Békés Megyei Hírlap, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-11-12 / 36. szám

Kossuth Zsuzsa-diáknapok A kollégiumi napok eseményeinek csúcspontja a szépségverseny volt, ahol Krajcsovicz Andrea győzött. (4. oldal) / Úgy válogatta szeretőit... Liz Taylor és Richard Burton házassága sem volt mentes az állandó veszekedésektől és viharos kibékülésektől. (9. oldal)------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------*----------------------------------­1995. FEBRUÁR 11-12., SZOMBAT-VASÁRNAP ÁRA: 19,50 FORINT L. ÉVFOLYAM 36. SZÁM „Rebellisek” Kötegyánban A meliorációt kell kifizetni vagy csak a tervét? Füzesgyarmaton csak aljegyző — Tegyük fel, Togy eladok magának egy telket — példá­lózott találkozásunkkor a kö- tegyáni Szűcs János —, maga azt kifizeti, aztán telik-múlik az idő, és nekem eszembe jut, hogy valamikor tíz évvel ez­előtt terveztettem a telekre egy fáskamrát, ami azonban vala­mi miatt nem épült fel. Nosza, elmegyek magához újra, és ké­rem az egykori terveztés díját is. Mit szólna hozzá? Egy biztos: nem tipikus eset, amikor a riportalany kér­dez... A kérdés azonban sejteti a választ is. Nyilván senki sem fogadná örömmel a pótlólagos fizetési felszólítást, főleg, ha annak indoklásában semmi lo­gika nincs. De lássuk, miért volt olyan fontos ez a beveze­tés Szűcs János részéről! — Azért említettem ezt a példát, mert itt Kötegyánban jónéhányan megjártuk — ma­gyarázta. — Tavalyelőtt szep­temberben földre licitáltunk, ám a termelőszövetkezettől senki nem jött el az árverésre, és senki sem mondta el, mi minden terheli még a megvá­sárolt területeket. így minden­ki abban a hiszemben vett föl­det, hogy az annyiba kerül, amennyiben ott megállapod­tunk. Telik-múlik az idő, már művelgetjük a saját földünket, amikor többünknek jön a fel­szólítás, hogy valamikor ezek­re a földekre meliorációt ter­veztek, és nekünk pótlólag ki kell fizetnünk az egykori ter­vezési költségeket. Igaz, ez az én esetemben nem nagy összeg, de egy valamit örököl­tem apámtól: szeretem az igazságot. És azért még akkor is harcolok, ha rámegy a há­zam. Szóval többen is úgy éreztük, hogy ez igazságtalan­ság, ezért megtagadtuk a befi­zetést. A tsz egy kormányren­deletre hivatkozva azonban tovább követelte a meliorációs tervek egykori díjának a meg­térítését, így lett a dologból polgári per. A hasonlóképpen járt Mol­nár Józsefnek már kedve sem volt a dologról beszélni. —Temette ezt már a főd! — mondta elkeseredve. — Ki hit­te volna, hogy ebben a fejete- jére fordult országban már az okosok is megbolondultak?! Úgy gondoltam, ha kiállók az igazságért, nyerek majd négy- ezer-kilencszáz forintot, vagyis azt a pénzt, amit a tsz a tervekért követel. Perbe men­tem, aztán most a gőgségemért a háromszorosát fizethetem. A bíróság ugyanis nemcsak a meliorációs tervet, hanem a késedelmi kamatot és a per­költséget is rám testálta. Nem is szeretek róla beszélni! így segítik ma Magyarországon az egyéni gazdálkodókat! (Folytatás a 3. oldaton) Hírek Aradi egyeztetés. Le­benszky Attila, Gyula város polgármestere és dr. Lúczi Jó­zsef jegyző csötörtökön Aradon tárgyalt Cristian Moisescuval, Arad város polgármesterével. A megbeszélés legfontosabb té­mája a két város testvérvárosi kapcsolata volt, pontosabban az idei elképzelések első egyezte­tése. Arad város vezetői márci­usban viszonozzák a látogatást, amikor véglegesíthetik az 1995-ös programokat. A tár­gyalásokon teljes volt az egyet­értés abban, hogy a testvérváro­si kapcsolat akkor lehet mindkét fél számára gyümölcsöző, ha a felső szintű protokolláris érint­kezések helyett a különböző in­tézmények, vállalkozások, cé­gek, s természetesen minél több állampolgár között alakul ki párbeszéd, együttműködés. Polgárőrség. Nagykama­ráson tegnap este tartotta ala­kuló ülését a bűnmegelőző, vagyonvédelmi és önvédelmi egyesület, a polgárőrség. A polgármesteri