Békés Megyei Hírlap, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-27 / 49. szám

1995. február 27., hétfő HAZAI TÜKÖR/SOROZAT lm-------------------------------------------------------------------------------------'-------­A kiállított munkákat a Népi Iparművészeti Tanács zsűrizte Fotó: Such Tamás Fiatal fazekasok kiállítása Gyulán A gyulai Arany János Mű­velődési Egyesület rende­zésében a napokban nyílt ki­állítás a Mogyoróssy János Könyvtárban Faragó Ágo­ta és Óh Zsuzsa helyi faze­kasok munkáiból. Ä meg­nyitó közönségét gyimesi és dél-alföldi dalokkal kö­szöntötte a Téglás együttes és Juhász . Hajnalka. A magyar népi fazekasság történetét, az alföldi agyag- művesség legfontosabb jellegzetességeit Nagyné Martyin Emília foglalta össze. A kiállításon bemutatott alkotásokról dr. Friedrich Endréné, az egyesület elnö­ke mondta: megőrizték az alföldi fazekas hagyomá­nyokat, átmentve az értéke­ket a mai korba. Faragó Ágota Mezőtúron tanulta a szakmát, mestere Tóth Géza volt. 'Gyulára 1989-ben tért vissza. Óh Zsuzsa Kaposvárott szüle­tett, Sárospatakon, majd Mezőtúron sajátította el a mesterség fogásait, egyéni hangvételű alkotásain szin­tén az alföldi kerámia stílus­jegyei ismerhetők fel. A két fazekas három éve dolgozik együtt, a mostani az első kö­zös bemutatkozásuk. A kiál­lított munkákat a Népi Ipar- művészeti Tanács zsűrizte. Az érdeklődők március 31- éig tekinthetik meg a tárla­tot, a könyvtár nyitvatartási ideje alatt. Kruzslitz Ilona Farsangi faluünnep Kötegyánban Nyolcvannyolc járatot szüntetett meg a MÁV Vad ász-közgyűlés. Szombaton közgyűlést tartott a Kötegyáni Vadásztársaság, ahol értékelték az elmúlt négy esztendő munkáját, elfogadták az idei gazdálkodást és pénz­ügyi tervet, majd a tisztújító szavazás következett. Elnököt és élőhely-gazdálkodási fele­lőst a második forduló után sem sikerült választani. A társaság titkára Pallag Lajos maradt, akit az újabb szavazásig az elnöki tisztség ellátásával is megbíz­tak. A gazdasági vezető Juhász Gyula, a vadászmester pedig Gellén Lajos lett. A döntés sze­rint a megyei küldött a minden­kori elnök és dr. Halmai Zoltán. Közmeghallgatás. Rég nem látott nagyszámú érdeklő­dőjellemezte Szarvas város ön- kormányzatának péntek délutá­ni közmeghallgatását. A város­háza nagytermében dr. Gyalog Sándor jegyző adott áttekintést a város idei tervezett költségve­téséről. Mint elmondta, a ’95-ös költségvetés az elmúlt négy év­hez képest rosszabb lesz. A vár­ható deficit összege jelen pilla­natban mintegy 95 millió forint. Ezért a város önkormányzata fontolgatja újabb helyi adók ki­vetését. Ez lehet építmény-, te­lek-, illetve idegenforgalmi adó. A bevezetés várható idő­pontja 1995.július 1. Atovábbi- akban elmondta, hogy a tavalyi ingatlanértékesítés nem hozta a megtervezetteket. Az idén vi­szont 40—45 millió forintos ér­tékben próbálják értékesíteni a még meglévő városi ingatlano­kat. A közmeghallgatáson részt vett Szöllősi Istvánná ország- gyűlési képviselő, aki a helyi kastélyok sanyarú állapotát ille­tően közvetítői segítségét aján­lotta fel a települési önkor­mányzatnak. A Kötegyáni Általános Iskola e hétvégi farsangi mulatsága iga­zi faluünnep volt. A szervezés­ből nemcsak a diákönkormány­zat, de a szülők is kivették a részüket. Pallag Lajosné anyu­ka például kitalálta, hogy a bál a Kék Duna keringővei induljon, ahol bálkirályt és -királynőt vá­laszthattak a résztvevők. Az idei bálkirály Hajdú Péter, a ki­rálynő fjedig Léczeg Melinda negyedik osztályos tanulók lettek. Természetesen megtartották a ha­gyományos jelmezgálát is, ahol az alsó tagozatosak közül a „földön­kívüli” és aFlinstone család hoz­ta el az első díjat. A nagyok közül a „dohányzós” jelmez és a „Legyetek jók, ha tudtok” cso­port aratta a legnagyobb sikert. A közönségdíjat az alsós „mat­róz” jelmez kapta. A farsangi mulatságot Bor­bély János és Borbélyné—Kö- vesdi Bt. kötegyáni, és a Bozó Élelmiszer Kiskereskedelmi Kft. békéscsabai vállalkozá­sok szponzorálták.