Békés Megyei Hírlap, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-23 / 46. szám
OROSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE 1995. február 23., csütörtök Csak tettein a dolgomat Figyelünk, de nagyon! Kétségtelen, a menesztett stáb hibázott akkor, amikor nem készítette el (persze az egy másik dolog — ami megérne egy külön „misét" —, hogy miért nem tudta elkészíteni) az Orosházi Városi Televízió hétfői adását. A lényeg: erre várt a hatalom, erre a kis malőrre, ez pedig előbb vagy utóbb úgyis bekövetkezett volna. Logikus, nem?! A messziről jött embernek—ha valakinek van szeme és használta is, az láthatta — ezt a státuszt rég odaígérték. Hogy kik? Akiknek a győzelmekor (decemberben) ez az illető örömujjongva felkiáltott: Győztünk! A logikázó ismerős azonban látni véli a jövőt is: — A tévé körül kialakult hercehurca, káosz nagyon jó alkalom arra, hogy olcsó pénzért át játsszák valakinek privatizáció címén. Ne legyen igazam, de figyeljetek majd oda! Jómagam szót fogadok és figyelek, illetve figyeltem már a döntést követő sajtótájékoztatón is, ahol rosszul) .ffelfogott lokálpatriotizmusommal magyarázta meg az alpolgármester azt a kérdésemet, miért nem orosházi szakemberben (jelenleg két exmunkatárs is jár Budapestre rendező-operatőri iskolába) gondolkodott a felelős szerkesztőt illetően. Arra a kérdésre pedig — ami magnó, kamera kikapcs, jegyzettömb becsuk után hangzott el —, hogy ha olyan nagy áldozatot jelent a városnak ez a tévé, miért nem szüntetik meg? Elhangzott egy kurta, de ezek után nem is olyan furcsa megjegyzés: ebben is gondolkodunk. Nincs más hátra, figyelünk. De nagyon! (Äc£t Kevesebb a szakmai könyv Orosháza város címere Hírek Gazdakör. Gerendáson a cégbíróság által bejegyzett Gazdakör kezdte meg tevékenységét Patai János elnök és Otlecz Sándor ügyvezető vezetésével. A tagság már az alakulás napján a Sarkadi Cukorgyár képviselőjét hallgatta meg, aki az idei évre ajánlott együttműködést a gerendási gazdálkodóknak. A vasútállomásról. Orosházán a képviselő-testület legutóbbi ülésén felvetették a városatyák azt a kérésüket, hogy a polgármester személyesen vegye fel a kapcsolatot a MÁV Szegedi Üzemigazgatóságával, mert az orosházi vasútállomáson tarthatatlan állapotok uralkodnak. Elhangzott az. is, hogy a város vezetője kérje az illetékeseket arra, minél előbb fejezzék be a beruházást, amit — a kezdetek kezdetén — 3 évre terveztek. A fészekrakókért. Egy település népességmegtartó erejét lehet fokozni azzal, ha az önkormányzat támogatja a pályakezdő fiatal házaspárokat. Tavaly még Csorváson is adtak vissza nem térítendő támogatást ebből a célból. Az idén ez a támogatási forma megszűnik, de továbbra is igényelhető kamatmentes hitel. „Kedves nővérke! Sok betegtársam nevében mondok köszönetét azért, hogy ezt a szép hivatást választotta” — ezekkel a sorokkal kezdte levelét egy orosházi olvasónk. A nővérke, akiről írt: Madarász Lajosné, bár Oroházán mindenki Cilikének szólítja. Amikor nyugdíjba vonulása alkalmából felkerestük otthonában, a mosolygós, életvidám hölgy a levél láttán szabadkozni kezdett. — Ugyan már, csak a dolgomat tettem, semmi mást! Nincs ebben semmi rendkívüli. — Kérem, meséljen nekünk az eltelt évekről! — Ami igaz, az igaz. Nehéz pálya az egészségügyi, de szép. A gimnázium befejezése után Budapestre jelentkeztem ápolónőképző tanfolyamra. Nem volt a legkellemesebb elkerülni 18 évesen a szülői háztól a fővárosba. Az iskola kiváló pedagógusai viszont segítettek átvészelni a kezdeti nehézségeket. A szigorú oktatás mellett a 68 fős osztályból 28-an végeztünk. Itt tanultam meg, hogy azegészOrosházán a Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselői mutatkoznak be olvasóinknak: Lakatos Tibor elnök, 1954- ben született Makón, egy 15 éves fiú édesapja. 