Békés Megyei Hírlap, 1995. február (50. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-02 / 28. szám
tRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEZŐBERÉNY ÉS KÖRNYÉKE Az oldalt írta és szerkesztette: Szekeres András Telefon: (66)450-450. A fotókat Lehoczky Péter készítette Hírek Munkanélküliség. Köröstarcsán csaknem 20 százalékos a munkanélküliség, a keresőképes tarcsaiak közül 260- nak nincs munkahelye. A helyi önkormányzattól — havi hatezer forint — jövedelempótló támogatást hetvenen kapnak. Gazdacsere. A mezőberé- nyi áfész köröstarcsai ABC- ámháza febmár elsejétől gazdát cserélt. Tartozás fejében a Sárréti Tej és a helyi Takarmánykeverő Rt. tulajdonába került a 300 négyzetméteres áruház, s a település legnagyobb üzletét a jövőben a Sárréti Tej Rt. üzemelteti. S mivel az üzemeltető nagyon sok saját, termékét forgalmazza itt is, így minden bizonnyal többféle cikket a korábbinál olcsóbban vásárolhatnak majd meg a tarcsaiak. Kosárlabdatorna. . Febmár 11-én és 12-én a leány kosárlabda országos Mini Kupa középdöntőjének egyik csoport-tornájának rendezési jogát Mezőberény kapta. A sportcsarnokban négy csapat — BSE, Szekszárd, Szombathely mellett ott lesz a helyi 1. számú általános iskola csapata is — közül a legjobb kerül az elődöntőbe. Gombavató. A mezőberé- nyi Petőfi Sándor Gimnázium végzős diákjai a hagyományos gombavató ünnepségüket febmár 25-én, a művelődési központban rendezik. A műsor összeállítása csaknem teljes, a végzősök nagy izgalommal már próbálnak, készülnek a fellépésre. Berényi bútorok a nagyvilágban Az elmúlt esztendőkben a nemzetközi piacon mind jobban megvetették lábukat, megszilárdították pozíciójukat a mezőberényi „fások”. Annak idején, amikor 1951. március 8-án kilenc helyi iparos megalakította a Faipari Ktsz-t — ma Faipari Szövetkezet —, legmerészebb álmukban sem gondolták a külpiacra. A kerékgyártást és játékkészítést csakhamar felváltotta egy új termék, a festett konyhabútorok gyártása, ami jelentős fejlődést hozott a szövetkezet életében. Ezt követően a magasabb fényű bútorok, majd a ’60-as évektől a stíl- jellegű termékek irányába mozdultak. Az újabb áttörést, idestova két évtizede a stilizált barokk és kolóniái bútorgyártás jelentette, mely egy fejlesztési kényszerrel párosult, így téve lehetővé a tőkés exportot, s a nyugati piacokon való megmaradást. — Ez volt a kezdet, ami egy több tízmilliós, folyamatos beruházás, bővítés és korszerűsítés után egy magasabb színvonalú technológiával, gyártással, termékkel, s nem utolsósorban nálunk felnőtt, kiváló szakembergárdával párosult. Éppen négy évtizedes működés után bizonytalanná vált a Fűz Rt. — két éve Fűz- és Kosáripari Vállalat néven ismerték — köröstarcsai telepének sorsa. A külső területekkel együtt mintegy 200 hektár terAz említettek együttesen szövetkezetünk termelésének felfutását eredményezték, s nevünket, bútorainkat megismerték több kontinensen — magyarázza Puskel Márton, a szövetkezet elnöke. Tavaly — növekvő létszám mellett — háromszáztízen dolgoztak a szövetkezetben, s továbbra is a fő profiljukat képező rusztikus és stíl-jellegű bútorokat készítették, ezen belül is főként étkező- és dohányzóasztalokat, szekrényeket és komódokat, valamint kiegészítő bútorokat. — Tavaly már eljutottunk egy exkluzív kategóriáig. A 360 millió forintos árbevételünk 15 százalékos forgalomemelkedést és a piac bizonyos fokú piaci átrendeződését tükrözi. Az exportunk részaránya 70, belfödi forgalmunk 30 százalékos volt. Az idén ez az arány 80-20 százalék arányában módosul, ami egyben azt is jelenti: tovább nő a német, a skandináv, a francia és az amerikai exportunk. — Milyen évet hagytak maguk mögött? — Tisztességes nyereséggel jót, de nagyon nehezet. Az elmúlt esztendő első felének eredményességét tekintve volmő füzes tartozik a telephez, ahonnan az ország minden részébe szállítanak alapanyagot, vagyis vesszőt a kosarak, tálcák és bútorok fonásához. Az elmúlt évben, a szokatlan szárazság miatt, a szokásosnál létak gondjaink, amihez nagyban hozzájárult a ’93-ban bekövetkezett költségnövekedés, amit csak késve tudtunk érvényesíteni. Ezenkívül az új termékek bevezetése is erre az időszakra esett, s bizony ez áldozatokkal járt. Új termékeink kedvező hatása a második félévben már érezhető volt, s minden bizonnyal e lépésünkkel sikerült megalapoznunk az idei gazdasági évünket: kapacitásunk teljes egészében szerződéssel, igényesebb termékek — természetes bőr, cseresznye, tölgy és amerikai dió alapanyag felhasználásával — gyártására lekötött, s az idei termelésünk minden bizonnyal eléri a félmilliárd forintot. Az átlagkereseteket 28 százalékkal növeltük, de még így is sajnos alacsonyak. — Milyen évvel lennének elégedettek? — Európai színvonalú a termelésünk, évek óta folyamatos a fejlesztésünk, igényesek a termékeink. Az idei évnek minden tekintetben lényegesen jobbnak kell lennie a tavalyinál, mert ha csak olyan lesz mint a ’94-es, akkor az eredménytelen — mondotta Puskel Márton. nyegesen kevesebb, hektáronként csupán 1,8-2 tonna, a korábbi éveknél jóval kevesebbet és gyengébb minőségű vesszőt takarítottak be, s dolgoztak fel. Éppen ezért megnövekedtek a fűz iránti igények, ugyanis a természetes anyagból készült használati tárgyak reneszánszukat élik. A tárcsái telepen a fűz teljes feldolgozása — termelik, osztályozzák, főzik, hántolják, szárítják, kötegelik és értékesítik — folyt eddig. Hogy mit hoz a jövő? A felszámolás alatt lévő cég és az itt dolgozók sorsa teljesen bizonytalan. Úgy hírlik, hogy a telep dolgozói bérleményként működtetik majd tovább az üzemet, a hozzá tartozó ültetvényekkel. A fűztermesztés —- mondják az érintettek — roppant kézimunka-igényes és nehéz, de kemény munkával, optimális körülmények között nyereséges, s meg lehet belőle élni. A telep dolgozói csak ezt az utóbbit szeretnék... Mi lesz veled fűztelep? „Akkor seprés?" Folyik a téli gépjavítás A 3 ezer 300 hektár szántón gazdálkodó köröstarcsai Petőfi Tsz a körülményekhez képtest tavalyjó gazdasági évet zárt Igaz, a végső számítások még folynak, de ezzel együtt úgy tűnik, hogy a közös gazdaság adózás utáni nyeresége az utóbbi években a legnagyobb. Az igazsághoz tartozik viszont az is, hogy ebből az előző esztendők negatív adóalapját is rendezni kell. A tsz egy régi hagyományát az elmúlt év végén is folytatta, mégpedig azt, hogy a gazdálkodás ismeretében december első felében valamennyi aktív tag egyszeri kifizetésben részesült Több mint kétmillió forint segélyezésre Az önkormányzatoknak a különféle segélyezések egyre nagyobb anyagi terhet jelentenek. Ez alól a csárdaszállási testület sem kivétel. Az elmúlt évben több mint kétmillió forintot fizettek ki a különféle segélyezésre. Tavaly a községben több mint húszán részesültek jövedelempótló támogatásban. Részükre az önkormányzat együttesen egymillió forintot folyósított. Közlekedési támogatást tizenegyen, gépjármű- fenntartási támogatást hatan kaptak, összesen 168 ezer forintot. Esetenkénti segélyezés címén — negyven rászorulónak — százezer forintot utaltak ki. Rendszeres nevelési segélyben tizenegyen részesültek, ápolási díjat ketten kaptak. A gyermeknevelési támogatásra kiosztott összeg csaknem 200 ezer forint volt. Lakásfenntartási támogatás címén 154 ezer forint került kifizetésre. A tankönyvtérítés mintegy 155 ezer forint volt, míg a közgyógyellátási igazolvánnyal, méltányossági alapon történő kifizetés meghaladta a 26 ezer forintot. melynek nagysága háromhavi keresetnek felelt meg.Ezekben a napokban — az állattenyésztésben dolgozók közül — néhány aktív tagnak 2-3 hetes átmeneti kényszerszünet következik. Az idei év alapozásaként folyik a téli gépjavítás, a vetőmagvak, a műtrágyák és a növényvédő szerek beszerzése, amiknek most a tárcsái tsz-ben nincsenek pénzügyi akadályai. Kiállítás A mezőberényi művelődési központ galériájában a hét végéig látható a tizenhárom esztendeje a városban élő Csóka Lajos amatőr festő tárlata. A képek nyugalmat, kellemes színhatást árasztanak, az alkotó minden technikával dolgozik, kedvenc témája az alföldi táj és a virágcsendélet. Csárdaszálláson, a helyi termelőszövetkezet egykori raktárépületét a közelmúltban a tsz-től megvásárolta a Csáraatex Kft. Az épület átalakításán dolgoznak az építők, s ezt követően itt egv szövődé — a falu első ipari üzeme — kezdi majd meg működését. A szövőüzem minden bizonnyal enyhít majd a munkanélküliségen, ugyanis jelenleg több mint ötven munkanélkülije van a községnek. A szövőgépek egy része már a helyszínen van, folyamatosan kötik be valamennyit 1995. február 2., csütörtök Fanyar magyar Újdonsült ismerősöm lassacskán három esztendeje választotta hazájának Magyarországot. Az egyik szomszédos ország magyarlakta, festői vidékéről települt át, ahová nagyszüleim egykoron, szülőfalumból még útlevél nélkül utaztak, s próbáltak boldogulni. Aztán a történelem kegyetlensége nyomán az országnak ez a része külhonná vált. Nos, legújabb kori történelmünknek már csak apró epizódja az anyaországba való áttelepedés. Az utóbbi években tízezrek menekültek az üldöztetés, a zaklatás vagy éppenséggel a dörgő fegyverek elől. Ismerősöm is megelégelte az állandó kirekesztettséget, azt, hogy magyar nemzetisége miatt szülőföldjén másodrendű állampolgárként éljen. Úgy fél éve némi malíciával mesélte: a határon túl magyarsága jelentett hátrányt, itt meg most az, hogy odaátról jött. Magyar neve ellenére sem tekintik igazi magyarnak. „Talán majd ha megkapom az állampolgárságot..." — vigasztalta magát. Beszélgetésünket már el is felejtettem, mígnem a közelmúltban megállított: „Az egész család megkapta a magyar állampolgárságot, már csak az eskütétel hiányzik” — mesélte boldogan, majd sorolta, hogy erre, a számukra ünnepélyes alkalomra kiket hív meg. Reménykedett abban is, hogy eljönnek, meglátogatják öreg szülei is, akik még a régi Magyarországhoz tartozó területen látták meg a napvilágot, s az évtizedek során soha nem költöztek el abból a városból, ahol most élnek. Most viszont útlevéllel utazhatnak hozzánk, ahol a rokonság, a megosztottság nyomán a család egy része él. A minap megint összefutottunk, s önkéntelenül is az után kíváncsiskodtam, hogyan sikerült a szerintem régen dédelgetett esemény, melyet ezerszer átgondolt. A válasz egy legyintés volt. A szervezéssel nem volt gond, a hivatalban is kedvesek voltak, a polgármester pezsgővel koccintott is velük, csak a papírok... Kisvártatva megnyílt a fanyar magyar szíve. Az történt ugyanis, hogy nevét megváltoztatták: vezetéknevéből elhagytak egy betűt és egy ékezetet, s így szép magyar neve teljesen idegenül cseng. Vigasztalták, hogy rendbe hozható ez a tévedés, amit ott fenn, a magas hivatalban követtek el. Persze ez megint újabb ezresekért és hosszas utánajárással, majd várakozással. Mindez nekünk, akik e hazában születtünk, s itt élünk, nem nagy dolog. De gondoljunk csak bele, hogy mit jelent ez annak, aki sok-sok év során arról álmodott, hogy egyszer majd nem csak nemzetisége alapján lesz magyar a magyar honban, s az ő himnusza is lesz a világ legszebb himnusza, amit korábban csak titokban énekelhettek. _ / Hosszabb nyitva tartás és bővítés A 46-os főút mentén, Mezőberény határában bővítik a MÓL üzemanyagtöltő állomást. A beruházás a MÓL Rt. saját beruházásában készül. A napokban helyezték el a 25 köbméteres tartályt, mely a 95-ös ólommentes benzin forgalmazását szolgálja, így téve teljessé az üzemanyag-kínálatot. A tervek szerint az új kútfejet a hónap derekán helyezik üzembe. Újdonság még, hogy február elsejétől az üzemanyagtöltő állomás szerződéses üzemeltetésű, s bővült a nyitvatartási ideje is. így tegnaptól — a hét minden napján —- a téli időszámítás időszakában 6 órától 18 óráig, a nyári időszámítás idején 6 órától 20 óráig tart nyitva a MÓL mezőberényi üzemanyagtöltő állomása. Cigány népfőiskola, de nem csak cigányoknak Szombattól, négy hétvégén át a mezőberényi művelődési központban kerül megrendezésre a cigány népfőiskola, melyre a szervezők nem csak a cigányokat várják. A városban — többségük három telepen, Londonban, Párisban és Delhiben. — Berényben a nemzetiségek és az etnikum mindig is békében, villongásoktól mentesen élt egymás mellett. Talán a történelmi sorsközösség is hozzájárult egymásra utaltságukhoz — magyarázza Mezei Kálmán, a helyi cigányság önkormányzatba választott tagja. Mint elmondta, a munkanélküliség, a nehéz élet- körülmények mindenkit egyformán érintenek. A szombaton kezdődő népfőiskolán — neves megyebeli és máshonnan meghívott szakemberek előadásában — az e körbe jól illeszthető témák kerülnek napirendre, megvitatásra. Az első foglalkozás a mindennapi közélet kérdéseivel foglalkozik. De napirendre kerülnek majd egyebek mellett pénzügyi, egészségügyi és munkajogi kérdések is. A népfőiskola finanszírozásáról megtudtuk: »rendezés jogát és a költségek egy részét — Mezei Kálmán kisebbségi képviselő irányításával — a Nemzeti és Etnikai Hivataltól pályázaton nyerték el. — A cigányságot a gondok érzékenyebben, fokozottabban érintik, ugyanis többségük szakképzetlen és iskolázottsága alacsony. A mai tizenévesek közül szinte mindenki elvégezte az általános iskola nyolc osztályát, egyre többen tanulnak szakmát, s ma már nem ritka, hogy cigány fiatalok középiskolában, vagy valamelyik felsőfokú tanintézetben tanulnak. Örömmel mondhatom azt is, hogy megbecsült vállalkozók, iparosok, vendéglátósok is vannak köztünk — sorolta Mezei Kálmán. Persze az árnyoldalról is szólt, mert, mint mondotta, az éhes has mindenre rávisz.
