Békés Megyei Hírlap, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-06 / 31. szám
1 MEGYEI HÍRLAP SPORT 1995. február 6., hétfő Asztalitenisz Budapest Bajnokság Molnárék ezüstérmesek A hét végén rendezték meg a fővárosban az asztaliteniszezők felnőtt Budapest Bajnokságát. A női egyesben az orosházi versenyzők közül kellemetlen meglepetésre már az első fordulóban búcsúzott, Molnár Zita, aki a szekszárdi dr. Zsemlyétől kapott ki. A nyolc közé jutásért nagy csatát vívott a két OMTK-s versenyző, Kulagina és Piái. A találkozót 3:2-re az orosz idegenlégiós nyerte. A következő fordulóban Kulagina a válogatott, Tóth Krisztinával (Sta- tisztika-Metalloglobus) mérkőzött és 3:1-es vereséget szenvedett, így nem került az elődöntőbe. A nyolc közé jutásért az orosházi Harsányi a BSE magyar bajnokával, Braunnal találkozott. A kék-fehérek fiatalja alaposan megszorította Braunt, végül 3:2-re nyert a fővárosi asztal iteniszezőnő. Vasárnap a vegyespárosok léptek asztalhoz, valamint a döntőket rendezték meg a Marczibányi téren. Az orosháziak szereplését nem sok szerencse kísérte. A Budapest Bajnokság e számának védője, a Molnár Z„ Pázsy (Malév) duó meglepetésre kikapott a kitűnően játszó, Seres, Agárdi (Békési TE, Szekszárd) kettőstől a legjobb nyolc közé jutásért. A következő fordulóban az esélyesebb Harczi, Elő (Kiskunfélegyháza, Statisztika-Me- talloglobus) páros megállította a teljesítményéért minden dicséretet megérdemlő békési-szekszárdi kettőst. A Pidl, Lindner (OMTK, BVSC) duó a későbbi győztes, Braun, Németh (BSE, Postás) párostól kapott ki a legjobb nyolc közé kerülésért. A legjobb 16 közé jutásért szenvedett vereséget a Harsányi, Marsi (OMTK, BVSC) kettős a Káhn, Bátoifi Z. párostól. Az elődöntők során a női párosoknál voltak érdekeltek az orosháziak. Molnár Z„ Fazekassal (Statisztika-Metalloglobus) az oldalán játék nélkül került a döntőbe, mivel Szigeti sérülése miatt visszalépett a Ganyina, Szigeti (Postás, BSE) kettős. A fináléban a Braun, Kuscs (BSE) páros esélyt sem adott Molnáréknak, akik 2:0-ra nyertek úgy, hogy az első szettben 15, a másodikban i2 pontot engedélyeztek ellenfelüknek. Mindez azt jelentette, a Molnár Z., Fazekas kettősnek az ezüstérem jutott a Budapest Bajnokságon. (verasztó) Olaszország vasárnap sport nélkül A labdarúgó stadionokban eluralkodott erőszak elleni tiltakozásul elmaradt minden vasárnapra tervezett nemzeti sport- rendezvény Olaszországban. A több mint 35 ezer sportesemény elhalasztásáról az Olasz Olimpiai Bizottság döntött azt követően, hogy a múlt vasárnap Genovában a Genoa—Milan bajnoki labdarúgó-mérkőzés előtt egy 19 éves milánói fiatal leszúrt egy 25 éves genovai fiatalembert. A CONI rendívüli döntése ébresztette rá az olaszokat, hogy vasárnapjaik mennyire összefonódnak a sporttal. Egy átlagos „sportvasámapon” 3,5 millió hivatásos és 1,8 millió amatőr sportoló lép pályára Olaszországban. A helyszíneken átlag 6 millió, a tévé- készülékek előtt 20 millió ember nézi a versenyeket. A két legnagyobb tévétársaság összesen 16 órányi sportműsort sugároz. A rendezvények lebonyolításában több mint 1 millió ember vesz részt. A sportmentes vasárnap ötletét sokan vitatták. A sportolók és az olasz közvélemény nagy többsége azonban helyeselte a döntést. Vendégsiker Kígyóson Újkígyós Akvaline KSE—HC Szarvas 24—26 (10—11) (T Belvárosi Söröző Kupa férfi kézilabda-mérkőzés, Jr Újkígyós, 200 néző. V.: Varga. Újkígyós: Kopányi — Bánfi, Fekete 5, Vida, Bacsa 2, Lukoviczki 5, Sel- meczy 1. Cs.: Zubán, Ecker (kapusok), Gedó 5, Csányi, Gyulavári 3, Gajda 2. Edző: Szabó Károly. Szarvas: Somogyi — Berényi 2, Szepes 2, Vizsnyiczai 10, Ádám 3, Almási 2, Nezezon 5. Cs.: Demeter (kapus), Madár, Harsányi 1, Serfel, Tusjak 1. Edző: Pataki György, Velky Mihály. Kezdésre a kijelölt játékvezetők Debrecenből nem érkeztek meg, így félórás várakozás után, közös megegyezéssel Varga János egyedül vezette a találkozót. Az első félidőben kiegyenlített játék folyt a pályán. Fej fej mellett haladtak a csapatok, a szarvasiak egy-két góllal vezettek, de a kígyósiak rendre egyenlítettek vagy szépítettek. Fordulás után a játékrész közepétől elhúzott a Körösparti együttes, (43. p.: 14— 18). A hajrában feljavultak a házigazdák, fokozatosan dolgozták le a hátrányt, de csak két gólra tudták megközelíteni a vendégeket. A közepes i ramú és szín vonalú, küzdelmes mérkőzésen a látottak alapján a szarvasiak sikere megérdemeltnek mondható a javuló teljesítményt nyújtó hazaiak ellen. Viharos közgyűlés Mezokovácsházán Ha nincs támogatás nyolc napon belül, lemondanak a szakosztály vezetői Pénteken a művelődési otthonban tartotta szokásos, kétévenkénti közgyűlését a Mezőkovácsházi TE, amelynek programjában két napirendi pont szerepelt: a szakosztályvezetők beszámolóinak ismertetése és elfogadása, valamint a helyi NB III-as labdarúgó-együttes további sorsának megvitatása. Az ülésen tömött széksorokban foglaltak helyet az egyesület sportolói, a szponzorok képviselői, s jó néhány szimpatizáns. A késő estébe nyúló ülésen Gi- gacz Józsefegyesületi elnök köszöntötte az egybegyűlteket, külön is Varjú István alpolgármestert, az egyesület egykori elnökét és a meghívásnak eleget tett önkormányzati tagokat. Elöljáróban a szakosztályvezetők számoltak be az elmúlt év munkájának eredményeiről, gondjairól, terveikről. Balázs József a labdarúgó-szakosztály vezetője a gárda problémáiról, anyagi nehézségeiről szólt, s kereste a magyarázatot a gyenge szereplés okaira. Ugyan már tavaly is a bentmaradásért küzdött az együttes, de mostanra bebizonyosodott, hogy Schmidt, Bányik, Kolozsi, Koval- csik, Török, Szatmári és Kiss játéka nagyon hiányzik, akik időközben eltávoztak az együttestől, s azóta Kovács Ferenc, a csapat meghatározója is bejelentette távozási szándékát. Ugyanakkor morálisan romlott néhány labdarúgó hozzáállása is, amelyet annak is betudott a szakosztályvezető, hogy az előző időszakban túlpremizálták a futballistákat a szakosztály tudta nélkül. Hangsúlyozta azt is, hogy a szívjátékot hiányolja né- hányuktól, ami elvárható még akkor is, ha netán nem sikerülne bent maradni az NB Ill-ban. Új igazolásokkal szeretnének erősíteni, s újra csatasorba áll Balázs Tibor is, akinek tapasztalata szintén segíthet a csapaton. De akárhogy is történjék, azt nem szeretnék, ha a mezőkovácsházi sportlétesítmény kihalna azért, mert nincs rá pénz. A folytatásban Kovács József a lovas szakosztály munkájáról beszélt, hogy mennyire költséges a military és a fogathajtás, s a további költségnövekedés mellett a versenyzőknek fizetniük kell azért, hogy versenyezhessenek (!). Jankó Erzsébet a női kézilabda kapcsán említette, hogy meghatározó játékosuk, Bódi Katalin Medgyesegyhá- zára igazolt. Új edzőként Varga Gusztáv irányítja a foglalkozásokat, aki Mihalik Gábort váltotta fel. Szeretnék a fiatalokat minél erőteljesebben beépíteni a felnőtt gárdába, ezt látják kiútnak a jövőben. A mezőkovácsházi testépítők is eredményesen tevékenykednek Budácsik Gábor vezetésével, amelyre mind többeknek odairányul a figyelme. A beszámolók egyhangú elfogadását követően a második felvonásban a helyi labdarúgóegyüttest leginkább foglalkoztató