7 éve dolgozik házigondozóként az Orosházi Önkormányzat Egyesített Szociális Intézményénél. Alapító tagja a Békés Megyei Cigánylakosok Egyesületének és vezetője az orosházi szervezetnek. Lakatos Elza elnökhelyettes, 1967-ben született Orosházán, 1986-ban fejezte be középiskolai tanulmányait. Kisebb megszakításokkal 5 éve munkanélküli. A hajadon hölgy büszke arra, hogy beszéli az oláh cigány nyelvet. Az ő feladata lesz egyébként az oktatás és a kultúra területének felügyelete. ségügyben minden percben a maximumot kell produkálni, ez végig kísért muiflcám során. A mai nővérek nem kapnak molyán alapos képzést, bár nincs jogom megszólni őket. Akkor folyton bizonyítani kellett. Az a hűség, kitartás mintha valahol hiányozna a mostaniakból. Egyébként belgyógyászati osztályon dolgoztam, ami nagy odafigyelést igényelt. A férjem betegsége miatt hagytam ott és lettem körzeti asszisztens. Az emberélet másodperceken múlhat. Mindig készen kell állnunk. Meg kell tudni közelíteni a betegeket, hiszen sokszor a lélek is sérül ilyenkor. Elvem az, hogy olyan légkört kell teremteni, ami a gyógyulást segíti. 35 évig dolgoztam az egészségügyben, de soha nem bántam meg, hogy ezt a pályát választottam. Most itthon vagyok, szeretnék többet foglalkozni a családommal, az unokáimmal. Egyébként még most sem értem, kit érdekel, amit én most elmondtam?! T.A. Merzsán István 1961-ben született Orosházán. Elvált, egy 8 éves kislány apukája. Kereskedelmi szakközépiskolában végzett, 1992 óta munkanélküli. A cigányok kiszolgáltatottságának érzése késztette a képviselői munkára. Török Istvánná Szatmári Mária 1956-ban született Dobozon. Elvált, 17 éves lánya gimnazista. A vendéglátóiparban üzletvezetőként dolgozott, 4 éve munkanélküli. A választás megerősítette abban, hogy mások sorsát magáénak érezze. Az oktatás területén vállal feladatokat. Vidő Attila 1957-ben született, elvált, fiai 10 és 12 évesek. 1976 óta esztergályos szakmunkásként dolgozik az AKG-nál. A sport és a kultúra területe áll hozzá a legközelebb. Halló, Matáv Az utóbbi két évben a Matáv látványosan 3 nyilvános telefont létesített Gerendás különböző pontján. Korábban csak a postahivatal előtt volt nyilvános állomás, ami a csorvási központon keresztül működött. Ez most megszűnt, ami nem lenne baj, ha a többi készülék jól üzemelne. Ma ott tartunk, hogy szaladgálunk egyik fülkétől a másikig. Sötétedés után vagy zseblámpával, vagy gyertyával kell világítani, mert villany egyik fülkében sincs. Különösen kaotikus a helyzet a 458-413-as nyilvános állomás esetében. Ez körülbelül 4 hónapig volt üzemképes. Azóta vagy működik, vagy rossz. Én is, de tudomásom szerint mások is kérték a hibabejelentő segítségét, amit ígéretként meg is kaptunk. De nem történik semmi. Pedig a telefon — ha már van — a lakosság érdekét kell, hogy szolgálja. Szilágyi József (Gerendás, Ady u. 44.) A hónap A Tiszántúli független újság februári számában emlékezik meg Fülöp Béla Gyula bácsiról, Nagy Gyula múzeumigazgatóról; érettségizőknek, felvételizőknek ajánlják a szerkesztők az évszámokkal tarkított irodalomtörténeti összeállítást; A hónap galériájában bemutatkozik Vágréti