---RIA V asárnap mintegy 36 mellék­vonal 88 járatát szüntette meg a Magyar Államvasutak, amely február 26-ig naponta 2680 sze­mélyvonatot közlekedtetett. Ez természetesen csak a járatok rit­kítást és nem a forgalom meg­szüntetését jelenti — tájékoz­tatta a sajtót vasárnap Domokos Lajos, a MÁV Tájékoztatási Irodájának vezetője. Domokos Lajos kifejtette: a mostani járatmegszüntetés ki­zárólag a mellékvonalak forgal­mát érinti. Az intézkedés része a tavaly novemberi kormányha­tározat végrehajtásának, amely szerint 1995-ben a vasútnak 25,3 milliárd forinttal kell csök­kentje a veszteségeit. Ehhez szükségesek a technikai és for­galomszervezési változtatások. Domokos Lajos elmondta: a Szombaton az alapításának 140. évfordulóját ünneplő bu­dapesti Eötvös József Gimnázi­umban alakult meg a Gimnáziu­mok Országos Szövetsége — tájékoztatta lapunkat Vaszkó Tamás, a szeghalmi Péter And­rás Gimnázium igazgatója. Mint mondta, a szövetség leg­főbb célja az, hogy a sajátságos gimnáziumi érdekeket megfo­galmazza és érvényesítse azo­kat a különböző fórumokon. Cél emellett a tapasztalatcsere és az együttműködés lehetősé­geinek biztosítása is az agyes iskolák, a regionális és az orszá­gos szakmai műhelyek között. Mint Vaszkó Tamás elmond­ta, Békés megyéből három gim­názium vett részt az országos szövetség alakuló ülésén: a gyu­lai Karácsony János Katolikus Gimnázium, a szarvasi Vajda Péter Gimnázium és a szeghal­mi Péter András Gimnázium. A 140 résztvevővel megalakult szervezet elnöke Dóba László, a most megvalósított és még ter­vezett átszervezésekkel a MÁV egymilliárd forint veszteséget takarít meg. A járatcsökkentés 1200 vasutas munkájának át­szervezését, átképzését, más munkaterületre irányítását teszi szükségessé. A továbbiakban a MÁV a fővonalak költségtaka­rékosabb működtetésének fel­tételeit is megvizsgálja. Szükség van a MÁV gazdál­kodásának gyökeres átalakításá­ra —fejtette la a tájékozatási iroda vezetője. Az eddigi központi ter­vutasításos rendszert decentrali­zált gazdálkodási formának kell felváltania. A MÁV területén egyelőre húsz profitcentrikus gazdálkodási egységet hoznak létre. Számukra csak egy cél, az eredményesség lesz a kötelező —mondta Domokos Lajos. budapesti Eötvös József Gim­názium igazgatója lett. A hétta­gú elnökség tagjának választot­ták Pécsvári Antalt, a szarvasi gimnázium igazgatóját. A Bé­kés megyei alapítók várják a többi megyei gimnázium csat­lakozását is a szövetséghez. Egy másik hírforrás szerint a Gimnáziumok Országos Szö­vetsége elutasítja a Nemzeti Alap­tanterv (NAT) bevezetését, mert csak olyan, a közoktatás 12 évét egységben szemlélő szabályozást tart elfogadhatónak, amelyben kidolgozottak a vizsgák és az egyes iskolatípusok tartalmi-szer­vezeti szabályozásának kérdései. Véleményük szerint a NAT által előírt modernizálás megvaló­síthatatlan a pedagógusképzés és a továbbképzés megújítása nélkül. Tiltakoznak az alapvizs­ga kötelező érvényű bevezetése ellen. A szövetség a fejlesztési elgondolások mögött pénzügyi garanciákat szeretne látni. M.M. Szövetségbe tömörültek a gimnáziumok Izrael-Galilea, ahol minden kő történelem I. A galileai kőrútról hazatérve — miközben egy száraz szendvicset bekapunk valame­lyik büfében — gyakran emlegetjük új­donsült izraeli ismerőseinket, akik nyu­godtságukkal, végtelen türelmükkel, pél­dás vendégszeretetükkel halmoztak el mindannyiunkat. Sokáig emlékezetes ma­rad számunkra Avisaj Sachar, a Haón Üdülőfalu igazgatója, aki lesve a magyarok minden kívánságát, varázslóként teremtett elő mindent, amit a turista kiejtett a száján. A magyar származású Yair idegenvezető ként barangolta be velünk Izrael földjét Neki köszönhetjük, hogy a Nazareti-tó mel lett lévő kibucba nap mint nap újabb élmé nyekkel gazdagodva tértünk meg. (Sok szór azt hittük, a csoda, amiben részünk van, nem fokozható. O másnap bebizonyí­totta, hogy igen.) A fiatal arab szakács, Noor Ali Phleh bizonyára csuklik eleget, mert vagy a ruhatár cseréje miatt emle­getjük (annyit híztunk, amíg az ő kosztosai voltunk), vagy a salátában szegény magyar konyhaasztalra kívánjuk az általa készített ínyencségeket. És akkor még nem említettem meg Slo- mót, a Haón kibuc gumicsizmás, rang­idős idegenvezetőjét és Jaromot, a hegyi­embert, aki a hajnali szafarin mutatta meg nekük a Golán fennsík megannyi titkát. Barátaink lettek valamennyien, nekik köszönhetjük — a Tihanyi Travel Utazási Iroda munkatársai, valamint e sorok írója —, hogy a világ számunkra még ismeretlen országának kultúrájába, az itt élők mindennapjaiba bepillantot­tunk, és nyolc nap után fájó szívvel bú­csúztunk a bibliai Szentföldtől. A Haón Üdülőfaluban ilyen — légkondicionálóval felszerelt — másfél szobás kis házikókban laktunk Ennek a szakmai útnak kevés­bé szakmai bemutatására vál­lalkozunk most. Talán lesznek követőink, akiknek megtet­szik — a közhiedelemmel el­lentétben — a varázslatosan szép és békés Galilea. Tartsa­nak velünk! A Budapest—Tel Aviv kö­zött menetrend szerint közle­kedő Boing 767-es gép fedél­zetén már kezdtük hinni, hogy beteljesül az álom: 2 órán belül Izrael földjére lépünk. A gép 11 ezer 300 méter maga­san, 930 kilométer/óra sebes­séggel hasította a levegőt, mi­közben mi az útikönyveket ta­nulmányoztuk. Nagy Lászlóné, a Tihanyi Travel Utazási Iroda orosházi kiren­deltségének a vezetője már az elején felkészítette kis csapa­tunkat: ne a hagyományos szentföldi körútra számít­sunk. Izraelnek azt a részét (Galileát) barangoljuk majd be, ami eddig kevésbé volt ismert — legalábbis a magyar turisták számára. Tel Avivban már várt ide­genvezetőnk, aki a kölcsönös bemutatkozás után udvariasan megkérdezte, nem fázunk-e, mert bizony Izraelben a január és a február kissé hűvös, 18-25 fokra(!) is leesik a hőmérsék­let. Megnyugtattuk, hogy már az összes mozdítható téli hol­minktól megszabadultunk, te­hát indulhatunk a szállásunk­ra. (A sietségnek is volt oka: a meglepően jó időre nem iga­zán készültünk fel, szerettünk volna a le nem vethető bakan­csoktól, pulóverektől is minél előbb megválni.) A Földközi-tenger partján autóztunk végig,, miközben pazar fürdőhelyeket, üdülőfa­lukat, sárgán virító citromül­tetvényeket, virágzó sövénye­ket csodáltunk meg. Jó volt a téli kopársághoz szo­kott szemünknek ez a színka- valkád, ez a szikrázó napsütés. Miután Izrael nem nagy — leírt neve alig fér el az ország Izraeli barátaink: a fiatalem­berben egy magyart tisztelhetünk, Lászlót. Középen Slomó áll, a ki­buc „idegenvezetője" és Éti, aki az üdülőfalu személyzetise határai között, területe kisebb mint Svájc —, néhány órás autózással megérkeztünk a gyógyforrásairól híres Tiberi- asba, a zsidóság szent városai­nak egyikébe. A Nazareti-tó partján (de nevezhetjük Kin- neretnek, Genezareti-tónak, Galileai-tengemek is) azon­ban még tovább kellett halad­nunk, hogy szállásunkat, a Ha­ón Üdülőfalut megpillanthas­suk. Alig néhány kilométerre a hármas (Szíria, Izrael, Jordá­nia) határtól végre megpi­hentünk. A pálmaliget köze­pére épült kis turistaközpont­ról — ami része a Haón kibuC- nak — az volt az első benyo­másunk, hogy egyenesen a Pa­radicsomba csöppentünk. És ugye azt már mondanom se kell, rögtön feltaláltuk magun­kat új lakóhelyünkön, ami egyébként a struccfarmjáról és egyéb látnivalóiról híres messzeföldön. De erről majd holnap! Csete Ilona (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom