Békés Megyei Hírlap, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-21 / 44. szám

,v BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Keresik a helyüket. Tegnap tartotta második ülését a nemrégiben alakult cigány ki­sebbségi önkormányzat. Az összejövetelre meghívták Tő­kés Gyulát, a Békési Úti Közös­ségi Ház igazgatóját is. Azzal a kéréssel fordultak hozzá, hogy heti két alkalommal biztosítson helyet a „Fekete gyöngyök” ne­vű cigányzenekar próbájának, valamint a cigány fiatalok talál­kozójának. Sajnálatos hírként hangzott el, hogy a békéscsabai önkormányzatnak nincs olyan területe, ami kiosztható lenne cigány családok számára. Az önkormányzat dolgozói jelen­leg iroda nélkül ismerkednek a hivatali teendők számukra most még idegen világával is. Elnökválasztás. Az MSZP békési körzetében — megegyezik a 3. számú or­szággyűlési választókerülettel — a hét végén tartották a tiszt­újító taggyűlést. Titkos szava­zással, egyhangúlag ismét dr. Jánky Béla kapott bizalmat, így a békési körzetben újabb négy évre ő tölti be az MSZP elnöki tisztségét. Fogadóóra. Matuska Sán­dor országgyűlési képviselő 1995. február 23-án Füzes­gyarmaton délután három óra­kor a polgármesteri hivatal­ban, Szeghalmon este fél hat­kor az Újtelepi Iskolában, fél hétkor a képviselői irodában tart fogadóórát. Busszal a véradásra. A Magyar Vöröskereszt területi szervezete február 22-én, szer­dán véradónapot tart a Szarvas határában lévő volt „SZÁT Kákái kerületben”, a Laktárius Kft. központjában. Ez alka­lomból a Vöröskereszt szerda reggel 8 órakor autóbuszt indít Szarvasról, a polgármesteri hi­vatal elől. Gyülekező a város­háza előcsarnokában. A Lottó Unió Kft. tájékoztatása sze­rint a 7. játékhét nyereményei a kö­vetkezőié: 6 találat Jackpot 15 710 523 schilling; 5 + 1 találat 7 darab, 598 496 schilling; 5 találat 324 da­rab, 19 395 schilling; 4 találat 17 857 darab, 469 schilling; 3 találat 317 955 darab, 33 schilling. A Joker­szám: 4 3 9 3 2 8. Joker 3 darab, nyereménye 1 294 675 schilling. „AZ ERÉNY — SZÉP; MÍG A SZÉPSÉG, HA OLCSÓ JELLEM KÖNTÖSE: CSAK FESTETT KOPORSÓ. (Shakespeare) Szeghalom csak Február 20-án a város idei költségvetésének megvitatása volt napirenden a szeghalmi képviselő-testület ülésén. Ko­saras Béla polgármester szó­beli kiegészítésében elmond­ta, az előző évek rossz haté­konyságú gazdálkodása na­gyon nehéz helyzetet terem­tett. A jelenlegi testület szá­mára nincs más lehetőség, mint a város valamennyi in­tézményét szigorú gazdálko­dásra késztetni. Utalt rá, hogy az önkormányzati intézmé­nyek március végéig befeje­ződő átvilágítása után a meg­felelő lépéseket is meg kell tenni. A képviselők kifogásolták, hogy rövid idő állt rendelke­zésükre az előterjesztés ala­pos áttanulmányozására, Mé­KÖRKÉP 1995. február 21., kedd Gyermekraix-kiállítás. „Fékút a gyermekekért" címmel tegnap délután a békési városi könyvtárban nyitották meg azt a közíeked ési gyermekrajz-kiállí- tást; mely március 3-áig várja az érdeklődőket. A város öt általá­nos iskolájából a tanintézetek legjobb három-három pályamű- veTcerülta város nagyközönsége elé, ahonnan három pályamű vesz részt a megyei kiállításon. Munkájával első díjat nyert Som­lyói Mihály,a KaracsTerézÁlta- lános Iskola 7. c. osztályos tanu­lója, második lett Gábor Beáta, az 1. számú általános iskola 6. c. osztályosa, a harmadik helyet szerezte,meg Bárány Anita, a Tarhosi Általános Iskola nyolca­dikos tanulója. A győztesnek és a helyezetteknek a tárgyjutalmat Püski Sándor grafikusművész, a zsűri elnöke és dr. Olajos Károly rendőr őrnagy, Békés város rendőrkapitánya nyújtotta át Fotó: Such Tamás Ki figyel a dolgozók biztonságára? (Folytatás az 1. oldalról) technológiai fegyelem betartá­sával volt, de gyakran