János; Arbuzov Alekszej lírai játékáról a színházi rovatban olvastunk; a tótkomlósi gimnáziumról és a szarvasi múzeumról szóló tudósítás mellett a világjárókat is érdeklő írásra bukkantunk a lap 21. oldalán. Az oldalt szerkesztette Csete Ilona. Fotó: Lehoczky Péter Csanádapácán az Általános Művelődési Központ közmegelégedésre szolgálja a lakosságot. Itt beszélgettünk Bodro- zsán Lászlónéval, a könyvtár vezetőjével, aki kérdésünkre válaszolva az alábbiakat mondta el: — 16 éve dolgozom a könyvtár vezetőjeként. A 196 négyzetméteres épületrész a művelődési ház második emeletén van, ami gondot okoz idősebb olvasóinknak. Az állományról annyit: a drágaság miatt kevesebb a szakmai könyv. Viszont nagy az érdeklődés a szépirodalom és a történelmi könyvek iránt. Ha valakinek segédanyagra van szüksége, azt a megyei könyvtárból kölcsönözzük ki. A könyvek mellett folyóirataink is vannak. Persze a zenerajongókra is gondolunk. Könyvtárunkban működik egy rendhagyó irodalmi szakkör, de emellett egyéb rendezvényeknek is helyet biztosítunk. A könyvtár vezetője elmondta azt is, hogy tavaly 650 beiratkozott olvasójuk volt. Az idei évre 100 ezer forintjuk van könyvbeszerzésre. T.B.L. Bemutatkoznak a képviselők Verselők figyelem! „A lakosság nélkül nem mentünk volna semmire!” Az MSZP Orosházi Városi Szervezete, a Demokrácia, Szolidaritás, Esélyegyenlőség Alapítvány, a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete, az Esélyegyenlőség Tehetséges Fiatalokért Alapítvány és az Eurocontoure Alapítvány a hagyományokhoz híven 1995-ben is megrendezi a József Anila vers- és prózamondó versenyt, amelyre két kategóriában lehet nevezni: 14 és 18 év közötti fiatalok, illetve a 19 és 25 év közöttiek. A nevezés során a versenyzők tetszés szerint választhatnak a XIX..és a XX. századi magyar és európai irodalom műveiből verset, vagy prózát. A verseny ideje: április 3-a, szombat 9 óra. Nevezni március 15-éig lehet. Misámnak, Miska bátyámnak is szólítanak, kinek hogy tetszik — mondta beszélgetésünkkor Nagyszénás polgár- mestere, Kaczkó Mihály, aki egyáltalán nem veszi zokon a személyeskedő megszólításokat, úgy érzi, ez a bizalom egyfajta megnyilvánulása. S hogy miért ültünk le beszélgetni a falu vezetőjével? Éppen amiatt, hogy a polgármester 1 962. február 24-e óta megszakítás nélkül első embere a falunak. 33 év telt el azóta, gondoltuk, közösen nosztalgiázunk, emlékezünk az eltelt évtizedekre. O viszont a lelkünkre kötötte: személye nem fontos, inkább arról faggassuk, ami a falut előbbre vitte. Elöljáróban viszont letesszük a polgármester úr rövid „névjegyét”: Kaczkó Mihály 1954-ben végzett Orosházán a mezőgazdasági technikumban. A nagyszénási gépállomáson 1962-ig üzemgazdászként dolgozott. Lestyán András tanácselnök távozását követően megválasztották a falu vezetőjének. — 26 évesen kerültem — kéthetes felkészítés után — az új munkaterületre. 13 fős apparátussal dolgoztam akkor. Voltak intézményeink (iskola, óvoda, könyvtár, orvosi rendelők, épülő fürdő), de a környező településekhez képest elmaradott volt Szénás a kiterjedt tanyavilággal együtt. — Polgármester úr emlékszik-e első intézkedésére? — Félbeszakíttattam a fürdő építését. Emiatt konfliktusom is lett a megyei vezetéssel, de nekem lett igazam. Az embereknek akkor nagyobb szükségük volt villamos energiára, mint arra a beruházásra. Lett áram a falu minden házában, később pedig elkészült a fürdő is. A lakosság érdekeinek közvetlen szolgálata itt került egyébként munkám előterébe. Az én felfogásom a hatalom gyakorlásáról egészen Kaczkó Mihály 33 éve Nagyszénás vezetője más, mint általában: ezt a munkát szolgálatnak tekintem. Az évtizedek során nagy toleranciával kezeltem a másságot, a szociális gondokat. Régen is és most is kemény kiállást kellett (kell) tanúsítani a gazdasági fejlődés érdekében. — Sokan fordulnak Önhöz bizalommal? Megállítják az utcán, megkeresik a hivatalban? — Egyéni sérelmekkel, de csoportos problémákkal is jönnek. Igyekszem mindig mindenkinek korrekt tájékoztatást adni. — A tavalyi választások előtt kik keresték meg, hogy induljon ismét a polgármesteri székért? — A szénásiak és egy párt. A választásokon függetlenként indultam, megmondtam, egyetlen párt politikáját sem vállalom fel. Ámikor elkészítettem a programomat, megküldtem minden pártnak és civil szervezetnek, ha gondolják, hasznosítsák. Tudomásom szerint vannak, akik azonosultak elképzeléseimmel. — A nagyszénási önkormányzat—akkor, amikor mindenütt pénzügyi nehézségekre hivatkoznak, nem fejlesztenek — nincs eladósodva, terveket valósít meg. Hogy lehet ez? — A 90-es választások előtt sem voltunk felelőtlenek, a gazdálkodásban mindig a biztonságra törekedtünk. A lakossággal szót értve, az ő támogatásukkal építettük ki a villamoshálózatunkat, az ivóvíz- hálózatunkat, a gázvezeték- rendszert, az utakat és a járdákat. A korábbi években a szénásiak a beruházások 60 százalékát átvállalták, a többit az önkormányzat egészítette ki. Nélkülük nem mentünk volna semmire! —Jelenleg milyen fejlesztéseken dolgoznak? — Egy kicsit szomorú vagyok a telefonhelyzet miatt, de nem a mi hibánkból,alakultak a dolgok úgy, ahogy. A belterületi utak burkolatának kiépítése folyamatos, az öregek napközi otthonát jövőre tervezzük, számoltunk a közvilágítás korszerűsítésével a pályázati lehetőségeket kihasználva. Folytatjuk — utcatársulások szervezésével — a szennyvízhálózat kiépítését. Két játszótér is a terveink között szerepel, az építkezőknek pedig telekkialakításokat végzünk. Gondoskodnunk kell az alsós iskola tetőcseréjéről is, valamint az oktatási intézményeink felülvizsgálatáról. 2 év áll rendelkezésünkre egy új iskolai struktúra körvonalainak kidolgozásához. — Köszönöm a beszélgetést! Egyesület és klub nyugdíjasoknak Alig fél éve, hogy megalakult Orosházán a Városi Nyugdíjas Klub, és ezzel elkezdődött a hétköznapi civil közösségi nyugdíjas élet. Az alapítók mindössze negyvenen voltak, de a sikeres rendezvények, fórumok, kedvezményes akciók egyre több idős embert vonzottak a közösséghez. Kisebb klubcsoportok is csatlakoztak, így közel kettőszázra emelkedett a létszám, A tagság továbblépést sürget, a sok száz sorstárs nevében kémek egy otthont, egy Városi Nyugdíjas Házat. Ez helyet és lehetőséget adna a szerteágazó tevékenységhez. A klub vezetése — bízva a korábbi ígéretekben — beadvánnyal is fordult az önkormányzat vezetéséhez. A februári programismertető taggyűlésen a fentiekről is szó esett. S hogy a szervezettség terén is előbbre jussanak, a tagok úgy határoztak, hogy a jövőben mint az Orosházi Nyugdíjasok Egyesülete és Városi Klubja önálló jogi személyként tevékenykednek. Az egyesület és a klub elnökévé dr. Násztor Sándort, helyettesévé Gyulai Józsefnét választották meg. A vezetőség tagjai: Antali Károlyné, Hangyái Károlyné, Héjjas Já- nosné, Rácz Ételka, Jancsó Mihály, O. Kovács Károly, Tóth Sándor. A felügyelőbizottság elnöke Gombkötő Lajos, Albert János és Tóth Sán- dorné lett.