hivatalban ren­dezett összejövetelen a rend­őrség képviselője és a helyi szervezők tájékoztatója után a jelenlevők aláírták a tagfelvé­telt igazoló szerződést, majd elfogadták a működési sza­bályzatot. Romló közlekedés. Kö­tegyánban a közlekedés volt a fő témája a tegnapi testületi ülésnek. Már hónapok óta szó­beszéd tárgya a vasúti járatok szűkülése, ráadásul a helyi közlekedés helyzete is romlik, mert az önkormányzatnak nincs elegendő pénze korlátla­nul működtetni a saját autóbu­szát. A falu elöljárói abban maradtak, hogy az érintett ön- kormányzatok és a vasút kö­zötti hétfői egyeztető tárgya­lás után a megmaradó vasúti járatokhoz igazítják a helyi közlekedést. Garamvölgyi István ünnepé­lyes eskütételével kezdődött a füzesgyarmati képviselő- testület csütörtöki ülése, majd személyi ügyekben, zárt ajtók mögött döntöttek. A jelenlegi jegyző, dr. Oláh Ernő közös megegyezéssel távozik hiva­talából, március elsejétől a fa­lu aljegyzője Bottlik Tiborné lesz. A zárt ülés után több órás vita következett Füzesgyar­mat idei költségvetéséről. A tervezet szerint az idén mind­össze két jelentősebb fejlesz­Gyula város önkormányzata és az angol Hedley Internatio­nal Ltd. között 1994-ben született megállapodás az Első Angol—Magyar Városfej­lesztési Kft. létrehozásáról. Az angliai cég szakemberei­nek társaságában — nevezete­sen Edward Greenhalgh cég­vezető, Bryan Lloyd Butler, a Service Groüp vezérigazgató­ja és Christopher Horne, akit a Hedley cég a gyulai iroda ve­zetőjének kíván kinevezni — csütörtökön Gyulára érkezett Tom Kano New York-i repülő­tér-fejlesztési specialista is. Gellén Vencelt, Gyula mene­dzserét péntek délután kér­deztük az első két nap tárgya­lásainak eredményéről. Az Első Angol—Magyar Városfejlesztési Kft. legfonto­sabb feladata a különböző vá­rosfejlesztési beruházások megvalósítása külföldi befek­tetők bevonásával. A New Y ork-i repülőtér-fejlesztési szaktekintély azért jött a für­dővárosba, hogy megismer­kedjen a békéscsabai repülő­térrel. A tárgyalások során megállapodtak abban, hogy az előmegvalósítási tanulmányt tésre kerül sor, a strandfürdő medencéjének átalakítására mintegy 12,5, a sportcsarnok munkálataira 6,6 millió forin­tot ütemeznek elő. Bejelentették, hogy pályá­zatot írnak ki a szeméttelep működtetésére, várják a hely­beli vállalkozókat is. Hozzájá­rultak ahhoz, hogy az óvodá­ban egy dajkai munkakör be­tölthető legyen, majd szó esett március tizenötödike méltó fa­lubeli megünnepléséről. G. M. piackutatásnak kell megelőz­nie. Kano úr egy speciális kér­dőívet hagy Gyulán a ponto­sabb tájékozódás érdekében. Mindenesetre a repülőtér fej­lesztését indokolhatja, hogy 100 kilométeres körzetben nincs hasonló létesítmény. A beruházás legfőbb mozgatója a turisztika lehet, éppen ezért nem kizárt, hogy külföldi uta­zási irodák bevonhatóak a fej­lesztésbe. Ugyanakkor számí­tani lehet az üzletemberekre, mint potenciális utasokra, hi­szen egyre több a nyugati érde­keltségű vállalkozás a tér­ségünkben. De járnak ezrével vadászok is hozzánk, s akkor nem beszéltünk a reptér sport­célú hasznosításáról. Sőt, meg kell(ene) vizsgálni, hogy meg- émé-e primőr zöldségeket repülőgéppel Nyugatra vinni. Szóba késük egy olyan áru­elosztó központ létesítésének a gondolata is, amely a vasút, közút és repülőtér közelségére építene. Az első két nap tehát a repülőtér körül forgott, az iro­da dolgairól hétfőn és kedden folytatódnak a tárgyalások. Lovász Sándor Angol és amerikai üzletemberek Gyulán Repülőtér külföldi tőkével Cukorbetegek tanácskozása A Békés Megyei Testnevelési és Sporthivatal, a Réthy Pál Kórház és Rendelőintézet, a Bé­kés Megyei Szabadidős Klubok Tanácsa és a Cukorbetegek Klubja február 18-án 10 órai kezdettel rendezi meg Békés­csabán a Ruhaipari Szakközép- iskola és Szakmunkásképző In­tézetben a cukorbetegek orszá­gos tudományos tanácskozását. A találkozóra neves közéleti személyiségek, diabetológus szakemberek, cukorbeteg­egyesületek és -klubok képvise­lői kaptak meghívást. A tanács­kozáson előadás hangzik el a II- es típusú cukorbetegségről és annak kezeléséről, továbbá az elhízásról, mint betegségkoc­kázati tényezőről. A résztvevők választ kapnak arra is, miként függ össze a cukorbetegség és a fokozott vérzsírosság a szívin­farktussal. A más csalánja Vajon mihez kezdene a Gun- del szakácsa egy menekülttá­borban? Biztos nem lazac­pástétomhoz. De mit tud ki­hozni fagyott krumpliból és marhafaggyúból? A háborús tapasztalatokkal megvert Mari néni nála jobban tudja, bár nem sejthette, hogy a bur­gonya drágább lesz a narancs­nál. Az újságíró is azokból az eseményekből dolgozik, amik vannak. Kukából ki­kerülő újszülött. Édesanyját felhasító fiú. Amerikai Os- car-díj magyar softwerkészí- tőknek. Két magyar vitorlázó ausztráliai aranya — köl- csönhajóban, idegen óceá­non. Se edző, se menedzser, se repülőjegy: csak ketten, maguk. Pedig itthon még a szél sem óceáni. (Cápák? Döglött angolnák!) Apropó, cápa. Az egyik legősibb, pri­mitív és tökéletes habzsoló­gép. A másik: szovjet porszí­vó, glasznoszty előttről. Az­zal gyártották, hogy a kom­munizmusig ki kell tartania. A porszívó még működik. Most itt van az újabb ese­mény, amelyet a minap lát­tam a tévében: főhadnagy szorongatja a kiskatonák he­réjét. Az elfajzott tiszt koráb­ban jutalomúton járt Ausztri­ában, soron kívül léptették elő. Nem tudok haragudni a fölötteseire. Nem az ezrede­sek gatyáját tolatta le, nem az ő golyóikat szorította. Szadis­ta, de van benne rendszer. Az önkielégítésre adott parancs teljesítésére a mellékhelyi­ségbe vezényelte a fiúkat, mégis élszázadot vert össze. A más csalánjában. Szeretnék gúnyolódni, nem tudok. Talán minden hierarchiában ott a vissza­élés esélye. A főhadnagy története újra hitelesít min­den börtön-, láger- és hadi borzalmat. Amelyet aligha az Angyalbőrben című tévé­sorozatból tanult az emberi­ség. Be egyszerű is volna! Csak ez-az törlendő a mű­ből, s megjavulunk? A mo­sószappan-opera persze megmorogható, de nem hagy nyugodni a gondolat: vajon ha katonalányok is szolgálnának a seregben, azokat miként büntette vol­na a főhadnagy úr? Bodor Pál Ki vizezi a tejet Sarkadon? Sarkadi tejtermelők kerestek meg bennünket levelükkel, amelyben a tej felvásárlási árá­val kapcsolatban panaszkod­nak. Nevezetesen, hogy míg or­szágosan nőnek a felvásárlási árak, addig a sarkadi tejcsamok- ban csupán 12 forintot fizetnek egy liter tejért. Ezt többen is felháborítóan alacsony árnak tartják, hiszen mint írják, az ál­taluk szállított házitejek minő­sége kifogástalan. Az átvevők a tej magas vízszázalékára hivat­koznak az alacsony árak meg­állapításakor. Mint a tejterme­lők kifejtik, ők nem tehetnek róla, hogy „útközben” a sarka­di tejgyűjtőtől a sárréti feldol­gozóig nagyarányú víz kerül a tejbe, amely jelentősen rontja az eredeti jó minőséget. A tej­termelők időközben levelet juttattak el a Gazdasági Ver­senyhivatalhoz is, kérve az ügy kivizsgálását. Lapunk legelőször a hajdú­nánási Nagy Gábort kereste fel, aki már két éve működteti a sarkadi tejcsamokot. O a kö­vetkezőket mondta: — Nagyon bánom, hogy bele­mentem ebbe a vállalkozásba, hi­szen csupa ráfizetés lett számomra a sarkadi tejcsamok. Annyiért vesszük át a tejet, amennyit nekünk is fizet a Sárrét. Hogy ki vizezi a tejet, azt nem tudom. Vá­daskodni sem akarok. A tejterme­lők bejelentették az ügyet a Gaz­dasági Versenyhivatalnak, azt mondom, váijuk meg, mit állapít meg a vizsgálat. Megkerestük Tőkés Istvánt is, a Sárréti Tej Rt. békéscsa­bai üzemének igazgatóját, aki így nyilatkozott: (Folytatás a 4. oldalon) Krisztus Pilátus előtt. Három festmény történelmi találkozóra készül, Munkácsy Krisztus­trilógiája egy hete Debrecenben található. (Tudósításunk a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom