Békés Megyei Hírlap, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-01 / 27. szám

kRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP SZEGHALOM ÉS KÖRNYÉKE 1995. február 1., szerda A tanfolyamtól a világbajnokságig Húszéves a társastáncklub Szeghalmon Ünnepre készülnek a szeghalmi táncosok, húszéves a Sárréti Társastáncklub. Február negyedikén táncversennyel, majd este baráti találkozóval emlékeznek a megalakulásra. Az eltelt húsz évről a főszereplővel, a sikerek kovácsával, Sziliné Csáki Emíliával beszélgettünk. Koldusok szövetsége Ezt a nem igazán jó szándékú kifejezést hallottam a minap arra a térségi ta­nácskozásra, amelyet január közepén tartottak Szeghalmon a város polgár- mestere, Kosaras Béla és a régió or­szággyűlési képviselője, Matuska Sán­dor kezdeményezésére. Ezen részt vet­tek az egykori szeghalmi járás te­lepüléseinek vezetői és egybehangzó­an az összefogás szükségességét hangsúlyozták. Azon gondolkoztam, meg kellene-e sértődni erre a kifeje­zésre, amely—valljuk be—nem jár messze az igazságtól. A régió elmaradottsága köztudomású, mint ahogy az is, hogy ide a központi pénzekből szinte semmi sem jut. Nincs megfelelő infrastruktúra, itt a legmagasabb a munka- nélküliség, soroljam még ...?! Szóval, szegények vagyunk, ez nem is vitás. Én a kifejezés második felét tartom fontosabbnak, vagyis, hogy „szövetsége”! Ez a kulcsszó az egészben, az összefogás. Az a mód, ahogyan például Bucsa, Dévaványa és Kertészsziget segítette egymást a földgázprogram megvalósításában, amikor az ,,alig vala­mit” egyberakva és soknak feltüntetve, saját céljukat ideig-óráig félretéve nagy dolgokat hajtottak végre, mind­három településre megérkezett a vezetékes földgáz. Ha ez a szellem lesz a meghatározó a most kibontakozó térségi összefogásban, ha a közös célokért tudnak közösen tenni, együttműködni a régió települései, akkor talán lehet esélyünk arra, hogy—nem egykönnyen és nem egyhamar —a kifejezés első szavát elfelejthetjük. Q^Jsr­Közlemény a vasútért . — „A vasúti szárnyvonalak megtartása érdekében Vésztőn 1995. január 27-én megtartott fórum szervezői a vasút gazda­sági racionálására vonatkozó kormányhatározatnak a szárnyvonali személyszállítás autóbuszra terelésére, vala­mint a további szárnyvonalak önkormányzati, alapítványi stb. üzemeltetésbe adására vonatkozó részét egyoldalúnak, szűklátókörűnek és megalapozatlannak tartják. Az elgondolás kizárólag gazdasági érdekeken alapul, s figyelmen kívül hagyja az érintett régiókban élő lakosság társadalompolitikai, területfejlesztési, foglalkoztatás-politi­kai érdekeit éppúgy, mint az általános értelemben vett közle­kedési infrastruktúra — a vasútat is beleértve — egyébkénti leromlott állapotát. A fórum szervezői — a Békés megyében érintett települé­sek egyetértésével — a vasúti személyszállítást a szárnyvona­lakon is országos közszolgáltatásnak, ebből eredően állami feladatnak tekintik, amely éppen úgy nem szüntethető meg, mint ahogyan az önkormányzatok által ellátott alapfokú oktatás, egészségügyi és szociális stb. ellátás, tekintet nélkül arra, hogy az egyébként gazdaságos-e vagy sem. Rögzítik, hogy a vésztői fűtőháznak a dolgozók kompro­misszum-készsége ellenére történő megszüntetését a vasúti szárnyvonalak felszámolása irányába tett első lépésnek te­kintik, s az ellen határozottan tiltakoznak.” Az aláírók: Losonczy Zoltán, Nemzeti Mozgalom a Vasú­tért Egylet alelnöke; Kaszai János, Vésztő polgármestere; Matuska Sándor és Pallag László országgyűlési képviselők. Sikeres vetélkedő A füzesgyarmati katoli­kus templom Az oldalt szerkesztette: Gila Károly Telefon:66-371-355 Az oldal fotóit Balogh László készítette. Hírek Nőtt az állatállomány. A korábbi évekkel ellentétben 1994-ben már szerény mérték­ben, de növekedett az állatállo­mány Ecsegfalván. Jelenleg mintegy 130—140 tehén, mint­egy 5—600 birka van a gazdák­nál és gyarapodott a sertéslét­szám is. Kommunális adó. Körös- nagyharsány önkormányzati képviselő-testülete januári ülé­sén döntött a kommunális adó bevezetéséről. Ennek értelmé­ben a faluban január elsejétől házanként illetve telkenként 600 forint kommunális adót kell fizetniük évente. Többet kell fizetni. Kö­rösújfaluban a képviselő- testület legutóbbi döntése értel­mében megemelkedtek az étke­zések térítési díjai. Mivel az ön- kormányzat az eddig nyújtott támogatásnál már nem tud töb­bet átvállalni, ezentúl a szülők­nek kell mélyebben a zsebükbe nyúlni gyerekeik étkezéséért. Okányi Újság. A napok­ban készült el az okányiak lap­jának idei első száma, amely­ben ismertetést olvashatnak a farsangról, bemutatkozik a Mező- berényi Faipari Szövetkezet he­lyi részlege, emlékeiről beszél egy régi okányi focista. Új terjesztő. Január elejé­től Kádár Imre viszi füzesgyar­mati olvasóinknak lapunkat, ez­zel remélhetően megszűnnek a korábbi időszakban tapasztalt gondok, amelyekért elnézést kérünk! — Milyen volt a kezdet, ho­gyan indult a társastánc-okta­tás? — Amikor 1974 szeptem­berében a művelődési ház ak­kori vezetője, Sándor Jenőné hívására Szeghalomra kerül­tem, egy régi álmom teljesült, főállású táncpedagógus lehet­tem. Az első tánctanfolyam legtehetségesebb gyerekeiből alakul meg 1975. január har- madikán, 12 fővel a társas­táncklub. Ugyanez év áprilisá­ban már táncversenyt is ren­deztünk Szeghalmon, de ezen még helyi versenyző nem in­dult. Erre először 1976 febru­árjában került sor, amikor is egy orosházi versenyen a Var­ga János—Szilágyi Ágnes pá­ros az ötödik helyen végzett 21 pár közül. Az egykori füzesgyarmati isko­laigazgató 1855-ben született Mezőberényben. Itt végezte el középiskoláit, majd Kolozsvá­ron a tanítóképzőt, 1924-ben Füzesgyarmatra került a refor­mátus iskolába. Még ugyaneb­ben az évben az intézmény igaz­gatója lett. Bekapcsolódott a falu egyhá­— Néhány adatot hallhat­nánk a klub sikereiről? — A teljesség igénye nélkül pár szám, amit a most megjelent, a húsz év történéseit felevenítő kis kiadványból szemelgetek. Összesen húsz alkalommal vettünk részt nemzetközi di- áktáncversenyeken, ebből 13- szor Lipcsében. Mi nyolcszor rendeztünk hasonló megmé­rettetést. Nem szabad említés nélkül hagyni formációs tán­cosainkat, akik az 1990-es norvégiai Európa-bajnokság óta három világbajnokságon és egy EB-n szerepeltek siker­rel. — Kik voltak a legsikere­sebb páros táncosai? — Ebben az esetben nem nehéz a választás, hiszen egy­értelműen a Szabó József— zi életébe, presbitériumi refe­rensként. Az iskola munkáján kívül bekapcsolódott az ifjúsági önképzőkör tevékenységébe, melynek később elnökévé vá­lasztották. Amikor 1926. no­vemberében megalakult a helyi népművelési bizottság, ügyve­zető elnöke lett. Mint az iskolán kívüli népművelés híve, több Hunya Katalin duó érte el a legnagyobb sikert, „A” osztá­lyos pár lett belőlük. — Mennyire érezte magáé­nak Szeghalom a versenytán­cosokat? — Én úgy tapasztaltam, a város mindvégig szeretett bennünket, hiszen sok helyre elvittük Szeghalom jó hírét. A település vezetői, a művelődé­si ház mindenkori igazgatója támogattak munkánkban, de sokat segítettek a város és a környék üzemei, vállalkozói is abban, hogy a számtalan bel­földi és külföldi fellépés létre­jöhessen, köszönet érte! — Kiket várnak a szombati rendezvényükre ? — A „D” és „C” osztályos táncversenyre—melyre hét vá­ros, 24 párja nevezett — termé­szetesen szeretettel várunk min­denkit a Péter András Gimnázi­um tornatermébe. Este lesz a nagy találkozás, valamennyi korábbi táncost meghívtunk egy kis nosztalgiázásra. tanító társával együtt előadói feladatokat is vállalt. Később Békés vármegye 250 kötetes könyvtárat ajándékozott Füzes­gyarmatnak, s ezen könyvtárat Oláh Antal és Jánosi Zoltán felügyelték. Tevékenységéért többször kapott helyi és megyei elisme­rést, úgy látszik, csak a késői utókor hanyagolja el őt. Nagy kár, mert Oláh Antal elindítója és oszlopos tagja volt füzes­gyarmaton folyó népművelői munkának. BorbíróLajos A körösladányi Tüköry Lajos Általános Iskola négy tanulója — Bak Rita, Kristóf Viktória, Pelcsinszki Balázs és Szeren­csi István — sikeresen szere­pelt azon a vetélkedő formájá­ban lebonyolított előfelvéte­lin, amelyet a mezőberényi Petőfi Sándor Gimnázium szervezett. Ennek eredménye­ként ősztől felvételi nélkül kezdhetik meg tanulmányai­kat a gimnázium két tannyelvű osztályában. Az 1979 -es polka-formáció táncosai. Az első sorban Kupái Gabriella, Papp László, Mészáros Erna és Farkas Zsigmond Ismeretlen nagyjaink Oláh Antal Önképzőkör Dévaványán Korábban már beszámoltunk róla, hogy Dévaványán, a Hő­sök terén — a helyi önkor­mányzat támogatásával — Mini-galéria nyílt, Kovácsné Szőke Zita értő vezetésével. Jelenleg is több festőművész képei és a stúdióvezető kisp­lasztikái tekinthetők meg a tár­laton. Nos, azóta a galéria egy­fajta szellemi műhellyé nőtte ki magát, melynek legújabb jeleként — a községi művelő­dési házzal karöltve — február első szombatjának délutánján — és ezt követően havonta is­métlődő rendszerességgel — önképzőköri foglalkozásokat tartanak majd. Ezekre a kötet­len jellegű rendezvényekre kortól függetlenül várják azo­kat a ványaikat, akiket érdekel a kultúra, amelybe a képzőmű­vészet éppúgy beletartozik, mint az irodalom vagy a zene. ík alkotásával Kovácsné Szőke Zita Zolival kel a nap Amióta lapunk áttért a saját terjesztésre, Mester Zoltán viszi a napi olvasnivalót a zsa- dányiaknak. Mire mostanában a nap felkel, a száznál több előfizetőnk már meg is kapja kedvenc lapját. Az is előfor­dul, hogy Zoli „kézbe adja” az újságot, hiszen a korán kelők­kel a kapuban találkozik. Ilyenkor nemigen van lehető­ség a beszélgetésre, hiszen mindenki megszokta már, hogy korán megkapja a lapot, ám amikor a díjbeszedésre kerül sor, akkor szívesen meg­hallgatja a véleményeket is. Tőle tudjuk például, hogy a zsadányiak szeretnének többet olvasni az őket leginkább ér­deklő témáról, a mezőgazda­ság időszerű gondjairól. Előfi­zetőink nagyon örültek, hogy sem az ősszel, sem most január elsejétől nem kell többet fizet­niük lapunkért. Az első fontos aláírás. A napokban kedves ünnepségre került sor Vésztőn, a Sinka István Művelődési Központban. Nyolc­vannyolc helyi általános iskolás kapta meg felnőtté válásának első bizonyítékaként személyi igazolványát. A korábbi évek gyakorla­tához hasonlóan most is a fontos dokumentumon kívül egy emlékla­pot is átvehettek az ifjú felnőttek

Next

/
Oldalképek
Tartalom