esemé­nyekre, a márciusi ifjakra. Délután két órakor ünnepélyes külsőségek között nyitják meg a Szerencsi Díszítőművészeti Szakkör kiállítását, három órakor kezdődik a Petőfi Sán­dor Gimnázium vers- és próza­mondó versenyének döntője, s megnyitják azt a kiállítást is, mely bemutatja a Petőfi-em- lékhelyeket, s a Petőfi-versek- hez készült illusztrációkat. Az események végén a fiatalok megkoszorúzzák a városban lévő Petőfi-emléktáblákat. Másnap, vagyis március 15- én lesz a városi megemléke­zés. Ünnepi beszédet mond a település polgármestere, amit az ünnepélyes személyi iga­zolvány átadás követ. A fiata­lokat a város jegyzője köszönti majd. Ezt követően a város lakói megkoszorúzzák a Pető- fi-szobrot, s a Kettős-Körös partján, a folyó herényi hiújá­nál lévő emlékművet. A helyi természetjáró szakosztály az idén is megrendezi a hagyo­mányos március 15-ei gyalog­túráját. Nem az elfogultság diktálja belőlem, de tény: megyénk egyik legvirágosabb települé­se Mezöberény. Kora tavasz­tól késő őszig szinte minden utcában pompáznak, illatoz­nak az évszaknak megfelelő virágok. S még valami: ezeket a virágokat — eddig — soha nem pusztították romboló ke­zek. Hogy honnan kerülnek az utcákra, terekre, parkokba a növények? Kisebb hányadu­kat a lakosság telepíti, na­gyobb részüket a városi kerté­szetben szaporítják, nevelik, s a kertészet dolgozói ültetik ki, majd gondozzák azokat. A város mintegy 5 hektáros kertészetének a múltja a ’30-as évekre nyúlik vissza. Alapte­vékenységének gerincét min­dig is a dísznövénytermesztés jelentette, épp úgy mint ma­napság. Magyar Páltól, a ker­tészet vezetőjétől megtudtuk: a városban a zöldterületek, parkok, játszóterek együttes területe meghaladja az öt hek­tárt. A csaknem 500 négyzet- méteres üvegházban és fólia­sátorban e területekre nevelik a virágot, a felesleget pedig értékesítik. A kertészet faisko­lájában pillanatnyilag negy­ven fajtából mintegy 4 ezer 500 facsemetét és cserjét ne­velnek, zömét saját szaporítás­ból. Minden évben közel ezer­ötszáz facsemetét és cserjét ül­tetnek ki a városban, s a lakos­ságnak jutányos áron — a 3-4 éves csemeték ára száz forint — értékesítenek. A kertészetben a szezon ezekben a napokban kezdődik. A ligetben közel kétszáz tölgycsemetét ültetnek ki, va­lamint folyik egy erdősáv tele­pítése, ahová 1500 nyár- és akáccsemetét ültetnek ki. Az üvegházban mintegy húsz fajta dísznövény — ebből négyezer tő a muskátli — mel­lett, a közelgő nőnapra nevel­nek szegfűt és fréziát. Ezek a palánták hamarosan a város parkjaiban pompáznak majd

Next

/
Oldalképek
Tartalom