az újon­nan átadott műhelyek sem fe­lelnek meg az előírásoknak. — Milyen célvizsgálatokat végeztek? — Folyamatosan ellenőriztük a megyében folyó építkezése­ket, ezek során az volt az általá­nos tapasztalatunk, hogy a leg­több esetben a költségek csök­kentése érdekében gyakran rúg­ják fel a munkavédelmi szabá­lyokat. A három megyei nyom­da vizsgálata azonban igen jó eredménnyel zárult: bár eltérőek a munkakörülmények, azért lát­szik, hogy magasan kvalifikált szakemberek dolgoznak ezen a területen. Országos akció során ellenőriztük a faipari gépek, be­rendezések állapotát, a mobil járművekre szerelt emelőberen­dezések állapotát, a víz- és szennyvízkezelési folyamato­kat, az egyéni védőeszközök használatát és a szakmunkásta­nulók gyakorlati foglalkoztatá­sát. — Manapság mintha ritkáb­ban hallanánk súlyos munkahe­lyi balesetekről... — Valóban, tíz évvel ezelőtt csaknem tízszer ennyi baleset történt, mint mostanában. Az 1485 balesetből mindössze ket­tő volt halálos és kettő súlyos csonkulásos. Mindegyik súlyos esetre jellemző, hogy nem a munkáltató hibájából, inkább a dolgozók túlzott magabiztossá­gából adódott a gond. — Tevékenységeik között munkaügyi ellenőrzések is sze­repelnek... —Ezeket általában a munka- védelmi ellenőrzésekkel kap­csoljuk össze, vizsgálataink so­rán elsősorban a munkaidő be­tartásával, a túlmunkavégzés időtartamával kapcsolatban ta­láltunk hiányosságokat. Főként a kereskedelemben, a vendéglá­tásban találkozunk sok vissza­éléssel. A munkaidőről itt leg­többször nyilvántartást sem ve­zetnek, nyomonkövethetetle- nek az események, legjobb eset­ben egy minden tekintetben tö­kéletes nyilvántartást adnak elénk — miközben nyilvánvaló a szabálysértés. Sok helyen sze­gik meg a szabadság kiadásával kapcsolatos szabályokat, szinte minden héten találunk olyan munkahelyet, ahol a minimál­bért sem fizetik ki a dolgozók­nak. Érdekes módon egyre ke­vesebb azoknak a munkahe­lyeknek a száma, ahol szabály­talanul foglalkoztatnának kül­földi munkavállalókat. —Ebben az évben kik számít­hatnak nagyobb ellenőrzések­re? — Szeretnénk minél több olyan helyre eljutni, ahol még nem jártunk. Ezen belül folytat­juk az építkezések, bontások fo­lyamatos ellenőrzését, a tavalyi öntödei eset kapcsán az összes öntöde átfogó vizsgálatát. Or­szágos akció várható a vendég­látóiparban, az egészségügy­ben, és továbbra is vizsgáljuk a sok balesetet okozó faipari gé­pek állapotát. Mindig minden­hova visszatérünk: látni szeret­nénk, hogy intézkédéseink eredménnyel jártak-e. Még va­lami: ugyan átmeneti időszakot élünk, egymás után jelennek meg az új jogszabályok, ezek azonban azonnali végrehajtást követelnek. Ha baleset történik, a tájékozatlanság nem mentesít senkit a felelősségtől. A.Gy. Felnek, nem beszelnek (Folytatás az 1. oldalról) — Önök személyi kölcsönt vetettek fel dolgozóikkal saját részükre. Ok nem mertek ne­met mondani. Igaz ez ? — Ez jelent valamit? Kinek mi köze hozzá?! Visszafi­zettünk mindent, helyettünk nem kellett a pénztárcájába nyúlni senkinek. — Milyen légkörben dol­goznak itt? — Sumák a hangulat, a bi­zalmatlanság kölcsönös. Ami­kor ide kerültünk, nem akartuk a kollektívát lecserélni, de most már látom, rosszul tettük. — Azt beszélik a faluban, májustól nem pályázzák meg a fürdőt. —Rosszul tudja, pályázunk. — Ha nyernének ismét, mi­lyen garnitúrával dolgoztat­nának? — Olyanokkal, akik ide húznak. Hétfői információink sze­rint újabb névtelen levél érke­zett a Munkavédelmi Felügye­lőséghez. A vizsgálat tapasz­talataira visszatérünk. Csete Ilona Aláírás a mohi atomerőmű megépítése ellen Szájer József, a fiataldemok­raták képviselőcsoportjának vezetője napirend előtti fel­szólalásában bejelentette, a Fidesz csatlakozik ahhoz az aláírásgyűjtő akcióhoz, ame­lyet négy környezetvédő szer­vezet indított a mohi atomerő­mű megépítése ellen. Hangsú­lyozta, hogy tudomása szerint a kérdés szerepelt a kor­mányülés csütörtöki napirend­jén, a kabinet azonban nem foglalt állást Mohi ügyében. Kovács László külügyminisz­ter válaszában leszögezte: a kérdés valóban szerepelt a kor­mányülés napirendjén. El­mondta, hogy a kabinet meg­bízta az Országos Atomener­gia Bizottságot az ügy kivizs­gálásával. Hangsúlyozta azt is, hogy Magyarországnak nincs lehetősége az építés megakadályozására, csupán arra van mód, hogy a létesít­mény biztonsági színvonalá­nak emelését szorgalmazzák. A Ház ezután folytatta, majd lezárta a privatizációs törvény- javaslat, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló törvény és a társadalombiztosí­tási törvény módosításáról szó­ló törvényjavaslat módosításá- sának általános vitáját. Az Országgyűlés nem sok­kal fél nyolc előtt az egyes elkülönített állami pénzala­pokról szóló törvény módosí­tásának részletes vitáját bezár­va, befejezte hétfői ülését. Kedvezőbb lesz az életjáradék A kárpótlási jegyek felhasználási lehetősége egyre szűkül, mert a megvásárol­ható önkormányzati lakások száma csökkent, kevés a részvény formájában felajánlható állami vagyon, és árverezhető termőföld sincs annyi, amennyit a jegytulajdonosok igényelnének. A kormány ezért megpróbálja vonzóbbá tenni a kárpótlási jegyek életjáradékra váltását: kiszélesíti az életjáradék igénybevételére jogosultak körét és a járadék összegét is megemeli. Amennyiben elfogadja a parlament a benyújtott törvénymódosító javasla­tot, akkor életjáradékot igényelhetnek mindazok a kárpótlásra jogosultak, akik 1991. december 31-én betöltötték a 60. életévüket. (Az alsó korhatár a korábbi 65. évről csökken a 60. évre.) A járadék összegének emelése úgy valósul meg, hogy a korábbi táblázatot elcsúsztatják öt évvel, vagyis most egy adott életkorban annyi járadék jár majd ugyanannyi kárpótlási jegy ellenében, mint korábban egy öt évvel idősebbnek. Az 1994. december 31-ei állapotra kiszámított értékek közül néhány: százezer forint címletértékű kárpótlási jegy esetén az életjáradék havi összege egy 70 éves férfi esetén 2454,80 évesnél 4661, 90 évesnél 11367 forint. Mivel a kárpótlási jegyek csak a múlt év végéig kamatoztak, ezt követően csak a nyugdíjemelésnek megfelelően változhatnak a járadékösszegek. A már életjáradékban részesülők járadékának havi. összegét a nyugdíjfo­lyósító szerv hivatalból megemeli a törvény hatályba lépését követően, nekik tehát semmit nem kell majd tenniük. Akik most váltak jogosultakká és az életjáradék mellett döntenek, azoknak 1995. december 31-éig kell majd beje­lenteniük ezt az igényüket. S. Á. Jótékonysági SM-bál Gyulán Korunk egyik rettegett króni­kus idegrendszeri megbetege­dése a sclerosis multiplex (SM). A betegség a 20—40 közötti korosztályt érinti leg­inkább, és ezen belül a nőket kétszer gyakrabban, mint a férfiakat. Magyarországon je­lenleg 8-10 ezer ember él együtt az SM-mel.'A betegség tünetei sokfélék, előfordulhat­nak látás- és beszédzavarok, bizonytalan járás, vég­taggyengeség, zsibbadás, ren­dezetlen mozgás, ürítéssel kapcsolatos problémák. A tünetek kombinációja hamar mozgáskorlátozottsághoz és ezáltal az élettér beszűkülésé­hez vezethet. Ez a munkaké­pesség átmeneti vagy teljes csökkenésével is járhat. A sclerosis multiplexet az orvos- tudomány jelenleg nem képes meggyógyítani, de rendszeres kezeléssel a betegek állapota egyensúlyban tartható, és leg­többjük normális élettartam­mal számolhat. A Békés Megyei SM- egyesület február 25-én, szombaton este fél nyolctól jó­tékonysági bálát rendez a gyu­lai Erkel Hotelben. A bál dísz­vendége dr. Guseo András, a Magyar SM-társaság elnöke, védnöke Lebenszky Attila polgármester, háziasszonya pedig Lebenszkyné Koppányi Anna lesz. A vacsorával egy­bekötött mulatságra 2 ezer fo­rintért válthatók jegyek. A be­folyt összeg jelentős támoga­tást nyújt a betegséggel kap­csolatos kutatásokhoz és elő­segíti egy modem rehabilitáci­ós központ felépítését is. B.M. így tud működni Munkanélküliek segítése Sarkadon száros Ferenc képviselő pedig elmondta, nincs elég informá­ció, így nem tudja megszavaz­ni a költségvetést. Vitazáró­ként Kosaras Béla elismerte, hogy az előkészítésben voltak hibák, de — szavaival élve — „a város csak így, ezzel a költ­ségvetéssel tud működni az idén”. Ezzel a testületi tagok is egyetértettek és 13 igen, négy tartózkodás és két ellen- szavazat arányban az előter­jesztést 624 millió forint vég­összeggel jóváhagyták. Ez­után döntöttek arról, hogy az utókezelő kórház és rendelő- intézet gazdasági igazgató ál­lására az egyetlen jelentkezőt nem választják meg, mivel nincs meg a pályázatban előírt iskolai végzettsége. Gila Károly A Népjóléti Minisztérium tíz települést kért fel az országban arra, hogy fogalmazzák meg ta­pasztalataikat a munkanélküli­ség hatásaival kapcsolatban. Hogy a tapasztalatokat milyen módszerekkel gyűjtik össze, azt a településeken lévő családsegí­tő központokra bízták. A mi­nisztérium többek között Sar­kad városát is felkérte, vegyen részt ebben a kísérletben. Rajki Tóth Lászlóval, a sarkadi Csa­ládsegítő, Gondozási és Szociá­lis Központ igazgatójával a na­pokban a sarkadi tapasztalatok­ról beszélgettünk. Mint mondta, városukban 470 regisztrált munkanélküli van, s ha ehhez hozzászámoljuk a jövedelempótlósokat, megál­lapíthatjuk, a munkaképes lako­soknak mintegy 24-25 százalé­kának nincs munkahelye. A családsegítő központ a kiscso­portos beszélgetést tartotta a legalkalmasabbnak arra, hogy tapasztalatokat gyűjtsön a mun­kanélküliség következményei­ről. A beszélgetések helyét és időpontját a helyi sajtóban, pla­kátokon és személyes megkere­séssel hirdették ki az érintettek között. Ezeken a találkozókon a tényleges munkanélküliek 3-4 százaléka jelent meg. — A kiscsoportos beszélge­tések során kiderült, azok a munkanélküliek, akiket bánt a helyzetük, igen jelentős lelki sérülést szenvedtek a munka­helyük elvesztésekor — ma­gyarázta az igazgató.—A leg­többjükben kisebbségi érzés alakult ki. Sokan a „miért pont engem küldte^ el?” kérdést úgy magyazázták meg, hogy „biztos azért, mert én vagyok a leghasznavehetetlenebb”. Családi, rokoni és baráti kö­rökben szégyellték a dolgot, ezért visszahúzódók lettek. Volt, aki kétségbeesésében a pohárhoz nyúlt, volt, akinek a családdal romlott meg a kap­csolata, volt, aki depressziós lett és volt, akiből agresszivi­tást váltott ki ez a helyzet. Egy biztos: szinte valamennyiük­nek torzult a személyisége. A beszélgetésekkel, s az ezt kö­vető két és fél napos tréning­gel az volt a célunk, hogy ezt a folyamatot megállítsuk, fel­hívjuk a figyelmet arra, hogy mennyire fontos a személyi­ség karbantartása, s hogy ezt milyen módszerekkel lehet elérni. A lelki egyensúly hely­reállítását az is segítette, hogy a résztvevők látták, problémá­jukkal nincsenek egyedül, s a munkanélküliség helyzete másokból is hasonló reakció­kat vált ki. Igaz, a legfonto­sabbat, vagyis munkát nem tudtunk nekik biztosítani, de az optimizmus, amit innen vittek haza, már fél sikernek számít. Rajki Tóth László elmond­ta, minthogy tapasztalataik pozitívak voltak és a beszélge­téseken megjelent munka- nélküliek igénylik a további találkozásokat, a sarkadi csa­ládsegítő folytatni szeretné a felmérést és az ezzel párosuló lelki segítségnyújtást, ezért márciusban pályázatot nyújta­nak be a folytatásra.- R1A

Next

/
Oldalképek
Tartalom