kérdés megvitatása következett, amelynek summázata az volt, hogy kell-e, legyen-e NB III-as futballcsapata Mezőkovácsházának? Mint azt olvashatták lapunkban, a szakosztály az anyagi gondjait az önkormányzat támogatása által látja biztosítottnak, s e véget aláírásgyűjtésbe kezdtek, mi több, Szűcs Károly polgármester rovatunkon keresztül reflektált erre. A közgyűlésen nem tudott megjelenni hivatalos elfoglaltsága miatt. Varjú István alpolgármesteren kívül még néhány képviselő- testületi tag tisztelte meg jelenlétével az ülést, akik az elkövetkezőkben bizony nehéz perceket éltek át egy-egy hozzászólás, kritikai megjegyzés miatt, amelyet az önkormányzat ismert álláspontja váltott ki. Csak úgy záporoztak a kérdések a labdarúgó-szakosztály védelmében, hiszen többen is úgy vélekedtek, hogy Mezőkovács- háza sportját hosszú időre visszavetné, ha megszűnne a labdarúgás a városban. Noha legvégső és legrosszabb esetben is csak a felnőtt csapat visszaminősítéséről lenne szó, mert az utánpótlásnak biztosítanák a további szereplését a kor- osztályos bajnokságban. — Lesz foci .vagy nem lesz foci? Mi lesz velünk, hol vannak azok az emberek, akik eddig segítettek? — fakadt ki Ivan Radu, a csapat labdarúgója. — Fölháborodva veszem tudomásul, hogy odáig jutott a város labdarúgása, hogy a létéről vagy a nemlétéről kelljen beszélni. S nem értek egyet a polgármester úrral sem, ahogyan az újságcikkben nyilatkozott. A képviselő-testületi pozíció nem állás, hanem szolgálat, éppen ezért az önkormányzatnak összefogó szerepe kell, hogy legyen! Itt öj-hatszáz embert szórakoztat a futball, s Me- zőkovácsházán nincs még egy ilyen szórakoztató „iparág”, amely ennyi embert megmozgat. Meg aztán miért kell ide hozni idegenből labdarúgókat? Valamikor éppen tőlünk mentekel máshová a tehetséges játékosok, akiket kineveltünk! Nem kérdőjeleződhet meg a labdarúgás, s ki kell aknázni minden lehetőséget a sportra! Mindenről beszélhetünk, csak a szakosztály megszűnéséről nem! — vélekedett Csepregi Elemér, egykori futballista. —A polgármester nagy hibát követett el azzal, hogy újságcikken keresztül nyilatkozott úgy, ahogy. Ezzel nem lehet kitérni a támogatás és a működtetés biztosítása elől. Érthetetlen, hogy amikor kell, akkor ne tudjanak pénzt adni! — mondta többek között Pasek Mihály elnökségi tag. Gyuri István: — Mezőko- vácsházán már megint elkezdődött a szokásos tologatás népi játék, hogy majd ha..., meg hogy, meg kell várni..., meg hogy ha elosszák..., meg elküldtük..., satöbbi. A polgármester úr egyedül vállalta magára ezt a felelősséget, de azt mondom, hogy az önkormányzat nem vonhatja ki magát a sport támogatásából! Bűn lenne a szakosztályt megszüntetni, bűn lenne a fiatalság, a sportolók ellen, ezért még egyszer meg kell keresni a vállalkozókat és más ötleteket kell kitalálni a támogatás érdekében! Berka István, elnökségi tag: — Az önkormányzatnak minimálisan biztosítania kellene azt az összeget, amelyet az előző évben. A költségvetésünkben 5,9 millió forintot irányoztunk elő, amelyet 4,8 millióra szűkítettünk. További költségek is lefaraghatók lennének, például azzal, ha csak mezőkovácsházi labdarúgók játszanának a csapatban, de akkor az eredményesség szempontjából tovább gyengülne az együttes. Ez ugye, nem kívánatos? Gigacz József:—Hogy ilyen drasztikusan merült fel ez a kérdés, s hogy jogos e a vészha- rangkongatás vagy sem, az a közgyűlés hangulatából lemérhető. Ilyen körülmények között, ilyen formában szabad-e tovább csinálni? Mivel jelen pillanatban más szponzorunk nincsen, s a vállalkozók is adóbevallás előtt állnak, támogatni még nem tudnak, ezért kérjük a polgármestert és az alpolgármestert, hogy sürgősséggel vigye az ügyet a képviselő- testület elé, s szavazzák meg, hogy valamennyi összeggel támogassák meg a labdarúgószakosztályt. Mi kétmillió forintos, éves támogatásra gondolunk az önkormányzat részéről — s nem gyorstámogatásként, ahogy azt a polgármester úr elértette —, s ha egy mód van rá, akkor a közeljövőben kérnénk mintegy két-háromszázezer forintos gyorstámogatást, hogy a rendkívüli kiadásokat tudjuk finanszírozni. Varjú István alpolgármester a következőkben reflektált a fentiekre:—Amit kémek, hogy a költségvetés ismerete előtt adjunk támogatást, ezt nem tehetjük, mert ehhez a képviselő- testület felhatalmazása szükséges. Szűcs Károllyal beszélgettünk erről a dologról, a véleményünk megegyezik, pedig ha valaki, akkorán szeretem a sportot! De ameddig a költségvetés nincs elfogadva, addig sajnos forintról, s főleg, hogy mennyit kap a sportkör, nem tudok nyilatkozni! Csak az elosztható összeg ismeretében tudunk határozni, hogy hová, kinek és mennyit adhatunk. A fentről jövő összeg, amiből gazdálkodnunk kell, olyan kicsi, hogy abból egy-egy helyre nagy összeget adni nem tudunk. Partnerek vagyunk abban, hogy együtt gondolkodjunk és segítsünk, s nekem is az a véleményem, hogy a szakosztálynak nem szabad megszűnnie! Nekünk az egész város érdekét kell szem előtt tartani, s más sportágak is vannak, azokat is támogatni kell, de kijelenthetem, hogy mindről gondoskodni fogunk! Persze ezzel az ígérettel nem elégedett meg Gigacz József, aki így summázott: — Kell, hogy valamilyen támogatáshoz jussunk, mert az, hogy mi kivárjuk a február végét, ezt nem tudja felvállalni a szakosztály. Ha valaki mégis vállalja, hogy két hónapig így csinálja, akkor szívesen helyet cserélek vele. Balázs József: — Az elnökség, a szakosztály képviselői ingyen és bérmentve, társadalmi munkában dolgoznak. Kik azok az emberek Mezőko- vácsházán, álljanak fel, akik társadalmi munkában annyit vállalnak, mint mi. A feleségem, a családom már bolondnak tart, hogy ennyi időt áldozok a szakosztályra. S most itt kijelentik nekünk, hogy nem adunk. A nyolcezer lakosból csak egy jelentkezzen, aki ezt csinálná így tovább? Nincs arra pénzünk, hogy elinduljunk a bajnokságban, de tartozásunk az annál több! Elfogadom a kritikát is, de ha valaki nálam jobban tudja ezt csinálni, annak én is átadom a helyem! A csaknem négyórás ülés meddőnek látszó vitájában érdemleges ötlet, ésszerű javaslat senkiben sem merült fel, így az elnöklő Gigacz József fölöslegesnek vélte a vitát húzni, az idegeket spanolni, ezért a közgyűlés felé szavazásra bocsájtotta a kérdést: „Megszűnjünk vagy a közgyűlés felhatalmazza az elnökséget, hogy járjon el ebben az ügyben úgy, hogy nyolc napon belül érdemi döntés szülessen?” Ezt a közgyűlés két tartózkodás mellett elfogadta. Gigacz József: — Ha érdemi döntés nem születik a támogatásról, a továbbiakban ilyen körülmények között nem érdemes csinálni. Ezennel bejelentem, ha eredménytelenek lesznek a tárgyalásaink az önkormányzattal, akkor én benyújtom a lemondásomat. Őt azonnal követte elhatározásában Balázs József is... így tehát a labdarúgás ügye a közgyűlés után sem lépett előrébb Mezokovácsházán, amelyet az önkormányzati testület napirendjére tereli az elnökség. GyurkóMihál.y — M «r ———i ......T— nnnnnnnnnnnnnnnfwnnnnnnnnnnnnnnnnnnwinr---------------------- V-----------G edó (kezében a labda) megcélozza a szarvasiak kapuját. A találkozót a vendégek nyerték. Újkígyós Akvaline KSE—HC Szarvas 24—26 Fotó: Such Tamás
