Békés Megyei Hírlap, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-27 / 49. szám

1995. február 27., hétfő NAGYVILÁG Románia figyel kisebbségeire Wolfart Jánossal és loan Banal beszélgettünk a gyulai Tölgyfában A magyarországi román nyel­vű sajtóorgánumok közös szervezésében február 25-én, szombaton este a gyulai Tölgyfa étteremben tartották meg az országos román bálát. A rendkívül jó hangulatú ren­dezvényre magyarországi és romániai politikusok is eljöt­tek. Wolfart Jánost, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal ál­lamtitkárát először arról kér­deztük, hogy kihasználták-e eszmecserére a bál adta alkal­mat a két ország reprezentánsai. — Hivatalos tárgyalást nem folytattunk, de természetesen beszélgettem a román külügy­minisztérium, illetve a nagy- követség képviselőivel. Szót váltottam loan Barral, aki a román külügyminisztérium­nak a határokon túl élő román kisebbségekkel foglalkozó in­tézet igazgatója. Elmondha­tom, hogy Bar úr számomra szimpatikus dolgokról be­szélt. Üdvözölhetjük például, hogy Románia most már oda­figyel az ország határain túl élő románokra. Segíti identitá­suk megőrzését. A Gyulán lé­tesítendő ortodox kulturális központ támogatásáról is pozi­tívan nyilatkozott partnerem. — A Magyarországon élő nemzeti kisebbségekről mit tartott fontosnak elmondani? — Vázoltam a kisebbségi önkormányzatok felépítését, a megalakulásuk első tapaszta­latait. Hiszen ebben meg­előztük az úgynevezett euró­pai normákat, olyan autonó­miaformákat hoztunk létre, amelynek megvan a helyi és országos változata is. Nem hallgattam el a bizonytalansá­gokat, a döccenőket sem, hi­szen ismeretlen úton járunk, nem lehetnek tapasztalataink. A törvény spekulaltív úton született meg, a törvényalko­tók megpróbálták kitalálni a várható fejleményeket. De hát természetes, hogy a gyakorlat­ban sok minden másképp mű­ködik. Adandó esetben ezért a valósághoz kell igazítani ezt a törvényt. De szerintem nem is a szabályozási részletek a fon­tosak, hanem az, hogy a ma­gyarországi kisebbségeket tá­mogató politikai háttér tartós legyen. — A magyar—román alap­szerződés magyar tervezete el­készítésekor kikérték-e önök az itteni románok véleményét? — Többször is, tervezetünk tükrözi azokat a törekvéseket, amelyeket a Magyarországon élő román nemzetiségű honfi­társaink fontosnak tartanak. — Az elmúlt héten újabb szakértői tárgyalások voltak Bukarestben az alapszerző­désről. A hírek szerint a ki­sebbségek kérdéskörén kívül —tehát ami a kinti magyarság ■szempontjából a legfonto­sabb... — megtalálták a köl­csönösen elfogadható formu­lákat. Ón szerint számítha­tunk-e az alapszerződés alá­írására, mondjuk néhány hé­ten belül? — Lehet, hogy meglepő, amit mondok, de a tárgyaláso­kon a vártnál nagyobb kon­szenzus alakult ki. Mindkét or­szágot a megoldás irányába hajtják jól felfogott érdekei. — Többen attól tartanak, hogy az elsietett, a Nyugat nyomására aláírt alapszerző­désekben a kormány feladja a magyarság, különösen a ki­sebbségi sorban élők érdekeit. Ismét vesztesek lettünk Romá­niával és Szlovákiával szem­ben. — Elképzelhetetlen, hogy a kormányzat ne tartaná szem előtt a teljes magyarság érde­két a szerződések aláírásakor. loan Bar igazgató úr kér­désünkre először az 1993-ban létrehozott hivataláról mond­ta: — A Románia határain túl élő románokkal való foglalko­zás igénye 1989 után fogalma­zódott meg erőteljesen, koráb­ban Romániát nem érdekelték a kisebbségei. A fordulat után mind erőteljesebben fogalma­zódott meg a segítség igénye, kisebbségeink támogatást vár­nak identitásuk megőrzésé­hez, vallásuk, kultúrájuk fej­lesztéséhez. Alkotmányunk 7. paragrafusa kimondja, hogy az anyaországnak kötelessége megadni a támogatást, ezt a munkát végzi az általam veze­tett hivatal. — A román—magyar alap- szerződés román tervezetének kimunkálásakor megkérdez­ték-e a Magyarországon élő románok érdekvédelmi szerke­zetének véleményét? — A problémáik valószínű­leg benne lesznek. De mi őket elsősorban Magyarország ál­lampolgárainak tekintjük, aki­ket egyenlő jogok illetnek meg hazájukban. Ha a románok szövetsége valamilyen prob­léma megoldásához kéri a tá­mogatásunkat, akkor termé­szetesen megteszünk minden tőlünk telhetőt. Számunkra az a fontos, hogy lojálisak legye­nek Magyaroszág iránt. —Megítélése szerint milyen a közérzete a Magyarországon élő románoknak? — Ezt nem tudnám meg­mondani, hiszen először járok Magyarországon. Most bálon vagyunk, ahová szórakozni jöttek el az emberek, és szem­látomást jól érzik magukat. — A Romániában, Erdély­ben élő magyaroknak viszont rossz a közérzete. Ön szerint mi lehet ennek a magyarázata ? — Egy példával szeretném illusztrálni: Biharban szület­tem, ahol románok és magyarok élnek együtt. Sok magyar bará­tom van, akikkel összejárunk, beszélgetünk, koccintunk egy­más egészségére. Ok jól érzik magukat Romániában. Nem ta­pasztaltam, hogy magyar ba­rátaimnak rossz lenne a közér­zete. Lovász Sándor 30 napos „ultimátum” az RMDSZ-nek Az RMDSZ továbbra is kész a korábbi szabályzat, jegyző­könyv alapján együttműködni az ellenzéki Demokratikus Konvencióval, amelynek eddig tagja volt, de új feltételeket és részvétele nélkül megfogalma­zott változtatásokat nem fogad­hat el. Ha a Demokratikus Kon­vención belüli együttműködés­nek olyan feltételeket szabnak, mint amelyeket mostanában tá­masztott a konvenció, a szövet­ség fenntartja ugyan együttmű­ködési igényét, de ennek új for­máját, a partneri viszonyt ajánl­ja az átalakult Demokratikus Konvenciónak és minden más demokratikus erőnek, amely er­re készséget mutat. Ezeket az elveket az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa által vasár­nap elfogadott nyilatkozat tar­talmazza, amely azt követően született, hogy a konvenció, a demokratikus ellenzék eddigi gyűjtőszerve négy pártnak, köztük az RMDSZ-nek 30 na­pos „ultimátumot” adott arra, hogy aláírják az e pártok távol­létében átalakított működési szabályzatot. Tegnap délután Marosvá­sárhelyen véget ért az RMDSZ „belső parlamentjének”, a Szövetségi Képviselők Taná­csának kétnapos ülése. A kö­vetkező tanácskozást április 7—8-ra Csíkszeredára tűzték ki. Markó Béla szövetségi el­nök azt hangsúlyozta, hogy az elkövetkezőkben nagyok sok kihívásra kell válaszolnia az RMDSZ-nek. Utalt a nyilatko­zatokra, az RMDSZ elleni tá­madásokra, amelyek mutat­ják, hogy fel kell készülni vá­ratlan kihívásokra is. Mezőgazdasági terményfelvásárlás, értékesítés, szárítás, tárolás, továbbá a termeléshez nyújtott mezőgazdasági szolgáltatások egy helyen: TEFA KFT., Telekgerendás, Külterület 085. Telefon: (óó) 482-322/1 30-as mellék. TEFA KFT., Telekgerendás az 1995-ös gazdasági év­re az alábbi szolgáltatásokat kínálja kedvező feltéte­lekkel a tisztelt megrendelők és partnerei részére: Szolgáltatásaink: — Tavaszi talaj-előkészítés, műtrágyaszórás, vetés, növényápolás — Gabonafélék aratása, tisztítása, szárítás, raktározás — Ipari növények (mustár, szeklice) tisztítása, csomagolása — Napraforgó-tisztítás, raktározás, csomagolás, export­előkészítés és exportfeladás — Kukoricatisztítás, szárítás, raktározás. A fentieken túlmenően megrendelést veszünk fel faipari termékek gyártására, helyszínen értékesítünk fenyő fűrészárut, vágott tűzifát. Az 1995-ös gazdasági évre mezőgazdasági terményekre felvásárlási szerződést köt — őszi búza, ipari mustármag, sáfrányos szeklice, étkezési nap­raforgó, iregi csíkos napraforgó, valamint fekete napraforgó felvásárlására, igény szerinti tárolásra. FIAT PÜNTO AZ EV AUTÓJA 1995 BEMUTATÓ­TEREM: SZERVIZ. ALKATRÉSZ: Európában már több, mint 700 ezer ember mondhatja magáénak ezt a kategóriájában piacvezetőnek számító modellt. Műszaki meg­oldásai, eleganciája, tfeonsága, minősége és nem utolsósorban ára méltán teszi népsze­rűvé. Most az Ön számára is felkínálunk egy fantasz­tikus lehetőséget. Ha az autó árának 65%-át befizeti, úgy a fennmaradó vételárat 3 éves fu­tamidőre, kamatmentesen törlesztheti. És még valami: szerződéskötés esetén 2 héten belül átadjuk álmai autóját. FIAT PUNTO 55 S 5a cat.: 1 118 400 Ft. (hogy JÓL JÁRJON0 Békéscsaba, Gyón/ G. u. 17. Telefon/fax: (66) 450-622. Nyitva: hétköznap 9—17 óráig, szombaton 9—12 óráig. Békéscsaba, Bartók B. út 46—50. Telefon: (66) 324-788. Telefon/fax: (66) 442-748. Nyitva: hétköznap 7—16 óráig. ÜH0DIEH7MI 10 714FT/HÓ... KAMATMENTESEN II. János Pál pápa felkérése II. János Pál pápa felkérte a nemzetközi közösséget: kötelezze el magát valamennyi atomfegyver betiltására és a konfliktusok békés megoldása módozatainak kidolgozá­sára. Az AFP jelentése szerint a katolikus egyházfő japán püspököket fogadva felhívást tett annak érdekében, hogy az országok minél előbb szervezzenek meg egy „működő­képes tárgyalási vagy döntőbírói rendszert az emberi élet egyetemes tisztelete és valamennyi emberi lény méltósá­gának és jogainak alapján”. — A világ különböző részein fennmaradó feszültsége­ket és konfliktusokat figyelembe véve a nemzetközi kö­zösségnek nem szabad soha megfeledkeznie arról, ami Hirosimában és Nagaszakiban történt. Ez figyelmeztetés, s egyben késztetés is arra, hogy békés és valóban hatékony eszközöket dolgozzunk ki a feszültségek és a konfliktusok megoldására. Ótven évvel a második világháború után az országok vezetőinek meg kell újítaniuk elkötelezett­ségüket a leszerelés és valamennyi atomfegyver betiltása iránt — hangoztatta II. János Pál. Egy mondatban A Horvát Demokratikus Kö­zösség (HDZ) legfőbb ered­ménye a szabad és független horvát állam létrehozása — je­lentette ki szombaton Franjo Tudjman horvát elnök. O Pá­rizsban kiosztották a francia filmművészet legrangosabb kitüntetéseit, a César-díjakat. # Hatalmas lavina zúdult * szombat este a francia Alpok egyik síparadicsomára, a Ta- rantaise völgyére: a hófal két kilométer hosszan indult meg a völgy felé, de szerencsére csak kilenc alpesi menedékhe­lyet temetett be, ahonnan a mentőalakulatok néhány óra alatt ki tudták hozni az odabent rekedt 12 embert. KÚTFÚRÁS Tavalyi áron, már 6800 Ft-tól, 3-féle csőátmérővel, 2 év garanciával. Levélcím:. SÁNTA BÉLA kútfúrómester, 6726 Szeged, Marostó'i u. 33. Telefon: (62) 431-438. 1 1 év óta először ismét sztrájkba lépnek a német g épipari dolgozók. Az IG Metall szakszervezetének 6 százalékos éremelési követeléséhez 22 bajor cég csatlakozott Reuter

Next

/
Oldalképek
Tartalom